Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

1

II Tolna megyei állami gazdaságok 1971. évi eredményei

Szociális és kulturális feladatok az előtérben

Városi tanácsülés Dombóvárott

Tolna megyében 1971-ben 11 aiucuni ga/.uüScig muKódott, eocoi iteuu Kiseriaa, egy tan- és egy naigazaasag, bb uj8 ka- tasziadiis nőid (aj ozl heatar) foicueriueitei, átlagos területnagyságuk U38.1 katasairalis hóid (1822 hektár.) A megye mezőgazdasági területének 15,4 szazaiéban gazdalkodnak az állami gazdasagok. Az ó&z- szes íogiaurozta toltak száma 8ol9 ló, a megye mezőgazdasági nagyüzemeiden foglalkoztatottak létszámának 19 százaléka. Fontos giazdasági szerepet töltenek be a Tolna megyei állami gazdaságok elsősorban a termelés színvonalának emelése, az új eljárások elterjesztése, a műszaki fejlődés eredményeinek meghonosítása és a gyakorlatba való átvitele terén. Jelentősen előrehaladtak a szakosított nagyüzemi állattenyésztő telepek létrehozásában. A gépesítés és a technológia fejlődésével, a koncentrálás előrehaladásával új vezetési, munkaszervezeti módszereket alkalmaznak, élenjárnak a legújabb eljárások bevezetésében.

A megyében működő állami gazdaságok 1971. évi tevékenysége a sok gond és nehézség ellenére céltudatos fejlődést mutat. A termelési árbevételi volumenek jelentősen emelkedtek. A termelékenység javult, a dolgozók bérszínvonala emelkedett, a vállalati nyereség jelentősen nőtt az 1970. évihez viszonyítva. Az 1970. évi 106 millió forint helyett 140 millió forint volt a megyei szintű nyereség, a javulás 32 százalék, a bázis

1970- es évhez viszonyítva. Jelentős eredményjavulást ért el a Szekszárdi Állami Gazdaság. (1970-ben nullával zárt,

1971- ben 31 millió forint a vállalati nyereség.) Stabil, sőt állandóan javuló eredménye van a d álmán di és tamási gazdaságoknak.

A gazdaságok halmozott termelési értéke 1971. évben 1,3 milliárd forint volt, ez 10 százalékkal több, az 1970. évinél.

Kiemelkednek: Szekszárd, Tamási, Dalmand. Csökkent a termelési érték az alsótenge- lici, a paksi gazdaságoknál, valamint a Dombóvári Halgazdaságnál. Az összes nettó árbevétel 20 százalékkal nőtt, ami jelentős fejlődést igazol. A termelékenység vonalán 11 százalékos a fejlődés. Az egy főre jutó bruttó termelési érték 138 ezer forintról 153 ezer forintra emelkedett. Figyelembe véve a létszámcsökkenést. a fejlődést döntően a munkatermelékenység növekedése eredményezte.

A gazdaságok a fejlesztési

célkitűzések megvalósítása érdekében eszközállományukat jelentős mértékben növelték.

Szekszárdi üzem felvételt hirdet:

munkaügyi és bérgazdálkodási osztály- vezetői állás betöltésére.

Előírt iskola! végzettség: Közgazdasági egyetem.

Felvételt hirdet továbbá:

jogügyi előadói állásra.

Jelentkezés: „Április 411434” jeligére a szekszárdi hirdetőbe,

i I'" (497)

A termelő állóeszközök bruttó értéke 1971. év végén 1,6 milliard forint volt, az 1970. évi 1,3 milliárd forinttal szemben, s a növekedés 23 százalék. Az állóeszközállományon belül lényegesen nagyobb arányban nőtt a gépek, berendezések és jármüvek értéke, mint az ingatlanoké. A gazdaságok üzembehelyezett összes beruházása 1971. évben 186 millió forint értékű volt. A beruházások ágazati megoszlása eltérő az 1970. évitől, mert az építési beruházás csökkent, a gépi és egyéb beruházás összege növekedett.

Örvendetes, hogy a megye állami gazdaságaiban az eszközhatékonyság 14 százalékkal növekedett az 1970. évihez viszonyítva. Az 1000 forint eszközértékre jutó nyereség 9,84 forint voûtez eszközkihasználás azonos szinten maradt. Az 1000 forint eszközértékre jutó bruttó termelés 542 forint, az árbevétel 507 forint lett, évi átlagban.

A főbb növények termésátlaga — az aszályos év ellenére is — jónak mondható. Búzából 24 q/kh (41,7 q/ha), kukoricából 29,4 q/kh (51,1 q/ha) átlagtermést értek el. Á kertészeti ágazatok eredményei is jelentősen javultak az 1970. évihez viszonyítva, különösen a szőlőtermelésnél nagy az előrehaladás.

Az állattenyésztés összes termelésében romlottak az eredmények. A szarvasmarhaágazatokban és különösen a tehenészetben romlott a helyzet A tejtermelés tehenenként 70 literrel csökkent. (2985 literről 2915 literre.) Végső soron a szarvasmarha-ágazat 1971-ben 10 millió forint veszteséggel zárt, 1970-ben még 6 millió forint ezen ágazat nyeresége. Romlott a juhászat- 2,4 millió forint és a baromfi- ágazat eredménye is. (1,5 millió forint). Javult a sertéstartás eredménye, 7 millió forinttal, az ágazat nyeresége 22,5 millió forint

Az egyes fő ágazatok üzem! értékelésére jellemző, hogy: — a növénytermelés ágazati nyeresége 94 millió forint (1970-ben 47 millió forint

volt); — az állattenyésztés

ágazati nyeresége 11 millió forint (1970-ben 23 millió forint volt.) A romlás 51 százalék. A dolgozókról való gondoskodás tekintetében is jelentős előrelépés tapasztalható a megye állami gazdaságaiban. A gazdaságok a bértömeg-gazdálkodási rendszer lehetőségeit helyesen használták fel. A termelés és a létszám egymáshoz viszonyított kedvező alakulása következtében a munkatermelékenység növekedett, s ez lehetővé tette, hogy a teljes munkaidős dolgozók átlagkeresete 4,3 százalékkal növekedjék. (1971-ben 28 546 forint, 1970-ben 25 517 forint

volt.) A közvetett juttatások is jelentősen növekedtek.

Az összes beruházáson belül a szociális és kommunális beruházásokra 12 millió forintot költöttek a gazdaságok. Ez nem tartalmazza a komplex telepek és eevéb létesítmények ilven rendeltetésű létesítményeire, lakásfelújításokra fordított összegeket

A állami gazdaságokban a baleseti helyzet jelentős mértékben javult Ä balesetek száma, valamint az 1000 dolgozóra eső kiesett munkaidő tovább csökkent

összességében megállapítható. hogy a megyében működő állami gazdaságok 1971. évi gazdálkodsz eredményes volt Á gazdaságok stabilak, elemi és eevéb károk nem okoznak jelentős megrázkódtatást Az 1972. évben az eddig elért eredmények megszilárdítása, a termelőkapacitások telles kihasználása, a megvalósított beruházások előirányzott mutatóinak tellesttAse. a Központi Bizottság 1071. december 1-1 határozatából adódó tennivalók véovehajtása a legfontosabb feladat.

Az állami gazdaság? vezetők és dolgozók helytállása. P gazdaságok stabih'tácn alapot ad arra. hogy a fellődés ezután Jr töretlen lesz és továbbra is beitöltlk azt a szerepet. melvet a népgazdaság elvár tőlük.

Perel Dániel

az MSZMP megyei bizottsá gának osztályvezető-helyettese

Átfogó jelentőségű kérdéseket tárgyalt meg tegnapi ülésén Dombóvár Város Tanácsa. Bevezetőben Vidóczy László tanácselnök adott számot a lejárt határidejű határozatok teljesí. tésárőL Most kapott választ a február 9-i tanácsülés három inter.pellálója is, akiknek problémáit akikor nem lehetett azonnal elbírálná.

Kötetasségszerűem beszámolt a végrehajtó bizottság a tanácstagoknak a február 1. és március 15. közti három ülésén végzettekről. Fontosabbak : határozat arról, hogy az utógondozás eredményesebbé tételére a vállalatok, üzemek is nevezzenek ki alkalmas megbízottakat. A vb valamennyi létesítmény vezetőjének feladatává tette, hogy évente legalább egyszer értékelje a vezetése alatt álló intézmény megelőző tűzrandészeti helyzetét. Foglalkozott a vb a helyi közlekedéssel is és javaslatára április 1-től új járat indul, melynek autóbuszai érintik az alsó vasútállomást is.

A költségvetés

Egy költségvetés számoszlo- pad sosem tartoznak a legvonzóbb olvasmányok közé. fontosságuk azonban aligha vitatható, hiszen a város rendelkezésére álló anyagi erő felhasz. Hálásának részleteit tartalmazzák. Dombóvár tavalyi költség- vetésében bevételi lemaradás nem volt A kiadások közül ágazati bontásban legnagyobb súllyal a szociális, egészségügyi és kulturális terület szerepelt A szociális és egészségügyi ágazatban lévő kiadások érthető összefüggésben vannak a város 452 ágyas kórházával. Itt külön fel kell hívni a figyelmet a létszámfejlesztés mi. nőségft vonatkozására, ugyanis a városi kórház középkáderei 70 százallékban szakképzettek, sőt ez az arány a szülészeten és gyermekosztályon eléri a 100 százalékot i&

Dombóvár iskolaváros, ez nem csekély anyagi terhet ró a tanácsra. A napköri otthonos óvodák 342 átlagférőhely- lyel és 11 foglalkozási csoporttal, az általános iskolák 66 tanulócsoporttal. az általános iskolai napközi otthonok 200 férőhellyel és hét csoporttal működtek. A dolgozók általános

iskolai oktatásán 666 esti tagol zatos vett részt, ezenkívül működött a gimnáziumokban 17 osztály, a szakközépiskolák 10 osztállyal, a középiskolai kollégiumok 242 férőhellyel. A dolgozók középiskolájában 165 levelező tagozatú tanuló volt, az alsófokú zenei oktatásba«» 147-eo vettek részt,

Felújítások

À költségvetés az elmúlt éti során a következő felújítások» ra biztosított lehetőséget: piactéri kerítés, a tbc-gondozd röntgengépe, bölcsődei tejkonyha, mosókonyha és öltöző^ az Erzsébet utcai óvoda szolgálati lakásának tetőzete, a) Gárdonyi utcai iskola bekötése a szennyvízhálózatba, a Zrínyi Ilona Általános Iskola tatarozása, a szociális otthon befejezése, bekötőút a tanácshoz és mág több kisetob-na- gyobb javítás, tatarozás.

Az év során a lokosság által fizetendő városfejlesztési hoa. záj árulás kevesebb volt a terű vezettnél, ugyanis a termelőszövetkezeti tagok terményt kaptak és nem háztáji földet; így ilyen adófizetési és -fejlesztési hozzájárulási kötelei aeitttség nem terhelte őket.

A tanácsülés elé terjesztett költségvetésit a számvizsgáló bizottság felülvizsgálta, az elmúlt év gazdálkodását ered. menyesnek ítélte, így a javaslat elfogadását ajánlotta a tanácstagoknak.

A tanácsülés befejező részéJ ben Vidóczy László tanácselnök a tavalyi jelölőgyűlóseken elhangzott javaslatok megváló, siítását ismertette, illetve indokolta azokat az eseteket, amikor ég amiért egyes elképzelések megvalósítására nem került sor. A tanácstagok természetesen már jóval az ülés előtt megkapták a tájékoztató írásos anyagát, amelyben külön említésre érdemes az előbbiek részletes, adatszerű kimutatása. melyet a jobb áttekinthetőség érdekében táblázatba foglaltak .

Végül megismerkedtek n tanácstagok a városi tanács vb és az OTP megyei igazgatósága közt létrejött együttműködési megállapodással, amelynek részletei szerint a tanács a IV. ötéves tervben háromszáz OTP. lakás felépítését látja szükségesnek Dombóvárott.

Eredményeink és a jövő feladatai indokolják az egészségügyi törvény megalkotását

A megyei egészségügyi aktívaértekezletről jelentjük

Tegnap délelőtt az MSZMP megyei székházának kis tanácstermében egészségügyi aktívamegbeszélésre voltak hivatalosak egészségügyünk megyei vezetői és pártvezetői, továbbá a járási pártbizottságok titkárai.

A tanácskozás célja az országgyűlés elé áprilisban kerülő új egészségügyi törvény alapelveinek megbeszélése, továbbá az egészségpolitika időszerű kérdéseinek megvitatása voit.

Az értekezlet résztvevőit Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára üdvözölte, majd István József, a megyei pártbizottság művelődésügyi és propaganda osztályának vezetője tartott vitaindító előadást.

Társadalmi fejlődésünk, a szocializmus teljes felépítésében eddig elért eredményeink és a jövő feladatai indokolják — mondotta a rövid bevezetőt '-öv-'őon — hogy az egészség- !s"y fontos munkáját új, egységes, korszerű törvény szabályozza. A törvényjavaslat előkészítésének hosszadalmas és gondos munkájában az előkészítők messzemenően figyelembe vették a szocialista egészségügy már lefektetett, fő alapelveit. Mindenekelőtt azt, hogy az egészségügy minden területén fontos szerepet tölt be minden, a betegségek megelőzésére irányuló tevékenység. Mint tudjuk, a szocialista egészségügy alapelveként, ismert megelőző tevékenység célja az emberi szervezet és a környezet kölcsönhatásainak ismeretében elhárítani a betegségeket, kialakítani az egészség megőrzésére legkedvezőbb környezeti viszonyokat.

Az egészségügy állami feladat. Államunk, polgárainak biztosítja az ingyenes egészségügyi ellátást, biztosítja továbbá az egé-aségüayi ellátás sokrétű és tervszerű fejlesztését, gondoskodik — többek között — arról is, hogy a lakosság lehetőleg függetlenül lakóhelyének települési viszonyaitól, kellő időben juthasson hozzá a számára szükséges, korszerű orvosi egészség- ügyi ellátáshoz.

Az egészségügyi törvény- javaslat előkészítése során az MSZMP Politikai Bizottsága néhány fontosabb kérdésben foglalt állást. így például abban is, hogy az ingyenes egészségügyi ellátás a Magyar Népköztársaságban állampolgári jog legyen ! Az ingyenes ellátásból eddig körülbelül 150 ezer fő maradt ki országos viszonylatban. Ha tehát arra a kérdésre keresünk rövid, de tömör választ, mi a jelentősége az országgyűlés elé a jövő hónapban kerülő egészségügyi törvényjavaslatnak, válaszunk ekként szólhat: mert a szocialista építésben elért eredményeink és a jövő feladatai teszik szükségessé az ú,i egészségügyi törvény megalkotását, jelentősége óriási, mivel az egé"z társadalom ügyének rangjára emeli az egészségügyet.

A vitaindító előadás az

egészségügyi törvény megismertetése munkájából fakadó tennivalók összegezése után az egészségpolitika aktuális problémáit elemezte, kihangsúlyozva az egészségügyi párt- szervezetek pártépítő fontosságát. Beszélt az előadó a pártszervezetek és az állami vezetés kapcsolatának problémáiról, a káderpolitika, majd pedig az orvosetikai helyzetről is.

Az előadást követő vitában elsőkként a megye egészség- ügyi életének intézményi és állami vezetői kértek szót. Mint az szavaikból, majd a járási pártbizottságok képviselőinek, titkárainak szavadból is kiderült, nagy várakozás előzi mag egészségügyi törvény hatálybalépését.

A megyei egészségügyi aktívaértekezlet Tolnai Ferenc elvtárs zárszavával ért véget, aki miután válaszolt az egyes felszólalásokra, hasznosnak és eredményesnek mondotta az aktívatanácskozást.