Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

! I 1 Miniszteri elismerés Tolna megye faj tanemesítő törzstenyészeteinek „Bulgária ’72” címmel kiállítás nyílt az Intranszmas bu­dapesti székhazában. A kiállítást Sztoju Sztanoev budapesti bolgár nagykövet nyitotta meg. (MTI foto — Benkő Imre felv. — KS) Magyar kulturális események a baráti országokban A megyénk területén műkö­dő törzsállattenyésztő gazda­ságok vezetői az elmúlt hetek­ben kapták meg gazdaságuk­nak a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes törzstenyészetté, illetve törzs­tenyészet jelöltté nyilvánító oklevelét. — Mi a faitanemesítő törzs­tenyészetek feladata? — kér­deztük Póczik Zoltánt, a Tol­na mérvéi Állatta vésztési Felügyelőség igazgatóját. — A termelékenység növe­lésének lehetőségét a mező- gazdaságban két fő tényező­csoport határozza meg: az alkalmazott technológia szín­vonala és a terme’és szolgá­latában álló é'ő szervezetek genetikai (örökletesen jellem­zői teljesítíkénesséee. Házi­éi Ír taink tel j esítőképesséyén értjük mindazoknak a gazda­sági értékmérő tulajdonságok­nak az összességét, pmeiv-k a termelésben mennviséei. mi­nőségi és tartástechnológiái értelemben döntő szederet iát* szónak. Ezeknek a tulajdon­sa raknak nemzedékről nemze­dékre történő haték on v javí­tását hivatottak elsődlegesen megoldani a fajtanemesítő törzstenyészetek. A nemesítő törzséi! átfér vesz­té" 'Tolnában és az ország más • területein már több éves, sőt évtizedes múltra tekint visz- sza. A szervezeti forma azon­ban az egyes korszakok saiá- tosftágaiboz igazodóan Időről időre változott. Ihren módon az e^vséges feltételek és köve- telmAnvek szerint szabálvozott nagyüzemi tö—st“nvésze*^k csak a mezőgazdaság általá­nos nssyü.zami átszervezőét követően jöhettek létre. Ne- mesóő tevékenvsjzÿiket a kor­szerű elvek érvényesítésével az Országos, illetve a M°gvei Ál1 a tton vésztési Fel íj-gve1 őség, vnl amint az Orsz-eos Ló- tenyésztési Felügyelőség irá­nyítja. — Milyen követeimén veket támnsztanak a törzstenyésze­tekkel szemben? — Az állattenyésztési fajta­nemesítés napjainkban min­den eddiginél nagyobb jelen­tőséget kapott azáltal, hogy a negyedik ötéves terv élelmi­szergazdasági célkitűzései is éppen az állattenyésztés és az állatitermék-előállítás nagyobb arányú fejlesztését helyezik előtérbe. Ezt támasztja alá a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter utasítása a törzstenyészetekről, amely A VOLÁN 11. sz. Vállalat felvételre keres érettségivel rendelkező női munkaerőket BÉRELSZÁMOLÓI, UTÓKALKULÁTORI, FORGALMI SZOLGÁLATRA és GÉPKONYVELÖI munkakörbe, A gépkönyvelői munkakör betöltésére gépírói szak­vizsgával is lehet jelentkez­ni. jelentkezni lehet a vál­lalat munkaerő-gazdálkodá­si csoportjánál, Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 21. sz. (362) ilyen módon első ízben emeli ki az állattenyésztés intézmé­nyes nemesítő bázisát. A mi­niszteri utasítás szabályozza azokat a feltételeket, amelyek­nek teljesítése esetén egyes szarvasmarha-, sertés-, jub­és lótenyészeteket — kérelem­re — törzstenyészetté, vagy törzs tény ászét jelöltté lehet nyilvánítani. így például meg­határozza a tenyésztésben tar­tott anyaállatok számának és termelésének alsó határát, az állategészségügyi követelmé­nyeket és a tenyészet irányí­tó szakembereinek, valamint fizikai dolgozóinak szakképe­sítési követelményeit. Előírja az illető állatfaj legalább öt évre szóló tenyésztési tervé­nek elkészítését, amelynek tar­talmaznia kell a tenyésztendő fajta, illetve típus megneve­zését, a tenyésztési célkitűzé­seket, a követendő tenyésztési módszert, a törzsállomány utánpótlásának módját, végül a várható tenyésztési, terme­lési és genetikai előrehaladást. A kijelölt törzstenyészeteknek nem elegendő időleges sike­reket elérniük, hanem tartó­san fejlődő eredményeket kell felmutatniuk ahhoz, hogy rangjukat és funkciójukat megtarthassák, A törzstenyé­szetté, vagy -jelöltté nyilvání­tásról az illetékes miniszter- helyettes oklevelet ad ki. — Hány szövetkezet kapta meg megyénkben az említett oklevelet? — Az 1971. évi kérelmek alapján — az eddigi eredmé­nyek és a benyújtott tenyész­tési tervek szigorú felülbírá­lása után — megyénk 15 gaz­dasága kapta meg együttvéve 21 szarvasmarha-, sertés-, juh-, illetve lótenyésztésre a törzstenyészetté, illetve -jelölt­té nyilvánítást tanúsító okle­velet. Ha figyelembe vesszük, hogy az országban összesen 187 mezőgazdasági nagyüzem Dimántúlon még dörögtek az ágyúk, amikor híre érkezett, hogy földreform készül. Olyan, amilyenre még nem volt példa magyar földön. Olyan, ami egyszersmindenkoiira lezárja az ezeréves birtokpert — a nép javára. A fasizmus igája alól felsza­badított országrészekben lázas sietséggel szervezkedtek a de­mokratikus erők, mindenek­előtt a kommunisták, és kez­deményezésükre — noha még fel sem szabadult teljesen az ország — az ideiglenes nemze­ti kormány kiadta a földre­formról szóló 80Ö/1945-ÖS ren­deletét. A haladó . pártok párt­közi értekezlete 1945. március 15-én, a minisztertanács pedig március 17-én fogadta el a földreformjavaslatot, majd a rendelet március 18-án megje­lent a sajtóban. Ebben mindenekelőtt kife­jezésre jutott a demokratikus erők sietsége: egy napot sem akartak késlekedni. Az ideigle. nas nemzetgyűlés összehívását meg sem várták a rendelet ki­adásával, mert az időveszte­séggel járt volna, közben kö­zeledett a tavasz, s a parasz­toknak is, az országnak is az volt az érdeke, hogy lehetőleg már ezen a tavaszon bevessék összesen 243 tenyészete lett törzstenyészetté, illetve jelölt­té nyilvánítva, akkor megálla­píthatjuk, hogy szám szerint megyénk átlaga jóval maga­sabb az országos átlagnál. A jelenlegi eredményeket Tolna megye állattenyésztő jellegé­hez és tradíciójához méltónak, jónak minősíthetjük. A ki­adott oklevelek alapján a me­gye következő gazdaságai jo­gosultak a törzstenyészet, il­letve a törzs tenyészeti elölt cím viselésére: Állattenyészté­si Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága Alsótengelic, Pak­si Állami Gazdaság, bonyhádi Petőfi Tsz, 'Szakmunkásképző Iskola Tangazdasága Lengyel, aparhanti Búzavirág Tsz, ma- josi Aranykalász Tsz, faddl Lenin Tsz. szekszárdi Béri Balogh Ádóm Tsz, Do’mrtncü Állami Gazdaság, Hőgyészi Állami Gazdaság, Gerjeni Ál­lami Gazdaság, pálfai Egyet­értés Tsz, retölyi Népakarat Tsz, ten gel ici Petőfi Tsz és az Országos Állattenyésztési Fel­ügyelőség Állattenyésztő Tele­pe Hagyd orog. A Tolna megyei törzstenyé­szetek nemcsak fajtanemssítő feladataiknak tesznek . eleget sikeresen, hanem számos be­mutatóval, rendezvénnyel se­gítik a tenyésztési kultúra szé­les körű elterjesztését. Dr. Bíró István igazgatóhelyettes, T- aki az Országos Állat­tenyésztési Felügyelőség kép­viseletében vett részt az ok- levélk'iosztáson — tájékoztató­jában hangsúlyozta, hogy az ország állattenyésztőinek fi­gyelme ■ nagy érdeklődéssel irányul Tolnára. Itt nemcsak a múltban, hanem napjaink­ban is irányadó és követendő tenyésztői munka folyik. Az ebből fakadó felelősséget pe­dig minden érdekelt vezető­nek és szakembernek éreznie kell. RÖZSA GYÖRGY az új tulaj donoisok a földet. Akadtak még a kormányon be­lül isi, akik éppan ,e sietség miatt támadták e rendelkezést, mondván, hogy alkotmányelle­nes, mivel azt a nemzetgyűlés nem hagyta még jóvá. A nép jogos törekvéseit azonban nam lehetett megállítani semmiféle mesterkedéssel: országszerte azonnal hozzáláttak a rende­letben meghatározott földbir­tokok felosztásához. A felsza­badult falvakban sorra meg­alakultak a földosztó bizottsá­gok. A háború tönkretette az or­szág út- és távbeszélő-hálóza­tát, szétzilálta a postát, meg­szűnt a különböző helységek közt a megszokott kapcsolat. Hogy mégis eljutott minden­hova kellő időben a földre- farmrendelet híre, az részben a felszabadító Vörös Hadse­regnek, részben pedig a helyi demokratikus erők öntevékeny, ségének köszönhető. A Vörös Hadsereg biztosította a rend­kívül súlyos körülmények kö­zött a technikai feltételeket ahhoz, hogy a földreformnen- deletet a kormány el tudja jut­tatni a legfontosabb helyekre, onnan pedig helyi, többnyin# vörös karszalagos f • tárok vit­ték egyik faluból a másikba, Mozgalmasnak ígérkeznek a következő hetek, hónapok a szomszédos baráti országokban tevékenykedő magyar kulturális közoontok számára, Varsóban április 6-án avatják a Magyar Kultúra új, több mint ezer négy­zetméter alapterületű épületét. Még ebben az évben átadják az újjáépített szófiai Magyar Inté­zetet is, ősszel pedig Berlinben nyílik meg a magyar művelődési centrum. Valamennyi baráti országban megemlékeznek hazánk felszaba­dulási évfordulójáról. így Varsó­ban ünnepi koncertet rendeznek, a Lengyel—Magyar Baráti Tár­sasággal együttműködve április 4-e tiszteletére a poznani vajda­ságban rendeznek magyar napo­kat. amit már többnyire a helyi nemzeti bizottság szervezett. Ahol még ilyen nam volt, s a rágj közigazgatási apparátus­nak kellett intézkednie — ha egyáltalában maradt ilyen —, már ott is jelen -voltak a de­mokratikus erők képviselői, ©kik minden haladó lépést szorgalmaztak. A rendelet végrehajtásának első lépésiednél szinte teljes egészében a helyi önállóságon volt a hangsúly. És hogy ab­ban nem akadt hiány, azt na­gyon jól mutatta Tolna me­gye példája is, azé a megyéé, amely a, ífélféudális földbirtok- rendszer egyik fő bázisénak számított. Ozoráról, ebből a nagy for­radalmi múltú községből pél­dául. március 28-i keltezéssel már olyan jelentés érkezett a, megyéhez, hogy 30 taggal meg­alakult'a helyi földigénylő bi­zottság, összeírták a kiosztan­dó földeket, de már összeállí­tották. a földigénylők listáját is.' Va.gyis 10 nappaf a rendelet napvilágra kerülése után Ozo- rán már határozott intézkedése­ket tettek! Tekintettel az ak­kori -viszojjyokráj rendkívül gyors volt az ozoraiaknak a rendeletre való reagálása. Ez másképpen nem történhetett meg, mint helyi önálló aktivi­tással. „ ... elkobozni javasolja dr. Bellák Sándoriné tulajdonát ké­pező ... 1300 kát, hold ingatla­nát, összes élő és holt felsaere- léaével együtt. Az elkobzás in­doka az, hogy ezen ingatlan tulajdonosa hazaáruló módon a német fasizmus politikai, gaz­dasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogat­ta,” A földigénylők száma 596, a házbelyigónylőké 281 volt. A jelentést a kommunista párt Kiemelkedő eseményként ün* neplik minden külföldi magyar kulturális intézetben Petőfi Són* dór születésének 150. évforduló­ját. Az NDK-beli Uckermündeben megrendezik a magyar kultúra napjait, amelyek során népművé­szeti kiállítás, irodalmi est, hang­verseny, előadás ismerteti gaz­dasági, kulturális életünket. Részt veszünk a Frankfurt Oder-i ha­gyományos nyári filmnapokon, s ugyancsak hazánk lesz a „fősze­replője" ősszel az Erfurt megye! barátsági hétnek. Valamennyi külföldi magyar ín* tézményben megemlékeznek Ja­nus Pannonius születésének 500., a magyar könyvnyomtatás félez: redes évfordulójáról. (MTI) helyi titkára, körzeti szervezőf je írta alá, annale jeléül, hogy a helyi kezdeményezők első so­raiban is a kommunisták áll­tak. Miklós István egyben kér­te, hogy „Ozora község a de­mokráciáért folytatott harcá­nak elismeréséül elsőnek kapja meg a kirendelt földosztó bi­zottságot, hogy a demokrácia biztos alapjainak kiépítésében tovább olyan hatalmas kisu­gárzó erővel tudjon élni és hatni, mint eddig.” Április 3-án, tehát egy nap­pal az ország teljes felszabadu­lása előtt, Ozorán ünnepélye­sen hozzáláttak a nagybirto­kok felparcellázásához: hagy törraaggyűlést rendeztek vörös zászlókkal, az ünnepélyre meg­hívták a Vörös Hadsereg kép­viselőjét, és vörösre festettéle még a mezőgazdasági eszkö­zöket is, amelyekkel az ünne­pélyre vonultak. Körülbelül háromezren gyűltek össze, és hallgatták meg Miklós István kommunista párttitkár beszé­dét. Kölesden is megalakult már március 21-én a földigényiő bi-; zottság. Itt a földigiónylők szá­ma 120 volt. Tolna megyében a 600/1945.- M. E. sz. rendelet alapján több mint 22 000 parasztcsaládot juttattak mintegy 110 000 kh földhöz. A földhözjuttatottak kétharmada korábban gazda­ságii cseléd és mezőgazdasági. munkás vodt. Ezzel egyi dobén — ugyan­csak helyi kezdeményezésre —• megkezdődött a parasztság szö­vetkezése is: Kölesden, De­esen, Lengyelben és számos más helyen már 1945-ben föld­művesszövetkezet, gépszövetke­zet stb. jött létre. Tolnia me­gye parasztsága elindult az új úton. BODA FERENC IRTOKLEVÉL AMELY AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNYNAK A NAGYBIRTOKRENDSZER MEGSZÜNTETÉSÉRŐL ÉS A FÖLDMÍVES NÉP FŐLDKÖZJUTTATÁSÁRÓL SZÓLÓ 600/1945. M. É. SZÁMÚ, DEBRECENBEN, 1945 MÁRCIUS 15.ÉN KELT RENDELETE ALAPJÁN ÁLLÍTTATOTT KI.

Next

/
Thumbnails
Contents