Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

« r « M Németh Sándor s Annayölgji történet Milyen az igazi hazaszeretet? Professzorok, államfők, pszichológusok, forradalmárok keresik a választ. De ki tudna erre pontos választ adni? Emberi életek, emberi sorsok jobban felelnek erre. Most kezdődő sorozatunkban egy bányászcsalád három generációját mutatjuk be. Az apa, idős Varga Fábián, ponto­san 17 éves volt, amikor 1919-ben „vörös” lett. Fia, Varga Já­nos, 1944. december 28-án, déli 12 órakor, 17 éves fejjel lett a III. Ukrán Hadsereg 48. divíziójának felderítő katonája. Attól kezdve a háború végéig harcolt a Vörös Hadseregben. Szovjet harcostársai Ivánnak, vagy Vanyuskának hívták. Az unoka, ifjú Varga János 17 éves korában jelentette be a csa­ládnak, hogy a katonatiszti pályát választotta élethivatásá­nak. A családban sok a párttag és minden fiatal tagja a KISZ-nek. A család férfitagjai 300 évet töltöttek eddig a Sárisápot ölelő Anna-völgyi bányák mélyén. 1. Azok az emberek... Űj jogszabályokról — röríden A szépen élő öregemberek derűs nyugalma a szemében. A sok cigarettától kissé rekedt a hangja: — Nem voltam én hős, és életemben sohasem jutott eszembe, hogy annak tartsam magam. Szegény ember voltam és ott volt a helyem, ennyi az egész... — Valóban ennyi? — Ha én mondom, nyugod­tan tessék elhinni. Akkor eny- nyi... Sütkérezni, üdítően meleged­ni lehet ennél az emberséges, derűs nyugalomnál. Idős Var­ga Fábián mellett ül élete örö­kös hűséges társa, minden nagy bajban és minden kis örömben osztozó hitvese, szü­letett Hasek Mária, az uno­kák drága nagymamija. Neki tizenkilenc testvére volt, Var­ga habinak hét. Cipőt is, ru­hát is, harisnyát is úgy kér­tek kölcsön, amikor esküdtek. A hajdani délceg csillés olyan asszonyt kapott-választott, aki még ma is a főztjéről, szorgal- gáról híres. És az övéit ölelő szeretetéről. Hasek Mária öt gyermekkel szerzett örömöt, gondot és boldogságot a hajda­ni csillésnek. Szerelmük akkor kezdődött, amikor új tavaszt hozott a tör-, ténelem. Szavaik még ma is vallomásként hatnak : — Milyen egy legény volt ez a Fabi?!... És a másik: — Jkz akkori Mariskánál szebb lányt ma sem hord há­tán a föld... Az egykori Mariska szeme ma is olyan kék. Töprengés nélkül fűzi egymásba a mon­datokat, mintha mesét monda­na: — Tízesztendős korunkban dologra parancsolt az élet, merthogy kellett a kenyér és sok volt a kenyeret kérő kéz. Ha nálunk kenyér került az asztalra, még morzsák sem maradtak utána. Ez az én jó uram, a Fabi, 13 esztendős ko­rában már javában csillés volt. Persze, gyerekpénzt ka­pott. Negyven-negyvenöt mű­szakot húzott le havonta a mélyben. De így volt ez ak­kor mindenütt. .. Csak azon a tavaszon esett szó a munkás jobbulásáról. Egy mosoly vibrál át a rán­cos arcon. — Ez az én Fabim rögvest katonának akart állani, ami­kor bajba került a vörös ha­talom. Szaladt is jelentkezni, de volt itt akkor egy nagyba- júszú matróz káplár, aki azt mondta neki, maradjon csak nyugvást a bányában, mert ha szenet ad, többet nyújt, mint ha a vérét adná. Maradt hát Fabi, és dolgozott. Amikor az­tán újra visszajöttek a régi urak és darutollasok vigécked- tek nálunk is, begurult az én csöndes Fabim, és olyat tett, amiről évekig beszéltek az em­berek. A „tett embere” szemrehá­nyóan néz élete társára. — De mama!... Hát mi volt az?... Csak a mi falunk­ból tucatszám adtak életet emberek... Ami volt: — Mindössze az volt a tet­tem, hogy tizenharmad ma­..Élelmiszer- és fagazdaság" címmel országos fotókiállítást rendez a Bara­nya, Fejér, Somogy, Tolna megyei me­zőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár rendező irodája. A kiállítás célja, hogy a fotóművé­szek sajátos eszközeikkel bemutassák az élelmiszer- és fagazdaság területén dolgozó embereket, élet- és munka- körülményeiket, a felhasznált anya­gok, eszközök gyártását, az üzemek fejlődését, fejlesztési törekvéseit, szo­ciális, kulturális létesítményeit és azok életét. A pályázat kiterjed a mezőgazda­sággal kapcsolatos hagyományok és a gammal felvonultam a község­háza elé és október hatodiké­nak napján proletárdalokat énekelve mentünk végig a fa­lun. Tizenhármán voltunk ahogy mondtam: tizenöt-húsz éves legények. Másnap egész darutollas század szállta . meg a falut. Kötélre fűzték a tizenhárom legényt és Esztergomba vitték. — Ott a börtön udvarán mind a tizenhármán előleget kaptunk. Puskatussal verték szét a lábunk újjait. Napjá­ban egyszer vályúhoz tereltek és mint a disznóknak, kukori­cadarát adtak... Hátrakötött kézzel-lábbal hörpöltük, ettük a darát, mert élni akartunk... Csönd van a kis szobában. — Én ott és akkor tudtam meg, hogy milyenek az urak. Voltak közöttük grófok és ál­lítólag még herceg is. De könyőrület és jóérzés nem volt bennük. Bennem csak az ma­radt meg, hogy azok az em­berek versenyt űztek abból, ki tud nagyobb kínt okozni. Mert ahhoz aztán értettek. Néha már azt gondoltam magam­ban, hogy semmi mást, csak ezt tanulták az iskolában... Egyik reggel megszámoltam, hatszázan voltunk az udvaron ilyen sorsúak. És mind a hat­százan sebesre verve. Voltak, akik ott haltak meg a szemünk előtt a gúzsban, pedig nem is voltak papír szerinti kommu­nisták. Ma sem tudom, hogyan kerültem élve haza. De én ak­kor beleégettem magamba, hogy én többé nem ismerek urat. Élete társa folytatja: — Talicskán se tudott meg­ülni, mikor kiengedték. Még formára sem adta az embert. Hónapok kellettek, míg magá­ra talált. (Következik: IVÁN SZOLDÁT ELINDUL) kialakulóban lévő új szokások művé­szt megjelenítésére. A képek ábrázolhatnak tájakat, munkafolyamatokat, riport, tájkép, zsánerkép, portré, csendélet formájá­ban. Beküldési határidő: 1972. július 10. A rendező bizottság a kiállításon sze­replő legjobb öt felvételt egyenként ezer forint díjban részesíti. A pályá­zati feltételekről felvilágosítást, vala­mint nevezési lapokat a szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési köz­pont ad. A kereskedelmi dolgozók munkaviszonyának egyes kér­déseiről szól a belkereskedel­mi miniszter 4,1972. (III. 16.) Bk. M. sz. rendelete, amely kimondja, hogy a társadalmi tulajdon és a fogyasztók érde­keinek fokozottabb védelme érdekében nem foglal­koztatható a belkereskede­lemben az, akit bírói ítélettel a kereskedelmi, vendéglátó- ipari foglalkozástól eltiltottak, továbbá a belkereskedelmi há­lózati egységekben eladói, italmérői, felszolgálói, kávé­főzői, pénztárosi stb. munka­körben az a személy sem, akit a társadalmi tulajdon, vagya fogyasztók érdekét sértő, ilL veszélyeztető bűncselekmé­nyért elítéltek, vagy akit sza­bálysértésért a Kereskedelmi Felügyelőség, szabálysértési hatóság két éven belül 3 íz­ben megbüntetett, vagy fe­gyelmi vétségért elbocsátottak. Szabadkass7ás egységben nem foglalkoztatható a fent felso­roltakon felül az sem, akinek munkaviszonyát, illetve be­osztását elszámolási vagy üze­melési szabályok megszegése miatt szüntették meg A jog­szabály megjelöli azt is, hogy az alkalmazási tilalom melyik esetben mennyi ideig tart és kimondja, hogy a fentiek nemcsak -íz (alkalmazhatósá­got zárják ki, hanem a már munkaviszonyban állóknál a munkaviszony megszüntetését vonják maguk után, ha nincs mód a dolgozót olyan munka­körbe áthelyezni, ahol a vis­szaélés elkövetése nem lehet­séges. Aki a rendelet tilalma alá eső személyt foglalkoztat, a 17/1968 Korm sz. rendeletben írt szabálysértést követi el. Ugyancsak a belkereske­delmi miniszter rendelkezett — 5/1972 (III. 16.) Bk. M. gzám alatt — a szabadkasszás kiskereskedelmi és vendéglátó egységekről. A rendelet sze­rint a szabadkasszás egység vezetőit az alkalmazási felté­telekkel rendelkező személyek közül nyilvános pályázat alap­ján a vállalat igazgatója vá­lasztja ki, a nyilvános pályá­zatot pedig 3 évenként meg kell ismételni. A jogszabály természetesen tartalmazza az alkalmazási feltételeket is, megjelöli, hogy milyen egy­ségek nem jelölhetők ki sza­badkasszás elszámolásra, illet­ve más egységek milyen lét­számhatárig jelölhetők ki sza­badkasszás elszámolásúnak. Részletesen körülírja a jogsza­bály a szabadkasszás egysé­gek vezetőinek feladatát, a vállalat kollektív szerződésé­ben meghatározott felelős be­osztású dolgozóinak ellenőrzé­si feladatát és anyagi, vala­mint fegyelmi felelősségükéi is. A 6/1972. (III. 16.) Bk. M. sz. rendelet egyes állami boltok bérbeadásának feltételeit és módját szabályozza, meghatá­rozva azt is, hogy állami bol­tot nyilvános pályázat alapján milyen feltételekkel rendelke­ző személynek lehet kiadni. Vendéglátóipari egység bérbe nem adható. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter 3/1972. szám alatt rendeletet adott ki a technikus minősítésről. A technikus minősítés célja — mondja a rendelet — hogy a szakközépiskolai képzéshez kapcsolódva elősegítse a szak­mai specializálódást és az ál­talános műveltség emelését, to­vábbá lehetővé tegye a tech­nikusi munkaterület ellátásá­hoz szükséges közgazdasági, munkajogi, szervezési és ter­vezési ismeretek elsajátítását. A technikusi oklevelet mi­nősítővizsga letételével lehet megszerezni, amely vizsgát az „Állami Technikusminősítő Bi­zottság” előtt lehet letenni. A sikeres vizsgát tevő technikusi oklevelet kap, a technikusi ok­levél megszerzését a személyi igazolványba be keli vezetni. Végül felhívjuk a figyelmet a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek a 10 1972. MÉM. sz. utasítására (megje­lent a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő folyó évi március 28-i számában), mely utasítás a dolgozók egészségének és testi épségé­nek fokozottabb védelme ér­dekében előírja-többek között, bogy a vállalatok minden év I. negyedévében beszámoló jelentést kötelesek készíteni az előző év munkavédelmi hely­zetéről, a munkakörülmények alakulásáról, a munkavédelmi intézkedési tervben, valamint a munkavédelmi szabályzat­ban foglaltak végrehajtásáról. Kimondja az utasítás, hogy növelni kell a munkavédelmi oktatás színvonalát, meg kell vizsgálni a dolgozók egészsé­gének védelme, pihenésük, szabad idejük biztosítása érde­kében a túlórázás okait és meg kell tenni a szükséges in­tézkedéseket az okok felszá­molására, a túlórák csökkenté­sére, az egészségre ártalmas munkakörökben a túlmunka megszüntetésére. A részletes szabályozásnak csupán egyetlen mondatát idézzük még; „A mulasztást elkövető vezetőket felelősség­re kell vonni”. Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész Előzetes a mezőgazdasági kiállításról Országos fotókiállítás Szekszárdon APP/C DÖRZSÖLTEK A BÄLMNV LÁBUJJÁ­HOZ A KÖTELEKET, MIC EL A'EM SZAKAD TAX. EGY GYORS MOZ­DULATTAL ELTŰNTEK A SZOBOR BELSEJE - . Ben­A FŐPAP ÜNNEPÉLYESEN LepKED FELFELÉ A LÉPCSŐN. A TEREMBEN A BABONÁS TÖMEG TELAJZVA VAR­JA A VERES LÁTVÁNYOSSÁGOT. A MATRÓZOK LÁTSZÓLAG MEGKÖTÖZ­VE, meg Mozdulatlanul feksze­nek­ELEKTROMOS BERENDE­ZÉS■ EZZEL CSINÁLNAK VILLÁMOT A PAPOK A FIEP UESZTCETE- SERE. ___Á V ÉLETLENÜL FEDEZTEM TEL A REJTEKAJTÖT, MI­KOR A SZOBRON DOLGOZ TAM. DE MUTATOK MEG ■ VALAMIT. kezdődik... COHUATL JÓN TÖL EGY NAGY BÄRPDAL. REMÉLEM MÁR . A MATRÓZOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents