Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

f \ 1 V i 1r Bérről, megbecsülésről, gerinces kiállásról Két beszélgetés tapasztalatai a Paksi Állami Gazdaságban A Paksi Állami Gazdaság pártszervezeteinek csúcsvezető­sége rendkívüli ülést tartott, amelyen a gazdaság bérpoli- tikai elveit és anyagi ösztön­zőit vitatták meg Ulbert Fe­rencnek, a bér- és munkaügyi osztály vezetőjének az előter­jesztése alapján. Az ülésen részt vett Hornyák László, az MSZMP Paksi Járási Bizottsá­gának titkára is. A csúcsvezetőségi ülés után, hogy az ott elhangzott és kel­lően meg nem válaszolt kér­désekre feleletet kaphassunk, Hornyák László társaságában beszélgettünk a Paksi Állami Gazdaság igazgatójával, Nagy Jánossal. Alant a két beszélgetés ta­nulságai olvashatók. A csúcsvezetőségi ülésen az előterjesztés után a következő fontosabb kérdéseik hangzot­tak el: „Az árszínvonal növekedésé­vel arányban, hogyan növeked­tek a bérek az állami gazdaság területéin? Milyen fórumok véleménye alapján osztották fel az ez évi bérfejlesztésre szánt összeget? Megfelelő-e a gazdaság függetlenített és nem függetlenített politikai, társa­dalmi munkatársainak anyagi dotációja? Az új besorolások­nál a kerületekben., a munka­helyeken ki győződött meg ár­itól, hogy kj milyen munkát végez? S ha felülvizsigáMák, milyen szemponttok szerint vizsgáltaik felül a munkavég­zésit? Miért veszett kárba kö­zel 500 ezer forint a múlt év­bem amelyet bérfejlesztésre lehetett volna f elhasználni ? Jó az a gazdaságnak, hogv 1971- betn a bérazint emelkedése 0,8 százalék volit? Már a kérdésekből is kitű­nik, hogy mi borzolta fel az kteoeket a Paksj ÁBamj Gaz­daságban, hogy mi az. ami estetne hívta a rendkívüli csücsvezetöséai ülést. Két ese­mény. Az egyik, hoav az el­múlt évben csupán 0.8 száza­lékos voit a bérsaimitnövakedéls, s ugyaniakkor közel 500 ezer forint, áUlt volna még a bérfej­lesztéshez rendet kérdésre. A másik: a közelmúltban, az év első hón,gojában végrehajtott kategóriába soroCásmü együtt­járó bértelteszités, smriv után több társadalmi rnunkát végző aktivista úCTv láitta, hogy érde­meit alábecsülték. Kényes dolgok tehát. Ké- nveaek, — mert éppen a bér- fejlesztési problémák azok, emel veket ha a leewaiyvohb kö- pültHkirjtéasel végeznek, akkor is pkadrrk dyanok, akik elé- gedetHieniek. • A Paksi Állami Gazdaság­ban az elmúlt évben a b ár­szintnövekedés nvndöeszie 0,8 százalékos volt, tehát elma­radt a renidetetek által enge­délyezett és a gazdaság ered­ményes alapján lehetséges 4 százalákois kedvezményes bér­emeléstől. Azaz. az elmúlt évben nem használtak ki minden lehető­séget ama hogy dotVozóik bé­rét emdiék. a következmény: mi vél ebben a gazdaságban az elmúlt évben ne<m tartottak lé­pésit .az árszínvonal hivatalo­sain beieíenitett em“lk°déciével, csökkent a dolgozók életszín­vonallá. A csúcsvezetőségi ülésen részt vett a gazdaság egyik helyettes vezetője. Major Lász­ló i.s. Azzal érvelt, hogy így is a Tolna—Baranya megyei _ ál­lami gn-zd asáigok összesített Btatiimtikáiában a paksiak át­lagbérükkel az ötödik helyen állnak. Az érv azonban, n«m megnyugtató. Nem, mert áil- hatoániak előkelőbb helyen is. Hogyan? Az elmúlt év végén beszél­tek egy közel 500 ezer forintos összegről, amelyet bérként fel lehetett volna osztana. Nem osztatták. Miért? A csúcsveze- tőségi ülésen e témában há­rom vélemény Hangzott ed: — Nem lehetett bérfejlesz­tésre felhasználni a szóban for­gó összeget, mert az év végi bérfejlesztés súlyos közgazda­sági szankciókat vont volna maga után. — Ki lehetett volna fizetni, ha lettünk volna olyan előre- látóak, hogy a koütóktív szer­ződésben hagytunk volna egy kiskaput, amely lehetőséget ad ilvan esetekben is bérfejlesz­tésre. — Ki lehetett volna fizetni. Más gazdaságok Is megtalálták a módját, hogy ne vesszen kárba az ilyen pénz, A csúcsvezetőség tagjai vég­leges és biztos választ kértek. Nem kaptak. Sajnos, énpen a csúcsvezetőséai párttitkár volt aki kijelentette: — Nem mindegy az, hogy tájékoztatás nélkül, vagy táié- koztatás utón nem lett szét­osztva ez a pénz?! A lényeg, így is, úgy is ugyanaz. Már hogy volna! Mondhatnánk, hogy ez a boncolgatás eső után köpö­nyeg. De foglalkozni kril ve­le, mert ott helyben több em­bert foglalkoztáit, • — Miért nem használták fel rendefltetése szerint ezt az ösz- szeget? — Az év végén csapódott ki, hogy még van ez a bizonyos összeg. Én mondtam, hogy nem osztjuk szét. Engem nem azért tettek ide, hogy osztogassak, — mondja Nagy János, a gaz­daság igazataitóia. — Ha év ele­jén meghirdettünk volna bizo­nyos feladatokat, amelyekért céCtorémium jár, s ha azokat a feladatokat az érdekeltiek el­végezték volna, akkor felhasz­náltuk volna azt a pénzt — Az összeget n«m célnré- mium1-v>ft ke'Wt vo'na fel­osztani. F—t’ szó sem esett, a oaúcsvezetőségi ütésem sem. Bérfejleszté.sre lehetett volna felhasználni. — Későn jöttünk rá, hogy rendelkezésünkre áH ez az ősz- szeg. De «védelmet: másutt sokkal nagyobb hibákat is el­követnek. Ha hizitois vagyok benne hogy nem bírságolnak meg érte, engedtem volna a kifizetést. Meekezdtük volna a kategóriába sorolást, már az elmúl*- év végén. így ez év ja­nuárjában fogtunk hozzá. — Mi lett azzal a pénzzel? — így költséget takarítot­tunk meg, s mint ilyen, vál­lalati pvereségként jelentkezik. Ez annyit is ielent, hogy egy része kifizethető részesedés lertit — Tula idarikénoen jő. vagy rossz, hogy a f«nt említett ösz- szeeyel nem nőtt a múlt évi bérbázisuk? — Nem rossz..'. — hangzik a válasz. De jó sem lehet, semmikép­pen, hisz az állami gazdasá­gokban a progresszív adó alól mentes évi bészintnövekedés az előző év báziséhoz viszo­nyítva 4 százalékos. Irv kap­csolódik egyik év a másikhoz. Szóba került az is, hogy a 0.8 százalékos béirszinitmöveke- dés tulajdonképpen hamis ké­pet mutat. Kiszámításában az állandó dolgozólétszám mellett az időszaki munkások száma és bére js szerepel. Az utób­biak fizetése pedig jóval ala­csonyabb. s így lehúzza az át­lagot Vagyis, a gazdaság á’ landó dolgozóinak bénszipvo»--' la, valószínűleg — erről külön kimutatás nem készül — a 0,8 százaléknál magasabb. » Mindezek megvitatása köz­ben, mindkét alkalommal szó­ba került begy a gazdaságnak 79 „A” kategóriába sorolt ve­zető beosztású dolgozója van. A 16 ezer holdas gazdaság üzemegységei szétszórtan he­lyezkednek el, s ez a tény szer­vezeti felépítésére jelentősen kihat. Elhangzott az is, hogy a múlt évben 180 millió forint volt a gazdaság termelési ér­téke. E számokat összevetve vetődött fel; jó-e a Paksi Álla­mi Gazdaság jelenlegi szerve­zeti felépítése? Eldöntése szakembereket kí­vánna. Annyi bizonyos, hogy országos szántén a jó és meg­mutatásra alkalmas gazdasá­gok között vannait. Mindemel­lett — a többi gazdaságnak is tanulságul szolgálhatnak — ha egy szakemberekből álló bizott­ság megvizsgálná a paksi, s még néhány állami gazdaság szervezeti felépítését. — Ez a vizsgálat ,része le­hetne annak a munkának, amellyel foglalkoznunk kell az MSZMP decemberi, az üzem- szervezés korszerűsítésével fog­lalkozó határozatának végre­hajtása érdekében. Hiszen ná­lunk is cél a vezetés színvona­lának javítása, az, hogy a fe- telősségérzet fokozódjék a ve­zetés minden szintjén, s ezek által talán nálunk is kiiktat­ható volna a vezetés néhány lépcsőfoka — ismerte ei Nagy János. • A múlt után. a tavalyi dol­gok megvitatása után. az ideiek megbeszélésére került sor. A csú esivezet őség vitája bi­zonyította, hogy az új bérmeg­állapításoknál nem vonták be mindenütt azokat az embere­ket, akiknek a véleményét ilyen alkalmaikkor ki kell kér­ni. Volt ahol a párttitkár ma­radt el a megbeszélésről, más kerületben meg még a szak- szír vezeti titkárt is csak alá­írni hívták. Olyan kerületve­zető is akadt, aki kétségbe vonta, hogy az alapszervezeti párttitkámak keresnivalója volna a bérügyi fejlesztés meg­beszélésén. így aztán minden­nek egyenes következménye, hogy ebben az amúgy is ké­nyes témában, politikai előké­szítés és vezetői egyetértés hi­ányában, több bonyodalom akadt. így vetődött fel, hogy meg­becsüli-e eléggé a gazdaság a különböző társadalmi testüle­tekben és az MSZMP-ben ak­tív munkát végző dolgozóié ? Akik feltették a kérdést, nem megkülönböztető jogokat kí­vántak, csupán mindennapi munkájuk után az őket meg­illető bérüket. Nem többet az átlagnál, de nem is kevesebbet. Mert mi a helyzet? A gazdaság területén a kü­lönböző társadalmi vezetősé­gekben dolgozók közül tizen­kilencen munkaköri besorolá­suk szerinti bérkategóriájuk középarányosánál is kevesebbet keresnek. Problémafelvetésük első hallásra, jogosnak mond­ható, ha munkájukat becsület­tel ellátják, s társadalmi meg­bízatásuk teljesítésével okvet­lenül — bár forintban sokszor kifejezhetetlen — politikai hasznot hajtanak a gazdaság­nak. A csúcsvezetőségi ülés, há­rom csúcsvezetőségi tag sze­mélyes, a fenti témával kapcso­latos psimpszügvát is tárgyalta. Néma csönd, megrendítő drá­mai j elmetek és .az e4h"Pfzott panaszokra tett bólogatás, — váltakozott. Az állami gazdaság igazga­tóin szerint a béremeléseket, nmei veket ? ’■"tegóríéba soro­lással együtt kezdtek végre­A ií.Isikikészítő Vállalat dunaföldvári telepén 8400 köb. méter tripólemez készül. Az idén ebből 4000 köbmétert ex­portálnak az NDK-ba. Képünkön préselés előtt terítik a pozdorját. Foto: Gottvald hajtani, a szükséges legszéle­sebb társadalmi szinten vitat­ták meg. Hogy a pártszerveze­tek csúcsa/ezstőségének erre miért nem volt ideje, azt ő nem tudhatja. — EemmiféHe bérjellegű in­tézkedést nem tettünk és ez­után sem fogunk tenind az il­letékes társadalmi vezetők meghallgatása nélkül, A javas­lat vitájában egyenlő jogigal vethettimek részt. Annál a sze­mélynél, akinél valamilyen ki­fogás merül fel, gazdasági, szakszervezeti, vagy a párt­szervezeti képviselő által, vi­ta következik. A társadalmi munkáiba,n funkciót viselőkről pedig külön-külön, személy szerint is szó volt. A csúcsve- zatőság pártti tikárának egyetlen esetben volt kifogása. Vélemé­nyét meghallgattuk, — mondja Nagy János. S részletesen meg­indokolja a három panasztevő személyes helyzetét is a gazda­ságban. Jó és rosse tulajdon­ságokat sorakoztat egymás maié, ;s az év közben a tár­sadalmi munka elismeréséül kapott jutalmakat is felsora­koztatva átlagkeresetet számol mindhármuknak. A hallottak alapján a panasz a realitás­hoz viszonyítva jogtalan. A dologból fontos tanulság vonható le; sehol sincs joga a párttitkánnak kisajátítania a véHeményezés jogkörét, olyan DOMBORI ÜDÜLŐTELEPEN ÜZEMELŐ KÉTSZEMÉLYES ÉLELMISZERBOLTHOZ április 15-től okt. 15-ig DOLGOZÓKAT FEL- VESZÜNK. SZAKKÉPZETTEK ÉS KÖR­NYÉKBELIEK ELŐNYBEN. (Házaspár is lehet). Fize­tés kollektív szerint. Jelent­kezés: TOLNAKER. Szek­szárd, Széchenyi u. 62. Ipar- Kisker. osztály. (264) esetékiben, amelyekben az S vezetőség feladata. * A két beszélgetés, két mun­kanapot vett igénybe. Az egész inkább csak problémafelvetés­nek tekinthető. A gyakorlati haszna annyi letsz, amennyit a gazdaság vezetői, a párt- és a szakszervezet helyi vezetői le­szűrnek belőle. A gazdaságon túlmutató ta­nulsága pedig legalább annyi? megfelelő összhangot kell te. remtenj a pártszervezetek ve­zetői és a gazdasági vezetők között. Jobban oda kell figyel­niük egymás véleményére. A gazdasági vezetésnek alaposab­ban kell támaszkodnia a párt. szervezetekre és a tömegszer- vezefekre. Nemcsak azért, ment több szem. többet lát, s több véleményből helyesebb, körül­tekintőbb megállapodásra le­het jutni, hanem azért is, mert a legjobb szándék is elferdül­het a megfelelő politikai elő­készítés néüküL A pártszerve­zeteknek és vezetőségeiknek, titkáraiknak pedig éppen olyan felelősséggel keli vóllalniok a közösein hozott döntéseket, mint a gazdasági vezetőnek. S a közös döntések kényesebb, kellemetlenebb, népszerűtle­nebb oldalait. is. válÉlni kell. Emberhez méltón — gerince­sein. MÉRT ÉVA A Simontornyai Bőrgyár GYORS- ÉS GÉPÍRÓKAT keres felvételre. Jelentkezés a gyár sze­mélyzeti osztályán. f (281) GÉPJÁRMŰRAKODÓKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT azonnali belépéssel felveszünk. Tolnai Épületkarbantartó Ktsz, Tolna, Deák Ferenc u. 9. (269) I

Next

/
Thumbnails
Contents