Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-11 / 35. szám
î « 1 Szövetkezeti kongresszus 4litt Beszélgetés Szabó Istvánnal, a TOT elnökével Az élüsemsxint felett A fűtőház dolgozóinak Munkatársunk felkereste Szabó István nádudvari tsz-elnö- köt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökét, hogy a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, valamint a halászati szövetkezet közelgő II. országos kongresszusáról beszélgessen vele. Mikor lesi a ltongressius? Első kongresszusunkat 1967 tavaszán tartottuk. A második kongresszust — az országos tanács határozata alapján — az idén, március 29—30—31- én tartjuk meg. Hogyan történik a kongresszus technikai előkészítése? Minden termelőszövetkezet külön-külön kongresszussal kapcsolatos közgyűlést tart. Itt megválasztják küldöttjüket a területi szövetségek hasonló előkészítő gyűléseire. Ezeken már egy-egy tájra általánosítva értékelik az elmúlt öt év munkáját és szabják meg a következő időszak feladatait. Ugyanakkor megválasztják azokat, akik a tájegységet az országos tanácsban képviselik majd, valamint a küldötteket a kongresszusra. Egy-egy terület két tanácstagot és átlagosan kilenc küldöttet választ. A technikai előkészítés már tart Milyen légkörben készülődik a mozgalom a kiemelkedő belpolitikai eseménynek számító termelőszövetkezeti kongresszusra? Az elmúlt öt esztendőben a munka körülményei kedvezőek voltak. Fokozatosan kibontako. zott a párt szövetkezetpolitikai elveinek, valamint a gazdaságirányítás reformjának serkentő hatása. Az 1970. évi ár- és bek vízkárok után a mezőgazdaság fejlődésének biztató lendülete tavaly tovább fokozódott. Néhány részterülettől eltekintve a termelőszövetkezetek kielégítik a belső ellátással, valamint a fokozódó exporttal kapcsolatos követelményeket, a termelőszövetkezeti tagok életszínvonala javult. Az összkép kétségkívül biztató. Az átlag mögött azonban jelentős eltérések húzódnak meg. A kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó téeszek nagyobbik része nem tudta követni a fejlődés dinamizmusát. A másik oldalon pedig a veszteséges, vagy éppen csak nem veszteséges gazdaságok listájára kerültek kiváló adottságú, 6zépmúltú közösségek is. Ennek okai csak részben belső jellegűek. Tapasztalnunk kell azt is, hogy a szövetkezeti tagok és vezetők biztonságérzete csökkent. Az újonnan életbe lépett, vagy várható állami szabályozók szigorúbbak, mint azt a közös gazdaságok várták. A költségek növekedése lefaragja, néha kiegyenlíti a termelés emelkedéséből származó előnyöket. A szövetkezeti vezetők aggódnak, hogy megtörik a fejlődés eddigi lendülete, sőt nem kevesen attól is tartanak, hogy az elért szintet nem sikerül megszilárdítani. Közben pedig mozgalmunk történelmének speciális időszakát éli. Kiöregszenek az alapítók, fiatalokra lenne szükség. Csökken a háztájiból származó produktum, ezt a közösből kellene pótolni. De hogyan biztosítsunk más ágazatokkal versenyképes munkakörülményeket és életszínvonalat a fiataloknak, miből építsük fel a háztáji termelés mérséklődését ellensúlyozó létesítményeket? Ezek a kérdések befolyásolják ma a mozgalom építőinek és Vezetőinek közérzetét. De ismételnem kell, hogy az 1971- es esztendő alapjában véve jó volt, a hangulat általában, a fő kérdésekben kedvező. Ml a vélemény« a TOT és a területi szövetségek elmúlt« fél évtizedes munkájáról? Ezt az ítéletet a 450 küldött, a kongresszus mondja majd ki. A vita elé mi, akik öt évvel ezelőtt megbízatást kaptunk, bizakodással tekintünk. Úgy érezzük, sikerült a termelőszövetkezeti gazdák anyagi eszközeiből megvalósítanunk egy olyan érdekképviseleti szervezetet, amelynek nem az a feladata, hogy az állami akaratot közvetítse a gazdaságokhoz. Ezt elvégzik a hatóságok, a szabályozók. A mi feladatunk az lett, hogy kendőzetlenül közvetítsük a termelőszövetkezetek véleményét, érdekeit. Teljes sikert a tárgyalások során persze nem mindig értünk el, de a munka jellege olyan, hogy az eltérő álláspontok kölcsönös engedmények útján közelednek egymáshoz. Úgy érezzük, a kedvező légkört kihasználva, a párt agrárpolitikájára és a közben megjelent jogszabályokra támaszkodva fejlődött az elmúlt időszakban a szövetkezeti ön- kormányzat, kialakulóban van az a helyzet, amikor az egész működés központjában a szövetkezeti tag áll, minden az emberért történik. Erőfeszítéseink arra is irányultak, hogy kialakuljon egy olyan légkör, egy olyan helyzet, amelyben a szabályozókon túl is érzi a szövetkezeti vezető vagy tag,- hogy mit kell, mit szabad és mit nem szabad tennie. Mllyan feladatok «árnak a kongresszusra f Elnézést, de mielőtt erre válaszolnék, el kell mondanom, hogy mit nem sikerült megoldanunk az öt évvel ezelőtt vállalt feladatok közül. Nem sikerült maradéktalanul kialakítanunk azt a szemléletet, amely a termelőszövetkezeti gazdálkodáshoz a külső körülményeket tekintve nélkülözhetetlen. Nem sikerült elérnünk, hogy valóban egyenjogúak legyenek a termelőszövetkezetek és az állami vállalatok a gazdálkodásban, az egymás közötti Védőár a zöldségekre, nagyobb termelői érdekeltség Egész sor intézkedés —konzervipari felvásárlási áremelés, újabb beruházási kedvezmények stb. — látott az elmúlt hónapokban napvilágot a zöldségtermesztés fellendítésére. Tiborcz György, a MÉM osztályvezető-helyettese tájékoztatta az MTI munkatársát arról, hogy az intézkedések hogyan éreztetik hatásukat & gyakorlatban. — A jelekből arra lehet következtetni, hogy lehiggadtak a kedélyek, véget ért a zöldségtermesztés gazdaságosságáról avagy gazdató gta'janságá- ról‘ folytatott vita. ideje; a gazdaságok józanul számításba vették az újabb kedvezményeket, leb - ‘ T ágek?t, felmérték erejüket, s az első fontos eredmény: paradicsomból —az utóbbi évek egyik legkritikusabb zöldségféléjéből — január 31-ig az ipar és a felvásárlók annyi szerződést kötöttek, mint tavaly az egész évre. — Idén a tavalyinál kétségkívül jövedelmezőbb a zöldségtermesztés. A konzervipar kilónként átlagosan 30 fillérrel növelte a paradicsom felvásárlási árát. Többet kapnak a termelők a zöldbabért és a fűszerpaprikáért is, és érdemesebb foglalkozni a zöldpaprikával, tehát azzal a növénynyel, amely tavaly szintén piaci ellátási zavarokat okozott. A főbb zöldségr.övényekre hazánkban idén védőár van érvényben; ennél kevesebbet néni adhat egyetlen szerződő sem a termelőnek. hatvanegy százaléka szocialista brigádokban kapcsolatokban : és valóban egy mértékkel mértek legyenek a munkások és a parasztemberek például a nyugdíjazásnál. Nem sikerült egészen megértetnünk azt sem, hogy belső működésében nem azonos a szövetkezet és az állami vállalat, nem lehet őket azonos fogásokkal, sőt politikai módszerekkel megközelíteni. Például más egy kis szövetkezet elnökének felelőssége egy elhibázott beruházásért, más a megítélés egy állami óriási vállalat vezérigazgatója esetében. Az ilyen közgazdasági környezet ellenére többet kellett volna tennünk zöldségellátási, cukorrépa- és dohány termelési, szarvasmarha-tenyésztési gondjaink enyhítéséért. Ennél is több felelősséget érzünk azokért a szövetkezeti vezetőkért, akik különböző módokon rosszul vizsgáztak em- berségből, felelősségtudatból, kockázatvállalásból. Ezek előrebocsátása után tehát milyen feladat vár a kongresszusra? Magpróbálok sommásan válaszolni. A kongresszus feladata. hogy ítéletet mondjon az elmúlt esztendőkről, kijelölje a következő négy év fő irányait. Véleményem és várakozásom szerint a kongresszus nem kíván majd éles fordulatokat. Nincs szükség új út kijelölésére. Ha tovább hasznosítjuk a kedvező agrárpolitikát, megtanuaink élni az újuló szabályozókkal, akkor megtalálhatjuk annak a módját is, hogyan lehet megélni a mai körülmények között. Megélni a tagnak és a vezetőnek, boldogulni- a termelő- szövetkezetnek. Ez remélem azt jelenti majd, hogy megfelelünk az egész társadalom, az ország — az ellátás és az export — várakozásainak. Tovább tökéletesítjük a szövetkezeti önkormányzatot, még- inikább az emberért és az emberrel egyetértésben dolgozunk. elérjük, hogy partnereink is úgy közeledjenek hozzánk, ahogyan az a leghatásosabb. Ezek után már nyilvánvaló, hogy második kongresszusunk nem lesz oly látványos, mint az első volt. De hiszem, hogy ugyanolyan harcos és felelősségteljes lesz, határozatainak végrehajtása legalább annyira fontos szerepet tőit majd be politikai és gazdasági életünkben, mint öt esztendővel ezelőtt — fejezte be nyilatkozatát Szabó István nádudvari tsz-elnök. a Termelőszövetkezetek Orsizágos Tanácsának elA MÁV dombóvári vontatási főnökségén a hét közepén értékelték a múlt évi munkát Különösen azt vizsgálták, hogy a szocialista brigádok milyen hatással voltak az össztermelésre, a vállalások teljesítése révén érdemesültek-e továbbra is a kitüntető cím viselésére. 1970-ben 34 brigád versenyzett 459 fővel a szocialista címért és év végén 28 teljesitette a feltételeket, vállalásokat. Tavaly már 37 brigád indult a szocialista cím bronz-, ezüst-, aranyfokozatáért, illetve a cím első elnyeréséért A brigádok munkájának értékelésére most kerül majd sor, amikor minden üzemrészben megtartják a termelési tanácskozásokat. A szakszervezet és a szolgálati főnökség elkészítette az értékelő jelentést, ezt a termelési tanácskozásoknak kell jóváhagyni. Az a tény, hogy a brigádok száma, a részt vavő dolgozók létszáma is gyarapodott, arra utal, hogy a fűtőházban kedvelik a dolgozók a munkaverseny e formáját. A dolgozók hatvanegy százaiéira vett részt tavaly a szocialista brigád- mozgalomban. A szocialista brigádokban 95 párttag dolgozik, s ez a tény abban jut kifejezésre, hogy a vállalások politikai része tartalmasabb, konkrétabb, és nemcsak a ’termelési feladatok teljesítésére mozgósították, hanem az általános és politikai műveltség növelésére is. A szocialista munkaverseny nemcsak a fizikai dolgozók körében népszerű. Az iroda; dolgozók- is alakítottak három munkabrigádot azzal a céllal, hogy a szocialista címet elnyerjék, magasabb szinten végezzék munkájukat. A Petőfi Sándor nevét viselő brigád teljesítette vállalását, úgyszintén a Hámán Kató és Rákóczi brigád ;s. A műszaki dolgozók alakította huszonkét tagú szocialista brigád tavaly kiváló eredményeket ért el azon a területen is, ahol eddig nem tudtak különösebben kézzelfogható eredményeket felmutatni: — mert a mozdonyszemélyzet nagy része régi típusú gőzgépeikkel dolgozott és ezért az utazó brigádokat nem tudták kellőképpen segíteni. A fűtőház fokozott gépesítése a műszakiakra még nagyobb felelősséget hárít, és a szocialista brigád mint szervezeti forma az embereket jobban együtt tartja, mozgósítja a közös feladat megoldására, mint a korábbi versenyforma. A vontatási főnökség kollektívája az elmúlt évben az él- üzemszint feletti eredményeket ért el. A termelési tanácskozáson arról tudnák a gazdasági vezetők számot adni a dolgozóknak, hogy a forgalmi szolgálattal tovább erősödött a kapcsolat. Csak a szoros együttműködés révén leheit az idén is kimagasló eredményeket elérni — adják feladatul a termelés; tanácskozásokon a dolgozóknak. A hét elején megtartott magas szintű vezetői értekezleten — ahol részt vettek a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezető munkatársai, a vasutas szakszervezet pécsi terület; bizottságának képviselői is, azt állapították meg, hogy eredményesen dolgoztak a múlt évben a fűtőház szocialista brigádjai, megvan a lehetőség arra, hogy idei programjukat, a szocialista brigádok vállalásaikat is teU^’tsék.- pj - ; Ülést tartott a megyei úttörőeluökség Az általános iskolai szaktárgyi versenyekkel kapcsolatos feladatokról és a nyári vezetőképzésről tárgyalt tegnap délelőtt; ülésén a Tolna megyei U ttörőelnökség. Hagyó Irén. megyei úttörőelnök arról tájékoztatta az ülés résztvevőit, hogy a megyei műveődésügyi osztály és az úttörőelnökség az 1972—73-as tanévben megszervezi az úttörővezetők akadémiáját. Ismertette az akadémia tananyagát és tematikáját Elmondotta, hogy a csapatoknál már lezajlottak a szaktárgy; versenyek. A járási és városi versenyeket — melyekre az eddigi gyakorlattól eltérően egységes feladatrendszert dolgoztak ki — február 17-én tartják. Az első és második helyezési elért pajtások jutnak a megyei versenyre, melyet március 16-án rendeznek meg. Ezt követően a megyei úttörőelnökség egyéb ügyeket tárgyalt A mözsi Uj Élet Tsz 1000 ncgy zíméteres üvegházában egyelik a salátát A tsz április elején kétszázezer tej salátát visz piaira» Foto: Gottvald,
