Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

f r I Nyolc-tíz százalékkal fejlődik a javítás-szolgáltatás — Jó úton halad az ipari szövetkezetek tízéves fejleszté­si programjának végrehajtása ■— tájékoztatta az MTI mun­katársát Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese. — Mint már ismeretes, a tavaly indult programnak az a cél­ja, hogy 1980-ra az ipari szö­vetkezetek végleges központi telephellyel, megfelelő szociá­lis létesítményekkel, korszerű gépekkel rendelkező modern kis- és középüzemekké válja­nak. Az első csoportba sorolt 440 szövetkezettel nem sok dolgunk van, ezek ugyanis gazdaságilag megalapozottak, megfelelő saját fejlesztési esz­közökkel rendelkeznek. Most a fő gondunk az a 362 szövetke­zet, ahol e feltételek nincse­nek meg a vezetés színvona­la, a rendelkezésre álló, vagy feltárható források azonban lehetővé teszik, hogy még eb­ben az ötéves tervben korsze­rű üzemekké váljanak. (A mintegy 260 szövetkezetei ma­gában foglaló harmadik cso­portnál csak az ötödik ötéves terv időszakában következhet be jelentősebb fejlesztés.) Fi­gyelemmel a népgazdasági szintű beruházási intézkedé­sekre, a szövetkezeteknek is felül kell vizsgálniuk fejlesz­tési elképzeléseiket. Általában kívánatos, hogy a folyamat­ban lévő beruházások mielőbb befejeződjenek és termelje­nek. Általában hatékony szer­vezési és egyéb intézkedések szükségesek ahhoz, hogy 1980- ra valamennyi szövetkeze­tünk korszerű üzem lehessen. 1972. végéig elképzeléseink­nek több mint 20 százalék­ban kell megvalósulniok. ami szám szerint 72 szövetkezet korszerűsítését jelenti. •— A forrást jórészt a szö­vetkezeteken belül kell meg­teremtenünk. 1971. ehhez jó alapvetést jelentett. A szövet­kezeti ipar össztermelése az 1970. évi 27 milliárddal szem­ben 1971-ben 30 milliárdra nőtt. Ezen belül az exportszál­lítások értéke 600 millióval növekedett, azaz elérte az 5 milliárd forintot. A javító-szol­gáltató ágazat termelése azon­ban a vártnál kevésbé, mind­össze 2—3 százalékkal nőtt. — Az idén várható igények­hez igazodva ismét 10—11 szá­zalékkal szeretnénk a szövet­kezeti ipar termelését növel­ni. Ezen belül előreláthatólag az építő- és szolgáltató ipar 7—8 százalékkal, a bel- és külkereskedelem részére tör­ténő értékesítés 10—12 száza­lékkal, a lakosságnak nyúj­tandó javító-szolgáltató tevé­kenység értéke pedig 8—10 százalékkal emelkedik, miköz­ben csak 0,5—1 százalékkal kívánjuk növelni a létszámot. — A már említett 10 éves ; fejlesztési program megvalósí­tásának egyik alapvető útját a szocialista és tőkésországok­kal létesítendő további koope­rációkban látjuk. 1971-ben a szocialista országokon kívül kooperációs és bérmunka együttműködés jött létre svájci, francia, nyugatnémet és olasz partnerekkel is. Ezek­ben az országokban mindin­kább keresik a magyar szö­vetkezeti iparral közös koope­rációk lehetőségeit. Eddig fő­ként a könnyűipar területén alakultak ki iiyen együttmű­ködések, újabban a gép- és műszeripari, a finommechani­kai, valamint a fémtömegcikk­ipari kooperációk iránt is ér­deklődnek. Leendő svájci part­nerekkel például épp a na­pokban tárgyaltunk új fém­tömegcikk-kooperáció megte­remtéséről. Szó van óragyár­tási együttműködésről, amely-, ben a svájci fél adná az al­katrészeket, az órákat pedig mi szerelnénk össze. — Építőipari szövetkezete­ink is ugyancsak igénylik a korszerű technikát, az ötéves terv' időszakára kitűzött 50 ezer, illetve a VI. küldöttgyű­lésen vállalt további 10 ezer lakás felépítéséhez. Mindehhez csakúgy, mint a javítás-kar­bantartás fejlesztéséhez azzal kívánunk hozzájárulni, hogy korszerű kisgépkölcsönző há­lózatot hozunk létre. A szö­vetkezetek így külön beruhá­zás nélkül hozzájuthatnak ezek­hez az eszközökhöz. Ennek nyomán nemcsak a magánla­kások karbantartása megy majd jobban és gyorsabban, hanem megpróbálkozunk az­zal is, hogy a takarítási és házmestergondokkal küszködő városi IKV-kkal felvegyük a kapcsolatot, s velük udvarok, lépcsőházak időszakos takarí­tására szerződést kössünk. Öregségi és rokkantsági nyugdijak új folyósítási rendje A 45/71. (XII. 24.) Korm. rendelet a korábbi, évi 6000 fo­rint kereseti határösszeg he­lyett 1972. január 1-től foglal­koztatása keretként munkaórá­ban határozza meg azt az idő­tartamot, amelyen belül a nyugdíjas — keresetének ösz- szegére tekintet nélkül — meg. kapja nyugdíját. A munkavi­szonyban, vagy kisipari szö­vetkezeti tagként dolgozó öreg­ségi, vagy rokkantsági nyug­díjas minden naptári évben általában 840 órát (4 hónap) dolgozhat, amely alatt a nyug­díját korlátozás nélkül meg­kapja. Ha nyugdíjas bedolgo­zóként, vagy olyan munkakör, ben dolgozik, amelyre a mun­kajogi szabályok nem határoz­zák meg a kötelező munkaidőt, a kifizetett munkabér minden 11 forintját egy órai foglalkoz­tatási időnek kell tekinteni. Munkaerő-gazdálkodási meg­fontolásból egyes munkakörök­ben 840 óra helyett 1260 óra (6 hónap) az évi foglalkozta­tást keret. Ezeket a munkakö­röket a 3/1971. (XII. 24.) SZOT szabályzat 1. számú mellékle­te tartalmazza. A 840 órás foglalkoztatási ke­ret annyiszor 70 órával, az Esőcsinálók A rigai Politechnikai Intézet hallgatói a meteorológiai je­lenségek kutatási céljára hővel működő, nagy teljesítményű berendezést, ,szupermeteotront” készítettek. Több gázturbi­nás repülőgépmotort egyetlen agregátban egyesítettek és ez a készülék erősen felhevített levegőt fúj három kilométer ma­gasságba. A szupermeteotron segítségével vegyi anyagokat, szilárd részecskéket és színes anyagok irányított porlasztását is elvégezhetik és ez számtalan természeti jelenség behatóbb vizsgálatára teremti meg a lehetőséget. A berendezéssel pél­dául forgószelet idézhetnek élő, amely biztosítja a légáramlat sebességének és irányának pontos meghatározását és megfi­gyelését; az egyik legfontosabb tevékenysége a szupermeteot- ronnak az, hogy segítségével mesterséges esőt lehet előidézni. VISSZ HA IV G Gyermekmegőrző helyek ? 1972. január 5-i: „Ülést tar­tott a városi tanács vb” (Dom­bóvár), valamint 1972. január 11-i: „Nem elég a 7 forint 10 fillér” címmel, megjelent cik­kekben általános szinten értel­mezve „megőrzőhelyként” ír­tak a napközi otthonokról; Joggal merült fel a lelkiis­meretes kartársakban a tilta­kozás eme jelző ellen, ügy ér­zem, írnom kell arról, hogy az általánosítás, a felszínesen al­kotott véleménynyilvánítás, s annak ilyen formában történő közzététele nagy hiba; Nagy hiba azért, mert nem a konkrét helyet, személyt je­lölve nyilvánít véleményt, ha­nem egy-két esetből ítélve, ál­talánosan így jelzi intézmé­nyeinket; Hát nincsenek csak megőr­zést biztosító otthonaink? De vannak! Elég szomorú, de így van. S ezt mi szakfel­ügyelők tudjuk legjobban, s A tél beálltával a MAHART siófoki kikötőjében pihennek a balatoni személyhajók. A csend és nyugalom csak látszólagos, mivel ebben az időszakban végzik a hajók nagy­javítását. Idén a 27 személyhajó közül tizenkettőt vontatnak javításra, többek között a Balaton legnagyobb hajóját, a Beloiannisz!; is, amelyben kicserélik a már 20 éves elöre­gedett motort, (MTI foto: Kovács Sándor felvétele — KS) harcolunk ellene határozott kö. vetéléssel, a felelősségérzet fel- ébresztésével, továbbképzéssel A felszínes megállapítás azon­ban sokszor a látott „tárgyi feltételek” megítéléséből álta­lánosít. . Pénz, sok pénz kellene ah­hoz, hogy otthonaink tényleg otthonná váljanak. Sok olyan pedagógus, aki nem állásnak, hanem hivatásnak érzi mun­káját; S ha már felvetődött ez a kérdés, nem árt megemlíteni: több támogatást kérnénk eb­ben a kérdésben, társadal­munktól is. Miért csak a negatívum ke­rül felszínre? Miért nem pro­pagálható a rossz mellett a jó is? — Vagy a kettő együtt! Kerüljön napvilágra őszinte szóval az elért eredmény, s kíméletlenül a nemtörődöm­ségből, kötelességmulasztásból eredő gyenge munkavégzés. De ne általános szinten! Mert azt nyugodt leükiisme- rettel elmondhatjuk, hogy egy. re több azoknak a száma, akik sokszor még a nehéz tárgyi feltételek ellenére is valóban „otthont”, nevelést, korszerű tanulást ée ellenőrzést biztosí­tanak gyermekeinknek. Kurucz Antalné napközi otthoni vezető szakfelügyelő 1260 órás keret annyiszor 105 órával csökken, ahány telje» naptári hónapra a nyugdíj fo­lyósítását a naptári év folya­mán valamilyen okból szünej teltetni kellett, illetve ahány teljes naptári hónap a nyugdí­jazás évében a nyugdíj meg­állapításáig eltelt, illetve dot- . gozott. Arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas a havi 840. illetőleg 1260 óra foglal - koztatásj keretet túllépte, to­vábbá a naptári év minden olyan ezt követő hónapjára, amelyben — bármilyen rövid időre — foglalkoztatják. a nyugdíjfolyósítás szünetel." Munkabér összegére és a foglalkoztatás tartamára t«' kintet nélkül kell folyósítani a nyugdíját annak a nyugdíjas­nak, akit a) egészségügyi, oktatási, gyer­mek-, és szociális intézményei-; ■ nél takarító, b) egészségügyi, gyermek- és szociális intézményeknél fűtő munkakörben, foglalkoztatnak. Ugyancsak korlátozás nélkül kell folyósítani a nyugdíját a munkaviszonyban, vagy kisipa­ri szövetkezeti tagként dolgozó teljesen vak nyugdíjasnak. Ugyanez a kedvezmény illeti meg azokat az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjasokat is. akiknek a nyugdíja 1972-ben a havi'700 forintot (ezt. követő években ennek 2—2 százalék­kal növelt összegét) nem ha­ladja meg. Akik nem munka­viszony, hanem egyéb jogvi­szony, például megbízás ken?; tében végeznek munkát, --to-» vábbna is a forintban mégha.; tározóit kereseti határösszeg az irányadó. A korábbi rendelke­zésekkel szemben az eltérési csupán az, hogy ezek a nyug­díjasok az évi 6000 forint he­lyett 9000 forintot kereshetnek! nyugdíjuk korlátozása nélküli A termelőszövetkezeti öreg-; ségi és munkaképtelenségi já­radékosokra az új folyósítási rendszer nem vonatkozik, to­vábbra is 3120 forint, a kerese­ti határösszeg. A nyugdíjasok foglalkoztató, sának nyilvántartására az ú.t rendszernek megfelelő nyugdí­jas nyilvántartó lap készült tá.' jékoztatóval, ami a társada­lombiztosítási igazgatóságiéli szerezhető be. Nyilvántartó lap nélkül öreg- négi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjast, valamint kivételes ellátásban részesülő személyt munkavi­szonyban, kisipari szövetkezeti tagként, vagy bedolgozóként foglalkoztatni, vagy megbízás alapján díjazásban részesíteni nem lehet. A nyilvántartó láp beszerzése, kiállítása, vezetése és kezelése, valamint arról a bejelentési kötelezettség telje­sítése a munkáltató feladata. BÁN JANOS nyugdíj oszt vez.' Előretör az étolaj, csökken a zsírfogy ászt as Hazánkban az egy főre jutó évi zsiradékfogyasztás 26 kiló. ebből csupán 2 kilogramm nö­vényi eredetű. A prognózisok szerint e kedvezőtlen arány fokozatosan javul, az olaj- és margarinfogyasztás az idén előreláthatólag 3 kilogrammra, a negyedik ötéves terv végére 4—5 kilogrammra emelkedik, lépésről lépésre visszaszorítva a kevésbé egészcéges állati eredetű zsiradékokat. A Növényolajipari Vállalat több új cikk gyártásával és a már forgalomban levők minő­ségének javításával igyekszik egyre inkább megkedvelteim termékeit. A napokban tízmil­lió forintos beruházással meg­kezdték a margarint előállító gépsor átszerelését. Az átala­kított gépsor október l-től osztrák licenc alapján gyártja a Ráma nevű vajas margarint, mely a 18 százalékos víztarta­lom helyets ugyaaeBcvi tejet tartalmaz, s ezzel a vaj méltó vetélytársává válik. Amíg a, gépsor elkészül, Ausztriából importálják az Európa számos országában már közkedvelt Ráma margarint. Növekszik a Liga margarin forgalma is, mert az eddigi napraforgóolaj helyett kókusz­olajat kevernek bele, így ízle» tesebb, s ára mégsem emel­kedett. Idén további beruházások nélkül, a technológiák ésszerű­sítésével 10 százalékkal növe­lik a termelést, 15 000 tonna flakonos étolajat és mintegy 10—11 ezer tonna margarint gyártanak. Évi 3,5 millió dol­lár megtakarítást eredményei a magas olajtartalmú szovjet; vetőmag elterjedése, az ezzel járó többlettermelés felesle­gessé teszi a szójabab im­portját A termőterület to­vábbi növelése nélkül így p, syers anya geüátás

Next

/
Thumbnails
Contents