Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-30 / 76. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 76. szám ÁRA: 90 FILLER Csütörtök, 1972. március 30. Megnyílt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 2. országos kongresszusa A több, mint kétezer küldöttválasztó gyűlésen felhatal- • mázott 442 kongresszusi küldött, 2373 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 235 mező- gazdasági szakszövetkezet és 21 halászati termelőszövetkezet képviselőjeként foglalt, helyet szerdán reggel a Parlament kongresszusi termének padsoraiban, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 2. országos kongresszusának színhelyén. A kongresszus elnökségében helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának- tagjai, továbbá a kormány több tagja, -a TÖT elnökségének tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a hazai szövetkezeti testvérszövetségek, az OKISZ és a SZÖVOSZ vezetői, a mező- gazdasági termelőszövetkezetek több veteránja, kitüntetett tagja, megyei vezetők, tudósok, írók és jelentős közéleti személyiségek. Berki Sándor, a mezőszilasi Mezőföld Termelőszövetkezet ' elnöke, a TOT elnökhelyettese nyitotta meg a kongresszust, majd a tanácskozás résztvevői egyperces néma felállással adóztak a magyar termelőszövetkezeti mozgalom nagyjai közül az utóbbi években elhunytak emlékének. Berki Sándor előterjesztésére ezután megválasztották a kong- x-esszus munkabizottságait, a mandátumvizsgáló, a jelölő, a szavazatszedő és a szerkesztő bizottságot. Ezután, Berki Sándornak a TOT nevében benyújtott előterjesztésére a jelenlévők egyhangú szavazással elfogadták a napirendet. Ezután Szabó István, a TOT elnöke megtartotta a termelőszövetkezetek országos tanácsának beszámolóját a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom helyzetéről. Szabó István bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a termelőszövetkezetek L országos kongresszusa óta eltelt öt év bővelkedett a közös gazdaságok szempontjából kiemelkedő eseményekben. A kongresszusnak éppen az a feladata, hogy számba vegye azokat a változásokat, az eredményeket, és feltárja azokat a tényezőket, amelyek a tsz- ekben segítik vagy éppen akadályozzák az előrehaladást. Ezután arról szólt, hogy a kongresszus nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom .ügye”. A tanácskozás minden bizonnyal érezteti majd hatását a munkás-paraszt szövetség további fejlődésében. Rámutatott: a munkás-paraszt szövetségnek napjainkban nagyon jelentős anyagi-jellegű tartalma is van. A szövetség szempontjából is lényeges, hogy a tsz-ek jól kihasználják erőforrásaikat és feltárják tartalékaikat. A munkásosztály teljes joggal várja el a tsz- parasztságtól, hogy minden lehetőséget használjon ki, amely az élelmiszer-ellátás színvonalát tovább javítja. — A munkásosztály és a szocialista úton haladó termelőszövetkezeti parasztság kapcsolatában az érdekazonosság a meghatározó elem — mondotta ezután. — Az osztály- szövetséget a mindennapok gyakorlatában is erősíteni kell. A szövetség lényegét még átmenetileg sem homályosíthat- ják el zavaró tényezők; ezeket — ha vannak ilyenek — kölcsönös jóakarattal, szóér- téSsel el lehet kerülni. A két osztályt szorosan összefogó érzelmi köteléknek a jövőben tovább kell erősödnie, a kölcsönös tisztelet és a megbecsülés szellemében. Ezt kívánja a munkás-paraszt szövetség nagy ügye. amely hazánkban a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a néphatalom pillére. Ezután kifejtette: a termelőszövetkezetek részesedése az ország mezőgazdasági termelésében állandóan nő és ma már a termelésnek csaknem háromnegyed részét teszi ki. A tsz-eknek nélkülözhetetlen szerepük van a lakosság élelmiszer-ellátásában, a külkereskedelem és a feldolgozó- ipar igényeinek kielégítésében. A mezőgazdaság deviza- mérlege mind a szocialista, mind pedig a tőkés országok viszonylatában aktív, amiben döntő szerepük van a tsz-ek- ben előállított termékeknek. — A tsz-ek a viszonylag kedvező tervtel lejtést úgv érték el. hogv az irányítási rendszer elsősorban az ösztönzők őt.ián érvényesítette a termeléspolitikai törekvéseket — mondotta. — Általában nem alkalmaztak adminisztratív mőőazereVgt a gazdaságok irányításánál. De a jövőben még nagyobb eredményeket lehet elérni, ha az állami szervek finomítják és „időállóbbá” teszik az ösztönzőket, a tsz-ek pedig még jobban figyelembe veszik a lehetőségeket, a távlati érdekeket. A tények tehát igazolták a gazdasági ösztönzés rendszerének fölényét, az önálló vállalati gazdálkodás eredményességét. Ezután arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági ösztönzésnek megfelelően módosult a tsz-ek mező- gazdasági termelése. Egyes gazdaságokban nagyobb szerepet kaptak a jövedelmezőbb ágazatok, vagy azok, amelyekben gyorsan meg lehet teremteni a kielégítő jövedelmezőség feltételeit. Néhány éve csökken a cukorrépa, a zöldség, a dohány és más munka- igényes növények vetésterülete. Nem fejlődik kellően a szarvasmarha-tenyésztés és az utóbbi időben a vártnál kedvezőtlenebbül alakul a tejhozam is. A TOT elnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta : — Ezeknek a termékeknek a hiánya érzékenyen érinti a fogyasztók és a külkereske- delrtn érdekeit. Az a helyzet állt elő, hogy például kihasználatlan a cukoripar kapacitása — miközben magas a cukor világpiaci ára — és ez a fontos termék nagy dotációval kerül a dolgozók asztalára. Ehhez hasonló nehézségek vannak a konzerv- és a dohányiparban is. A nagyüzemi szarvasmarhatartás nagy anyagi befektetéseket követel, s ez csak hosszú idő alatt térül meg. A kisüzemek, a háztáji gazdaságok szarvasmarha- tenyésztését nehezíti, hogy a forgalmazás, értékesítés időszakos zavarai és az adminisztratív kötöttségek káros következményei sok esetben itt mutatkoznak meg. A felsorolt ágazatok kivétel nélkül munkaigényesek és jelenleg gyenge a jövedelmezőségük és ráadásul gépesítésük is megoldatlan vagv költséges a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségekhez mérten. A tsz-ek a veszteséges tevékenységet egy ideig — foglalkoztatási vagv ellátási okokból — folytatják, de csak addig a határig, amíg az üzemek más ágazatokból pótolni tud iák a kieséseket. Átmenőt’ előnyökért tigvan nem áldozzák fel távlati lehetőségeiket, de érthető. hogv a közös gazdaságok egvre inkább a vesztesé«es ágazatok korlátozására törekszenek. Már csak azért is. mert egvre szigorúbbak a eaz- dálkodási egvensúlvhoz fűződő és az üzemeket, valamint a személyeket érintő szankciók. Ezután kifért a háztáji gazdaságok jelenlegi és jövőbeni szerepére: — A nárt és a kormány agrárpolitikája nagy gondot fordít a háztáji gazdaságok termelésének ösztönzésére, fenntartására — mondotta. — Ez érthető, hiszen a háztáji gazdaságok szerepe az árutermelésben és a falusi népesség ellátásában egyaránt számottevő. 1971-ben például 24 milliárd forint volt a háztáji gazdaságok termelése. Húsból, tejből, baromfiból 30 százalékos, tojásból 35, zöldségből, szőlőből és gyümölcsből 25 százalé(Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az állategészségügyi tanácskozás Szekszárdon három napon át tartó országos állategészségügyi tanácskozás fejeződött be tegnap. A Gemenc Szálló emeleti különtermében tartott országos értekezleten a MÉM állategészségügyi főosztályának vezető szakemberei, továbbá a főváros és a megyék állategészségügyi állomásának, valamint az országos állategészségügyi szolgálat intézményeinek igazgatói együttesen felmérték tavalyi munkájuk eredményeit és tapasztalatait, megbeszélték az igazgatási kérdéseket és a hatósági feladatokat, továbbá a járványvédelem, az állatbetegségek elleni védekezés, valamint az élelmiszerhigténiai ellenőrzés teendőiről tárgyaltak. Az első napi tanácskozáson részt vett és felszólalt dr Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese is, a miniszter és a maga nevében, igen pozitívan értékelte az 1971. évi állategészségügyi munkát, s vázolta a további legfontosabb tennivalókat. Az újabb feladatok megoldásához igen hasznosan járult hozzá a tartalmas szekszárdi tanácskozás, ami dr. Kádár Tibornak, a MÉM állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosztályvezetőjének összegező zárszavával fejeződött be. Hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség Szerdán hazautazott Moszkvából Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, aki baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A vnukovói repülőtéren Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, több miniszter és államférfi búcsúztatta a magyar vendéget. Tegnap hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség. A delegációt, amely a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására látogatott a szovjet fővárosba, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezette. A küldöttség tagjai voltak: Vályi Péter, a. Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr: Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Jelen volt az érkezésnél V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Fock Jenő miniszterelnök a repülőtéren nyilatkozott a magyar kormányküldöttség moszkvai útjának eredményei, ről. Elmondta, hogy látogatása tulajdonképpen a néhány héttel ezelőtt lezajlott Brezs- nyev—Kádár találkozó folytatása volt. Akkor ugyanis — amint arról a sajtó beszámolt — olyan elhatározás született, hogy a miniszterelnökök rövid időn belül találkoznak és tárgyalásokat folytatnak a két ország sokoldalú kapcsolatairól.. Ezt szolgálta & mostani látogatás. — A tárgyalásokat Koszigin elvtárssal és közvetlen munkatársaival folytattuk —, mondotta a továbbiakban. —- Áttekintettük a most folyamatban lévő ötéves terv keretében megkötött egyezmények végrehajtását. Ezzel kapcsolatban kölcsönösen az volt a véleményünk, hogy ez a munka rendben folyik. —t Végeredményben ami a megbeszéléseink gazdasági részét illeti, tárgyalásainkat nagyon hasznosnak, nagyon eredményesnek tartom. Külön öröm volt számomra, hogy Kádár elvtárs és Brezsnyev elvtárs ^ eszmecseréjén kialakult szívélyes légkör a mostani megbeszéléseket nagymértékben megkönnyítette. E'mondta a miniszterelnök azt is, hogy — a gazdasági témákon kívül — csaknem kétórás megbeszélést folytatott Leonyid Brezsnyewel, az SZKP főtitkárával egyéb kérdésekről is. Ezen a találkozón részben a két országot kölcsönösen érintő témákról, gazda- sági és egyéb kapcsolatokról, részben a szocialista országok közös é’-dwkeiről — köz- tűk a KGST-vel összefüggő kérdé-^Vről — továbbá a legnagyobb jelentőségű nemzetközi problémákról volt szó. úgy. ahogy milanaínvilag a szoviet vezető szervek — és sfcemélvesen Rrezsnvev elvtárs «— látták értékelik. Ezt a beszélgetést — mondotta a miniszterelnök — nagyon fontosnak tartom, s azt hiszem, nemcsak jómagam, de Brezsnyev elvtárs is úgy érezte: valóban őszintén, szívből, a legbensőbb dolgainkat mondtuk el egymásnak (MTI),
