Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-23 / 70. szám
1 I * 75 éves a magyar cirkusz Mikor volt először cirkusz? Kérdezhetnénk, mikor játszott először az ember?... Milyen volt régen, 70—80 évvel ezelőtt a magyar cirkusz? Hortobágyi Károly, az artisták doyenje válaszol : — Lovakat idomítottak, lovas pantomimokat adtak elő. Magyar specialitás az ugródeszka (hasonló a gyerekek által kedvelt libikókához). Magyarországon a leghíresebb cirkusz a Beketow—Fényes— Fővárosi Nagycirkusz volt, de mellettünk mindig 10—15 kis családi cirkusz is működött, mint például a Picard, a Cá- ja, a Donért, a Gazdag... Cá- jánál a birkózás képezte a íő műsort... A cirkuszok általában átlépték a határt, s a közeli országokban is tartottak előadásokat, Ausztriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Romániában... Ameddig a lóvontatással eljuthattak... A „módosabbak” sátort feszítettek, akinek még az sem volt, palánkot vont a nézőtér köré, s ezt arénának hívták. „...Szólaljon meg a csengő, a karmester adja meg a jelt, a zenekar kapjon rá az indulóra, harsogjanak a fanfárok, villogjanak fel a reflektor fényei, táruljon szét a függöny, vonuljon be az egyenruhások sorfala, hallgasson el a zenekar, uralkodjék el az izgalmak előtti feszült csend, jelenjék meg a frakkos porond- mester és.. Ez egyszer szóljon az előadás az artisták életéről, ami a kulisszák mögött folyik!... Hatezren voltak... Valamikor a pankrátor, a konferanszié, az énekei, sőt még a mondén táncosok, kan- zumnők is artistának számítottak. Nem csoda, ha számuk elérte a 6000-et. (A fel- szabadulás után a különböző művészi zsűrik szűrése után 325 maradt.) De pillantsunk még vissza a múltba, hogyan éltek az artisták, régen! Feldman László, Gervai Imre és Soós András érdekes könyvükben így írtak saját magukról: „Komédiások voltunk. Jártuk a vidéket, falvakat, tanyákat. A nyári időszakban arénával, cirkusszal, lófogatú lakókocsikkal, télen termekben, kocsmákban, pajtákban, vagy ahol hely és lehetőség adódott, ott megjelentünk — előadást tartottunk. A reklámozás valóságos utcai parádé volt, kocsi tetején trombitával, dobbal, kikiáltókkal. És amíg őket nézték a kerek szemű, csodálkozó kisgyerekeik, elfelejtették, hogy aznap még talán nem is ebédeltek. És ki gondolt volna a nézőtéren arra, hogy akik a látványos szépség, bátorság, ügyesség csillogó ajándékát nyújtják: fekete kenyeret esznek. Ha jó idő járta, tudtak egy kis pénzt keresni, ha nem, akkor keserves küzdelem kezdődött a mindennapi betevő falatért, a felszerelés javításáért. Sokszor nem is pénzért, hanem élelemért, az állatoknak takarmányért játszottak. 75 éve, 1897-ben alakult meg a „Magyar Artista Egyesület”, s ez a szervezet igyekezett — mint erről Gere Györgyné szakszervezeti titkár beszélt — némi érdekvédelmet nyújtani az artistáknak. Világszámok Megérdemelték volna a jobb életet, hiszen a hírességek „csillagfüzéredt” adták a világ porondjaira; Könyöt-éket. a Picardokat, a Faludiakat, Har- ri-Houdini-t, aki 1874-ben, Budapesten a Rákosárok utcában született, s ma azUSA- ban Houdini klubokban emlékeznek meg a nagy mesterről. Houdini, civil nevén Weisz Erick összebilincselte, majd zsákba varrta magát, aztán oeugrott a Temzébe és az ámuló londoniak szemeláttá- ra kiúszott a vízből. Beszéljünk a híres Grock-ról, akit a tévében is láthattunk? A zenebohóc itt tanított hazánkban, azt mondta: a magyar artisták ügyesek, előkelőek, kitűnő a megjelenésük, fantasztikus a szorgalmuk és művészi tudásuk. 1950-bevt államosították a cirkuszokat is és 1954-ben létrejött az Országos Cirkusz Vállalat, amely 320 artistát állami státuszba vett. 1950 óta működik — először Magyarországon — Állami Artistaképző Intézet. — Nagy feladat volt az iskolát megszervezni — mondja Heitz György — még bonyolultabb az oktatási tervek elkészítése. Úttörő munkát végzett: Rodolfó (Gács Rezső), aki kézügyességre, bűvészetre, Bérezi Mihály hajlékony akrobatikára, Berényi István ugró akrobatikára, Péntek József zsonglőrködésre tanította a fiúkat, lányokat. Az iskolából, de a már jól kereső, szakmailag megbecsült és ezért megnyugodott artistacsaládokból kiválóságok „robbantak be” a porondra. A Hortobágyi Csoport tagjai Spanyolországban Oscar- díjat kaptak, négyen VIT-dí- jasok lettek, Franciaországban Szilágyi József nyerte el a Cirkuszbarátok artista Oscar- díját, itthon pedig érdemérmek, érdemrendek, SZOT-em- lékérem, nívódíjak sokaságát kapták az arra érdemesek. 50 nemzet porondján A magyar artisták jelenleg 60— 70 „szakmai" műfajban; mint ők hívják „zsánerben” dolgoznak. 50 ország fővárosában — közöttük Pekingben, Moszkvában, New Yorkban, Londonban, Párizsban, Rómában, Afrikában, vagy Cipruson, északon és délen, keleten és nyugaton — mutatják, be művészetüket. — Ma már az artista nem komédiás, hanem művész — mondja Rodolfo — az erő technikával, ügyességgel, magas fokú mozgáskultúrával párosul. Persze rengeteg munka, fáradság, s legalább any- myi edzés szükséges ezeknek a tulajdonságoknak a fenntartásához, mint egy élsportoló* nak, ha „kondiban” akar maradni. Az „álom” is beteljesült, egy éve impozáns, gyönyörű „kőszínháza” van a Fővárosi Nagycirkusznak, ahol estéről estére óriási sikerrel mutatják be a produkciókat. Elhaltak, elöregedtek a bódék, „új ruhába öltöztek” a régen szegényes „csepűrágók”, ma az állami alkalmazott artisták jó fizetést és öregségükre nyugdíjat kapnak. És most a 75 évre emlékezve, valóban nem talmi fényárban úszhat a manézs, megszólalhatnak a fanfárok, szétnyílhat a függöny, mert következik: Aida, a táncoló elefánt, pöröghet a levegőben a 2 Ar- mon, biciklizhet óriáskerék- párján a 3 Picard, ugrathatja oroszlánjait Marika, sziporkázhat a 2 Stefi, a gyerekek kedvence, vágtathatnak az idomított lovak, szaltózhatnak a levegő mesterei. Jubileumuk alkalmából őszinte tapssal köszöntjük őket. SZÜTS DÉNES SZORGALMA SAN VEGEZTEK A MUNKÁTOKAT. J-EANN/NE SZABADON MOZOGNA TOTT.Ö VITTE A híreket, közben tanulhá- NYDZTA A FÖLD ALATTI PALOTA ELRENDEZÉSE T PAQUES IS MEGFIGYELT NÉHÁNY DOLGOT A TRONTEREM KUL/fZ- SZÀ! MÖGÖTT. -, Don agos t/nö EGYEDÜL hagyta ÓKÉT Mindent meg — KELL TENNÜNK AMIT KÉR, ÈS NYITVA KELL. TARTANUNK ( A SZEMÜNKET ECYIK NAP lOUblRE lèpeit a TRON- TEREMßE. ELŐSZÖR KERESTE TEL ITT JA QUEST. Gyere1. A mester kiküldött MINKET CiROLLAL, V. HOGY HOZZUNK. KQRAULMINDir A ZÁTONYRÓL. 'Mj&V. SAJNOS A TENGER ilpf fi TEMEKÉN KCSZLEt Ím -iJ \ KEME7ÜNK CSAK. Egy attrakció a sok közül... (MTI foto — Tormád Andor fel.— KSJf i Előadás előtt... (MTI foto — Mező Sándor felv. — KS.)
