Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

T * f H A földtörvény végrehajtása és a zártkertrendezés helyzete a megyében A TOTÉV új párttitkára A megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályán a na­pokban számolt be a föld­törvény végrehajtásának ép a zártkertek rendezésének Tolna megyei tapasztalatairól Szűcs Lajos a megyei földhivatal vezetője. TERMELŐSZÖVETKEZETI FÖLDTULAJDON KIALAKÍTÁSA 1967-ben látott napvilágot a földtulajdon és a földhaszná­lat továbbfejlesztéséről szóló IV. törvény. Ez alapot nyújt a személyi földtulajdon és földhasznalat, valamint a zárt­kerti földek, továbbá a nagy- özemileg nem hasznosítható földek tulajdonának és hasz­nálatának olyan rendezésére is, amely esységes elvek alap­ján biztosítja a közérdek és az egyéni érdek összhangját. A földtörvény intézkedett a termelőszövetkezeti föld- tulajdon kialakítására, de ezen túlmenően is jelentős változá­sokat hozott a termelőszövet­kezeti használatban lévő in­gatlanok tulaidoni és haszná­lati viszonyaiban. 1968. január 1-én Tolna me- gvé^en a termelőszövetkezeti használatú ingatlanokból mindössze 73 hektár, az össz­terület 0.03 százaléka képez­te a termelőszövetkezetek tu­lajdonát. 1972. január 1-én a termelőszövetkezeti tulaldon 70 844 hektárra, az összterület 323 sz*?oi<5Vdra em-»V"'-w+ a növekedés a kívülálló földtulajdonosok megváltásra került területeiből és a tsz- használatban lévő állami föl­dek termelőszövetkezeti tulaj­donba adásából, valamint a term•»!^szövetkezetek által el­fogadott ingatlan-felaiánlá- sokból következett. Eddig 56 termelőszövetkezet vette át a használatában lévő állami te­rületet. összesen 24 346 hektárt Az állami földek átvételére folyamatosan kerül sor. A já­rási földhivatalok ezzel kap­csolatban a termelőszövetke­zetek részére részletes tájé­koztatást adtak. Az elmúlt években azokon a külterületeken lakó tagok­nak. akik éltek a felajánlás lehetőségével, a tsz-től kapott jelentős segítséget nyújtott, hosrv a székhelv- kozségben lakóházat építse­nek. Ez megfelel mind a szö­vetkezet. mind pedig az egyén erdekenek. FÖLDTULAJDONOSOK Folyamatosan növekszik a termelőszövekezetek földtulaj­dona az elhalt tulajdonosok hagyatékának letárgyalása után. ugyanis a kívülálló örö­kösök ingatlanrésze — ha ne­vezettek mentesítési jogukkal nem élnek — megváltásra ke­rül. A termelőszövetkezet a gazdálkodásához és működé­séhez szükséges föld tulajdon­jogát többek között a szövet­kezettel tagsági viszonyban nem álló személyek (ki'vül­To!nai lej Budapesten A Tolna megyei Tej üzemi Vállalat évek óta kiveszi ré­szét a főváros tejellátásának biztosításában. Az 1970-es év­ben 6 millió litert, tavaly több mint 11 milliót, az idén pedig a tervek szerint 14 millió 600 ezer liter tejet szállítanak me­gyénkből Budapestre. A hús­véti ünnepek alatt a megnö­vekvő igények kielégítésére az átlagos napi 75 ezer literes mennyiséget napi 100 ezer li­terre emelik. állók) termelőszövetkezeti használatban lévő földjének megváltásával szerezheti meg. A földtörvény értelmében azoknak a kívülállóknak, akik földet örökölnek, három hóna­pon belül dönteniök kell; vagy tsz-tagsági felvételüket kérik, vagy pedig fel kell ajánlaniuk földjüket a termelőszövetkezet­nek. A három hónap várakozási idő után— amennyiben a tu­lajdonos nem nyilatkozik — a tsz a föld fula idonba vételére vonatkozó intézkedéseket meg­teszi. A földhivatal kéri a kívülálló földtulajdonosokat, hogy gyors válaszadásukkal könnyítsék meg a hivatal munkáját. SZEMÉLYI FÖLDTULAJDON LÉTREHOZÁSA, ZÁRTKERTRENDEZÉS A földtörvény lehetőséget adott a személyi földtulajdon létrehozására, amely nemcsak a tsz-tagok, hanem valameny- nyi érintett állampolgár szem­pontjából jelentős. A végre­hajtás első időszakában — a tsz-használatban lévő ingatla­nok megváltás alóli mentesí­tésével — csak a kívülállók részére biztosítottak személyi földtulajdont. Ezt a jogot ter­jesztette ki a zártkertrende­zés a tsz-tasokra és a velük azonos jogállású személyekre is. Rendeződik azoknak az egyéni földtulajdonosoknak személyi tulajdona is, akik nem mentesítéssel szerezték azt meg, hanem a rendezésre kerülő zártkertben már ko­rábban földtulajdonnal ren­delkeztek. Az eddigi zártkert- rendezések során 1564 hektár terület került tsz-tagok és azo­nos jogállásba^ személyi tu­lajdonába. Ez körülbelül hat­ezer személyt érint. A földrendezés során 42 községben alakítottak ki zárt- kertet, 6817 hektár területen. A tsz-tagok a biztonságos tu­lajdonjog kialakítását öröm­mel vették, több községben — ahol még nem került sor a zártkertrendezésre. már sür­getik a törvénvadta lehetősé­gek érvényesítését. A Tolna megvei Földhivatal 1969-ben kezdte el a zártkertek rende­zését, azóta a meghatározott ütem szerint folvik a végre­hajtás, melyet 1972. december 31-én fejeznek be. A zártkertrendezés célját a termelőszövetkezetek több­sége megértette és ennek meg­felelően a bizottsággal együtt felelősségteljes munkát vég­zett. Eddig 34 községben és Szekszárd városban fejeződött be a zártkertrendezés. Igen jó segítséget adtak a bizott­ságoknak a helyi tanácsi és pártszervezetek. Ennek ered­ményeként egyes zártkertek­ben a kisüzemileg művelhető területek nagy részét kiadok személyi tulajdoni», s egei «ok olyan szétszórt termei megművelése is biztosítva ^an, melyek évekig művelet­lenül álltak. FÖLDVÉDELEM — HATÁRS7.EMLÉK — FELADATOK A földhivatalok 1972 évi feladatai között jelentős sze repe van a zártkertrendezések käs* rig-a A földügyi szervezetre harU­a földvédelmi törvényből ere dó feladatok ellátása, a r ­ckmális földvédelem biztosítá­sa ahol ez szükséges, meg felelő szankciók ^aknájá­val is. Ennek kereteben meg szervezték a tavasz, ha ar- szemlék végrehajtását, mely ken 22 nagyobb községben földhivatali dolgozók is részt vesznek A két varosban földhivatalok hajtják W a szemléket. A racionális fold használat biztosítása érdek ben negyedévenként es lara ^ként'Vegy ho jfT ­lülvizsgálják a "a5uzXnőr- riileteket. melyeken ellenőr ™k a földvédelmi törvény in­tézkedéseinek betartását. A földhivatal tovább foy- tatia — az igényeknek meg felelően - a termelőszövetke­zet? használatban lévő altami földek termelés jefee^U tu­. g Ann vei főként a szekszárd járásból jelentkeztek a ****** letve nagyobb vállalati kapa tás biztosítására. tptek­1972 január 1-en a tele könyvi hatóság a járásbírósá­goktól a földhivatalokhoz ke­hogy a jelenleg ****%%£ tó helyen tar rakódó vé.re_ haitó szervezetnek — a jara sí ingatlan-nyilvántartó cső­Pof»“ - » 1ÄÄ »hol az egységes nyilvántartás ShÄ folyamatosan, együtt tudnák dolgozni. pAzsi GYÖRGY Tolna megyei biológusnap lesz április 5-én Április 5-én megyei bioló­gusnapot rendez Szekszárdon a TIT Tolna megyei szerveze­tének biológiai szakosztálya, a megyei tanács vb művelődési osztályának továbbképzési ka­binetjével együttesen. A szin­tén Szekszárdon lebonyolítás­ra kerülő országos biológusna­pokat megelőző megyei ren­dezvényt a Babits Mihály mű­velődési központ kamarater­mében tartják meg, főleg a megyebeli biológiatanárok részvételével, de szívesen lát­ják az érdeklődőket a közön­ség soraiban. A gazdag programot a „Kő­vé vált ősvilág” című érdekes kiállítás nyitja meg a Balogh Ádám Múzeumban, s ezt Ta­kács Jenő, a megyei biológus szakfelügyelő ismerteti. Ez­után, a megyei művelődési központban Fehérvári Örs, a TIT megyei biológiai szakosz­tályának elnöke üdvözli a résztvevőket és méltatja a tu­dományos találkozó jelentősé­gét. A délelőtti műsorban a biológiai tanítás legújabb mód­szereiről dr. Kontra György tanszékvezető főiskolai tanár, az egyszerű növényélettani kí­sérletekről dr. Frenyó Vilmos, az ELTE növényélettani tan­székének vezetőtanára tart elő­adást. Délután dr. Garzó Ta­másnak, a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem orvosi vegytani tanszéke adjunktusá­nak: A DNS szerepe az át­öröklésben című előadása hangzik el, majd Dévényi / c. -»1 « • fyr;*..n •• ' ■ ! ' ’ nyi Ágoston: „Örök megúju­lás” című filmjét vetítik. (ií. L.) Főglein Jánossal nem most beszélgetek először. Talán azért veszem észre, hogy nyug­talanabb, idegesebb mint más­kor. Holnap párttaggyűlés lesz. — Ez önmagában még nem rendkívüli esemény, hi­szen 1963-ban lett az MSZMP tagja, azonban a holnapi gyű­lésen mint a TOTÉV párt- titkára vesz részt. Életében először áll ebben a funkció­ban a vállalat kommunistái elé. A megye legnagyobb tanácsi vállalatának újdonsült pártit­kára 32 éves. 1954. augusztus 10-én segédmunkásként került a TOTÉV elődjéhez, a Tata­rozó Vállalathoz. — Azt mondta a munka­ügyis, ha belépek, egy év múl­va leszerződtetnek inasnak. A szüleim napszámosok voltak, nem akarták, hogy ipart ta­nuljak. Anyámnak kijött a könny a szeméből, mikor alá­írtam a szerződést. Ma is em­lékszem a szavaira: Jaj, mi lesz ebből a gyerekből?! 1958. márciusában kaptam meg a szakmunkás-bizonyítványt. Közben még tanulóként kint voltunk Nagymdnyókon. Bá- nyász.lakasokat építettünk. Öt- venhét tavaszán itt alakítottuk meg a KISZ-szervezetet. Nyá­ron az arató-cséplő brigádokat jártuk a kultiircsoportunkkal. Szívesen gondolok vissza az akkori időkre. Ha néha arra járok, mindig eszembe jut, hogy ezekben a házakban ben­ne van az én munkám is. Főglein János két év kato­náskodás után 1982-ben ugyanahhoz a brigádhoz ke­rült vissza, amelyiknél dolgoz, ni kezdett. Akkori brigádveze­tője most jelentkezett a párt­ba, ő az egyik ajánlója. Egy­más után hangzanak el az egykori mesterek, oktatók ne­vei. Valamennyiükről tiszte­lettel beszél — különösen a vállalat régi igazgatójáról. Nemcsak mint munkás, ha­nem mint KISZ-vezető is sok segítséget kapott tőle. A tenyérnyi irodában egy vaskos albumot nézegetünk. Fényképek, újságki vágás akt. képeslapok sorakoznak benne. Az amatőrfelvételeken félig kész épületek előtt kőműves­brigádok nevetnek a fényké- pezőgén lencséiébe. Jónéhány újságcikk cirillbetűvel íródott.' Főglein János 1970. májusá­ban, júniusában a szovjet- unióbeli U.ianovszkban dol­gozott. Lenin szülővárosában kilenc ország 132 fiatalja éoí- tette az emlékhelyet, a köz­épületeket. Oklevél tanúsítja, hogy a magyarok derekasan helytálltak. — Mikor hazajöttünk, a vál_ lalat tanépítkezésére kerültem művezetőnek, aztán megvá­lasztottak párttitkámak. — Szívesen vállalta ezt a nagv felelősséggel járó tisztsé­get? — Eleinte sokat gondolkoz­tam rajta. Igaz, hosszú ideig voltam Kl'SZ-titkár, de ez a funkció más, nehezebb felada­tok elé állít. Aztán mégis úgy döntöttem, hogy vállalom. So­kat segít a gazdasági vezetés, no meg az ifjúsági mozgalom­ban szerzett tapasztalatokat is hasznosíthatom. — Az idősebb munkások, kommunisták nem idegenked­tek a gondolattól, hogy ilyen fiatal ember lesz a vezetőjük? — Kellemesen csalódtam. Úgy érzem, bíznak bennem. Nagyon sokan megkeresnek gondjaikkal, bajaikkal. Én meg igyekszem mindenkinek gyorsan segíteni. — Ezt még KISZ-titkárként megtanultam. — gy — Szekszárdi asszonyok a paksi könyvtárban Hétfőn harminckét szek­szárdi asszonyt látott vendé­gül a paKsi járási könyvtár. A látogatással a Kálvin téri fiókKónyvtaroan mükódo asz- szonykiuo tagjainak egy ré- geooi keletű ónaja teljesült. A paksi vendéglátók kitettek magasért. Szedertcényi László- né, a könyvtár igazgatója és a lányok-asszonyok kluojának vezetője szívesen mutatta meg a vendégeknek a könyvtárt, amely a múlt év őszén el­nyerte a „Kiváló járási könyv­tár” címet. A könyvtárban — miután erre az adottságok is megvan­nak — kiállításokat rendez­nek. Az előcsarnok fali vitrin­jeiben az elhelyezett muzeális értékek, másutt a Janus Pan­nonius kamarakiállítás ragad­ja meg a látogatót. A gyer­mekkönyvtárban „Bulgária várja önt” tablós kiállításban gyönyörködhet a néző. A könyvtár a kiváló cím elnyerésével 20 ezer forint ju­talomban részesült. A pénzből az emeleti részen zenei le­hallgatót létesítettek. Ezen egyidőben húsz személy élvez­heti a zenét anélkül, hogy az olvasásban bárkit is zavarna. A szekszárdi vendégek a fül­hallgatók segítségével gyakor­latban is megismerkedhettek a zenehailgatas eme ötletes formájává!. Pakson, a lányok-asszonyok klubja a több eves tapaszta­lat alapján kialakult program szerint dolgozik. A héttői ösz- szejöveteieKen az igényeknek megfelelően szaoas-varras és kèlilllUlllul-lâlMUlMlUMMul S^Ox­gál Koszorús Lászlóné, a dí­szítő művészeti és kézimunka­szakkör vezetője. A program­tól általában nemigen szoktak eltérni. Ez alkalommal dr. Szűcs László A fiatalkorúak bűnözése, a család és a tár­sadalom felelőssége címmel egybekötött előadást tartott, amelyet a szekszárdi és a paksi klubtagok együtt hall­gattak meg. Az élményekben gazdag és hasznos tapasztalatokat adó kirándulás jelentőségét mél­tatta Süth Miklós, a Hazafias Népfront paksi járási titkára is, aki köszöntőjében a kiala­kult barátság további erősíté­sének lehetőségeiről beszélt. A kellemes kirándulás, amely­hez a művelődési központ kü- lönautóbusza adott «-.Tít'^et, a késő esti órákban fejeződött be. POZSONYI IGNÁCNÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents