Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 31. szám
\ .sîgucic Q. Sâtâll K £ sieie, v • • uve A tragikomikus hangzású kérdés annyi idős, ahány évszázadra a dohány — Amerika felfedezésével egybeeső — felfedezése, termesztésének elterjedése és a dohányzás visz- szatekinthet. Négy évszázada vívják kilátástalan, csatájukat a dohányzás hívei és ellenfelei. A második világháborút követő évtizedekben a. nem - dohányzók harcos táborát orvostudomány riasztó m: Ismerésekkel gazdagította, föl- fedvén az összefüggéseiket a dohányzás és a rákos megbetegedések között. A pipázás, szivarozás. cigarettázás rabjai mégis tántoríthatatlanok világszerte. Nagyon valószínű, hogy a ma négy évszázados dohányháború végkimenetelébe beleszólhat még az utánunk következő XXI. század is. A dohányos ember azt vallja, amit a dohány őshazájának — Közép- és Dél-Amerikának — őslakói, hogy a dohány isteni eredetű, szent növény, aminek felszálló illata nemcsak az istenek megud- varlására, hanem a gonosz szellemek lekenyerezésére is alkalmas. rándoztak, mígnem: álomba bódultak. Állítólag a babilóniaiak sem voltak mentesek az ilyen pogány „kilengésektől”, A trákok — akik a mai Macedónia területén éltek — szintén nemcsak a láthatatlan hatalmak kegyelnek elnyerése végett tüzeskedtek és füstölögtek. így, joggal teszik föl " tudósok a kérdést, hogy ■tor kezdődött tulajdon A nemdohányzók viszont ma is azt hirdetik- — kevés módosítással — amit az angolok Jakab királya 1621-ben fogalmazott meg egy- dohányzás ellenes röpiratában, hogy. „A pipa a pokol kéménye, és aki dohányzik, az elkárhozik”. E röpirat több okból is érdet kés. Először azért, mert a derék Jakab király a hozzá par Basszál forduló halászasszonyok sorsán megindulva adta a fejét röpiratírásra. Az asszonyok azt.adták elő, hogy férjeik elsatnyulnak a dohányzástól, és gyöngén funkcionálnak férjekként. Másodszor azért érdekes à királyi röpirat, mert míg a. portugálok gyógynövényként telepítették Európába a dohányt, az angolok fedezték föli* hogy a dohány élvezeti cikk, s mint ilyen nagy üzletek tárgya. Harmadszor... mert a „vadak” szokása Nyugat-Euröpában először Londonban hívta életre a bor- és sorházakhoz hasonló tabakgieen-eket, amelyekben a pipa kézről kézre járt... Ami a füstölést illeti, körülbelül háromezer éves múltra tekinthet vissza az emberiségnek ez a szokása. Ugyan ki ne hallott volna a kultikus áldozati füstölésekről, hiszen majd minden isten kicsit pi- romániás volt. Innen, hogy a valamirevaló szertartásból nem hiányozhatott a tűz- és füstáldozat. Illatos babérlevél, árpaliszt gyékénysás füstje voltak a legismertebbek. Történetírók tudni vélik, hogy a szkíták — akik a mai Görögország és Bulgária területén élték — minden étkezés után kendermagot szórtak izzó kövekre, és a kendermag füstjéből nem sóikkal ezután boldog ríkoltozás közepette ágképpen az illatos.füstök világméretű hódítása? Lehet, hogy a mai dohányosok őse a dohány felfedezése előtt szárított növények — többek között a kender — füstjét nyelte? Lehet. Sőt. újabb kutatások-, azt bizonyítják, hogy egyes ; nlépek — például a kínajak — , sokkal . előbb dohányoztak, . , ipdjÂÿk,,.,« . dohány őshazájában. ’ Ezt* " egyébként nemcsak az ásatásokból előkerült pipák bizonyítják, hanem egy Kínában még ma is élő vaddohányfajta. Egyes tudósok az adott tények megállapításán túl is lépnek, föltételezve, hogy a kínai hajósok esetleg megelőzték Kolumbuszt. Mások azt állítják — mintegy a fentiek bizonyítására is —, hogy, Európa még* hírből sem ismerte a dohányt, , amikor a szúltánók udvarában, már hódoltak ■— urak és udvaroncok — az illatos füstnek,. A dohány nyomban győzött, a burgonya egy évszázad múlva Elhagyva Amerika. Kolumbusz : nevéhez ...fűződő ..fölfedeb, zésének^Mzisjpert ^Jöi'téhétftt, . föl kell jegyeznünk, hogy Kolumbuszt, második útjára el-d kísérte- bizonyos Ramon Pane, VI. ^ndor pápa^megbjzásá- ból Ramon Pane, feladata az volt,1 hogy feljegyezze*, az indiánok vallási szokásait. vábbá.vaz, hogy megtérítse á „vadakat”; Az ő; leírásából érv tesülhetett.erôsiÿtr .Európa- ár- , ról, hogvi az .indiánok á zszá- raz dohányleveleket .össze- göngyölik, , amitől ’ ' fáklyára-, emlékeztető ;az ;az „padokság”, amivel füstölni Jkézdenékr;. „Olyannyim lehetetlen.^lemondani erről .a, 'c^íf^-'síekáseól. — írta Pane itogy rí úr ' á spanyol telepesek' isf hódolnák a dohányzásnak”. Nem. fcjeszél- ve a tengerészekről, akik ' à XV. század vége felé kitörő felfedezési láz jóvoltából addig ismeretlen' partokat jártak be, s mindahhoz, amihez csavargásaik során hozzászoktak, ajándékként vitték haza. A dohány magja a XVI. Század közepén jutott el először Spanyolországba, Portugáliába. majd Franciaországba. Mint már említettük, Anglia fedte föl, hogy a dohány nem gyógynövény, hanem élvezeti cikk. Jean Nicot francia orvos — aki 1559-ben járt a dohány őshazájában egy királyi házasság közvetít tőjeként — azt vallotta, hogy a dohány, ez a csodás . növény alkalmas mindenfajta seb gyógyítására. Sőt, magán a fejfájástól sokat szenvedő Medici Katalinon próbálta ki, milyen hatásos a belélegzett dohánypor a fejfájás megszüntetésére. Nicot arról bölcsen hallgatott, hogy e csodás növényt nem. csupán. sebek gyógyítására használják, hanem tubákolás- ra, rágásra és szívásra is. Nicot kimondta tehát, hogy a dohány gyógynövény, bár később ő fedezte fel a gyilkos dohánymérget, amit utána neveztek el nikotinnak. A kor füvészkönyveiben egyébként valóban gyógynövényként pompázott a dohány, s ilyen minőségében járta be Anglia, Hollandia, majd Itália főurainak kertjeit, és jutott el a Habsburgok palotakertjeibe is, dísz- és gyógynövényként. A dohányzás barbár szokásának elterjedésére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a tiltó rendelkezések ellenére, még a hittérítő misszionáriusok is rászoktak, úgymond „azért, mert a dohányzó papok-könnyebben állnak ellent a test csábításainak”. Amilyen gyorsasággal terjed a dohányzás szenvedélye világszerte, úgy, olyan mértékben és mennyiségben születnek a korlátozó-,, tiltó rendelkezések. 1575-ben például a mexikói • püspökök kimondták, hogy Spanyol-Amerika területén tilos a templomokban dohányozni ! Mert már ott is dohányoztak. A dohány, élvezeti cikként a XVII, század elején jelent meg Franciaországban, Németországban, Svájcban és Ausztriában, à harmincéves háborút, amiben Európa majd minden népe dicstelenkedett, a katonák szájukban füstölgő pipával harcolták és öregedték végig. Már aki életben maradt. A dohány következő állomása Oroszország, majd Konstantinápoly vcrft és máris kitárult az út a Közel- és Távol-Kelet felé. Legkésőbb Ausztráliába érkezett el a dohány, .ami mindeddig is rengeteg galibát okozott ahova csak betette a „Iá-, bát”. Vigyázatlan pipázók jóvoltából tűzesetek sokaságától megriadt polgárok tiltakoztak a dohányzás, ellen. Csakhogy, 'akkor " mar a dohánytermelés és'- -értékesítés ' olÿan tekintélyes jövedelem folyása volt,, hogy nehéz lett volna kipusz- tftásra 'ítélni: a -messziről jött" „növényt.' rozás. Először Amerikában. Nem sokkal ezután Európa első szivargyára kezdte ontani termékeit Hamburgban. A szivaruralom tarött az elegánsabb cigaretta megjelenéséig. Az 1848-as forradalmak leverését követően a gazdásági hatalom növelésére törekvő államok egész, sora tiltotta meg a dohányzás elleni ;röp- iratok terjesztését. A dohánymonopólium sokkal gazdagabb pénzforrás volt, mint amiről le tudott volna mondani a fejlődő kapitalizmus. így, és ettől számítva kerültek a dohányzás ellenfelei kisebbségbe, s lett a .dohány azzá a hatalommá, amilyennek ma ismerjük. Hazánkba — egyesek állítása szerint — az ,1550-es évek tájékán I. Ferdinánd és Miksa császár katonái hozták a dohányt. Mások viszont azt állítják, hogy Bornemissza Pál erdélyi püspök 1568-ban vitte Erdélybe a dohány magját. S onnan kaptuk a „ragályt”. Az biztos, hogy egy évszázaddal később, Apaffy fejedelem a gyulafehérvári országgyűlésen hozta az első dohányzási tilalmát. Az elsőt több tilalom is követte, de nem használt semmi kilátásba helyezett, és ki is osztott büntetés. „A szerelem , egy rövid epilepsziás roham,., de a’ dohányzás egy állandóan tartó ..epilepszia” — hirdette Fagon, XIV. Lajos udvari orvosa. Öt követően sokan nyilatkoztak még hasonló módon. Különösebb haszon nélkül. A pipázás. tubáikolás, bagózás szenvedélyét fölváltotta a sav Magyarországon ugyan nem tiltották országos törvények a dohányzást, de egyes vármegyék hoztak azért regulázó intézkedéseket. Ezek közül egyet őrzött meg az alábbi rigmus; „Tudtára adatik, Hogy a pipa tiltatik. Aki rajta kapatik, Huszonöttel csapatik'’. Bizony ez sem használt. Pipáztak, bagóztak, tubákoztak, szivaroztak, majd pedig cigarettáztak eleink és fölöttébb buzgón. Volt tehát kitől örökölnünk az átkos szenvedélyt, amit újabban — világszerte 1— mind riasztóbb tényékkel tárnád, és próbál visszaszorítani az orvostudomány. Persze, még mindig az az igaz-' ság, hogy legalább annyian tesznek hitet a dohányzás mellett, mint ahányan ellene vannak. A dohányzás elleni egészségügyi propaganda hatását. pedig csökkenti a reklám és;- csábítóan, gazdag kínálat. À cigarettaháború ami. . napjainkban - már* az egész világon. az erpber érdékébpií dúl — 1964- ben\ az USA-ban robbant ki. Akkor, amikor. ap amerikai t orvosok- egy-csoport ja é! készült ’a-4iX). oldàtes--Téri^ieieritésseî, a ■ végén 10 közismert '- tudós aláírásával,.’Ez, à Jelentés;- a ; cigarettázás és a tüdőrák közötti- összefüggésekét Boncol- gátj.a,, igén megfázó :„adatp,k ' közrebocsátásával. ' Az “élénk - dohánvoröp.igahda hatásának ' ellerisülyozására követitek * ezek: á .tudósok, hogy minden cigarettásdobozt lássanak el a . gyárak „MÉR]$Gí”.; felirattal. Az eredmény? Csékély. Két évre a Terry-jelehtés megjelenését követően,, 1966-ban az USA hat vezető dohánygyára havi 15 milliót fordított televíziós reklámozásra! Pedig mind köztudottabbak a dohány, a nikotin bűnei, Válóban, alig van az embernek olyan szerve, amit a nikotin ki ne kezdene. Angliában nem sokkal a dohányháború kitörése után az alsóház, majd a Lordok Háza foglalkozott a Patt-jelentéssel, ami 40 millió szigetországi dohányos elrettentésére készült el. Itt Stuart vicomte vette védelmébe a dohányzást, mondván: „A túlságosan bő és tápláló étkezés sakkal, több ember korai halálát okozza, mint .a tüdőrák. Miért nem tesz a kormány intézkedést a jó szakácsok ellen?”' Alkalmasint tehát a több évszázados harc nem nélkülöz zi a tragikomikus fordulatokat és a látszat intézkedéseket sem. Néhány skandináv államban és Japánban pl. nem szolgálják ki -dohányáruval a 18 éven aluliakat. A fiatalok persze így is hozzájutnak a hatalmas áruválasztékot kínáló dohányipari termékekhez, s időnap előtt hozzá- is szoknak a ..fejlődő szervezetre különösen, káros dohányzáshoz. Küzdelmünk döntetlen A Nobel-díjas Pauling szerint: „Egy cigaretta 15 másodperccel rövidíti meg az életet”. Mások, kisebb tekintéllyel^ de a dohányosok számára nagyon szimpatikus engedékenységgel azt állítják, hogy az egészséges, fejlett, ép ideg- rendszerű ember *— módjával — dohányozhat. Majd kétezer esztendővel ezelőtt' a természettudós Plin.ius lapufüstöt ajánlott a köhögés gyógyítására. A füst azóta ellenségünkké vált. Tudjuk; Mégis ragaszkodunk hozzá. Venkelbach bécsi professzor ezt mondja: „A 'mai embernek annyi baja van, hogy nem lehet megfosztani a tudomány kemény szavaival attól, ami néha egyetlen öröme, gyakran egyetlen, vigasztalója”, y Ugye, hogy . nem könnyű eldönteni egyértelműén, mi a dohány és mi legyen a dohányzás sorsa? Azért mégis föl a fejjel! Hátha eldönti a sok százados port a mienknél — feltehetően — felnőttebb XXI. század, eltemetve veszedelmes szenvedélybetegségünkét és a csatabárdokat is. RAJZOK: ÉRDI JUDIT SZÖVEG; LASZLO IBOLV.A
