Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-12 / 61. szám
1 1 F * Sík Endreg Faji kérdés és marxizmus Egy határ osai — egy ér után Város : rang és kötelezettség A várossá nyilvánításért még néhány évvel ezelőtt is erős versenyfutás volt a nagyobb községe^ között. Megalapozott — és néha megalapozatlan — kérésekkel küldték fel képviselőiket az országgyűlésbe, olykor csupán azzal az indokolással: ha a szomszéd községnek lehetett, nekünk miért ne sikerülhetne. Csaknem egy évvel ezelőtt hozott határozatot a Miniszter- tanács az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról. Részletesen szabályozza ebben a települések fejlődésének körvonalait az ezredfordulóig. A határozathoz kiadott végrehajtási utasítás szerint a — már nem is olyan távoli — 2000. évig Magyarországnak 129 városa lesz. Ehhez azonban nem csupán határozatokra van szükség; a leendő városok meg kell, hogy feleljenek az előírt követelményeknek, így például szükséges, hogy a várossá alakulását kérő nagyközségnek 15 ezer, de legalább 8 ezer belterületi lakosa és 20 ezer főé vonzáskörzete legyen. Feltétel, hogy a belterületi lakosság lélekszá- ma évenként legalább egy százalékkal növekedjék, az iparban, építőiparban, az ellátás, a szolgáltatás és a javítóipar területén dolgozók száma elérje a keresők 75 százalékát. Kulturális és egészségügyi központnak is kell lennie a majdani városnak, amelynek középiskoláját, művelődési házát és orvosi rendelőjét a közeli környék — a vonzásterület — lakossága is látogatja. Ugyancsak fontos feltétel, hogy a belterületi lakásoknak legalább 40 százalékához kiépített út vezessen és legalább 25 százaléknál legyen vízvezeték és szennyvízelvezetés. A mérce tehát magas. Az Sem kétséges, hogy vannak „ősi jogon” városaink, elsősorban az alföldi mezővárosok között, amelyekben még ma sincsenek meg az előírt feltételek. Ma már elengedhetetlen feltétel az iparnak nemcsak jelenléte, hanem domináló szerepe a városok életében, A fejlődés hozta magával, hogy ugyancsak nagy szerepe van az ellátásnak, a javító-szolgáltató iparágaknak is. (Elég emlékeztetni arra, hogy a döntően ipari települések — Leninváros, Százhalombatta stb. — mellett az utóbbi években „idegenforgalmi városokat” is avattunk. Például Siófokot, ahol az ellátó-szolgáltató ágazatok a legfontosabbak.) Ami pedig az egyéb feltételeket illeti, azok elérése nagyrészt a lakosság összefogásától, lakóhelye iránti szere- tetétől, jó értelmű lokálpatriotizmusától is függhet. Megszámolni is nehéz lenne, hány olyan vidéki középiskola'1 működik, amelybe szívesen iratkoznának be a környékbeli községek fiai-lányai — ha volna megfelelő diákotthon. Még több azoknak a nagyközségeknek — reménybeli városoknak — a száma, amelyekben a megfelelő kiépített utak, járdák, vagy éppen a közművesítés hiánya tartja vissza a fejlődést. Könnyű lenne — holmi egységes receptként — a községfejlesztési alapokra hivatkozni. Való igaz, ebből az alapból kell, hogy teljék — a helyi szükséglettől függően — útépítésre, járdaburkolásra, a külterületek villamosítására vagy éppen szennyvízcsatornák építésére. Vajmi kevés hely van azonban az országban, ahol csupán ebből az alapból képesek lennének minden problémát megoldani! A múlt évben életbe lépett tanácstörvény tehát arra is lehetőséget ad a helyi tanácsoknak, hogy egyéb pénzügyi kereteiket gondosan és ésszerűen használják fel, fejlesszék azokból is községüket Am van egy harmadik — s az előzőeknél semmivel sem kisebb jelentőségű — erőforrás: a lakosság társadalmi munkája. Ahol a várossá alakulás valóban szívügyük a helyieknek, ott erre is gondolnak. Példa rá Petőfi szülőhelye: Kiskőrös. Ez a 14 ezer lakosú nagyközség — túlzás nélkül — egy emberként állt ki amellett, hogy a nagy költő születésének 150. évfordulójára, 1972. szilveszterére megkapja a városi rangot. Ennek érdekében — sok más mellett — vállalták, hogy Kiskőrös minden lakosa 30 óra közhasznú társadalmi munkát végez. Jelenleg összesen 79 városa van az országnak és folyamatban van Kiskőrös, valamint Békés nagyközségek várossá szervezésének elbírálása is. A minden részletre kiterjedő vizsgálat megállapította, hogy ezek a nagyközségek a fejlettségük és a vonzáskörzetükben betöltött sokrétű feladataik következtében megértek arra, hogy városi rangra emelésük kérdését az illetékes szervek a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elé terjesszék. A várossá alakulás természetesen nem csupán egyetlen ünnepi tanácsülésből, tábla- cserébŐl, s az azt követő vigadalomból áll. Fontos dátum ez minden település életében, fordulópont, amelytől kezdve meggyorsulhat a fejlődés, nagyobbak a lehetőségek az iparosodás, közművesítés — azaz: a további városiasodás számára. Ez pedig az egész lakosság életét jobbítja, tehát az új városok minden lakosának legsajáíabb érdeke. A távolabbi városfejlesztési tervek az orsizág lakossága nagyobbik felének életét érintik éppen ezért közvetlenül. Addigra a városi életformának ki kell alakulnia nemcsak a 129 városban, hanem Budapest és a vidéki nagyvárosok vonzáskörzetében — az erre használatos idegen szóval : agglomerációjában — a községekben is. Fokozatosan így érhető el a cél: megszüntetni a különbséget a városi és a falusi emberek életviszonyai között. VARKONYI ENDRE Több, mint negyven esztendeje, 1930-han jelent meg e mű Moszkvában, orosz nyelven. Most —■ az Akadémiai Kiadó gondozásában — napvilágot látott magyarul is. A két dátum közötti idő — sajnos — nem csökkentette a téma aktualitását. A faji kérdés a modem világ legször- nyűbb betegségei közé sorakozott fel. Sík Endre könyvének bevezető mondata — „A faji kérdést társadalmi problémának tekintem” — nem látnoki jövendölésnek, hanem a gyökerek fölismerésének bizonyult. Ahogy a leglényegesebbet sűríti a szerző másik, ugyancsak egymondatos megállapítása is: „Az imperializmusnak szüksége van a fajelméletekre”. E mondat leírása után néhány esztendővel, a horogkereszt hivatalos állami ideológiává avatta a fajelméletet, Alfred Rosenberg irománya — A XX. század mítosza — a népirtás iszonyatos programjává vált. S bár a nácizmus szennyének nagy részét elsöpörte a történelem, a fajelméletek — ha sűrűn új formákba bújva is —’ ismételten táptalajra lelnek. Például a négerkérdés, az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb belső problémája. Aligha fogható fel Sík Endre könyve úgy, mint értékes, történelmi kuriozitás. Vizsgálódása, nagy anyagismerettel végzett elemzése példáit tekintve ugyan öregedett, dekö- vétkeztetései t, mondanivalója lényegét nézve semmit sem. Az öt részre oszló mű a többi között olyan kérdéscsoportokat ölel fel, mint a faji tényezők szerepe a történelemben, a fajelméletek szociológiai elemzése, a faj és aa osztály közötti kapcsolat helytelen értelmezése, a faji ellentmondások gazdaságai gyökerei, hogy csupán ízelítőt adjunk a széles körű — sőt, annak idején teljes körűnek nevezhető — témafeldolgozásból. Ma — legalábbis hazánk lakosainak jó része számára — természetes tény, hogy az ember „társadalmi lény, akinek -életére a faji hovatartozás nincs meghatározó befolyással. Életét a társadalmi fejlődés törvényei határozzák meg" — ahogy ezt Sík könyve egyik lapján rögzíti. Ám e kézenfekvő megállapítás elfogadásáig — ahogy a könyv 1930- as megjelenését követően kirobbant vita is. az azóta bekö-' Veitkezett törtéínelmi események is tanúsították — min-: den népnek, s minden egyes embernek hosszú utaí kell megtenni. S ezt az utat szenvedések, vérbefúló küzdelmek,- az igaz ügyért életüket felállók szegélyezik. Sík Endre érvelése tehát a jelenhez szól, a ma emberéhez, hogy beláttassa azt, amit az UNESCO 1964-es moszkvai értekezlete így fogalmazott meg: „A fajelméletek a legkevésbé sem támaszkodhatnak bármiféle tudományos alapra.” Azokra valóban az imperializmusnak van szüksége. A művet S. Nyirő József fordította, előszót a szerző, utószót dr. Kende István írt hozzá. : f (M) A Pamuttextilművek Tolnai Gyára FELVESZ 16 évet betöltött lányokat — fiúkat betanuló szövőnek az alábbiak biztosításával: — betanulási idő 3 hónap — vidékieknek szállást adunk — naponta bejárók utazási térítést kapnak — évi 2—3 alkalommal kedvezményes áruvásárlás lehetősége a vállalat termékeiből (ágynemű, frottíráru, asztalnemű) — modern új gyárban kifogástalan munkakörülmények — betanulási idő után 1600—2300 Ft-ig terjedő kereseti lehetőségek — szakmai és állami oktatásban való továbbtanulás lehetőségei biztosítottak. Jelentkezni leltet : Tolna, Marx Károly u. 63. munkaügyi iroda (9) Szegény bapataim.ez\ CSAK EGY KORALLZÁTONY. SEM YIZ, SEM ÉLELEM. csak V ■ HALADÉKOT KAPTUNK, , AZ EN HÁZAMBAN. 7* AKIA GOLF 9 "f- ... ARAMOT-.«•*****-7y.j-i : j : U <3. G. TÓUDOUZE • REGÉNYÉBŐL RA.JZOLTA SCHUBERt PÉTER fold-4 SZÖRNYŰ EREJŰ ÁRAMLÁS SZÉTTÖRI A CSÓNAKOT A SZIKLÁN, PE AZ UTASOKNAK SIKERÜL Partraveroocnt 7^ ^ Azt SZERETNÉM TUDNI HOL ÍM- . GYÜNK* . ___
