Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-23 / 70. szám

I V » Igazítsuk a verseny céljait à követelményekhez* A szocialista verseny- és brigádmozgalom helyzetéről a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál „Igazítsuk a verseny célja­it a helyi követelményekhez” —mondotta Bondor József mi­niszter a február 11-én meg­tartott építő- és építőanyag­ipari szocialista brigádvezetők III. ágazati értekezletén. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom fellendítését sürgető MSZMP központi bi­zottsági határozat decemberi megjelenne óta mindenütt, minden termelő egységnél na­pirendre került e téma. A KB- határozatot a megyei pártbi­zottság határozata követte. Ezen anyagok útmutatása nyo­mán került sor a téma megvi­tatására a Tolna megyei Álla­mi Építőipari Vállalat pártbi­zottságának januári ülésén, ahol javaslatok, határozatok születtek, amelyek nyomán megkezdődött a szocialista verseny- és brigádmozgalom fellendítése e nagy kiterjedésű magas létszámmal dolgozó vállalatnál. Akikre büszke a vállalat A megyei építőipari válla­latnál jelenleg 220 brigád mű­ködik. A múlt évben 25 okle­véllel, 20 zöldkoszorús jel­vénnyel, 17 bronzkoszorús jel­vénnyel, 5 ezüstkoszorús jel­vénnyel, 7 aranykoszorús jel­vénnyel rendelkező szocialis­ta brigád dolgozott a külön­böző munkahelyeken. A válla­lat kiváló brigádja kitünte­tést Fogarasi Ferenc betonozó hrigádjá viselhette. 1971-ben a felsoroltakon kí­vül 148 új brigád nevezettbe b szocialista versenymozga­lomba. Munkájuk értékelése folyamatban van. t Vállalások^ — a pártszervezet kezdem ényezésével „A szocialista munkaver­seny az építsük a szocializ­must magasabb szinten célki­tűzésünk megvalósításának! biztosítéka. Továbbfejlesztésé­vel szoros összhangot és elvá­laszthatatlan kapcsolatot kell teremtenünk termelési egysé­geinknél a tervcélok és a ver­senycélok, a munkafolyamat és a verseny között” —mond­ja ki a vállalat pártbizottsá­gának programterve. Ennél a vállalatnál úgy ha­tároztak, hogy a munkaver­seny vállalati és munkahelyi irányítása, az adott területek gazdasági vezetőinek munka­körébe tartozik. Ez az elkép­zelés nem kívánja csökkente­ni a párt- és a társadalmi szervek aktivistáinak felelős­ségét, csupán hangsúlyozza a gazdasági vezetők ez irányú feladatait, s meghagyja a tár­sadalmi aktivisták politikai feladatait. Mindezek figyelembevéte­lével a pártalapszervezetek sajátos munkakörülményeik­nek megfelelően határozták még tennivalóikat e témával kapcsolatosan. így az I-es alapszervezet az alkalmazotti dolgozók körében kívánja segíteni a szocialista brigádmozgalom kibontakozá­sát. Szorgalmazzák a meglévő anyagkönyvelői szocialista brigád mellett más admi­nisztratív és műszaki brigá­dok alakítását is. Feladataikat is megfogalmazták; segítsék az új technológiák bevezetését, meghonosítását, a régiek kor­szerűsítését; szorgalmazzák új termelési és szervezési el­járások bevezetését A Il-es alapszervezet komp­lex szocialista brigádok ala­kítását szorgalmazza. „A for­mális, erőltetett, nem teljesít­hető vállalások helyett a la­kásátadások hibajegyzék nél­küli átadását, a termelés jobb megszervezésével párhuzamo­san a folyamatos munkát s ezzel az év végi hajrá kikü­szöbölését, és az átadási ütem betartására kell vállalásokat tennünk” — mondták ki a kommunisták. A III-as alapszervezet tag­jai a szak- és a szerelőipar­ban dolgoznak. Tovább kíván­ják népszerűsíteni a „garan­cialevél” és a „dolgozz hibát­lanul” mozgalmat Emellett fontosnak tartják a szakmai továbbképzést és a második szakma átképzéssel történő elsajátítását A komlói IV-es alapszervezet a polygonos építési mód elterjesztéséért tesz erőfeszítéseket. A dom­bóvári V. alapszervezet objek­tív problémáit igyekszik le­győzni, s a munkák kezdeté­nek elcsúszása miatt várható átadási határidő késedelmét minél rövidebbre szorítani. Új elképzelések a mozgalom népszerűsítése érdekében A vállalat pártbizottsága hangsúlyozta, hogy támogatni kell minden olyan felfogást, ösztönzést és elképzelést, amely a szocialista öntudatot; a lelkesedést, az áldozatkész­séget nagyra becsüli, s hogy a politikai munkában az eddigi­eknél jobban kell építeni a munkások becsületére és ön­becsülésére, a dolgozók szak­mai önérzetére és becsvágyára is. A versenymozgalom kiter- ‘ jesztése érdekében több új­fajta elismerési lehetőség be­vezetését javasolta a pártbi­zottság. így például, egy köz­bülső cím alakítását a ver­senymozgalomba benevezett brigádok és a szocialista címet elnyert brigádok között, ezután adható lesz a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál egy „kiváló brigád” cím is. Kiváló brigád lehet az a kol­lektíva, amely munkáját minő­ségileg és mennyiségileg is jól végzi, de a szocialista címre jogosító hármas követelmény többi pontjának nem képes eleget tenni. Ezek a kiváló bri­gádok lesznek a majdani szo­cialista brigádok tartalékcsa­patai. A munkaversenyformák kiszélesítését segítik a követ­kező elképzelések is: meghir­dették a „szocialista munka műhelye”, a „szocialis­ta munka üzeme” és a „szocialista munka épí­téshelye” versenyeket, ame­lyek keretében fizikai és al­kalmazotti dolgozók közös munkájára van szükség a fel­adatok és vállalások teljesí­téséhez, a cím elnyeréséhez. E Versenybe eddig öt építésve­zetőség nevezett be. MÉRY ÉVA Zôldsêgteîmeîês A statisztikának vagy a fogyasztónak? A múlt év közepe óta az általános érdeklődés közép­pontjába került a zöldség­gyümölcs termesztése, ponto­sabban a zöldségfélék hiánya, és ezzel párhuzamosan az árak emelkedése. A zöldségfélék igen fontos élelmezési cikkek, hiányuk kedvezőtlenül befo­lyásolhatja életszínvonal-poli­tikánkat. A termelés fellendí­tése ezek után érthetően fog­lalkoztat mindenkit: az orszá­gos szerveket, a fogyasztókat és a termelőket egvaránt. Min­den megyében külön operatív bizottságok alakultak, vagy alakulnak, hogy megfelelő in­tézkedésekkel segítsék, keres­sék a megoldást. Végső soron mégis, a megoldás kulcsa a termelő mezőgazdasági üze­mek kezében van — hogyan használják ki a kormányintéz­kedés teremtette kedvező fel­tételeket. A Tolna megyei operatív bizottságban a termelőüzeme­ket a mözsi és a sárszentlő- rinci termelőszövetkezetek képviselik. Ez utóbbi elnök- helvettes-főmezőgazd ászával. Tófalusi Józseffel arról beszél­getünk; ami a meghirdetett zöldségprogramból a termelő­üzemekre hárul. — Az aggályaimmal kez­dem ... Egyebek között az a törekvés, hogy a mezőgazda­ság növelje a zöldségterületet. Igenám, de a területet lehet úgy növelni, hogy a statiszti­kában jól mutasson, de köz­ben mégsem lesz elég zöldség, nem lesz megfelelő választék. Attól tartok, hogy országos át­verés lesz az egész program­ból. Hogy miért? Egyszerű. A zöldborsó is a zöldségfélék között szerepel. Nomármost, ha eddig termeltem száz hol­don — ötven hold borsót, a másik ötven holdon paprikát, paradicsomot, uborkát.- hagy­mát — azt mondom: az idén termelek kétszázon. Látszólag Űj boltok Szekszárdon — Autóbuszt kap a Mérei utcai lakótelep A szekszárdi vb tegnapi ülése Tegnapi ülésén Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága a megyeszékhely kereskedelmi helyzetének ala­kulásáról, a város gok kívánni valót tartalmazó közlekedési helyzetének alakulásáról, va­lamint a költségvetési üzem tavalyi feladattervének telje­HVDSZ megyei aktíraértekezlete A HVDSZ megyei bizottsá­ga aktívaértekezletet tartott szb-titkárok, főbizalmiak ré­szére. Dr. Szendéi Imre me­gyei titkár előadása arról in­formálta a résztvevőket, ho­gyan tevékenykedtek az alap­szervezetek, a megyei bizott­ság, a megyei bizottság mellett működő szakbizottságok a vá­lasztások óta. A második elő­adást dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács osztályvezetője tartotta. Az elmúlt évi gazda­sági munka tapasztalatairól szólott a megyei tanács osz­tályvezetője, majd vázolta a helyiipari üzemek előtt álló feladatokat. A két előadás után élénk vita alakult ki. Több mint tíz alapszervezeti funkcionárius szólalt fel, Saly Ferenc, a HVDSZ országos titkára is részt vett az aktíva- értekezlet munkájában. sftéséről hallgatott meg be­számolót, majd dr. Nedók Fái a soron következő tanácsülés előkészítésével foglalkozott. A város százhuszonnyolc keres­kedelmi egységének nemcsak a helyben lakók igényei kielé­gítéséről kell gondoskodnia, hanem a mintegy ötezer ingá­zóéról és a Szekszárd hatósu­garában élők közül azokéról, akik ide járnak be vásárolni. A város szívó hatása mintegy 35—40 kilométer átmérőjű kör­re terjed ki. A városfejleszté­si tervek során gondoskodni kell arról, hogy a bolthálózat jelenlegi eloszlása változzék, a lehetőségekhez mérten meg­szűnjenek az egyenlőtlensé­gek. A bevásárlási központot a jövőben a Korzó Áruház és a százhatvan lakásos bérház földszintjén kialakítandó üzle­tek fogják képezni. Utóbbi helyen az idei év második ne­gyedében összesen ezemégy- száz négyzetméter alaoterüle- ten ruházati bolt, élelmiszer- bolt, „Hófehérke” bolt, szőrme- bolt, TÜZÉP bemutatóterem, képcsarnok és ezermesterbolt nyílik, összehasonlításul : ja­nuár elsején az egész város kereskedelmi hálózatának üz­letei kereken huszonnégyezer négyzetméter alapterületet képviselteik. A közlekedéssel kapcsola­tos beszámolóból egyebek kö­zött kiderült, hogy tavaly a VOLÁN néhány gazdaságtalan helyi járatot megszüntetett Decemberben a~ nyolc vonalon közlekedő autóbuszok 131311 utast szállítottak akiknek a többsége tanuló- vagy nyugdí­jasbérlet tulajdonosa volt. A kihasználtság 33 százalékos volt. Ha az útépítés ezt meg­engedi május 1-től bekapcsol­ják a helyi autóbuszforgalom­ba a Mérey-utcai lakótelepet és a Kadarka-utcát. A lakos­ság érdekében végzett fontos szolgáltatás még a tüzelőolaj házhoz szállítása (tavaly több, mint 735 ezer liter) és az autók szervizelése. A városi taxik tevékenységével Piegl Ferenc igazgató beszámolója nem fog­lalkozott. A végrehajtó bizottság ülé­sének befejező részében került sor a bejelentésekre. Ezek kö­zül a város tavalyi tbc-helyze- tére vonatkozó tarthat számot a legnagyobb közérdeklődésre. December 31-én százötvenhá­rom nyilvántartott tbc-s beteg volt Szekszárdon, 0,3 százalé­kuk gyógyíthatatlan. Üj meg­betegedés tavaly tizenöt eset­ben fordult elő. Új gyermek­megbetegedés nem volt. Végül határozatban szabályozta a végrehajtó bizottság a város területén a nem élethivatás­szerűen mezőgazdálkodással foglalkozók lehetséges állat­tartásának mértékéit nagyon szép ez a szám, de ä valóságban százötven holdon zöldborsót termelek. Nincs ve­le túl sok gond, géppel be le­het takarítani — viszont ép­pen abból nem termeltem töb­bet, ami a piacon, a közvet­len fogyasztónak, a háziasz- szonynak hiányzik. Szóval, ezért mondom, hogy vigyázni kell, ne a statisztika kedvé­ért növeljük a területet, ha­nem a tényleges igények miatti — Érdekes ugye. hogy a zöldborsó ellen beszélek, ami-» kor a mi szövetkezesünk is termelőgazdaság, éppen az idén vásároltunk kifejtő génét. Nos, azért, mert attól tartok, hogy olyan túlkínálat jelentke­zik, amelyre csak ráfizethe­tünk. Ugyan rögzített ár vanj de ha nagy a kínálat, esetleg ..kevesebb lesz” az első osztá­lyú. — Nem arról lehet szó, hogy minden gazdaság igyekszik a könnyebb megoldást választa­ni? — Mondjuk, hogy igen? A zöldborsó gépesítése megoldott. A zöldbab sem jelent mahol­nap nagyobb gondot. Nagy vetőgéppel el lehet vetni, elég egy kapálás, a gépi betakarí­tás lehetőségei is adottak.' Azok a növények adják a gondot, amelyeket palántázni kell, amelyek a kézi munkát igénylik. Azt hiszem, hozzám hasonlóan nagyon sokan sze­retik a karfiolt. Amikor meg­indul a virágképződés, minden egyes növény levélzetét be kell kötözni. És szedni sem lehet folyamatosan. Végighaladva egy-egy soron. Itt a gépesítés­ről még csak nem is lehet beszélni — viszont jó, ha mi­nél több van belőle a piacon,' A gépesítés elsősorban a fel­dolgozó ipar ellátását javítja,' de ami közvetlenül a fogyasz­tóhoz kerül, • annál továbbra is a kézi erővél kell számolni. — Viszont éppen azért ke­vés és drága a zöldség, mert a munkaerő kevés... — Az a véleményem, ha történetesen több is lesz, ol­csóbb aligha, mert, hogy a kézi erőt megtarthassuk, töb­bet kell az elvégzett munkáért fizetni, ! , — De van egy másik, meg­oldásra váró kérdés is; a pa­lántanevelés. Több hajtatóház kellene, viszont a jelenlegi árak mellett fiem túlságosan tolakodnak értük a gazdasá­gok. Olyan dotációt kellene nyújtani, ami jobban ösztö­nözne, de olyan feltételekkel, hogy a hajtatöházat hosszú időn keresztül a rendeltetésé­nek megfelelően használnák. — Ma már ott tartunk, hogy palántát nemcsak a kö­zös területre kell nevelni, ha­nem a helyi lakosság, a házi- kertek ellátásához is. Eddig otthon minden asszony meg­nevelte azt, ami a házikerthez kellett — most már szíveseb­ben megveszik. Már csak azért is, mert tudják, hogy megbízható, jó fajtát kapnak. Ezt az igényt sem lehet figyel­men kívül hagyni. — A sárszentiőrinci Petőfi mennyi zöldségfélét termel az idén? —■ 193 holdról 6720 mázsát — a tervünk szerint. Ha az időjárás is úgy akarja, akkor többet. Egyebek között para­dicsomból 2800, zöldborsóból 1716, zöldpaprikából 400, zöld­babból 120, sárgadinnyéből 180 görögdinnyéből 1440 mázsát! Lehetőségeink szerint igyek­szünk, hogy minél többet te­gyünk le a köz asztalára. BL

Next

/
Thumbnails
Contents