Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

I F Rekordnyereség és részesedés Ünnepélyes termelési tanácskozás a jubiláló Szekszárdi Vasipari Vállalatnál Alapításának két évtizedes jubileumát ünnepelte tegnap Szskszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központ színház- termében megtartott termelési tanácskozásán a Szekszárdi Vasipari Vállalat. Kilenc óra­kor nyitották meg a vállalat fejlődését, termékeit bemutató kiállítást, majd tíz óraikor ke­rült sor a termelési tanácsko­zásra, melyen részt vett Somi Benjamin, a megyei pártbi­zottság titkára is. Németh Antal igazgató szá­molt be a húszéves fejlődés­ről, a múlt évi gazdálkodás­ról és a vállalat terveiről. A vállalat — alapításának évében — mindössze hatmil­lió forint értékű termelést végzett. Fejlődése különösen dinamikus volt az utóbbi öt esztendőben, amikor már át­tért az olajkályha gyártására. Tavaly termelése 76%-kal volt magasabb az előző évi­nél, létszáma 27%-kal — kö­zel 700 főre — nőtt, nyeresé­ge pedig 28,5 millió forint, több, mint kétszerese az elő­ző évinek. Valamennyi rész­lege nyereségesen termelt, gazdálkodott, a nyereség zö­mét az olajkályhagyártás hoz­ta. Tavaly az előző évi 29 ezer­rel szemben 53 OOO darabot — egy része már az új „Gemenc” típus volt — állították elő. A szekszárdi kályhát elis­merten kiváló minősége teszi keresetté a piacon, annak el­lenére, hogy ma már az olaj­kályha nem hiánycikk. Ezért segítették a partner kereske­delmi vállalatok a Vasipari Vállalat fejlesztését, beruházá­sait összesen 12 millió forint­A cél: a gazdaságosabb szarvasmarha­tenyésztés Országos szinten is jelen­tős takarmánytenmesztési, gyártási és takarmányozási ta­nácskozást rendeztek a Dal- mandi Állami Gazdaság kul- túrotthonában. A nívós elő­adásokat meghallgatta Bara­nya és Tolna megye több, mint kétszáz mezőgazdasági szakembere. Ez érthető, mert az előrejelzőit témák az egy­re intenzívebben fejlődő szar­vasmarha-tenyésztésben lénye­ges és hasznos útmutatást ad­tak. Az első előadó dr. Kurnik Ernő akadémikus, a Takar­mánytermesztési Kutató Inté­zet igazgatója gazdagon illuszt­rált, igen színvonalas beszá­molójában átfogóan ismertette a megyékben meghonosodott és a legszínvonalasabb, kül­földön alkalmazott takarmá­nyozási módszereket. Kitért az önköltség alakulásának je­lentőségére. Párhuzamot vont a magyar tarka marha és az Enyingen, kísérleti körülmá- nye’ic között tenyésztett Hol- stein-Friez típusú szarvasmar­ha tenyésztésekor elért ered­ményekről. Míg az előzőnek évente átlagosan 3200 liter a tejhozama, addig az Enyingen tenyésztettnél 5700 literes évi átlagot értek el, ugyanolyan takarmányozás mellett. A következő előadó Vass István, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója a gazda­ságukban kialakult takarmá­nyozási rendszerek önköltsé­gének alakulását ismertette. Ennek kialakításakor a sió­agárdi kisgazdák és a volt Eszterházy-uradalom annak idején alkalmazott szarvas­marha-nevelési szisztémájából indultak ki. A régi elveket modern eljárásokkal, korsze­rű gépek alkalmazásával va­lósították meg, s az elért eredmények az út helyességét bizonyítják. Ivanics József, a Tolna megyei állami gazdasá­gok szakszolgálati állomásának laborvezetője a legújabb ku­tatások eredményeiről számolt be. A korszerű módszer, a modellezés felhasználásával elért eredményeket elemezve összehasonlította a különböző takarmányozási eljárások ön­költségét. Igen nagy érdeklődésre tar­tott számot Vámosi Jenő pro­fesszornak az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos fő­munkatársának előadása. Rész­letesen beszámolt a szánaké- szítési módszerek fejlesztése mellett néhány éve bevezetett más kiegészítő anyagokból ké­szített tömegtakarmányok elő­állításáról. Ezzel megoldható a különféle összetételű takar­mányok programozhatósága. Beszámolt az ilyen komplett keverékekkel már másfél éve folytatott kísérletek eredmé­nyeiről. A téma iránti érdeklődést bizonyítja a hallgatóság nagy száma. Óhatatlanul felmerül azonban a kérdés, mit tudnak a hallottakból hasznosítani. Az előadásokon ismertetett kü­lönféle módszerek részletesebb vizsgálatával, s a helyi kö­rülmények figyelembevételé­vel ki tudják-e alakítani a legkedvezőbb eljárásokat. Az önköltség csökkentése, a ta­karmányok belső tartalmának megőrzése mellett a gazdasá­gos szarvasmarha-tenyésztés kulcsa. A melléktakarmányok felhasználása erre kitűnő le­hetőséget nyújt. Ezek a feladatok nem elha­nyagolhatók, mert napjaink­ban kiemelt népgazdasági program a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztése. Az elmúlt időszak nem minden szem­pontból hozta meg a kívánt eredményeket. Bizonyítja ezt a boltokban egyre nagyobb mennyiségben található fran­cia és német vaj. Eze;t is indokolták a ta­nácskozás szükségességét. Re­mélhetőleg a résztvevők hasz­nos tapasztalatai kimutatható fejlődést eredményeznek. — szepesi — nyi fejlesztési alap átadásá­val. A beruházások egy ré­sze már üzembe lépett, a fej­lesztési program előre hozása és a jó munkaszervezés tette lehetővé a termelés gyors nö­vekedését. A vállalat terme­lésének tekintélyes része már évekkel előre le van kötve megrendelésekkel. Az idén nyolcvanezer olajkályhát gyár­tanak, kísérleteznek egy új­fajta 10 00o kalóriás kályha és egy olajtüzelésű asztali tűz­hely 'kialakításával. A nyereség felosztásánál a képződött részesedési alapból kétmillió forintot átcsoporto­sítottak a fejlesztési alap nö­velésére. Ennek ellenére a vállalat dolgozói minden ed­diginél magasabb — 7 és fél heti munkabérnek megfelelő — nyereségrészesedést kaptak átlagosan. Az átlagbér tavaly 6,5%-kal nőtt, de még így sem használták ki a haté­konyság rendkívüli nagymér­tékű növekedése következté­ben lehetővé vált 10,5%-os kedvezményes bérfejlesztési lehetőséget. A „megmaradt” 4%-ot jövő évre tartalékol­ták. A termelési tanácskozáson többen felszólaltak. Dr. Vígh Dezső megyei tanácselnök­helyettes a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács nevé­ben értékelte a vállalati kol­lektíva kiemelkedő teljesítmé­nyét és tett több javaslatot a jövőbeni munkára. Fabók Zoltán, a Helyiipari és Város­gazdálkodási Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára a szakszervezet vezetősége és megyei bizottsága üdvözletét tolmácsolta. A tanácskozás végén több vállalati dolgozót jutalmaztak meg és tüntettek ki. A törzs­gárda tizenegy tagja — aCdCc húsz éve dolgoznak és végez­nek kiemelkedő munkát — aranygyűrűt kapott, húszán „Kiváló dolgozó” kitüntetés­ben részesültek, jutalmat kap­tak azok is, akik az olaj- kályhagyártásban tűntek ki az elmúlt öt esztendő alatt. A hős útja Hatvanöt éve született Kilián György Tulajdonképpen nagyon keveset tudunk róla. Lakatos- tanonc, lakatossegéd, kifutófiú egy újságnál, segédmun­kás az Izzóban, majd munkanélküli. Ez az, amennyit éle­téből sokan láthattak. Élete másik felének is csak egy részét ismerhették a nyomozók, a fegyőrök, akik üldözték és börtönbe zárták. Ezek csak annyit tudtak róla, hogy kom­munista; azt csak sejtették, hogy vezető, azonban a leg­fontosabb dolgokat, életének lényegét, csak néhány elv­társ ismerte. Nevezetesen, hogy 1930-ban Moszkvában járt pártiskolára, hogy a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség tit­kára, és az „Ifjú Proletár" szerkesztője, hogy 1935-ben ő hozza a párt legfrissebb utasításait Párizsból. A rendőrség politikai osztályának irataiban csak az állt, hogy harmincegynéhány évéből hatot töltött börtön­ben. De azt már nem jegyezhették oda, hogy a fegyház- ban egyaránt tanított és tanult. Amikor a detektívek 1939 nyarától kezdődően hiába keresték, csak azt jelenthették: „Kilián György ismeretlen helyen tartózkodik". Nem is sejthették, hogy a Szovjetunióban él és dolgozik. Életének rövid áttekintése elrejti a részleteket. A tu­dásra éhes proletárgyereket, aki a legjobb tanuló a Wesselényi utcai polgári iskola diákjai között. Elrejti a mesterség rajongóját, akinek a zsebében segédlevele mel­lett ott van a műszaki rajztanfolyam bizonyítványa is. A börtönben megtanul németül, beszél oroszul, tanul fran­ciául, beszél és levelez a fél világgal eszperantó nyelven. A fák, a bokrok, a virágok szerelmese, a budai hegyek, a Mátra, a Bükk rejtett ösvényeit úgy ismeri, mint a te­nyerét. De Kilián György portréja a helytállás dokumentumai­val teljes. Azt követően, hogy a német fasiszták megtámadják a Szovjetuniót, önként jelentkezik katonának. A Vörös Hadsereg soraiban harcol a fronton, de mindig arra gondol: többet tehetne a győzelemért, ha a gyűlölt ellen­ség hátában harcolhatna. 1943-ban érkezik el az idő, hogy kívánsága teljesüljön. Ejtőernyős kiképzésen vesz részt, és felkészül arra, hogy hazájába hazatérve, kivegye részét a hitleristák és magyar cinkosaik elleni fegyveres ellenállás megszervezésében. 1943 nyarán, néhány hónappal a nácik sztálingrádi veresége után egy repülőgép elindul Kilián Györggyel Lengyelország irányában. A különböző bajtársi visszaemlé­kezések szerint Kilián a repülőgépet elhagyva, a Minsk— Mazowiecki térségben ért földet. Ez valószínűleg 1943 jú­nius 25-ének éjszakáján történt. A lengyel partizánok se­gítségével, társával együtt sikerült elérnie Varsót, és on­nan kísérelte meg, hogy eljusson Budapestre. A vállal­kozás nem sikerült. Hitelt érdemlően mind a mai napig nem lehet megállapítani, hogy Kilián György és Turjanícza Annq, a bátor kárpát-ukrajnai kommunista tűzharcban esett-e' el, vagy a Gestapo kezébe került, és kivégezték őket. Kilián György a magyar kommunista mozgalom nagy­szerű harcosa, aki fiatal életét a magyar nép boldogsá­gáért áldozta fel, nem érhette meg a szabadságot. A hálás utókor azonban népünk megváltozott sorsában, fej­lődésünk eredményeiben Kilián György harcának célját, élete feláldozásának értelmét látja megtestesülni. Ma lenne 65 esztendős. E ss les® elss torsra 19^2 Legyen, ne legyen ? Legyen ! Tegnap délelőtt Decsen tar­totta meg első ülését az 1972. évi sárközi napok operatív bi­zottsága, mely bizottság a táj­egységhez tartozó községek Volán-szerviz Értesítjük a tisztelt személygépkocsi­tulajdonosokat, hogy a VOLÄN 11. sz. Vállalat 1972. március 15-től szervizszolgáltatás elvégzését vállalja. Szekszárd. Konyhád telepein munkanapokon de. 6—8 h. és du. 14—16 h. között. Gyünk telephelyén a műszaki csoportvezetővel történő elő­zetes megbeszélés szerint Vállalunk: gépkocsimosást, zsírozást, műszeres bevizsgá­lást és egyéb szervizszolgáltatást. Felvilágosítás: Szekszárdon a 129—26/68-as telefonon, vagy személyesen a vállalat portáján. Bonyhádon a 164-es telefonon, vagy személyesen a telephely portáján. Gyönkön személyesen a műszaki telephelyen. (144) vezetőiből, a Sárközi lakoda­lom rendezésében érdekelt megyei, járási szervezetek, in­tézmények képviselőiből áll. Az ülés napirendjét az idei sárközi napok programjának, szervezési feladatainak ismer­tetése alkotta elsősorban, és ezúttal került sor a rendező­bizottság megválasztására is. Kovács Sándor tanácselnök házigazdaként köszöntötte az ülésen résztvevődet, majd Izsák Irén, a járási tanács hi­vatal művelődésügyi osztályá­nak munkatársa ismertette az 1972. évi — ötödik — sárközi napok tervezett programját, aminek legfontosabb eseménye az idén is a lakodalmas ha­gyományok ápolása lesz. Az 1972. évi Sárközi lakodalom Időpontja július 17—18. A ren­dező szervek már eljuttatták a népdaléneklési nevezési lapo­kat az elmúlt évi népdalos verseny részvevőihez, továbbá a népi hangszeres szólistákhoz. A hangszeres szólisták megje­lenése a sárközi napok idei programjában új színt ígér. A nevezési határidő ánrilis 30. Az elődöntődre egv héttel a lakodalom előtt, július 11-én kerül sor. A külső sárköziek, akárcsak a paksi járásiez­úttal ismét beielentették rész­vételi Ígér vüket. Július 17-én a Sárköz há­rom községében vérin érdek­a tájegység lakóit és vendége­it. Bátán, délután háromkor kezdődik a népdalénekesek versenyének döntője. Decsen — este — a szabadtéri színpad közönsége a külföldön és bel­földön. egyaránt ismert Vasas Központi Művészegyüttes ön­álló műsorát láthatja majd. Másnap, július 13-án dél­előtt kerül sor a népi hang­szeres szólisták döntőjére, egy műsorban a szólótáncosok be­mutatkozásával. A fő esemény, az eddigiek­hez hasonlóan színpampásnak ígérkező lakodalmi felvonulás délután fél háromkor kezdő­dik igazi mátkapárral, akik Bátáról érkeznek. Este népi­táncbemutató, majd lakodalmi bál következik. A programismertetés után kialakult vitában fogalmazó­dott meg az alcímben foglalt kérdés. Ismeretes, hogy a szekszárdi városi tanács vég­rehajtó bizottsága költség­kímélő meggondolásokból kiindulva úgy döntött, hogy a szüreti napokat ezután csak két évenként rendezi meg. A sárközi napok operatív bi­zottsága viszont úgy foglalt ál­lást, hogy ha szerényebb ke­retek között is. de meg kell az idén rendezni a Sárközi lako­dalmat, bár nem lehetetlen, hogy később ennek az ese­ménynek a házigazdái is úgy határoznak, minden második évben rendezik meg a Sárkö­zi napokat.

Next

/
Thumbnails
Contents