Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

î « 1 Szövetkezeti kongresszus 4litt Beszélgetés Szabó Istvánnal, a TOT elnökével Az élüsemsxint felett A fűtőház dolgozóinak Munkatársunk felkereste Sza­bó István nádudvari tsz-elnö- köt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökét, hogy a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, valamint a halászati szövetkezet közelgő II. országos kongresszusáról beszélgessen vele. Mikor lesi a ltongressius? Első kongresszusunkat 1967 tavaszán tartottuk. A második kongresszust — az országos tanács határozata alapján — az idén, március 29—30—31- én tartjuk meg. Hogyan történik a kongresszus technikai előkészítése? Minden termelőszövetkezet külön-külön kongresszussal kapcsolatos közgyűlést tart. Itt megválasztják küldöttjüket a területi szövetségek hasonló előkészítő gyűléseire. Ezeken már egy-egy tájra általánosít­va értékelik az elmúlt öt év munkáját és szabják meg a következő időszak feladatait. Ugyanakkor megválasztják azokat, akik a tájegységet az országos tanácsban képviselik majd, valamint a küldötteket a kongresszusra. Egy-egy terü­let két tanácstagot és átlago­san kilenc küldöttet választ. A technikai előkészítés már tart Milyen légkörben készülődik a mozgalom a kiemelkedő belpolitikai eseménynek számító termelőszövetke­zeti kongresszusra? Az elmúlt öt esztendőben a munka körülményei kedvezőek voltak. Fokozatosan kibontako. zott a párt szövetkezetpolitikai elveinek, valamint a gazdaság­irányítás reformjának serkentő hatása. Az 1970. évi ár- és bek vízkárok után a mezőgazdaság fejlődésének biztató lendülete tavaly tovább fokozódott. Né­hány részterülettől eltekintve a termelőszövetkezetek kielégí­tik a belső ellátással, valamint a fokozódó exporttal kapcsola­tos követelményeket, a terme­lőszövetkezeti tagok életszínvo­nala javult. Az összkép kétségkívül biz­tató. Az átlag mögött azonban jelentős eltérések húzódnak meg. A kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó téeszek na­gyobbik része nem tudta kö­vetni a fejlődés dinamizmusát. A másik oldalon pedig a vesz­teséges, vagy éppen csak nem veszteséges gazdaságok listájá­ra kerültek kiváló adottságú, 6zépmúltú közösségek is. En­nek okai csak részben belső jellegűek. Tapasztalnunk kell azt is, hogy a szövetkezeti tagok és vezetők biztonságérzete csök­kent. Az újonnan életbe lé­pett, vagy várható állami sza­bályozók szigorúbbak, mint azt a közös gazdaságok várták. A költségek növekedése lefarag­ja, néha kiegyenlíti a terme­lés emelkedéséből származó előnyöket. A szövetkezeti ve­zetők aggódnak, hogy megtö­rik a fejlődés eddigi lendüle­te, sőt nem kevesen attól is tartanak, hogy az elért szin­tet nem sikerül megszilárdíta­ni. Közben pedig mozgalmunk történelmének speciális idősza­kát éli. Kiöregszenek az alapí­tók, fiatalokra lenne szükség. Csökken a háztájiból származó produktum, ezt a közösből kel­lene pótolni. De hogyan bizto­sítsunk más ágazatokkal ver­senyképes munkakörülménye­ket és életszínvonalat a fiata­loknak, miből építsük fel a háztáji termelés mérséklődését ellensúlyozó létesítményeket? Ezek a kérdések befolyásolják ma a mozgalom építőinek és Vezetőinek közérzetét. De is­mételnem kell, hogy az 1971- es esztendő alapjában véve jó volt, a hangulat általában, a fő kérdésekben kedvező. Ml a vélemény« a TOT és a te­rületi szövetségek elmúlt« fél évtize­des munkájáról? Ezt az ítéletet a 450 küldött, a kongresszus mondja majd ki. A vita elé mi, akik öt évvel ezelőtt megbízatást kaptunk, bizakodással tekintünk. Úgy érezzük, sikerült a termelőszö­vetkezeti gazdák anyagi eszkö­zeiből megvalósítanunk egy olyan érdekképviseleti szerve­zetet, amelynek nem az a fel­adata, hogy az állami akara­tot közvetítse a gazdaságok­hoz. Ezt elvégzik a hatóságok, a szabályozók. A mi felada­tunk az lett, hogy kendőzetle­nül közvetítsük a termelőszö­vetkezetek véleményét, érde­keit. Teljes sikert a tárgya­lások során persze nem min­dig értünk el, de a munka jellege olyan, hogy az eltérő álláspontok kölcsönös enged­mények útján közelednek egy­máshoz. Úgy érezzük, a kedvező lég­kört kihasználva, a párt ag­rárpolitikájára és a közben megjelent jogszabályokra tá­maszkodva fejlődött az elmúlt időszakban a szövetkezeti ön- kormányzat, kialakulóban van az a helyzet, amikor az egész működés központjában a szö­vetkezeti tag áll, minden az emberért történik. Erőfeszíté­seink arra is irányultak, hogy kialakuljon egy olyan légkör, egy olyan helyzet, amelyben a szabályozókon túl is érzi a szövetkezeti vezető vagy tag,- hogy mit kell, mit szabad és mit nem szabad tennie. Mllyan feladatok «árnak a kong­resszusra f Elnézést, de mielőtt erre válaszolnék, el kell monda­nom, hogy mit nem sikerült megoldanunk az öt évvel ez­előtt vállalt feladatok közül. Nem sikerült maradéktala­nul kialakítanunk azt a szemléletet, amely a termelő­szövetkezeti gazdálkodáshoz a külső körülményeket te­kintve nélkülözhetetlen. Nem sikerült elérnünk, hogy való­ban egyenjogúak legyenek a termelőszövetkezetek és az ál­lami vállalatok a gazdálko­dásban, az egymás közötti Védőár a zöldségekre, nagyobb termelői érdekeltség Egész sor intézkedés —kon­zervipari felvásárlási áreme­lés, újabb beruházási kedvez­mények stb. — látott az el­múlt hónapokban napvilágot a zöldségtermesztés fellendítésé­re. Tiborcz György, a MÉM osztályvezető-helyettese tájé­koztatta az MTI munkatársát arról, hogy az intézkedések ho­gyan éreztetik hatásukat & gyakorlatban. — A jelekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy lehiggadtak a kedélyek, véget ért a zöld­ségtermesztés gazdaságosságá­ról avagy gazdató gta'janságá- ról‘ folytatott vita. ideje; a gaz­daságok józanul számításba vették az újabb kedvezménye­ket, leb - ‘ T ágek?t, felmérték erejüket, s az első fontos eredmény: paradicsomból —az utóbbi évek egyik legkritiku­sabb zöldségféléjéből — január 31-ig az ipar és a felvásárlók annyi szerződést kötöttek, mint tavaly az egész évre. — Idén a tavalyinál kétség­kívül jövedelmezőbb a zöld­ségtermesztés. A konzervipar kilónként átlagosan 30 fillér­rel növelte a paradicsom fel­vásárlási árát. Többet kapnak a termelők a zöldbabért és a fűszerpaprikáért is, és érde­mesebb foglalkozni a zöldpap­rikával, tehát azzal a növény­nyel, amely tavaly szintén pia­ci ellátási zavarokat okozott. A főbb zöldségr.övényekre ha­zánkban idén védőár van ér­vényben; ennél kevesebbet néni adhat egyetlen szerződő sem a termelőnek. hatvanegy százaléka szocialista brigádokban kapcsolatokban : és valóban egy mértékkel mértek legyenek a munkások és a parasztembe­rek például a nyugdíjazásnál. Nem sikerült egészen meg­értetnünk azt sem, hogy bel­ső működésében nem azonos a szövetkezet és az állami vállalat, nem lehet őket azo­nos fogásokkal, sőt politikai módszerekkel megközelíteni. Például más egy kis szövet­kezet elnökének felelőssége egy elhibázott beruházásért, más a megítélés egy állami óriási vállalat vezérigazgatója esetében. Az ilyen közgazdasági kör­nyezet ellenére többet kellett volna tennünk zöldségellátási, cukorrépa- és dohány termelé­si, szarvasmarha-tenyésztési gondjaink enyhítéséért. Ennél is több felelősséget érzünk azokért a szövetkezeti veze­tőkért, akik különböző módo­kon rosszul vizsgáztak em- berségből, felelősségtudatból, kockázatvállalásból. Ezek előrebocsátása után tehát milyen feladat vár a kongresszusra? Magpróbálok sommásan vá­laszolni. A kongresszus fel­adata. hogy ítéletet mondjon az elmúlt esztendőkről, ki­jelölje a következő négy év fő irányait. Véleményem és várakozásom szerint a kong­resszus nem kíván majd éles fordulatokat. Nincs szükség új út kijelölésére. Ha tovább hasznosítjuk a kedvező agrár­politikát, megtanuaink élni az újuló szabályozókkal, akkor megtalálhatjuk annak a mód­ját is, hogyan lehet megélni a mai körülmények között. Megélni a tagnak és a veze­tőnek, boldogulni- a termelő- szövetkezetnek. Ez remélem azt jelenti majd, hogy meg­felelünk az egész társadalom, az ország — az ellátás és az export — várakozásainak. To­vább tökéletesítjük a szövet­kezeti önkormányzatot, még- inikább az emberért és az em­berrel egyetértésben dolgo­zunk. elérjük, hogy partnere­ink is úgy közeledjenek hoz­zánk, ahogyan az a leghatá­sosabb. Ezek után már nyilvánvaló, hogy második kongresszusunk nem lesz oly látványos, mint az első volt. De hiszem, hogy ugyanolyan harcos és felelős­ségteljes lesz, határozatainak végrehajtása legalább annyi­ra fontos szerepet tőit majd be politikai és gazdasági éle­tünkben, mint öt esztendővel ezelőtt — fejezte be nyilatko­zatát Szabó István nádudvari tsz-elnök. a Termelőszövetke­zetek Orsizágos Tanácsának el­A MÁV dombóvári vontatási főnökségén a hét közepén ér­tékelték a múlt évi munkát Különösen azt vizsgálták, hogy a szocialista brigádok milyen hatással voltak az összterme­lésre, a vállalások teljesítése révén érdemesültek-e továbbra is a kitüntető cím viselésére. 1970-ben 34 brigád versenyzett 459 fővel a szocialista címért és év végén 28 teljesitette a feltételeket, vállalásokat. Ta­valy már 37 brigád indult a szocialista cím bronz-, ezüst-, aranyfokozatáért, illetve a cím első elnyeréséért A brigádok munkájának értékelésére most kerül majd sor, amikor min­den üzemrészben megtartják a termelési tanácskozásokat. A szakszervezet és a szolgálati főnökség elkészítette az értéke­lő jelentést, ezt a termelési tanácskozásoknak kell jóvá­hagyni. Az a tény, hogy a brigádok száma, a részt vavő dolgozók létszáma is gyarapodott, arra utal, hogy a fűtőházban ked­velik a dolgozók a munkaver­seny e formáját. A dolgozók hatvanegy százaiéira vett részt tavaly a szocialista brigád- mozgalomban. A szocialista brigádokban 95 párttag dolgo­zik, s ez a tény abban jut ki­fejezésre, hogy a vállalások politikai része tartalmasabb, konkrétabb, és nemcsak a ’ter­melési feladatok teljesítésére mozgósították, hanem az álta­lános és politikai műveltség növelésére is. A szocialista munkaverseny nemcsak a fizikai dolgozók kö­rében népszerű. Az iroda; dol­gozók- is alakítottak három munkabrigádot azzal a céllal, hogy a szocialista címet el­nyerjék, magasabb szinten vé­gezzék munkájukat. A Petőfi Sándor nevét viselő brigád teljesítette vállalását, úgyszin­tén a Hámán Kató és Rákóczi brigád ;s. A műszaki dolgozók alakította huszonkét tagú szo­cialista brigád tavaly kiváló eredményeket ért el azon a területen is, ahol eddig nem tudtak különösebben kézzel­fogható eredményeket felmu­tatni: — mert a mozdonysze­mélyzet nagy része régi típu­sú gőzgépeikkel dolgozott és ezért az utazó brigádokat nem tudták kellőképpen segíteni. A fűtőház fokozott gépesítése a műszakiakra még nagyobb felelősséget hárít, és a szocia­lista brigád mint szervezeti forma az embereket jobban együtt tartja, mozgósítja a kö­zös feladat megoldására, mint a korábbi versenyforma. A vontatási főnökség kollek­tívája az elmúlt évben az él- üzemszint feletti eredménye­ket ért el. A termelési tanács­kozáson arról tudnák a gazda­sági vezetők számot adni a dolgozóknak, hogy a forgalmi szolgálattal tovább erősödött a kapcsolat. Csak a szoros együttműködés révén leheit az idén is kimagasló eredménye­ket elérni — adják feladatul a termelés; tanácskozásokon a dolgozóknak. A hét elején megtartott magas szintű veze­tői értekezleten — ahol részt vettek a MÁV Pécsi Igazgató­ságának vezető munkatársai, a vasutas szakszervezet pécsi te­rület; bizottságának képviselői is, azt állapították meg, hogy eredményesen dolgoztak a múlt évben a fűtőház szocia­lista brigádjai, megvan a lehe­tőség arra, hogy idei program­jukat, a szocialista brigádok vállalásaikat is teU^’tsék.- pj - ; Ülést tartott a megyei úttörőeluökség Az általános iskolai szaktár­gyi versenyekkel kapcsolatos feladatokról és a nyári veze­tőképzésről tárgyalt tegnap dél­előtt; ülésén a Tolna megyei U ttörőelnökség. Hagyó Irén. megyei úttörő­elnök arról tájékoztatta az ülés résztvevőit, hogy a me­gyei műveődésügyi osztály és az úttörőelnökség az 1972—73-as tanévben megszervezi az úttö­rővezetők akadémiáját. Ismer­tette az akadémia tananyagát és tematikáját Elmondotta, hogy a csapa­toknál már lezajlottak a szak­tárgy; versenyek. A járási és városi versenyeket — melyek­re az eddigi gyakorlattól el­térően egységes feladatrend­szert dolgoztak ki — február 17-én tartják. Az első és má­sodik helyezési elért pajtások jutnak a megyei versenyre, melyet március 16-án rendez­nek meg. Ezt követően a megyei úttö­rőelnökség egyéb ügyeket tár­gyalt A mözsi Uj Élet Tsz 1000 ncgy zíméteres üvegházában egyelik a salátát A tsz ápri­lis elején kétszázezer tej salátát visz piaira» Foto: Gottvald,

Next

/
Thumbnails
Contents