Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

1

\

I

Á tamási járásból jelentjük

Tamási’ székhelyhez tartozik Tolna megye legnagyobb járása. Területe 93 209 hektár, jellege, felszíne változatos. Az eredeti tamási járás sík vi- ,dék volt, mely az egykori gyönki hozzácsatolásával nemcsak területben bővült, hanem „hegyvidéket” is kapott. A tájra egyként jellemző a Kapos-Koppány völgye és a Hegyhát. Húsz községének valamivel több. mint félszázezer lakója huszonnyolc településen, tizenhat közös tanács irányítása alatt él.

A mezőgazdaság és állat- tenyésztés szinte minden ágának művélésére alkalmas táj ősidők óta lakott. A véletlen jóvoltából név szerint ismerünk egy valamikor lovas katonát, aidnek bronztáblára írt obsitlevele Kegöly határából került elő. Reidomarus volt az illető, bizonyos Siuppus fia, erayiscus. lovas katona, aki nem. kövesebb, . mint, . három, hitvesével. élt 1500 éve a Ka-, pos—Koppány* találkozásánál Ugyanirinen azonban ’’ a régé-., szelő már. jóval.'korábbi idők-, bői származó leleteket is fel-, tártak-.',A’„ járásban van Tolna megyékét- ‘legfontosabb műemléke, a -Simon bán, országbíró által építtetett simontor- nyai vár, és az ozorai, melynek falait Zsigmond magyar király % -német—római császár hadvezére, Pipó rakatta. Az előbbi restaurálása már a végéhez közeledik, a község fontos kultúrcentruma lesz es remélhetőleg, mielőbb ez a jövő; vár a nagy .múltú ozorai .Jkozelükben a Sn> tervé&fszerint an?;* gyarapítja*;. rhÄjd a méiSiázdáság 'öntöáesi Tehetőségeit, fontos í víziüljaink- .számát és , bekapcsolódik az ide- genforgálmi ’érhálózat.ba.

A' járás mezőgazdasága any- nyi értékét termel és' oly sok kiemelkedő nagyüzemet mondhat magáénak, hogy valamennyiük felsorolása szinte képtelenség. A takarmányter- mesztés országunk határain messze túlterjedő sugarú kutatóközpontja van Iregszem- csén. Nagy hírű a Tamási Ab lami Gazdaság gabonatermesztése. Ennek fomádi központjában a nyárra készülődő kombájnosokat örökítettük meg karbantartási munkájuk közben.

A korábban idézett statisztika számsorai immár egy évszázad távolába is követhetők. A mai tamási járás- területén 1870-ben, ha nem is sokkal, de többen éltek, mint ma. A százalékban kifejezett lélekszám-csökkenés 1949 és 19G9 közt volt a legnagyobb, 'de I960-tói már kevésbé meredek ívben zuhant lefelé a grafikon. Azóta a tendencia javult^ amiben nem csekély - szerepe van az iparosításnak. A járási székhelyen az Orion " épített üzemet, és fontos gyárakat láthat a simontbrnyai vár tornyából körültekintő is. Simon- torn-ya a bőr- és szőrmeipar — mondjuk így-— fellegvára. A gyarapodó, fejlődő mező- gazdasági nagyüzemek azonban szintén egyre inkább olyan körülményekét teremtenek dolgozói knák, mely fokozatosan kerékkötőjévé válik a? elvándorlásnak. ízelítőül szolgáljon képünk, mely a re- gölyi tanács egymillió-hatszáz. ezer forintos saját kivitelezésben megvalósult beruházását, a község központjában emelt új házat mutatja. Ebben ABC áruház, takarékszövetkezet, könyvtár és három lakás kap . .„hèlÿ.çt. Az ipart vonzóereje,pé-,',- d:y nem - egyszer a járás-, haláig .ha.'-- jHőgyéSzből, a-' ^eáúyotthon.ból liáponla. külön 'aútoÖüSz hozzárVikíf, aj:t a ; 23" fiatalt, alá;, áijánd^ c^lelőttös' műszak ten .csatlakozók és hu_zalok szerelését végzik, tanulják az Orionban (első képünk).

A járáson húzódik keresztül a megye székhelyét és délibb részeit a Balatonnal, Siófokkal összekötő műút. Ennek megfelelően a nyári idényben nagy az átvonuló idegenforgalom, áutókaravánok tartanak a Balaton felé, vagy térnek onnan vissza. Részben az 5 kedvükért épült a közelmúltban Tamási ízléses szállodája, mely a 'közeli Gyulaj híres dámvadas rezervátumáról kapta a Hotel Dám nevet. Ide- denforgal-mi esemény- számba mennek azonban a -tarnási lovasnapok és a regöjyi falunapok is, utalva arra, hogy ez a vidék a lótenyésztők által, jól ismert híres tamási tájfaj-- ta kialakulásának helye. A táj- erdei pedig — ezekre a tamási kilátóból nyílik a legátfogóbb panoráma — nemcsak vadban gazdagok, hanem tavasz idején „melléktermékekkel”. is szolgálnak. A képünkön barkák mögé bújó bácsi Bakonyi József, aki a frissen szedett köteggel éppén’ Szakály felé tartott találkozásunk, ideién.

Foto: Gottvald Károly