Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

1 ï Â TOÏEV hezâemenyezêse Tanépítkezés a Székely Bertalan utcában Nemcsak a tanulónak, a vállalatnak is érdeke Szakmunkástanulók; Ök al» kotják a jövő munkásosztá­lyát. De nem illenek hozzájuk a hangzatos kifejezéseik, hiszen általában egyszerű munkás­emberek gyermekeiként kezdik elsajátítani egy-egy szakma csínját-bínját, ezernyi fogásátj Legtöbbjük az általános isko­lát befejezve nem dicsekedhet jeles vagy kitűnő bizonyítvány« nyal, sőt az is igaz, hogy az építőiparral kapcsolatos szak­mákban Bök a közepes, elég­séges rendű tanuló. Képzé­sükre egyik vállalat, ktsz, kis­iparos több, a másik kevesebb gondot fordít. Nem ritkán úgy néznek rájuk, mint szükséges rosszra, hangoztatva, hogy „a vállalat elsődleges feladata a termelés, nem pedik a szak­munkásképzés”; Ezek a gazda­sági vezetők az „elsődleges feladat” mögé húzódnak, de amikor erről beszélnek tulaj­donképpen pillanatnyi érdekre gondolnak és nem jut eszükbe, hogy az a befektetés, amit a tanulók képzésére fordítanak nemcsak népgazdasági, hanem vállalati viszonylatban is meg­térülhet, csak okçsan kell ve­le gazdálkodni. Áz alábbiak­ban egy ilyen „okos gazdálko­dásáról lesz szó. A szekszárdi Székely Berta­lan utcában az épülő KISZ- lakások mellett kékre festett felvonulási épületek, lapulnak a hegyoldalhoz. A kivitelező vállalat, a TOTÉV asztalos műhelyében készültek farost­lemezből. Hogy még ilyenkor télen is kellemes meleg fogad­ja a belépőt, az a két lemez közé helyezett salak gyapot szi­getelésnek köszönhető. Ebédlőt, öltözőt, mosdó helyiségeket — a csapokból meleg víz is folyik — irodákat alakítottak ki a szétszedhető, variálható ele­mekből. Ezen az építkezésen ötvenkilenc szakmunkástanuló dolgozik. Elsősorban az ő ked­Szloyákia „fehér aranya“ A világon évente több mint 300 millió tonna nyersacélt gyártanak. Az acélgyártás el­képzelhetetlen a magnezit nél­kül. mellyel alig néhány or­szág rendelkezik. Csehszlová­kia egyike ennek a néhány országnak (Ausztria után a második Európában) ; terüle­tén gazdag magnezitlelőhelyek vannak. A legnagyobbak Ke- let-Szlovákiában, a kassai övezetben találhatók. A geoló­giai kutatások: megállapítot­ták, hogy, ebben a körzetben mintegy 700 millió tonna mag­nezit van a föld alatt. Szlovákia „fehér aranyára hazai fémkombinátokon kívül külföldi országok is vásárol­ják: az évi termelésnek csak­nem a felét a világ 40 orszá­gába exportálják. (BUDA- PRESS—SLOVAKOPRESS) 859 ovális kő... A Balkán-hegységben, a Ba­ba csúcs alatt nemrégiben , monumentális emlékművet lepleztek le; 859 ovális követ : építettek az alapzatba. A bol­gár szabadságért a török el­len harcoló orosz hadsereg ennyi katonája és parancsno­ka vesztette életét 1877. de­cember 28-án és 29-én az itt tomboló szörnyű, dermesztő hóviharban. A kőtömb előtt bolgár paraszt életnagyságú szobra áll, levett szőrmesap­kával, meghajolva a halott harcosok emléke előtt. Az emlékmű tervezését és kivite­lezését a szófiai „Iván Va- szov” turistaegyesület tagjai­nak önkéntes adományai tet­ték lehetővé. vükért készítették a komfortos felvonulási épületeket. (Később a vállalat többi munkahelyén is hasonló módon gondoskod­nak majd a dolgozókról.) A drótkerítéssel körülvett terület szélén tábla hirdeti; Tanépit- kezés. HATÉKONY. *£**+*■ ■ SZERVEZETT SZAKMUNKÁSKÉPZÉS Miért hozták létre az új ok­tatási formát, milyen előnyö­ket biztosít a tanulók, illetve a vállalat számára? — ezt kér­deztük Tamás Istvántól, a TOTÊV oktatási felelősétől; — A vállalat vezetősége el­határozta, hogy a nálunk folyó szakmunkásképzést hatéko­nyabbá, szervezettebbé teszi. Ekkor vetődött fél a tanépít­kezés létrehozásának gondola­ta. Megkérdeztük a szakmun­kásképző-intézet vezetőit is, kértük mondják el véleményü­ket. Ök üdvözölték a kezdemé­nyezést. Természetesen itt is, akárcsak más építkezésen, biz­tosítani kell a technológiai menetet, a különböző munkák sorrendjét. Ezen a területen három lakóház készült. Az el­ső félig kész, a másodikat most alapozzák. A lépcsőzetes kez­désre azért volt szükség, hogy állandóan foglalkoztatni tudjuk a szakipari, szerelőtanulókat is. — Milyen különleges, nehe­zebb feladatokat kellett meg- oldaniok a. „mintaépítkezés” létrehozásakor 1 — Köztudott, hogy az építő­ipar munkaerőhiánnyal küzd. Ez alól mi sem vagyunk ki­vételek. Itt mégis biztosítjuk, hogy megfelelő számú segéd­munkás segítse a fiatalok ok­tatását Sok helyen éppen for­dítva van: a tanulók végzik a segédmunkát. Gondosan vá­lasztottuk ki az oktatókat és az építésvezetőséget is, Müller József építésvezetővel az irodájában beszélgettünk. — Szívesen vállalta ennek az építkezésnek a vezetését? — Felnőttekkel könnyebb dolgozni. Bár itt nagyobb a feladat, a felelősség, több ér­telme van a munkánknak. Ar­ra törekszünk, hogy a gyere­kek lássák az ütemezést, a határidők betartásának fontos­ságát, ismerjék a terveket is. — Vigyázunk arra, hogy ne akkor találkozzanak először tervdokumentációval, amikor végeztek; Itt megláthatják, ho­gyan konkretizálódik egy-egy rajz — mondja Tamás István. A TANULÓK VÉLEMÉNYE Végéhez közeledett az ebéd­szünet, amikor a Székely Ber­talan utcában jártunk. A ta­nulók kettes-hármas csopor­tokban jöttek kifelé az egy­szerűen berendezett, tiszta és viszonylag tágas ebédlőből. Ki­ki igyelvezett vissza a munka­helyére. Kukuruzsnyák György másodéves tanuló így foglalta össze véleményét; — Itt jobban megtanulhat­juk a szakmát Máshol a szak­munkások parancsolnak, itt pe­dig a mester mondja meg, hogy mit hogyan csináljunk. Hasonlóan nyilatkozott a többi fiú is. Koppendorfer Jó­zsef harmadéves kőműves el­mondta, hogy a vizsgák után egy ifjúsági brigádot akarnak alakítani. Ez már a vállalat számára is haszonnal jár. A fiatalok, akik tanulóként „ősz. szerázódtak”, továbbra is együtt szeretnének dolgozni, nem hagyják ott eddigi mun­kahelyüket. Mindössze egy ta­pasztalt brigádvezetőt kell az élükre állítani, megfelelő mun­kahelyet biztosítani, és öt—tíz év múlva talán ők alkotják majd a törzsgárdát. NEM MAI GONDOLAT A szekszárdi szakmunkás­képző intézetben Kaszás Imre igazgatóval, Nagy János igaz­gatóhelyettessel és Viszmeg Lajossal, a gyakorlati oktatás vezetőjével beszélgettünk a TOTÉV figyelemre méltó kez­deményezéséről, — Nem mai gondolat, leg­alább tíz éve harcolunk érte, csak eddig nem sikerült meg­valósítani — mondja Viszmeg Lajos. ~ Egyik nagy előnye, hogy a gyerekek felelősséget éreznek a munkájukért, hisz ezeket a házakat majd ők adják át. Elősegíti az egészséges ver­senyszellem kialakítását. „Meg­mutatjuk, hogy mi sem dol­gozunk rosszabbul, mint az öreg szakik”. — mondják a ta­nulók. — Ez Kaszás Imre vé­leménye. — A vállalatok gazdasági vezetői is láthatják, hogy meg. felelő szervezéssel, a tanulás mellett termel, hasznot hoz a gyerek — folytatja a beszélge­tést Nagy János. Kaszás Imre még hozzáteszi; — Szeretnénk ha belátnák, hogy a tanépítkezés a főköny­velő szemüvegén keresztül néz­ve is kifizetődő, nemcsak a képzés szempontjából. Buda­pesten a nagyvállalatoknál már elterjedt ez a módszer. Ugyan­akkor gondot jelent a kisebb ktsz-eknél, tsz-ekben, kisipa­rosoknál dolgozó tanulóink megfelelő foglalkoztatása. Pe­dig ezek száma sem jelenték­telen: mintegy 1300-an van­nak; A NEVELÉST IS SEGÍTI — Ha egy hagyományos épít­kezésen dolgoznak, előfordul, hogy az ő munkájukat is a szakmunkások javára írják. A felnőtt dolgozók magatartása sem mindig kifogástalan. — Itt viszont még a segédmunkáso­kat is jól választották ki. Nagy János: — Megtanulják egymás ifiun- káját becsülni, megszűnik a szakmai sovinizmus.' Leszok­nak arról, hogy a kőműves szándékosan, vagy hanyagság­ból átvágja a villanyvezetéket, a vakolás hiányosságainak helyrehozását pedig a festőkre hagyja, — Nagyon örülnénk ha más vállalatok is létesítenének tan­építkezéseket. Ennek előnyeit, szükségességét, már a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat egyes építésvezetői is megértették. Tornyos István építésvezető és az állami cse­csemővédő intézet létrehozásá­nál dolgozó tanulók között na­gyon jó kapcsolat alakult ki. Viszmeg József elmondotta azt is, hogy amikor 1949—50 körül ő tanulta a szakmát, szintén tanépítkezésen dolgo­zott. Ott a 25 tanuló közül mindössze hat fiú volt, a töb­bi lány, és még most is meg lehet nézni azokat a falakat, amelyeket akkor felhúztak. A TOTÉV tanépítkezésén a négy szakoktató, az építésvezetőség figyelme és a tanulók szorgal­ma a garancia arra, hogy a leendő lakástulajdonosok ne csalódjanak a fiatalok mun­kájában. GYURICZA MIHÁLY JEGYZET Az anyag- gazdálkodásról Egy-egy vállalat anyag- gazdálkodási osztályának munkája alig, vagy egyál- talán nem is kerül a nyil­vánosság elé. A közvéle­mény különböző források­ból csak arról értesül, hogy az anyagbeszerzőknek ho­gyan kell ügyeskedni, amíg valami hiányzó nyersanya­got, alkatrészt előteremte­nek. Holmi „demizsonos” embereknek ismerik őket, mondván, hogy „kenő­anyag” nélkül el sem lehet indulni, ha csakugyan be akarnak szerezni valamit. Volt ilyen gyakorlat, néhol még ma is van, de ez csak a felszín. Az anyaggazdál­kodás ténylegesen sokkalta több összetevőből áll. és kihat egy-egy vállalat egész munkájára, valamennyi dol­gozójára, kihat a havonta, felvett fizetésre, és az é® végi nyereségrészesedésre egyaránt. Ezért az anyaggal gazdál­kodni kell tudni. A legideá­lisabb helyzet az, amikor a vállalatnál olyan készlet van, amennyi a folyamatos termeléshez kell. No, de ilyen ideális állapot nincs mindig, és rendszerint as év végén nincs. A Mezőgép Vállalat bölcs­kei gyáregységében például az év végére három és fél millió forinttal haladta meg a normát az anyagkészlet, A bölcskeiek a múlt évben dicséretre méltó pontosság­gal szállították a kereske­delemnek, illetve a mező­gazdaságnak a cukorrépa­betakarító gépeket. Ezt a pontosságot akarják tartani az idén is, így jó előre gon­doskodtak a gyártáshoz szükséges anyagról, idom­acélokról, mondván, hátha év közben zavarok lesznek, az anyagellátásban. Nyil­ván, a Dunai Vasmű is szívesen szállított, miért áll­jon ott feleslegesen a kész­termék... Viszont amennyi haszna van az ilyen „gyűj­tögető életmódnak’’, leg­alább annyi, az egész me­gyei vállalatot érintő —* pénzügyi — hátránya is. A bank csak a kész tényeket veszi figyelembe. Egyik szekszárdi vállalat­nál januárban sokat bősz- szankodtak a dolgozók. Volt brigád, amelyiknek teljesítménye alig haladta meg a nyolcvan százalékot. Különböző anyagok hiánya miatt napokon keresztül csak félkész gyártmányokat állítottak elő. Könnyű volt a magyarázat: nem szállí­tottak a kooperáló partne­rek. Viszont aligha lehet kétséges, az anyaggazdálko­dás is „lazított” — ami az első hónapban kiesett a termelésből, majd pótolják a hátralevő tizenegyben. Lehetséges, hiszen a múlt évben is jó eredményeket ért el a vállalat, az év vé­ge előtt tekintélyes prémiu­mokat fizettek ki. Viszont januárban kevesebbet ke­restek a munkások és jog­gal bosszankodtak a több­szörösen ismétlődő tétlenke­dés miatt. ' Az anyaggazdálkodás sok­kal bonyolultabb, mint ahogyan a két példával pró­báltuk szemléltetni. A fő követelmény, hogy biztosít­sa a folyamatos termelést, tartsa be a készletgazdálko­dásra vonatkozó szabályo­kat, még akkor is, ha ehhez történetesen az anyagbe­szerzőknek minden lelemé­nyességre, minden össze­köttetésre szükségük van. BI.

Next

/
Thumbnails
Contents