Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

Százmilliók nevében A társadalombiztosítási szolgáltatások bővülése Ma benépesül a Párizs mel­letti Versailles remekbe készült Kongresszusi Palotájának nagy. terme: három napon át — pén­teken, szombaton, vasárnap — az öt világrész legalább ezer képviselője érvel, vitatkozik és bizonyít Indokína népeinek igaza mellett. „Párizsi világ­találkozó az indokínai népek békéjéért és függetlenségéért" “ a különböző országok leg­változatosabb irányzatot kép­viselő mozgalmainak és szer­vezeteinek küldöttei ezzel a címmel jelölték meg a nem­zetközi tanácskozást. Hazán­kat dr. Beresztóczy Miklóssal, a parlament alelnökével az élen héttagú delegáció képvi­seli a Világtalálkozóm Olyan időpontban ül össze a konferencia, amikor az indokí­nai háború sorsdöntő szaka­szához ért: Felélénkültek a harcok Dél-Vietnamban, újabb és újabb csapást mérnek a ha_ zafaik a saigoni csapatokra és az amerikai bázisokra, Kam­bodzsa ellen állandósul a Thieu-rezsim katonáinak invá­ziója, Laoszban pedig vereség vereség után éri az USAzsold- jában álló kormányerőket A világ közvéleménye felháboro­dottan tiltakozott a Vietnami Demokratikus Köztársaság te­rülete ellen felújított terror-, támadások miatt: Nixon elnök képmutató beszédével szem­ben a riasztó valóság a hábo­rú eszkalációját tükrözi. Jel­lemző, hogy 1972. január 1-e óta, öt hét alatt harminckilenc alkalommal repültek be a Phantcrmok gyilkos bomba ter­hükkel a VDK békés települé­sei fölé. Megélénküli az IndokínávaS kapcsolatos diplomácia i&t Nirton nyolcpontos csomagtér, ve még az USA vezető körei­ben is csalódást keltett, s mind a VDK, mind a DIFK elfogad, hatatlannak minősítette. Xuan Thuy, a VDK Párizsban tár­gyaló küldöttségének vezetője az amerikai CBS-tv-nek adott nyilatkozatában a többi között kijelentette: ha Nixon valóban békés rendezést akar, akkor érdemi választ kell adnia a DIFK február 2-i, párizsi nyi­latkozatára. „A DIFK rugal­mas rendezési javaslatai Thieu lemondása után nyitva hagy­ják a lehetőséget, hogy egy bárki által vezetett saigoni kormányzat és az ideiglenes forradalmi kormány megtár­gyalja a politikai rendezés mó­dozatait” —; mondta a VDK- miniszter. Aligha kétséges, hegy a Ver. eailles-i palota 900 személyes nagytermében és az 500 sze­mélyes karzaton helyet foglaló küldöttek, tekintet nélkül val­lásukra, világnézetükre és bő­rük színére, sok nyelven ugyan, de azonos álláspontra helyez­kednek; Ez pedig nem lehet más, mint az a követelés, hogy az USA haladéktalanul hagy­jon fel indokínai agressziójá­val, vonja ki csapatait és csatlósainak egységeit Dél- Vietnamból, Kambodzsából és Laoszból, vessen véget a Viet­nammal foglalkozó párizsi konferencia folyamatos szabó- tálásának. Remélhetően abban is meg­állapodásra jutnak a világ- találkozó résztvevői, hogy a világ valamennyi országában rendezzenek nagyszabású szoli­daritási akciót az indokínai népek igaz ügyének támogatá­sára. Ennek célja — mint ar­ról Romesh Chandra, a Béke­világtanács főtitkára tájékoz­tatott — széles körű visszhan­got biztosítani a párizsi világ­találkozó számára. A párizsi Világtalálkozó rész­vevői négy munkabizottságban Vizsgálják majd az indokínai konfliktus politikai rendezésé, nek lehetőségeit, a segélynyúj­tás módozatait és formáit, az amerikai hadvezetés által el­követett bűntetteket, beleért­ve a vegyi hadviselés és a nép­irtás borzalmait, valamint a yietnamizálás terveit A világ közvéleménye 1— így hazánké is — nagy érdeklődés­sel tekint a háromnapos Ver- sailles-i eszmecsere elé. A részvevők összetételéből ítélve, minden eddiginél átfogóbb, szélesebb körű tanácskozásnak ígérkezik a párizsi találkozó. Százmilliók képviseletében fo­galmazódnak majd állásfogla­lásai és határozatai, amelyek békét és függetlenségét köve­telnek Indokína népeinek. GYAPAY DENES A 48/1971. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet. 1. §. A biztosítás szolgálta­tásaira, mint családtag nem jogosult, gkinek havi kerese­te, jövedelme, vagy nyugellá­tása a dolgozók társadalom­biztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok alapján tízévi munkaviszony alapulvételével járó öregségi nyugdíj legki­sebb összegét meghaladja. A betegségi biztosítás szol­gáltatásai közül à kórházi ápo­lás idejére járó táppénz ma­gasabb összegű folyósítására, vagy a családtagi jogosultság megállapítására a családtag keresete, jövedelme az irány­adó, mely a nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik. A nyugdíjakat azonban több íziben emelték, továbbá a nyugdíj reálértékének meg­óvása érdekében az évi 2 %-os mértékű rendszeres eme­lés következtében évente emel­kedik a nyugellátások leg­kisebb összege is, így azok túlnyomó többsége a havi 600.— forintot meghaladja. Ezek figyelembevételével az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy igényjogosult családtag­nak az minősül, akinek kere­sete. jövedelme, illetőleg nyug­ellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem halad­ja meg. Ez az összeg 1972 évben ha­vi 634 forint, amely évenként 2 %-kal emelkedik. Ugyanezt a határösszegei kell figyelembe venni a gyer­mekápolási táppénzre jogo-j sultság megállapításánál is, hogy mikor lehet egyedülálló­nak tekinteni a dolgozót, ami-í kor a házas társával együtt élj 2. §. Ha a dolgozó, illetőleg családtagja a társadalombiz­tosítástól járó. szemüvegkeret­től eltérő minőségű szemüveg­keretet vesz igénybe, annak ára a dolgozót (családtagját) terheli. 1972. január 1-től az igény­jogosultak a korábbiakban! nyújtott szemüvegkeretek he- helyett jó minőségű, az igé­nyeiket esztétikailag is kielé­gítő kereteit kapnak. Aid a társadalombiztosítás által nyújtott seemüvegk'eretet veszi J igénybe, annak térítési díj- T- ként 6.— Ft-ot kell fizetni, míg az ezen felüli költsége­ket a társadalombiztosítási szerv viseld. Amennyiben a jogosult más, különleges igényének meg­felelő keretet kíván igénybe venni, úgy a keret ára teljes egészében őt terheld. Nincs lehetőség arra a korábbi el­számolási rendszerre, hogy a társadalombiztosítás " által nyújtott keret teljes árát be lehessen számolni a kívánság­nak megfelelően vásárolt te­ret árába. ' Kertai József j '*3 • szolgáltatási oszt. vez. ' Nemcsak a mezőgazdaságban dolgozóknak Érdekes, hasznos olvasnivalók a mezőgazdasági könyvhónap kiadványai között Február 1-e óta sok esemény tartja ébren, és irányítja a la. kosság figyelmét a mezőgaz­dasági könyvhónapra. Attól kezdve, hogy dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter Szarvason megnyitotta a könyvhónapot, az ország minden városában és nagyobb községében mező- gazdasági jellegű előadások, filmvetítések és beszámolók követik egymást. Megyénk mind az öt járásá­ban az előzetes szervezéseknek megfelelően peregnek a prog­ramok. Az ismeretterjesztő munkában nemcsak a helyi termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakemberei, vagy a megyei mezőgazdasági szak­szervek munkatársai vesznek részt, hanem az országos me­zőgazdasági szaklapok szer­kesztői, kutatóintézetek mun­katársai is beszámolnak mező- gazdaságunk különböző ágaza­tainak jelenlegi helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről. A Mezőgazdasági Könyv­kiadó szakirodalmi híradót bo­csátott ki a könyvhónap al­kalmából a híradó magában foglalja és ismerteti azokat a könyvhónapban megjelent mű­veket, amelyek méltán keltik fel az olvasók érdeklődését. Nemcsak a mezőgazdaságban dolgozók számára találhatunk hasznos kiadványokat, hanem azok is megtalálhatják az ér­deklődésüknek megfelelő köny­veket, akik szeretik a termé­szetet, vagy maguk is próbál­koznak háztáji gyümölcster­mesztéssel, baromfineveléssel. Nagyon sok azoknak a szá­ma, akik a szabad idejüket a kertben töltik a gyümölcsök, virágok között. Nagy népsze­rűségnek örvend, és már az ötödik, átdolgozott kiadása je. lent meg, a ,,Gyümölcster­mesztés házi — háztáji kertek­ben” c. könyv. Háztáji barom- ■fiolák építése és berendezése — ez a címe annak a könyv­nek, amelyben az olvasók hasz­nos tanácsokat és nagyon sok ötletet kapnak a használaton kívüli épületek kis költséggel való átalakításához, és a be­rendezési tárgyak olcsó elké­szítéséhez. „Nedves” témát dolgoz fel Kácsor László a „Vízi baran­golások” című könyvében. Nem a népszerű nyaralóhelyekre, hanem azokra a ritka vízsza­kaszokra vezeti el az olvasót, ahol elénk tárul a természet ősi világa, a maga érintetlen­ségében, megbékélést és fel­üdülést nyújtva a mindenna­pok zajos hajszája után. „Aki a Grand Canyonba pil­lant, kétmilliárd év történetét látja maga előtt” — ez a mot­tója a „Grizzlymedvék, mám_ mutfenyök, gejzírek világában” c. könyvnek. Számtalan ezekhez hasonló és más, változatos, mindenkit érdeklő könyv jelent meg a mezőgazdasági könyvhónap al­kalmából. A vadászok kézi­könyve, A gépesítés ökonómiá­ja a mezőgazdaságban, A ked. vezötlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek támoga­tása, A talajjavítás módszerei és eredményei, és a többi me­zőgazdasági szakkönyv minden bizonnyal felkelti a szakembe­rek érdeklődését.­— R — Döntött a Legfelsőbb Bíróság A motorvezető ittas volt — Per a gyermekekért —- Nyulak a dinnyeföldön Az egyik szerelő vállalat te­lephelyen munkát teljesítő dolgozóinak motorkerékpárt bocsátott rendelkezésükre. Egy alkalommal két szerelő ült a gépen. Mint később kiderült, az, aki vezette a motort, eny­hén ittas volt. s 80—90 kilo­méteres sebességgel robogott, így történt, hogy a kanyar­ban fának ütköztek és mind­ketten halálra zúzták magu­kat. A másik» szerelő egyéb­ként teljesen józan volt _ A vállalati munkaügyi dön­tőbizottság a pótülésen he­lyet foglalt szerelő özvegyének havi járadékot és 10 ezer fo­rint dologi kártérítést állapí­tott meg E határozat ellen a vállalat a járásbírósághoz for­dult. Arra hivatkozott: a bal­esetért nem felelős, mert az működési körén kívül eső, el­háríthatatlan okból követke­zett be. A járásbíróság ezt a védekezést elfogadta, és a döntőbizottsági határozatot megváltoztatva, az igényt el­utasította. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Leg­felsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárás le­folytatására és új határozat hozatalára utasította. A vállalat a dolgozóknak a munkaviszony keretében oko­zott kárért, vétkességére te­kintet nélkül, teljes mérték­ben felel, de mentesül, ha bi­zonyítja, hogy a kárt műkö­dési körén kívül eső, elhárít­hatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan maga­tartása okozta — hangzik a határozat. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Amennyiben a kárt a vállalat működési körébe eső, olyan ok idézte elő, ami nem volt elhárítható, felelőssége akkor is fennáll. Ebben az esetben a baleset a munkaviszonyból folyó kö­telességek teljesítése során ki­fejtett tevékenységgel össze­függésben következeit be. A szerelők a munkáltató által rendelkezésükre bocsátott szol­gálati motorkerékpáron köz­lekedtek és munkahelyükre indultak, vissza, A munka­viszony keretében történtnek tékíhthétő a baleset akkor is, ha a dolgozót a vállalat te­lephelyén kívül, például ki­küldetés során éri. Az elhunyt a baleset előidézésében még részben sem hatott közre, mert a kerékpárt nem 5 ve­zette. Mindezek alapján a vál­lalat teljes kártérítési felelős­sége megállapítható. * Egy házaspár, két kis gyer­mekével az asszony szüleinél lakott. Az anya hirtelen meg­halt és az árvákat a nagyszü­lők nevelték. Egy év múlva az apa újból megházasodott és ekkor apósát és anyósát fel­szólította: a gyermekeket ad­ják ki, de a kérést azok meg­tagadták. Ezek után az apa pert indított a nagyszülők el­len. A házaspár arra hivatko­zott, hogy unokáikat születé­sük' óta nevelik, az apa. vi­szont nevelésre nem alkalmas, mert megtörtént, hogy a gye­rekek látogatásakor ittas volt, egyiküket meg is verte és per­rel kellett a tartásdíj fizetésre kötelezni, A járásbíróság az­zal az indokolással utasította el az apa keresetét, hogy a nagyszülőkkel, illetve gyerme­keivel való rossz viszonya folytán az utóbbiak nem he­lyezhetők el nála. A megyei bíróság ezt a döntést helyben hagyta és az apát tartásdíj fi­zetésére kötelezte. Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság mindkét ítéletet meg­semmisítette és a gyerekeket az apánál helyezte el. A határozat indokolása sze­rint az apa és új felesége al­kalmasak a gyermekek neve­lésére. A községi tanács, va­lamint a gyermek- és ifjúság- védelmi bizottság elnökének igazolása szerint rendes la­kásuk van és jövedelmük biz­tosítja, a gyermekek megfelelő gondozását, ellátását. A köz­ségi tanács ezt azzal is előse­gítette, ho©’’ a gyermekeknek a napközi otthonban helyet adott • Az egyik állami gjazdaság vadrezervátumának területén húzódik a vele szomszédos tsz 18 katasztrális holdnyi diny- nyeültetvénye. A mezőőr je­lentése alapján kiderült hogy nyúlrágás következtében a ter­més tekintélyes része elpusz­tult, Bizottsági megállapítás szerint a szövetkezetei 330 ezer forint kár érte. Ezek után a tsz ennek az összegnek meg­térítéséért az állami gazda­ság ellen pert indított A megyei bíróság azzal az indokolással utasította el a keresetet, hogy a gazdaságnak nem volt kö­telessége a dinnyeföld őrzése, Fellebbezésre a Legfelsőbb Bí­róság a gazdaságot 80 ezer fo­rint kártérítésre kötelezte. Az ítélet indokolása rámu­tat: az állami gazdaságra há­rult annak bizonyítása, hogy a kár elhárítása, megelőzése ér­dekében megfelelő módon járt eL A gazdaság azonban nem tudta magát kimenteni. Két­ségtelen, hogy a szóban forgó területen vadőrt nem alkal­mazott, és ez már önmagá­ban is felróható i hiba volt. A korábbi évek tapasztalatai alapján tudták, hogy a kár­okozás veszélye fennáll, de a megelőzés érdekében a tsz-szel megfelelő együttműködést nem alakítottak ki, holott gyakor­lati lépéseket kellett volna ten­niük. A gazdaságot felelőssé­ge alól sem mentesíti, hogy a nyulak száma a megengedet­tet nem* haladta meg. Ugyan­is tapasztalati tény. hogy bi­zonyos növényekben, mint amilyen a dinnye is. kisebb létszámú nyúlcsapat is jelen­tős kárt okozhat. Ugyanakkor a tsz sem tett meg mindent a kár megelőzése, elhárítása, csökkentése érdekében. Az el­ső nyúlrágások észlelése után két hétig semmi nem történt. Az ezt követő héten kutyák­kal őriztették az ültetvényt, és riasztókészülékeket alkalmazó­iak, de ezeknek nem volt ered­ménye. A viszonylag nem nagy kiterjedésű dinnyeföld őrzése a szövetkezetre nem hárított akkora feladatot, amelyet sa­ját erőből, legalább részben, eredményesen meg ne oldha­tott volna. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a peres felek a bekövetkezett kárt megosztott százalékos arányban ' tartoznak viselni. HAJDÚ ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents