Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-30 / 76. szám

F

r

Képünkön (balról jobbra): Nyers Rezső, Fehér Lajos, rlr. Dimény Imre. Losonczi Pál, valamint Szabó István, az elnökség tagjai a kongresszuson.

Gierek a lengyel—nyugatnémet szerződésről

(Folytatás az 1. oldalról)

kos arányban részesedtek az országos termelésből. Nem véletlen tehát, hogy termelésük fennmaradását több intézkedés segíti, amelyek a sertés-, a baromfitartásnál és más ágazatoknál sikerre is vezettek. A szarvasmarha-tenyésztésben azonban nem érték el a kívánt eredményeket.

A TOT elnöke kifejtette, hogy a szarvasmarha-értékesítés adminisztratív megnehezítése különösen a háztáji gazdaságokban fékezi a termelési kedvet, közös erőfeszítéssel minden lehetőt el kell követni azért, hogy a háztáji terme- tőkapaoitás — egyebek között â szaryasmarha-tartásnál — he essen ki; még mielőtt a nagyüzemi termelés ezt teljes egészében pótolni tudná. Jó jel, hogy a tsz-ek egyre jobban támogatják a háztáji gazdaságokat. különösen hasznos hogy sokfelé megszervezik a

növendékállat-értékesítést. Terjedőben van a háztáji gazdaságok üzemágszerű

anyag- és forgóeszköz-ellátása, és kialakulóban van a technológiai tanácsadás is.

A tsz-ek árutermelésével kapcsolatban elmondotta, hogy öt év alatt csaknem 7 milliárd forinttal növelték az általuk értékesített áru értékét.

Foglalkozott a termelő és feldolgozó kapacitás között mutatkozó különbségekkel, amelyek például a vágósertés, a süldő, a vágott csirke és a tojás értékesítésénél okoztak feszültségeket, majd arról szólt, hogy a gazdaságok és az ipar szerződéseiben mindeddig nem valósult meg, vagy nehezen és hiányosan érvényesül a kölcsönös előny- és kockázat- vállalás. A tsz-ek rendszerint monopolhelyzetben lévő vevőkkel és eladókkal állnak szemben. Ebben a helyzetben a szabad árformák hatása nem bontakozhat ki egészségesen, mert már nem érinti a piaci kapcsolatokat és verseny sem alakulhat ki. Az áruforgalom korszerűsítésének jelentős eseménye volt a zöld- ség-gyümölcsforgalmazás legnagyobb szervezetei, a MÉK- ek és a SZÖVÉRT-ek átszervezése. Igaz egyelőre még nem lehet átütő sikerekről beszámolni, de a munka rendezett, és kialakulóban van a tulajdonosi tudat, amely szükséges ahhoz, hogy a várt eredmények úgy valósuljanak meg, ahogyan azt a fogyasztók várják.

A TOT elnöke kitért arra, hogy a tsz-eik egyre nagyobb értékű ipari eredetű anyagot használnak fel. Termelési költségeik 60 százalékát ilyen jellegű vásárlások teszik ki és arra lehet számítani, hogy ez az arány a következő években tövább nő. Megállapította, hogy az adó- és támogatási rendszer alapjaiban véve megfelelő, majd a tsz-ek gazdálkodásáról számolt be:

Ezután a szövetkezett ön- kormányzat fejlődését méltatta:

— A termelőszövetkezeteikben megnőitt a közgyűlés jogköre és szerepe, erősödött a gazdálkodás szövetkezeti jellege. A közösség ügyéinek eldöntésében kétségkívül nagyobb szerepet kapott a tagság. Erősödött tehát az üzemi vezetés társadalmi bázisa és egyben fokozódott a belső társadalmi ellenőrzés is. A magyar szövetkezeti mozgalomban a vezetés általános feladata lett a csoportérdekek szolgálata és képviselete, természetesen a törvényesség'ke- retében és az általános politikai feltételek között;

— Az utóbbi években kézzelfoghatóbbá vált a termelőszövetkezeti élet demokratizmusa. A tisztségviselők titkos választásának bevezetése jótékony hatást gyakorolt a tagok és vezetők viszonyára, a közösségi élet légkörére. A vezetők kiválasztásánál a korábbi évekhez képest ritkábban fordultak elő hibák. A megterm^zämkc$eti.

’ vezetők túlnyomó többsége a szocialista nagyüzem vezetésére alkalmas, szakmai, politikai és erkölcsi vonatkozásban egyaránt megbízható.

A TOT elnöke ezután a tsz-mozgalom új hajtásaival, a termelőszövetkezetek társadalmi, érdekképviseleti szerveinek, a területi szövetségeknek és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának munkájával foglalkozott. Úgy értékelte, hogy az érdekképviseleti szervek megfeleltek annak a várakozásnak, amellyel alapítóik létrehozták őket;

. A termelőszövetkezeti tagság összetételének módosulásáról kifejtette: ezen a téren

nem tapasztalni az utóbbi években túlságosan nagy változást. A taglétszám kismértékben csökkent, az alkalmazottaké ugyanakkor lassú emelkedést mutat. A nők aránya elérte a 40 százalékot, a nyugdíjas, járadékos tagok száma pedig 50 000 fővel emelkedett öt év alatt.

Külön méltatta azokat a határozatokat, amelyek segítették a termelőszövetkezeti tagságról való társadalmi gondoskodás fokozottabb érvényesülését. Ezek a rendelkezések — .mint rámutatott — történelmi mulasztást tettek jóvá és nagy lemaradás behozását tették lehetővé. A tsz-ekben is intézményessé váltak az öregségi és rokkantsági nyugdíjrendszer és ma már minden többgyermekes családhoz rendszeresen megérkezik a családi pótlék. A kisgyermekes anyák gyermekgondozási segélye, a betegségi segélyezés, a betegellátás és gyógykezelés mind nagvra értékelt vívmányai társadalmunknak. De még ígv is van különbség az ellátások tartalmában és mértékében.

Köztudomású például, hogy öt évvel magasabb a nyugdíjkorhatár a termelőszövetkezetekben. A párt- és a kormány határozatai alapján bízni lehet abban, hogy a negyedik ötéves terv idején a kü- I lönbségek tovább mérséklődnek, a TOT elnöke azonban hangsúlyozta, hogy a nyugdíjkorhatárban meglévő eltéréseket a tervidőszakban még nem lehet megszüntetni.

Befejezésül kérte a kongresszust: tanácskozásával adjon iránymutatást az érdek- képviseleti szerveknek, a termelőszövetkezeteknek. s tegye meg a további fejlődéshez szükséges javaslatokat az állami szerveknek, majd az országos tanács nevében megköszönte a párt és a kormány politikai és erkölcsi támogatását, amellyel segítették a termelőszövetkezetek érdek- képviseleti szerveinek munkáját.

Szabő Istvánnak, a TOT elnökének nagy tapssal fogadott beszámolója után szünet következett. A szünet után felszólalásokra került sor. Fel? szólalt Faggvas Jenő tárnái, Fiorpasz Károly agárdi küldött.

I

Az ebédszünet után az elnöklő Szeniczey Lajosné, a kiskunlacházi Uj Barázda Ter- melŐ6zövetkezet elnöke Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének adta meg a szót. Fehér Lajos a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány névében köszöntötte a kongresszust s a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom több mint egymilliós tagságát. Felszólalásában elemezte azt a nagy utat, amelyet a mezőgazdasági szövetkezeti mozgálom az öt évvel ezelőtt megtartott I. kongresszus óta tett meg. Rámutatott a gazdálkodásban elért jelentős eredményekre, és kitért a gyorsabb előrehala- lást akadályozó gondokra, ne- héaségekre is. Válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek a kongresszust előkészítő tsz- közgyúléseken és területi küldöttválasztó értekezleteken hangzottak el, majd rámutatott azokra a feladatokra, amelyeknek megvalósítása meggyorsíthatja a mezőgazdaság szövetkezeti mozgalmának fejlődését, tovább erősítheti a munkás-paraszt szövetséget.

Fehér Lajos beszéde után szót kapott még az első napi ülésen Fazekas Bálint tompái, Dóra Mihály budapesti küldött is.

Fehér Lajos beszédének részletes ismertetésére lapunk holnapi számában visszatérünk.

Edward Gierek, a LEMP KB első titkára a szejm alakuló ülésen mondott beszédében nemzetközi kérdésekről szólva a többi között foglalkozott az európai helyzettel. Hangoztatta:

A szocialista közösség ereje és pozíciója, a békés egymás mellett élés politikájának közös megvalósítása megteremtette a hidegháború befejezésének lehetőségét és új lapot nyitott az európai helyzet alakulásában. Felvetettük az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eszméjét, felkarolunk minden konstruktív kezdeményezést, arra törekszünk, hogy e konferencia mielőbb létrejöjjön és eredményes legyen. Továbbfejlesztjük kapcsolatainkat Franciaországgal, a skandináv államokkal, minden olyan országgal, amely az enyhülés és együttműködés, mellett foglalt állást.

Ezen az alapon Lengyelország a. Szovjetunióval és többi szövetségesével ■ együtt megkezdte a kapcsolatok normalizálásának folyamatát a Német Szövetségi KöztársaSággal. Kapcsolataink rende* zése kontinensünk békéjének és az NSZK-nak is érdeke. A moszkvai és varsói szerződés ratifikálásáért folyó jelenlegi nyugatnémetországi küzdelemben a tét elsősorban az NSZK európai helye és pozíciója. Arról van szó, hogy vajon az NSZK részt vesz-e kontinensünk békés viszonyainak megteremtésében, vagy pedig visszatér a hidegháború vágányára.

A nyugatnémet ellenzék azzal érvel a szerződések ellen, hogy esetleges elutasításukkal újabb tárgyalásokba kezdhet velünk. Ezzel tudatosan megtévesztik a közvéleményt. Álláspontunk e kérdésben világos és szilárd: Lengyelország és az NSZK kapcsolatai rendezésének

alapjául - egyedül és kizárólag csak a már aláírt szerződések — éspedig a moszkvai és varsói szerződés szolgálhatnak. E megállapodások elvetése

egyenlő a normalizálás elutasításával — állapította meg végül Edward Gierek.

Felfüggesztették Angela Davis perét

London, március r9.

Stanley Levinson telefonje- lentése:

Elmaradt - az Angela Davis elleni per második tárgyalása. Az esküdtszék tegnap este ült volna össze, a hatóságok azonban lefújták a tárgyalást, miután a város börtönéből három fogoly megszökött. A jelentések nem említik, hogy milyen foglyokról van szó, csupán annyit közölnek, hogy a kézrekerítésükre indított hajszában a rendőrök egyiküket agyonlőtték, két másik társát pedig elfogták. 'Az egész fogolyszökés kísértetiesen emlékeztet az egy-két évvel ezelőtti fogolyszöktetésre, amelyhez a vád szerint Angela Da- viands köze tett volna.

I