Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
i T » ? f Pillantás 2000-be ' Igor Besatuzsev-Ladaval, a Szovjet Tudományos Akadémia keretében működő Társadalomtudományi Intézet előrejelző osztályának vezetőjével beszélgettünk a tudomány és a gyakorlat jövőbeni kapcsolatának alakulásáról. — A tudomány, a technika és a társadalmi kapcsolatok melyik, területén van legnagyobb jelentősége az előrejelzésnek"? — kérdeztük. — Mi a különbség a tervezés és az előrejelzés között? — Az előrejelzés igen széles körben alkalmazható — hangzott a válasz. — így például a közgazdasági, a tudományos és műszaki életben, a város- fejlesztés, a kultúra, az űrkutatás és a geológia területén mutatkozik meg a legnagyobb jelentősége. Az előrejelzés egy sor egymással összefüggő jelenség megfigyelésén, az emberi lét fejlődésében várható változások tanulmányozásán alapszik; így „jósoljuk meg”, hogy bizonyos körülmények között mi történhet. A tervezés pontosan meghatározza, hogy minek kell történnie. Mi előrejelzünk eseményt, vagy jelenséget, amelyet aztán tervezéssel és ellenőrzéssel befolyásolhatunk, hasznosíthatunk. — Az utóbbi években fokozódik az előrejelzés iránti érdeklődés. Mi az oka ennek? — Véleményem szerint a műszaki-tudományos forradalom és főleg az, hogy a tudomány közvetlen termelőerővé vált; meggyorsította a találmányok gyakorlati felhasználását. A fényképezés például a feltalálástól az ipari alkalmazásig 112 év alatt jutott el. A ma használatos higanygőzlámpa 80, a telefon pedig 50 év alatt tette meg ezt az utat. Napjainkban a félvezetők és a lézer „átfutási ideje” 5—6 évre csökkent. Ez a minden téren megmutatkozó gyorsulás szükségessé teszi, hogy előre lássuk a társadalmi termelőerők fejlődési lehetőségeit. A technológiában bekövetkezett változások befolyásolják a társadalmi élet változásait. A munkaerőkészletet átcsoportosítják a termelés különböző területein. A Szovjetunióban 20—30 évvel ezelőtt a teljes munkaerő 90 százaléka az ipar, a mezőgazdaság, a szállítás és közlekedés szolgálatában áll: ma a közélelme- zés és egyéb szolgáltatások, továbbá a kulturális területen dolgozók száma a munkaképes lakosság 30 százalékát alkotják. A MUNKA ÉS AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG A szellemi erő szerepe növekszik. Az 50-es évek elején a Szovjetunió 162 500 tudományos dolgozóval rendelkezett, az 50-es évek folyamán ez a szám megkétszereződött, a 60-as évek elején újra növekedett, s ma már eléri az egymilliót. Nemrégen a főiskolán, technikumban, vagy iparita- nuló-intézetben megszerzett tudás 30—40 évre is „eltartotta” tulajdonosát; vagyis, amíg dolgozott. Ma az általános iskolai végzettség 5—10 évi munkára sem elegendő. A műszaki-tudományos forradalom arra készteti az embert, hogy egész életében — akár szakmát cserélve is — tanuljon. — Hogyan látják a tudósok Földünk közeli jövőjét, mondjuk például a 2000. esztendőt? — Az elkövetkezendő 30 évben a lakosság száma közel duplájára nő. Minden ország teljes nemzeti jövedelme 2—3 szorosára gyarapszik. A tudósok meg vannak győződve arról, hogy a 2000. év előtt megoldódik az irányított termonukleáris reakció problémája, ami azt jelenti, hogy a XXI. századi világ energiaipara túlsúlyban nukleáris energiával „táplálkozik”. A szén, olaj és gáz a vegyipar értékes alapanyaga lesz: értékes ásványokat nagy mélységben, s az óceánok fenekén fognak kutatni. Műanyag készítésére nemcsak olajat, szenet és természetes gázt. hanem sziklát, tengervizet, sőt, levegőt is felhasználnak. AZ AUTOMATIKA FEJLŐDÉSE A 2000-re jellemző gyárakat már elektromos programozóval szerelik fel, amely az automatasorokat és gépeket emberi segítség nélkül működteti, hosszabb időn át is. A mezőgazdaságban a baromfi- és élőállattenyésztő, sőt még a gabonatermesztő gazdaságokat is teljesen automatizálják. Egy ember akár több tízezer baromfi, illetve több ezer szarvasmarha felügyeletét el- láthatia; sőt hatalmas termő- területeket ellenőrizhet. A közétkeztetés, a szolgáltatások. a szállítás és közlekedés, a posták és távírdák problémája is a teljes automatizálással oldódik maid meg. Kétezerben a televízió nemcsak színes de háromdimenziós és térhatású lesz. MESTERSÉGES KLÍMA Az építészet eddig ismeretlen lehetőségeket fed fel. Valósággá válnak a 25—30 emeletes lakóházak, amelyek a föld alatt több emeletes alagsorral rendelkeznek. Plasztik kupola alá helyeznek egész lakóterületeket, előre meghatározott mikroklímával. A 2000. év körül űrállomások működnek majd a Föld, a Hold, s valószínűleg a Mars, és a Vénusz között. Az ipar- vállalatok holdjárművek építésében segédkeznek. Téves lenne azonban azt hinni hogy a tudósok jósolta, lélegzetelállító tudományosipari fejlődés az elkövetkezendő évtizedekben az egész világra vonatkozik majd. A tudományos és ipari fejlődésről csak általában beszélünk. A haladó országok minden bizonnyal élvezik majd ennek a forradalomnak a gyümölcseit Az éhínség, a szegénység, a betegség és az analfabétizmus megszüntetése nem annyira a tudományos-technikai, mint inkább a szociálpolitikai fejlődésen múlik. A „meleghAz-hatAs” — Mi okoz kritikus eseteket a termelés különböző területein? Mi módon oldja majd meg ezeket a társadalom? — Vegyük például az energiafejlesztést. Az energiatermelés volumene megkétszereződik az elkövetkezendő évtizedben. Mik a lehetséges következményei ennek? Több ezermillió tonna széndioxid felszabadítása az úgynevezett melegház-hatást” okozza majd. A földgömb éghajlata melegebb lesz, mely megmásíthatatlan hatást gyakorol a szárazföldi növényzetre és állatvilágra. E probléma megoldása fantasztikusnak tűnhet, de a tudósok meg vannak győződve arról, hogy a legtöbb energiatermelő ipart, s a legnagyobb energiaberendezéseket a földi atmoszférán túl, űrállomásokra és a Holdra telepítik. A szállítás és közlekedés területén a heizet, szintén egyre veszel vesebbé válik. Vegyük például a gépkősi-közlekedést. 1967-ben autóbaleset következtében 150 ono ember vesztette életét, s kö-»p1 5 millió sebesült meg. l96P-iv=ri 2O0 ezren meghaltak, s 7 500 00(1- ren megsebesültek. El lehet kérlelni egv ilven irányú ..fejlődés” kövefkozménveit. Fenek a veszélynek kiküszöbölése a közeliövő feladata. (BUDAPRESS—APN) Keresik a természetes aüapoi , mesterséges szereit Űj altatók, nyugtatok és az emlékezésre ható Vegyületek a gyógyszerkutatasi programban Bartá Éva, az MTI munkatársa írja: Napjaink fokozott életritmusa egyre több embert késztet arra, hogy megingott pszichés egyensúlyát, az ideg- rendszer kisebb-nagyobb kellemetlen állapotváltozásait gyógyszerek segítségével állítsa helyre. Nő a nyugtátokat és az altatókat fogyasztók száma. Ezeknek a gyógyszereknek a hatása hoszabb alkalmazás után azonban fokozatosan csökken, egy részük pedig, mellékhatásaival gátolja az embert napi tevékenységében. Mindezek indokolttá teszik, hogy a kutatók újabb és újabb szereket keressenek, további tudományos munkával tökéletesítsék eddigi eredményeiket. A Gyógyszerkutató Intézet tudományos terveiben különböző típusú anyagok előállítása szerepel, amelyekkel szemben közös követelmény, hogy- a szervezet természetes állapotát mind kevesebb mellékhatással állítsák helyre, Kutatási terveikben szerepelnek új altatók, amelyen az eddiginél jobban kímélik a szívet és az érrendszert, a természetes alváshoz hasonló élettani "állapotot biztosítanak és hat-nyolc órán belül nyomtalanul elhagyják a szervezetet. Az eddigi altatókkal előidézett nyugalmi állapot ugyanis sok tekintetben különbözik a természetes alvástól, s ennek következménye, hogy az alvászavarban szénKönnyűbúvárok Néhány napja könnyűbúvárok kutatják a Hévízi-tavat. Az Egészségügyi Mimiisiztérium, a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház, a Szombathelyi Vízügyi Igazgatóság és az Általános Épülettervező Vállalat közös programét dolgozott ki a gyógy tó mélyének felderítésé, re. A különféle vizsgálatok tapasztalatait feühasanáüják a tó állagának megvédésénél és a tervezett beruházások megvalósításánál. Az orvosok választ várnak arra is, mennyiben számíthatnak a tó természetes gyógyté- nyezőire, s főként milyen az iszapképződés. A tó kráteréből védők és altatót használók lassabban ébrednek és kevésbé frissek. A súlyos pszichikus megbetegedések, így például a skizofrénia gyógyításában már eddig is jelentős sikereket ért el az intézet, a Frenolon elnevezésű gyógyszer hazánkban és külföldön egyaránt ismert készítmény lett. Most tartós hatású vegyületeket keresnek, amelyekkel a beteget a kórházi kezelés után otthonában, családi környezetében lehet gyógyítani gyakori orvosi be; avatkozás nélküli. Napjaink egyik izgalmaséi-, vi témája, miként lehet fokozni, javítani az emlékezőképességet, erősíteni a memóriát. Erre a kérdésre keresnek választ — más hazai egyetemi kutatóhelyekkel együtt — a Gyógyszerkutató Intézed szakemberei is. Eddigi kutatásaik során több igényes farmakológiái módszert fejlesztettek ki a memória-’ folyamat különböző szakaszainak mérésére, sőt, sikerült előállítaniuk olyan anyagot is, amely hat a nukleinsaiv- anyagcserére és megnöveli az agy ribonukleinsav-tartalmát. Ez utóbbi feltehetően részt vesz a visszaemlékezési folyamatokban. Ez a vegyület! még nem gyógyszer, s valószínűleg sok év telik még eJ addig, amíg tartalmasabbá; szebbé tehetik vele a memória- zavaroktól szenvedő idős emberek életét. (MTI) , a Hévízi-tóban naponta 50—55 ezer köbméter 38,8 fokos meleg gyógyvíz tör fel tehát az elapadás veszélye nem fenyeget. Regisztráló mű. szeretokeí is megvizsgálják azonban a vízhozamot, a hőmérséklet esetleges változásait és az áramlást. A tó állagának megóvása érdekében beható geodéziai felmérésre is sor toe- rut. A búvárok megvizsgálták azt a 300 borovi vörösfenyő oszlopot, amelyek már több mint másfél évszázada tartják a ta- vi palotát. A közeljövőben építendő új tavi épületeknél a. cölöpendszer tartóarejét ja figyelembe veszik. (MTI)
