Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám

w B A L A T O N-MÁRCIUS A balatoni táj nyáron pom­pázatosán jólöltözött, de így, á korán érkező tavasz március elejei csupaszságában is szép, bár más arcát mutatja. Néhány hete, míg erős és biztos volt a jég, a nádat le­vágták. Most, szabályosan ké­vékbe kötözve, ott fekszenek, az út mentén. A nádtarló mint öregember sűrű borostája me­red elő: az aratók itt-ott meg­hagytak néhány nádszálat mu­tatóba, leginkább a mély felő­li szélen jelezve a nádas ha­tárát. Nyáron megbújnak, nádara­tás után azonban előtűnnek reitekükből a gólyalábaikon álló horgász-várták. Minden ilyen fatákolmány egy-egy külön vár: a néhány szál desz­kán álló padot sehol sem kö­zelítheti meg illetéktelen, mert az előrelátó tulajdonos a pádhoz vezető palló egyik tagját kiemeli és oidalakatolja egy másikhoz. Tihany nyáridon is viszony­lag csendes. Most egyenesen kihalt. Utam először a Regébe vezet. íratlan törvény ezen a vidéken, hogy az érdeklődő, miközben gyönyörködik a Ba­laton egyedülálló panorámájá­ban, itt is igyon egy áldozati feketét.' A preszó bútorzatát éppen cserélik, az ülőalkalma­tosságok mustárszín huzatnak lettek, a kis asztalkák pedig egészen modem vonalúak, fémtalpasak. (így lesz Tihany szerelmesének a Rege kávéja, új bútora — közügy!) Az elmúlt években is sok­szor jártam az apátságban és környékén. Lehet, hogy rossz megfigyelő vagyok, de csak most veszem észre, a múzeum bejárata mellett Amerigo Tat: őfelsége a Kilowatt című al­kotását, amit jeles hazánkfia az elmúlt években adományo­zott a múzeumnak. Nyáron bi­zonyára elrejtették a lombok. Igazán tisztelem a nagy mű­vészt, de ez a szobor — itt? Bár lehet, hogy én vagyok maradi : talán csak szokatlan az ezredéves tájban, az ősi fa­lak tövén ez az ultramodern, igazi XX. századi szimbólum? A csend elcsal a dombra, hogy ki vallassam a visszhan­got. Kivárom a pillanatot, amikor teljes a csend, de így is csak a kétszótagú szavak második tagját veri vissza az ősi apátsági fal — halkan. Mintha csak arra figyelmez­tetne: milyen régen is volt, amikor Csokonai a visszhang­hoz, a „A tihanyi echóhoz" panaszolta fel nehéz sorsát, bánatát: „Óh, Tihannak rijjadó leányai Szállj ki szent hegyed közül, lm. kit a sors eddig annyit hánya. Partod ellenében ül.” Badacsony vulkános koporsó dombja belevesz a párába. A hegy csendes, sehol egy lélek. A Kisfaludy-ház zárva — tata­rozzák. A tetőn a Bormúzeum ablaksziemeit lepántolt vas­tag falapok zárják. Csupán Tihanyi táj egy nénivel akadok össze az egész hegyet. Amit kérdezek tőle, arra néhány szóval is fe­lelhetne, de ő ráérős bőbeszé­dűséggel válaszol. Nyilván örül, hogy valakivel néhány szót válthat. Szezon idején a badacsonyi •halászcsárdában csak az iste­nek kegyeltjei ülhetnek asz­talhoz. Most csupán egy későn ebédelő társaság foglalja el az egyik sarkot. A népi búto­rokkal berendezett csárda na­gyon tetszetős: a nyersfa asz­talok, a fonott székek, és pa­dok, a cserépkályha mind mestermunka. A kék szín do­minál: kékfestős az abrosz, kék a székek fája és a cserép­kályha is. Halászcsárdához illően halászlét kérek. Nincs — hangzik az udvarias vá­lasz. Pedig hát az újságban ol­vasta, hogy egy-két hete már vízrekeltek a keszthelyi halászok. Elromlik a jóked­vem: hiszen. a halászcsárda olyan halászlé nélkül, mint az ember asszony nélkül. Hazafelé Füreden szakítom meg utam. Az egész veszpré­mi parton itt a legsűrűbb az élet, a város télutón is a szív­betegek Mekkája. Füred egyik nevezetessége a Jókai-villa, amely húsz éven át volt az író nyári otthona. A vörös posztó borítású íróasz­talnál számtalan tárca, elbeszélés, és regény szü­letett, többek között az Aranyember. Nem érdekte­len bepillantani az íróasztal mögötti üveges könyvszek­rénybe, ez ugyanis elárulhat valami személyes dolgot a nagy romantikus íróról, neve­zetesen milyen műveket hasz­nált kézikönyvként. A 16 kö­tetes Pallas-lexikon és két pótkötete, a magyar irodalom története németül, idegen nyelvű művészettörténeti és termézsettudományos kötetek, képes világtörténet, Kazinczy, Arany, Eötvös néhány műve, az Országgyűlési Tudósítások és az adózási törvények né­hány kötete sorakozik egymás mellett. Az utóbbiak nyilván azért, mert gyakorta lehetett vitája az adóhivatallal. Az Országgyűlési Tudósítások pe­dig azt mutatják, hogy idős korában sem szűnt meg ér­deklődni a közügyek iránt. A természettudományos művek is alátámasztják többek között a geológia és botanika iránti vonzódását. Jókai a maga Sirályok és emberek. módján kutató ember volt. Érdeklődése egyaránt kiterjedt a makro- és mikrovilágra. Ezt bizonyítja, hogy az ablaknál ott áll csillagászati távcsöve, egy tárolóban pedig mikrosz­kópja, távcsöve. A füredi kikötőben mindig megcsodálom a sirályokat. Gyönyörködöm szárnyuknak a termésc&et nagy palettáján ki­kevert szürkéjében. Lábukat repüléskor teljesen elnyújtva tökéletesen áramvonalasak. Nemcsak szárnyukkal befolyá­solják röptéjüket: farktollaik- kal is, amelyeket légyezősze- rűen, az éppen szükséges nagyságúra terjesztenek ki, azután a manővertől függően, mozgatásukkal fékezik siklá­sukat! Sőt olykor mint egy he­likopter, majdnem megállnak a levegőben. A sirályok a szívkórház be­tegeinek dédelgetett kedven­ced. Az etetők kenyeres zacs­kókkal felszerelkezve érkeznek a sétányra. Megállnak a par­ton, magányosan, vagy többed- magukkal, s elkezdődik a já­ték: a levegő akrobatái káp­rázatos könnyedséggel kapják el a feldobott kenyérdarabo­kat, s egy-egy kört leírva, já­rulnak újra játszótársaikhoz. Itt is az ügyesebbek, a szem­fülesebbek érvényesülnek; a vesztes méltatlankodva si vit fel. Miután jóllaktak, rövid sziesztára a vízre repülnek. A sirályokkal játszók egyiíke- másika még beszél is hozzá­juk. Keresik köztük a „Féllá­bút” és szúrós szemeket me­resztenek a kíváncsi „civilre”, aki megzavarja az állatokat, a naponta ismétlődő tóparti szer­tartást. BOROS BÉLA (A szerző felvételei.) j Jázminillat kőolajból Az illat tartóssága tekinteté­ben a jázminé valamennyi többi virág illatát felülmúlja, s ezért a vegyi és kozmetikai ipar különös becsben tartja. Most azerbajdzsáni vegyészek­nek sikerült megoldaniuk azt a problémát, amelyen már több éve dolgoznak a tudósok az egész világon: kőolajból, szin­tetikus úton állítattak elő jáz- mindllatot. A kőolajból előállított „jáz­minillat” iránt nagy érdeklő­dést tanúsít a francia kozmeti­ka; ipar. A franciák felaján­lották az azerbajdzsáni tudó­soknak, hogy részt vesznek a virágillat szintetikus úton tör­ténő előállítására irányuló to­vábbi kutatásokban. A/fM sn, HANEM A KORAUDK. G/ROL, AZ ÖN PROFESSZORA < KIKISERLETEZETT EGY VEGYSZERT,ARt SIETTETI A KORALL MESZES U2ADMANYÀ- MAK KIVÁLÁSÉT. > ARAMOT Ne akarja bemesél Ni,hogy maga épí­tette EZT A TÖBB SZÁZ KILOMÉTERES GÁTATl Ezer év is Kevés, hogy rendes Körülmények között egy ekkora korall -tál ^létrejöjjön. nekení egy év elec volt hozzá. Uralkodni akarok, is uralkodni! IS JOGOK. HEGSZÖKNI PEDIG NE PRÓ­BÁLJANAK. A MEKIKÖI ÖBÖL ALATT JOU&ÉRE KAPITÁNY >. Maga g/rolnak segít. ) Aubry pedig rendbe- é HOZZA A TROUTER- < MET. . \ meglátja szép munka. I EREDETIBEN TANULMÂ- } NYÚZNA TM AZ / Azték művészetet. 4 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents