Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

f

9

A nők helyzetéről — a nőnap után

Korábban

nagyon sok helyen jóformán a nemzetközi nőnap volt az egyetlen alkalom, amikor a nők helyzetével, foglalkoztak, S a nőnapi köszöntőkkel, méltatásokkal • és virágcsokrokkal azutáp. egy esztendőre el is intézték ezt a kérdést.

Az MSZMP Központi Bizottsága .1970. februári határozata., óta.a nője helyzetének jáyítáSa. a társadalmi közfigyelem előterébe került, s a mozgalmi és állami szervek rrthidennapi. tevékenységének részévé . vált. Mindinkább meggyökeresedik az a felfogás, hogy e . kérdéssel nemcsak ' március 8-án. de az év minden részében, rendszeresen és folyamatosan törődni kell.

Két év telt el a párt, a kormány és a SZOT nőpolitikái határozatainak meghozatala óta. Ez az idő már alkalmas a * részletesebb számvetés elvégzésére. A Központi Bizottság februári határozata ked- .vező fogadtatásra talált, élénk visszhangot váltott ki a közvéleményben.

Nem szabad azonban magunkat abban a téves hitben ringatnunk, hogy a kedvező fogadtatás, az általános egyetértés egyben, az előítéletek teljes megszűnését, illetve a téves nézetek szétfoszlását jelen telte.

Évezredes hagyományok által konzervált felfogásokat nem lehet két esztendő; de még egy negyed évszázad alatt sem maradéktalanul leküzdeni.- Ma a társadalmi közszellem olyan, hogy a nők jogát az egyenlőségre nyilvánosan senki sem vonja kétségbe. Szűkebb körben azonban még gyakran hangzik el ellentétes vélemény; avagy az általános egyetértésen belül némely alapvetően fontos részkérdésben különvélemény. Fel kell lépnünk, a még meglévő helytelen nézetekkel és gyakorlatokkal szemben.

Ilyen helytelen .felfogás, ha statisztikákban, százalékokban, vagy csak anyagiakban, próbálják mérni a női egyenjogúság megvalósulását.

Elítélendő,

ha ' a nők terheinek csökkentését szolgáló gazdaságilag is biztosítható intézkedések megtételét, vagy végrehajtását konzervatív szemlélet, restség, vagy a jószándék hiánya akadályozza. De helytelen úton járnak azok is, akik azt hiszik, hogy egy nekirugaszkodással kampányszerűen végérvényesen meg lehet oldani e területen jelentkező feladatainkat.

A szemléleti problémákkal családokon belül is találkozunk.. A fiatal házasok többségénél ma már természetes, hogy a háztartási munka nem Kizárólag a nő reszortja. Tapasztalható azonban, hogy a fiatal házasok egy jelentős részüknél a „minél gyorsabban, minél többet szerezni” szemlélet visszaállítja a nők háztartási rabszolgaságát.

Egyes családokban a férfit elfoglalja a különmunka, a má- sadállás, az otthoni munkában nem vesz részt és a háztartás korszerűsítésére és a női munka megkönnyítésére nem költenek.

Ez nemcsak az asszony túlterhelését okozza, hanem a gyermekek nevelésére is hátrányos. Joggal vetődik fel a kérdés, megéri-e, hogy a szülők a „beszerzési terv” túlfe- szítése miatt elhanyagolják a gyermekeket, a családi életet, illetve veszélyeztetik a családi élet rendezettségét, harmóniáját?

Ugyancsak helytelen szemlélet, amikor éppen az egyenjogúságra hivatkozva nem adják meg a kellő tiszteletet, az előzékenységet a dolgozó nőnek. az anyának. Ezzel kapcsolatban Kádár - elvtárs az MSZMP X, kongresszusának zárszavában a következőket mondotta; „Nem lehet például határozattal előírni azt, hogy az emberek kit és hogyan tiszteljenek. De amikor mindenütt, itt a kongresszusi vitában is megállapítják a felszólalók. hogy a termelésben részt vevő aktív munkaerő 41 százaléka nő — s azonkívül minden ember tudja, hogy a munkaidő után még mi vár az aktív keresőknek erre a 41 százalékára a háztartásban, a nevelésben —, akkor azt kell • mondanunk, hogy bár határozatot hozni nem tudunk, de aki kommunistának vagy egyáltalán felvilágosult embernek tartja maaát, az tisz- . telje a dolgozó nőt.”

A nők

egyenjogúságának

megvalósítása társadalmi, gazdasági helyzetüknek javítása, hosszan tartó, össztársadalmi együttműködést igénylő feladat,

E feladatokról szól a párt- határozat. melynek végrehajtásában az elmúlt két esztendő alatt komoly eredmények születtek, de így is a végrehajtásnak még csak kezdeti stádiumában vagyunk.

Az egyenlő munkáért — egyenlő bér elvének betartásában kétségtelenül van előrehaladás. Ha ezt megállapítjuk. akkor csak azzal a megszorítással tehetjük, hogy a korábban kialakult és meglévő aránytalanságokat .még csak minimális mértékben sikerült kiküszöbölni. Ma még nem általános az a bérrendezés, ami a Dombóvári Fatelítőben történt az elmúlt évben, itt ugyanis a nők bérét 20, a férfiakét, pedig 10 %4<al javították. Sok helyen a..férfiak és nők bérét azonos mértékben rendezik,, s így megmarad a probléma lényege, az egyenlőtlenség. kîindehki megérti, hogy az aránytalanságok máról' holnapra nem szüntethetők meg. De tudatos bérpolitikával közelíteni kell évről évre az azonos munkakörben dolgozó nők és férfiak bérét.

A nők szakképzettsége

szorosan összefügg a női egyenjogúsággal. A határozatok nem véletlenül sürgették a nők nagyobb arányú altalános képzését. Megyénkben a munkavállalók 44 %-a nő. A mindjobban kibontakozó, tudományos, technikai forradalom nagyobb követelményeket támaszt, jobban képzett szakembereket kíván. Az országban minden 100 dolgozó nő közül, mindössze 18-nak van szakképzettsége. Megyénkben a szakmunkásállomány 18,5 %-a nő, de ebből is csak a fele, teb. 2500 nő dolgozik a szakmájában.

A határozatokból adódó tennivalók végrehajtása, s a jelenlegi tarthatatlan helyzet felismerése alapján több üzemünkben, így a Bonyhádi Cipőgyárban, a Simontomyai Bőrgyárban, a Paksi Konzervgyárban már szervezik a kedvezményes szakmásító tanfolyamokat. A tolnai gyárakban élnek a kormány 1013. számú határozata biztosította lehetőségekkel és a továbbtanuló anyákat munkaidő-kedvezményben részesítik.

Sajnos, üzemeink csak kis részében található megalapozott, átgondolt terv és kezdeményezés e probléma megoldására. Nyilvánvaló, hogy a továbbtanulásban. a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésében a nőknek is aktívabbnak kell lenniük, mind eddig.

A párt, a kormány

szociálpolitikája megkülönböztetetten gondoskodik a nagycsaládos és egyedülálló anyák

támogatásáról, a családok megbecsüléséről.

— Társadalmunk világviszonylatban is egyedülálló szociálpolitikai intézkedése a gyermekgondozási segély.

— Ez év első jelentős szociálpolitikai intézkedése a családi pótlék felemelése, megyénk több száz családját érintette kedvezően.

— A munkahelyeken a legtöbb és legeredményesebb intézkedés az egyedülálló anyák és sokgyermekes családok segítését szolgálta. A segítség- nyújtás formái rendkívül változatosak. Az őszi iskoláztatási tanszersegélyek, ingyenes üdültetés, a nagycsaládosoknak családi ház építéséhez nyújtott segítség.

— Pozitív az a törekvés, hogy a nők éjszakai műszakban való foglalkoztatása alól, főleg a kisgyermekes, nagycsaládos és az egyedül élő anyákat, mentesítik.

A gyermekintézmények fejlesztése a nőket érzékenyen érinti, ugyanakkor fontos társadalompolitikai ügy. A gyermekintézmény-hálózat bővítése tehermentesítést jelent a dolgozó anyának, s ugyanakkor megfelelő körülményeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez. A határozatok megjelenése óta társadalmi ösz- szefogással, megyénkben is bővült a gyermekintézmények száma és befogadóiképessége.

Szép példa a dombóvári kilencven férőhelyes korszerű óvoda megépítése, amely a tanácsi, üzemi hozzájárulással és a lakosság társadalmi összefogásává! épült. Szekszár- don most épül több üzem ösz- szefogása révén kb. 70 férőhelyes óvoda. De üdvözölni lehet és kell a KISZ kezdeményezését is, amelynek keretébert. az elmúlt évben adták át à KISZ -véd nökségget készült tamási óvodát. Erre a társadalmi összefogásra továbbra is szükség van, főleg az ipari településeken, illetve nagy Iwzséigekben.

A nők

egyenj ogúságának

egyik mércéje az is, hogy milyen mértékben vesznek részt a különböző szintű , munkahelyi vezetésben, a közéleti tevékenységben, s hogy milyen a politikai aktivitásuk.

— A nők közreműködése nemcsak a termelésben, de a közéletben, a politikai életben is nélkülözheted en,

— örvendetes, hogy megyénkben mozgalmi, állami, gazdasági szervek vezető testületéiben és vezetői funkciókban emelkedett a nők részvételi aránya.

— Nőtt a politikai aktivitásúik is, többször hallatják hangjukat közérdekű kérdésekben, munkahelyi tanácskozásokon. Fokozottabban vállalnak közéleti szereplést és funkciót. Az elmúlt évben a tanácsi, a KISZ és a szak- szervezeti választások során jelentősen nőtt a nők aránya a választott testületekben. A több, mint 8 ezer szakszervezeti tisztségviselőnek 46 %-a nő. Ahhoz, hogy e folyamat tovább tartson, ar.ra is feltétlen szükség van, hogy á nők akarjanak és merjenek is a vezetésben, a közéletben tevőlegesen is részt venni.

A társadalmi és gazdasági szervektől a jövőben is mind több tettet várunk a nők érdekében, de a nőpolitikái határozat sikeres végrehajtása elképzelhetetlen a nők aktív közreműködése nélkül.

Az 1970. évi párthatározat végrehajtásának kezdeti eredményei biztatóak, A tennivaló sok.

KIRÁLY ERNŐ

a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára

Pály H zati

íelitívás

Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Marxizmus— Leninismus Esti Egyetemének Igazgatósága pályázatot hirdet az 1972—73-as tanévre.

Az oktatás két tagozaton folyik:

I. A hároméves általános tagozaton az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban nemzetközi és magyar munkásmozgalomtörténetet tanulnak a hallgatóit.

A hároméves általános tagozatra felvételt nyerhetnek azok, akik:

I. középiskolai végzettségnek megfelelő, vagy ennél magasabb általános műveltséggel;

3. 5 hónapos pártiskolával, marxizmus—leninizmus esti középiskolával, vagy ennek megfelelő politikai képzettséggel rendelkeznek;

3. más iskolának nem hallgatói, és tanulmányuk foly. tatását engedélyező munkaadói, pártszervezeti, orvosi javaslattal rendelkeznek;

4. sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény a marxizmus—leninizmus esti középiskola anyagának Ismerete.)

II. A kétéves szakosított tagozaton a marxizmus— leninizmus egy-cgy szakágát tanulmányozzák a hallgatók, tanulmányaik végén államvizsgát tesznek a tanulmányozott tárgyból. A sikeresen letett államvizsga után tovább tanulhatnak a marxizmus többi ágából az esti egyetem kiegészítő tagozatán. (Ez a további két szakiig l—1 éves tanulmányozásra ad lehetőséget államvizsgái joggal.)

A szakosított tagozaton a következő szakok indulnak;

1. Magyar munkásmozgalom története.

2. Politikai gazdaságtan.

A kétéves szakosított tagozat hallgatói lehetnek azok,

akik:

1. Elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatát, vagy a központi egyéves pártiskolát, és azok, akik ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek;

2. más iskolának nem hallgatói, és tanulmányuk folytatását engedélyező munkaadói, pártszervezeti és orvosi ja vas fai tál rendelkeznek;

3. sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény: az esti egyetem hároméves tagozat anyagának ismerete.)

A 17 1963. VTT. 2. Korm. rendelet értelmében (megjelent: Magyar Közlöny 45. szám, 1S63. VII. 2.) A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme kétéves szakosított tagozatain oktatott valamennyi szakágból (filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus) az államvizsgák letételét tanúsító oklevél a hallgatót főiskolai végzettségűnek nyilvánítja.

A tanulmányi idő az esti egyetem általános és szakosított tagozatain évente 10 hónap. A hallgatók hetente egyszer háromórás kötelező foglalkozáson vesznek részt. Negyedévenként beszámolót, félévenként kollokviumot, év végén szigorlatot tesznek a tanult tárgyból.

A hallgatók tandíjat fizetnek,

a hároméves tagozaton 170,— Ft

a szakosítóit tagozaton 250,— Ft

amely két részletben is törleszthető.

Mindkét tagozaton a hallgatókat a Munkaügyi Miniszter 15 196 7. XI. 18. MŰM. számú rendelet 13. §-a alapján (megjelent; a Magyar Közlöny 1967. november 18-i számában) tanévenként 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg.

F.zen kívül a szakosított tagozaton tanulókat a három államvizsgára való felkészüléshez a tanulmányi szabadságon kívül még 21 nap külön szabadság Illeti meg (államvizsgánként 7—7 nap).

A pályázathoz szükséges kérdőív beszerezhető a járási-városi pártbizottságok esti egyetemi tagozatvezetőinél. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott kérdőívet, 2 db 6x4-es fényképet és önéletrajzot április 30-ie kell eljuttatni a munkahely szerinti illetékes pártbizottság tagozatvezetőjéhez.

A kérdőívet írógéppel, vagy nyomtatott betűvel kérjük kitölteni. A később érkezett jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni.

A hároméves tagozatnak minden járási székhelyen kihelyezett osztályai vannak, a kétéves szakosított tagozat csak Szekszárdon indít osztályokat, de erre a vidékiek is jelentkezhetnek.

A pályázók a kérdőívvel együtt megkapják a felvételi vizsgához szükséges útmutatásokat is.

A felvételi vizsgákra mindkét tagozaton májug első felében kerül sor. melynek pontos időpontjáról a jelentkezetteket külön értesítjük. A felvételi vizsga eredményéről a jelentkezők legkésőbb június végéig értesítést kapnak.

Az esti egyetemre való felvételt pártonkívüliek is kérhetik.

Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem Igazgatósága