Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-22 / 69. szám
* Szomjazó földek érdekében... Tavaly október óta hiányzik 150 milliméter usapadék. A tömör ki jelen téa minden magyarúzgatásnál löooet mond. A termcuzet a szántóföld minden négyze.méteréneií 150 liter vízzel maradt adósa. Ks még csuk el sem kell gondolkoznia senkinek, hogy rájöjjön a követelő szükségre: öntözni kell. Öntözni, mesterségesen vizet vinni a kisszikkadt határra, hogy ne égjen meg a keményre száradt földben a tegnap elvetett mag, a holnapi kenyér. Ebben a szellemben szólt a MÉM miniszteri értekezlet és az OVH elnöki kollégium közös felhívása. Január 31 óta a sajtó, a rádió és a tv százszor és ezerszer hívta fel a mezőgazdák figyelmét a hiányzó vízmennyiség pótlására. A TÁROZÓ ÖNTÖZÉSSEL ELKÉSTEK A tények: a termőföld felső 20 centiméteres rétegében még tartalmaz nedvességet. A mélyebb réteg azonban teljesen kiszáradt. Ez veszélyezteti a hosszabb gyökerű növények fejlődését. El lehetett volna kerülni, tározó öntözéssel. Ha korábban adtak volna vizet a földekre. De nem tették, mert gátolta egy már-már klasszikussá váló tévhit. Évtizedek óta ugyanig úgy tartják, hogy az öntözés időszaka április 15- től szeptember 15-ig tartó 152 nap. A tények, és a tapasztalat bebizonyította, öntözni lehet, és száraz időben kell is mindig, amikor nem fagy. És most száraz, nagyon száraz időket élünk. Az öntözést mégis elhanyagolják. Tározó öntözésre már kevés az idő. A mé. lyebb rétegeket megnedvesíteni ma már teljes mértékben nem lehet. De kell az úgynevezett kelesztő öntözés. Mert a magból kikelő növénynek az életet jelenti a víz. HÁROM TSZ ÉS EGY ÁLLAMI GAZDASÁG A sokszor elhangzott felhívás után a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Szekszárdi Szakaszmérnökségén értekezletre hívta össze a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak vezetőit. A megbeszélésen részletesen ismertették az öntözés szükségességén kívül a lehetőségeket. Beszéltek az öntözéshez nyújtott állami dotációról. Az értekezlet után megérkezett a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Székesfehérvári Öntözési Kirendeltségéhez a Szekszárdi Állami Gazdaság, az őcsényi, a decsi és a szekszárdi Garay Tsz megrendelése. Ennek nyomán a jövö héten megyénk kis részén megindul a mesterséges esőztetés. De csak a megye esy kis hányadán. Tudjuk, az egész területet, Tolna összes mezőgazdasági művelés alá vont területét nem lehet öntözni. Erre sem elegendő víz, sem a szükséges technikai berendezés nem áll rendelkezésre. Annál azonban sokkal több van, mint amennyit most igényelnek. Megyénk főleg mezőgazdasági megye. És ellentétben az Alfölddel, vízben aránylag gazdag. Tele van öntözésre hasznosítható kis vízfolyásokkal, ideális lehetőségek adódnak újabb víztározók létesítésére. Ezek pedig még a legszárazabb időszakban is biztosítanák a hiányzó csapadék pótlását. Csak, csak éppen ezt a lehetőséget nem használják még ki. Természetesen, mint. köztudott, ennek pénzügyi okai vannak. Az anyagiak nagy része elmegy az egyre modernebb, nagyobb te)1esi*mén”ű gépek vásárlására. Sokba kerülnek a különféle műtrágyák. vegyszerek. De ezek a kemikáliák sem fejtik ki a hatásukat, ha nedvesség híján nem tudnak behatolni a talajba, nem érik el a növények gyökerét. MÉG NEM KÉSŐ A DRW öntözési kirendeltségéhez eddig négy helyről jelentettek be öntözési igényt Ezeknek a termelőszövetkezeteknek, valamint a Szekszárdi ÁG-nak a borrévi gátőrház közelében felállítandó négy nagyteljesítményű szivattyú fog óránként 3500 köbméter vizet adni. A többi tsz még az esőt várja. Ezt pedig csak jósolni lehet. Előre, pontosan, de még csak hozzávetőlegesen sem tudja senki meghatározni, mikor és menynyi lesz. Ezért célszerű lenne — a mezőgazdaság egész évi eredményét biztosítaná — az öntözést megkezdeni. Megérdeklődtük ennek módját is. Mivel az idő sürget, a felesleges adminisztráció elkerülésére az öntözési igényt a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Székesfehérvári öntözési Ki- rendeltségén vagy a Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökségén — ahonnan telexen továbbítják Székesfehérvárra — kell bejelenteni. * A cikkben szereplő adatok ellenőrzése során úiabb információt kantunk Goóts Kálmántól a Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökség vezetőiétől. Közölte, hogy a napokban kapták kézhez a tamási Uj Élet. a paksi Vörös Cs'l'ag. valamint a medinai és a dunaszentgvörsvi tsz öntözési iBénvét betelentő leyelet. Ér+espós é^k^rntt. arról is, hngv vtetoeeal renó»p<p. ző tn-mpiős7ö'’’'»fko7e^ is megkezdte az öntözést — szepesi — Forradalmi ifjúsági napok Az ifjúsági mozgalom egykori aktivistáinak találkozója Tegnap reggel 9 órakor Szekszárdon, a megyei pártbizottságom találkoztak a megye ifjúsági mozgalmának egykori, illetve jelenlegi aktivistái. Ott voltak a baráti összejövetelen, akik 1945-ban és az azt követő időszakban tevékenykedtek • haladó ifjúsági szervezetek létrehozásában. Eljöttek a KISZ 1957-es újjászervezői és a jelenlegi ifjúkommunisták képviselői. Keresztes János, a városi KISZ-bizottság titkára köszöntötte a vendégeket, majd Kaczián János, a megyei KISZ-bizottság titkára méltatta a találkozó jelentőségét. Ezt követően Varjas János, a KISZ mb első titkára emlékjelvényt adott át azoknak, akik 15 évvel ezelőtt részt vettek a KISZ újjászervezésében. A találkozó résztvevői tegnap délelőtt m-igkoiszorúzták a szekszárdi Tamácsköztánsasági emlékművet Megkoszorúzták a Tanácsköztársaság emlékművét A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 53. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt Szekszárdon, a megye, a járás, a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, valamint az intézmények, vállalatok képviselői megkoszorúzták a Tanácsköztársasági emlékművet. Képünkön Horváth József, a megyei pártbizottság titkára, Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára és Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára a kasizarúzáson. Foto: Gottvald Felmérés készült a MÉM-ben a termelőszövetkezetek szakember-ellátottságának helyzetéről. Megállapították, hogy a felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberek száma elérte a 6600-at. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszergazdaság felsőfokú végzettségű szakemberállományának 40 százaléka a közös gazdaságokban dolgozik. Legtöbb az agrármérnök, összesen 3570 dolgozik a téeszekben, a kertészmérnökök száma meghaladta a 400-at és 250 áll atorvos is tevékenykedik a gazdaságokban. A felmérés szerint az elmúlt négy évben az agrármérnökök száma csaknem megkétszereződött. A gazdaságokban foglalkoztatott főkertészek több mint 60 százalékának van diplomája. Figyelemre méltó ellenben, hogy a kertészetekben kevés a női vezető* az összes főkertésznek csak három százaléka. Az állatorvosok: száma emelkedik a szövetkezetekben, de a kívántnál lassabb mértékben. Hiány van gépészmérnökökből és kevés a felsőfokú számviteli képzettséggel rendelkező főkönyvelő. Két évvel ezelőtt 2300 holdnyl szántóterület jutott egy-egy felsőfokú végzettségű szakemberre a gazdaságokban, ma már csak 1200 hold, ami fejlődést jelent. A szakemberekből azonban nem mindenüvé ,yjut”. Budapesten és környékén a téeszek vezetőinek 60 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, Zalában, Szabolcsban és Somogybán azonban csak 18— 19 százaléka. A Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusának hangversenye ÓriA«i érctekű-ödés előzte meg az Országos Filharmónia és a megyei művelődési központ zenekari bérleti hangversenysorozatának utolsó rendezvényét a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusénak hangv erseny ét. Örök emberi megnyilvánul ás az ideálok keresése. A Magyar Rádió és Televízió Gyermek- kórusa világszerte elismert rangot, mércét képvisel. Ezért sereglettek össze a hétfői hangversenyre a megye kórus- vezetői. zenebarátai, hogy az eszményi mintát, példaképet, ideált élőben hallhassák. Valóban lenyűgöző a kórus hangzáskultúrája, könnyed, érzékeny hangvétele, éter; tisztasága. Imponáló a sokféle stílusban való jártasság, a művek eredeti nyelven való megszólaltatása. Művészi mércéjük magas falcát bizonyítja az az egyszerűség és természetes közvetlenség, amellyel birtokba veszik és elénk tárják a zene bonyolult és rafinálton differenciált világát. E mögött persze mérhetetlen munka, sokoldalú zenei képzés és kiváló képességű, szép hangú gyerekanyag rejlik. Mindezeket összefogóan pedig olyan elhivatott, nagy koncepciójú művészi vezetés, mint amilyent Botka Valéria és dr. Gsányi László képvisel Műsoruk on Lassus. Palestrina művel ugyanolyan nagyszerű élményt jelentettek, mint Weber, Schumann és az elmaradhatatlan Bartók és Kodály kórusok. Különös tetszést keltettek az eredeti nyelven előadott idegen népdalok. Talán csak a Botika Valéria vezette magyar népdalcsokor előadásának felfogása vitatható. Ha a közönség mégis némi hiányérzettel távozott, annak Oka bizonyára a műsor összeállítása volt. A sok hangszeres szólószápi, amely nyilván a kórustagok sokoldalú zenei képzettségét volt hivatva bemutatni, zeneiskolai növendékhangverseny benyomását keltette. Szívesen hallgatunk egy-két olyan kiemelkedő tehetséget. mint a kis hegedűs Újvári Zsuzsa, de a többi közepes produkció nem illik a kórus színvonalához. A műsort konferálta és a bevezetőt Matkovics Matild tartotta. Húr. 1972. március 22.
