Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

1 1 F * Sík Endreg Faji kérdés és marxizmus Egy határ osai — egy ér után Város : rang és kötelezettség A várossá nyilvánításért még néhány évvel ezelőtt is erős versenyfutás volt a na­gyobb községe^ között. Meg­alapozott — és néha megala­pozatlan — kérésekkel küld­ték fel képviselőiket az or­szággyűlésbe, olykor csupán azzal az indokolással: ha a szomszéd községnek lehetett, nekünk miért ne sikerülhetne. Csaknem egy évvel ezelőtt hozott határozatot a Miniszter- tanács az országos település­hálózat-fejlesztési koncepció­ról. Részletesen szabályozza ebben a települések fejlődésé­nek körvonalait az ezredfor­dulóig. A határozathoz kiadott végrehajtási utasítás szerint a — már nem is olyan távoli — 2000. évig Magyarországnak 129 városa lesz. Ehhez azon­ban nem csupán határozatokra van szükség; a leendő váro­sok meg kell, hogy feleljenek az előírt követelményeknek, így például szükséges, hogy a várossá alakulását kérő nagy­községnek 15 ezer, de leg­alább 8 ezer belterületi lako­sa és 20 ezer főé vonzáskör­zete legyen. Feltétel, hogy a belterületi lakosság lélekszá- ma évenként legalább egy szá­zalékkal növekedjék, az ipar­ban, építőiparban, az ellátás, a szolgáltatás és a javítóipar területén dolgozók száma el­érje a keresők 75 százalékát. Kulturális és egészségügyi központnak is kell lennie a majdani városnak, amelynek középiskoláját, művelődési há­zát és orvosi rendelőjét a kö­zeli környék — a vonzáste­rület — lakossága is látogat­ja. Ugyancsak fontos feltétel, hogy a belterületi lakásoknak legalább 40 százalékához ki­épített út vezessen és legalább 25 százaléknál legyen vízveze­ték és szennyvízelvezetés. A mérce tehát magas. Az Sem kétséges, hogy vannak „ősi jogon” városaink, első­sorban az alföldi mezővárosok között, amelyekben még ma sincsenek meg az előírt fel­tételek. Ma már elengedhetetlen fel­tétel az iparnak nemcsak je­lenléte, hanem domináló sze­repe a városok életében, A fej­lődés hozta magával, hogy ugyancsak nagy szerepe van az ellátásnak, a javító-szol­gáltató iparágaknak is. (Elég emlékeztetni arra, hogy a döntően ipari települések — Leninváros, Százhalombatta stb. — mellett az utóbbi évek­ben „idegenforgalmi városo­kat” is avattunk. Például Sió­fokot, ahol az ellátó-szolgál­tató ágazatok a legfontosab­bak.) Ami pedig az egyéb felté­teleket illeti, azok elérése nagyrészt a lakosság összefo­gásától, lakóhelye iránti szere- tetétől, jó értelmű lokálpat­riotizmusától is függhet. Meg­számolni is nehéz lenne, hány olyan vidéki középiskola'1 mű­ködik, amelybe szívesen irat­koznának be a környékbeli községek fiai-lányai — ha vol­na megfelelő diákotthon. Még több azoknak a nagyközségek­nek — reménybeli városok­nak — a száma, amelyekben a megfelelő kiépített utak, járdák, vagy éppen a közmű­vesítés hiánya tartja vissza a fejlődést. Könnyű lenne — holmi egy­séges receptként — a község­fejlesztési alapokra hivatkoz­ni. Való igaz, ebből az alap­ból kell, hogy teljék — a he­lyi szükséglettől függően — útépítésre, járdaburkolásra, a külterületek villamosítására vagy éppen szennyvízcsator­nák építésére. Vajmi kevés hely van azonban az ország­ban, ahol csupán ebből az alapból képesek lennének minden problémát megoldani! A múlt évben életbe lépett tanácstörvény tehát arra is lehetőséget ad a helyi taná­csoknak, hogy egyéb pénzügyi kereteiket gondosan és éssze­rűen használják fel, fejlesszék azokból is községüket Am van egy harmadik — s az előzőeknél semmivel sem kisebb jelentőségű — erőfor­rás: a lakosság társadalmi munkája. Ahol a várossá ala­kulás valóban szívügyük a helyieknek, ott erre is gon­dolnak. Példa rá Petőfi szü­lőhelye: Kiskőrös. Ez a 14 ezer lakosú nagyközség — túlzás nélkül — egy emberként állt ki amellett, hogy a nagy köl­tő születésének 150. évforduló­jára, 1972. szilveszterére meg­kapja a városi rangot. Ennek érdekében — sok más mellett — vállalták, hogy Kiskőrös minden lakosa 30 óra közhasz­nú társadalmi munkát végez. Jelenleg összesen 79 váro­sa van az országnak és folya­matban van Kiskőrös, vala­mint Békés nagyközségek vá­rossá szervezésének elbírálása is. A minden részletre kiter­jedő vizsgálat megállapította, hogy ezek a nagyközségek a fejlettségük és a vonzáskör­zetükben betöltött sokrétű feladataik következtében megértek arra, hogy városi rangra emelésük kérdését az illetékes szervek a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elé terjesszék. A várossá alakulás termé­szetesen nem csupán egyetlen ünnepi tanácsülésből, tábla- cserébŐl, s az azt követő vi­gadalomból áll. Fontos dátum ez minden település életében, fordulópont, amelytől kezdve meggyorsulhat a fejlődés, na­gyobbak a lehetőségek az ipa­rosodás, közművesítés — azaz: a további városiasodás szá­mára. Ez pedig az egész la­kosság életét jobbítja, tehát az új városok minden lakosá­nak legsajáíabb érdeke. A távolabbi városfejlesztési tervek az orsizág lakossága na­gyobbik felének életét érintik éppen ezért közvetlenül. Ad­digra a városi életformának ki kell alakulnia nemcsak a 129 városban, hanem Buda­pest és a vidéki nagyvárosok vonzáskörzetében — az erre használatos idegen szóval : agglomerációjában — a köz­ségekben is. Fokozatosan így érhető el a cél: megszüntetni a különbséget a városi és a falusi emberek életviszonyai között. VARKONYI ENDRE Több, mint negyven esz­tendeje, 1930-han jelent meg e mű Moszkvában, orosz nyel­ven. Most —■ az Akadémiai Kiadó gondozásában — napvi­lágot látott magyarul is. A két dátum közötti idő — saj­nos — nem csökkentette a té­ma aktualitását. A faji kér­dés a modem világ legször- nyűbb betegségei közé sora­kozott fel. Sík Endre könyvé­nek bevezető mondata — „A faji kérdést társadalmi problé­mának tekintem” — nem lát­noki jövendölésnek, hanem a gyökerek fölismerésének bi­zonyult. Ahogy a leglényege­sebbet sűríti a szerző másik, ugyancsak egymondatos meg­állapítása is: „Az imperializ­musnak szüksége van a faj­elméletekre”. E mondat le­írása után néhány esztendő­vel, a horogkereszt hivatalos állami ideológiává avatta a fajelméletet, Alfred Rosen­berg irománya — A XX. szá­zad mítosza — a népirtás iszo­nyatos programjává vált. S bár a nácizmus szennyének nagy részét elsöpörte a történe­lem, a fajelméletek — ha sű­rűn új formákba bújva is —’ ismételten táptalajra lelnek. Például a négerkérdés, az Egyesült Államok egyik leg­súlyosabb belső problémája. Aligha fogható fel Sík End­re könyve úgy, mint értékes, történelmi kuriozitás. Vizsgá­lódása, nagy anyagismerettel végzett elemzése példáit te­kintve ugyan öregedett, dekö- vétkeztetései t, mondanivalója lényegét nézve semmit sem. Az öt részre oszló mű a töb­bi között olyan kérdéscsopor­tokat ölel fel, mint a faji té­nyezők szerepe a történelem­ben, a fajelméletek szocioló­giai elemzése, a faj és aa osztály közötti kapcsolat hely­telen értelmezése, a faji el­lentmondások gazdaságai gyö­kerei, hogy csupán ízelítőt ad­junk a széles körű — sőt, an­nak idején teljes körűnek ne­vezhető — témafeldolgozás­ból. Ma — legalábbis hazánk lakosainak jó része számára — természetes tény, hogy az em­ber „társadalmi lény, akinek -életére a faji hovatartozás nincs meghatározó befolyás­sal. Életét a társadalmi fejlő­dés törvényei határozzák meg" — ahogy ezt Sík könyve egyik lapján rögzíti. Ám e kézen­fekvő megállapítás elfogadá­sáig — ahogy a könyv 1930- as megjelenését követően ki­robbant vita is. az azóta bekö-' Veitkezett törtéínelmi esemé­nyek is tanúsították — min-: den népnek, s minden egyes embernek hosszú utaí kell megtenni. S ezt az utat szen­vedések, vérbefúló küzdelmek,- az igaz ügyért életüket felál­lók szegélyezik. Sík Endre érvelése tehát a jelenhez szól, a ma emberéhez, hogy belát­tassa azt, amit az UNESCO 1964-es moszkvai értekezlete így fogalmazott meg: „A faj­elméletek a legkevésbé sem támaszkodhatnak bármiféle tudományos alapra.” Azokra valóban az imperializmusnak van szüksége. A művet S. Nyirő József fordította, előszót a szerző, utószót dr. Kende István írt hozzá. : f (M) A Pamuttextilművek Tolnai Gyára FELVESZ 16 évet betöltött lányokat — fiúkat betanuló szövőnek az alábbiak biztosításával: — betanulási idő 3 hónap — vidékieknek szállást adunk — naponta bejárók utazási térítést kapnak — évi 2—3 alkalommal kedvezményes áruvásárlás lehető­sége a vállalat termékeiből (ágynemű, frottíráru, asztal­nemű) — modern új gyárban kifogástalan munkakörülmények — betanulási idő után 1600—2300 Ft-ig terjedő kereseti lehetőségek — szakmai és állami oktatásban való továbbtanulás lehe­tőségei biztosítottak. Jelentkezni leltet : Tolna, Marx Károly u. 63. munkaügyi iroda (9) Szegény bapataim.ez\ CSAK EGY KORALLZÁTONY. SEM YIZ, SEM ÉLELEM. csak V ■ HALADÉKOT KAPTUNK, , AZ EN HÁZAMBAN. 7* AKI­A GOLF 9 "f- ... ARAMOT-.«•*****-7y.j-i : j : U <3. G. TÓUDOUZE • REGÉNYÉBŐL RA.JZOLTA SCHUBERt PÉTER fold-4 SZÖRNYŰ EREJŰ ÁRAMLÁS SZÉTTÖRI A CSÓNAKOT A SZIKLÁN, PE AZ UTASOKNAK SIKERÜL Partraveroocnt 7^ ^ Azt SZERETNÉM TUDNI HOL ÍM- . GYÜNK* . ___

Next

/
Thumbnails
Contents