Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

\ .sîgucic Q. Sâtâll K £ sieie, v • • uve A tragikomikus hangzású kérdés annyi idős, ahány év­századra a dohány — Ameri­ka felfedezésével egybeeső — felfedezése, termesztésének el­terjedése és a dohányzás visz- szatekinthet. Négy évszázada vívják kilátástalan, csatájukat a dohányzás hívei és ellen­felei. A második világháborút követő évtizedekben a. nem - dohányzók harcos táborát orvostudomány riasztó m: Ismerésekkel gazdagította, föl- fedvén az összefüggéseiket a dohányzás és a rákos meg­betegedések között. A pipázás, szivarozás. cigarettázás rabjai mégis tántoríthatatlanok vi­lágszerte. Nagyon valószínű, hogy a ma négy évszázados dohányháború végkimenetelé­be beleszólhat még az utá­nunk következő XXI. század is. A dohányos ember azt vall­ja, amit a dohány őshazájá­nak — Közép- és Dél-Ameri­kának — őslakói, hogy a do­hány isteni eredetű, szent nö­vény, aminek felszálló illata nemcsak az istenek megud- varlására, hanem a gonosz szellemek lekenyerezésére is alkalmas. rándoztak, mígnem: álomba bódultak. Állítólag a babiló­niaiak sem voltak mentesek az ilyen pogány „kilengésektől”, A trákok — akik a mai Ma­cedónia területén éltek — szintén nemcsak a láthatatlan hatalmak kegyelnek elnyerése végett tüzeskedtek és füstö­lögtek. így, joggal teszik föl " tudósok a kérdést, hogy ■tor kezdődött tulajdon ­A nemdohányzók viszont ma is azt hirdetik- — kevés módosítással — amit az an­golok Jakab királya 1621-ben fogalmazott meg egy- dohány­zás ellenes röpiratában, hogy. „A pipa a pokol kéménye, és aki dohányzik, az elkárhozik”. E röpirat több okból is érdet kés. Először azért, mert a de­rék Jakab király a hozzá par Basszál forduló halászasszonyok sorsán megindulva adta a fejét röpiratírásra. Az asszonyok azt.adták elő, hogy férjeik elsatnyulnak a dohány­zástól, és gyöngén funkcionál­nak férjekként. Másodszor azért érdekes à királyi röp­irat, mert míg a. portugálok gyógynövényként telepítették Európába a dohányt, az ango­lok fedezték föli* hogy a do­hány élvezeti cikk, s mint ilyen nagy üzletek tárgya. Harmadszor... mert a „vadak” szokása Nyugat-Euröpában először Londonban hívta élet­re a bor- és sorházakhoz ha­sonló tabakgieen-eket, ame­lyekben a pipa kézről kézre járt... Ami a füstölést illeti, kö­rülbelül háromezer éves múlt­ra tekinthet vissza az emberi­ségnek ez a szokása. Ugyan ki ne hallott volna a kultikus áldozati füstölésekről, hiszen majd minden isten kicsit pi- romániás volt. Innen, hogy a valamirevaló szertartásból nem hiányozhatott a tűz- és füstáldozat. Illatos babérlevél, árpaliszt gyékénysás füstje voltak a legismertebbek. Tör­ténetírók tudni vélik, hogy a szkíták — akik a mai Görög­ország és Bulgária területén élték — minden étkezés után kendermagot szórtak izzó kö­vekre, és a kendermag füst­jéből nem sóikkal ezután bol­dog ríkoltozás közepette ág­képpen az illatos.füstök világ­méretű hódítása? Lehet, hogy a mai dohányosok őse a do­hány felfedezése előtt szárí­tott növények — többek kö­zött a kender — füstjét nyel­te? Lehet. Sőt. újabb kutatá­sok-, azt bizonyítják, hogy egyes ; nlépek — például a kínajak — , sokkal . előbb dohányoztak, . , ipdjÂÿk,,.,« . dohány őshazájában. ’ Ezt* " egyébként nemcsak az ásatásokból elő­került pipák bizonyítják, ha­nem egy Kínában még ma is élő vaddohányfajta. Egyes tu­dósok az adott tények meg­állapításán túl is lépnek, föl­tételezve, hogy a kínai hajó­sok esetleg megelőzték Ko­lumbuszt. Mások azt állítják — mintegy a fentiek bizonyí­tására is —, hogy, Európa még* hírből sem ismerte a dohányt, , amikor a szúltánók udvarában, már hódoltak ■— urak és ud­varoncok — az illatos füstnek,. A dohány nyomban győzött, a burgonya egy évszázad múlva Elhagyva Amerika. Kolum­busz : nevéhez ...fűződő ..fölfedeb, zésének^Mzisjpert ^Jöi'téhétftt, . föl kell jegyeznünk, hogy Ko­lumbuszt, második útjára el-d kísérte- bizonyos Ramon Pane, VI. ^ndor pápa^megbjzásá- ból Ramon Pane, feladata az volt,1 hogy feljegyezze*, az in­diánok vallási szokásait. vábbá.vaz, hogy megtérítse á „vadakat”; Az ő; leírásából érv tesülhetett.erôsiÿtr .Európa- ár- , ról, hogvi az .indiánok á zszá- raz dohányleveleket .össze- göngyölik, , amitől ’ ' fáklyára-, emlékeztető ;az ;az „padokság”, amivel füstölni Jkézdenékr;. „Olyannyim lehetetlen.^lemon­dani erről .a, 'c^íf^-'síekáseól. — írta Pane itogy rí úr ' á spanyol telepesek' isf hódolnák a dohányzásnak”. Nem. fcjeszél- ve a tengerészekről, akik ' à XV. század vége felé kitörő felfedezési láz jóvoltából ad­dig ismeretlen' partokat jár­tak be, s mindahhoz, amihez csavargásaik során hozzászok­tak, ajándékként vitték haza. A dohány magja a XVI. Század közepén jutott el elő­ször Spanyolországba, Portu­gáliába. majd Franciaország­ba. Mint már említettük, Anglia fedte föl, hogy a dohány nem gyógynövény, ha­nem élvezeti cikk. Jean Nicot francia orvos — aki 1559-ben járt a dohány őshazájában egy királyi házasság közvetít tőjeként — azt vallotta, hogy a dohány, ez a csodás . nö­vény alkalmas mindenfajta seb gyógyítására. Sőt, magán a fejfájástól sokat szenvedő Medici Katalinon próbálta ki, milyen hatásos a belélegzett dohánypor a fejfájás meg­szüntetésére. Nicot arról bölcsen hallgatott, hogy e csodás növényt nem. csupán. sebek gyógyítására használják, hanem tubákolás- ra, rágásra és szívásra is. Ni­cot kimondta tehát, hogy a dohány gyógynövény, bár ké­sőbb ő fedezte fel a gyilkos dohánymérget, amit utána ne­veztek el nikotinnak. A kor füvészkönyveiben egyébként valóban gyógynövényként pompázott a dohány, s ilyen minőségében járta be Anglia, Hollandia, majd Itália főurai­nak kertjeit, és jutott el a Habsburgok palotakertjeibe is, dísz- és gyógynövényként. A dohányzás barbár szoká­sának elterjedésére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a tiltó rendelkezések ellenére, még a hittérítő misszionáriu­sok is rászoktak, úgymond „azért, mert a dohányzó pa­pok-könnyebben állnak ellent a test csábításainak”. Ami­lyen gyorsasággal terjed a do­hányzás szenvedélye világ­szerte, úgy, olyan mértékben és mennyiségben születnek a korlátozó-,, tiltó rendelkezések. 1575-ben például a mexikói • püspökök kimondták, hogy Spanyol-Amerika területén ti­los a templomokban dohányoz­ni ! Mert már ott is dohányoz­tak. A dohány, élvezeti cikként a XVII, század elején jelent meg Franciaországban, Né­metországban, Svájcban és Ausztriában, à harmincéves háborút, amiben Európa majd minden népe dicstelenkedett, a katonák szájukban füstölgő pipával harcolták és öreged­ték végig. Már aki életben maradt. A dohány következő állomása Oroszország, majd Konstantinápoly vcrft és már­is kitárult az út a Közel- és Távol-Kelet felé. Legkésőbb Ausztráliába érkezett el a dohány, .ami mindeddig is rengeteg galibát okozott ahova csak betette a „Iá-, bát”. Vigyázatlan pipázók jó­voltából tűzesetek sokaságától megriadt polgárok tiltakoztak a dohányzás, ellen. Csakhogy, 'akkor " mar a dohánytermelés és'- -értékesítés ' olÿan tekinté­lyes jövedelem folyása volt,, hogy nehéz lett volna kipusz- tftásra 'ítélni: a -messziről jött" „növényt.' rozás. Először Amerikában. Nem sokkal ezután Európa első szivargyára kezdte onta­ni termékeit Hamburgban. A szivaruralom tarött az elegán­sabb cigaretta megjelenéséig. Az 1848-as forradalmak le­verését követően a gazdásági hatalom növelésére törekvő államok egész, sora tiltotta meg a dohányzás elleni ;röp- iratok terjesztését. A dohány­monopólium sokkal gazdagabb pénzforrás volt, mint amiről le tudott volna mondani a fejlődő kapitalizmus. így, és ettől számítva kerültek a do­hányzás ellenfelei kisebbség­be, s lett a .dohány azzá a hatalommá, amilyennek ma is­merjük. Hazánkba — egyesek állí­tása szerint — az ,1550-es évek tájékán I. Ferdinánd és Mik­sa császár katonái hozták a dohányt. Mások viszont azt állítják, hogy Bornemissza Pál erdélyi püspök 1568-ban vitte Erdélybe a dohány mag­ját. S onnan kaptuk a „ra­gályt”. Az biztos, hogy egy évszázaddal később, Apaffy fejedelem a gyulafehérvári or­szággyűlésen hozta az első dohányzási tilalmát. Az elsőt több tilalom is követte, de nem használt semmi kilátás­ba helyezett, és ki is osztott büntetés. „A szerelem , egy rövid epi­lepsziás roham,., de a’ dohány­zás egy állandóan tartó ..epi­lepszia” — hirdette Fagon, XIV. Lajos udvari orvosa. Öt követően sokan nyilatkoztak még hasonló módon. Különö­sebb haszon nélkül. A pipá­zás. tubáikolás, bagózás szen­vedélyét fölváltotta a sav Magyarországon ugyan nem tiltották országos törvények a dohányzást, de egyes várme­gyék hoztak azért regulázó in­tézkedéseket. Ezek közül egyet őrzött meg az alábbi rigmus; „Tudtára adatik, Hogy a pipa tiltatik. Aki rajta kapatik, Huszonöttel csapatik'’. Bizony ez sem használt. Pi­páztak, bagóztak, tubákoztak, szivaroztak, majd pedig ciga­rettáztak eleink és fölöttébb buzgón. Volt tehát kitől örö­kölnünk az átkos szenvedélyt, amit újabban — világszerte 1— mind riasztóbb tényékkel tárnád, és próbál visszaszorí­tani az orvostudomány. Per­sze, még mindig az az igaz-' ság, hogy legalább annyian tesznek hitet a dohányzás mel­lett, mint ahányan ellene van­nak. A dohányzás elleni egész­ségügyi propaganda hatását. pedig csökkenti a reklám és;- csábítóan, gazdag kínálat. À cigarettaháború ami. . napjainkban - már* az egész világon. az erpber érdékébpií dúl — 1964- ben\ az USA-ban robbant ki. Akkor, amikor. ap amerikai t orvosok- egy-csoport ja é! készült ’a-4iX). oldàtes--Téri^ieieritésseî, a ■ végén 10 közismert '- tudós aláírásával,.’Ez, à Jelentés;- a ; cigarettázás és a tüdőrák kö­zötti- összefüggésekét Boncol- gátj.a,, igén megfázó :„adatp,k ' közrebocsátásával. ' Az “élénk - dohánvoröp.igahda hatásának ' ellerisülyozására követitek * ezek: á .tudósok, hogy minden cigarettásdobozt lássanak el a . gyárak „MÉR]$Gí”.; felirattal. Az eredmény? Csékély. Két évre a Terry-jelehtés meg­jelenését követően,, 1966-ban az USA hat vezető dohány­gyára havi 15 milliót fordított televíziós reklámozásra! Pedig mind köztudottabbak a do­hány, a nikotin bűnei, Váló­ban, alig van az embernek olyan szerve, amit a nikotin ki ne kezdene. Angliában nem sokkal a dohányháború kitörése után az alsóház, majd a Lordok Há­za foglalkozott a Patt-jelen­téssel, ami 40 millió szigetországi dohányos elrettentésére készült el. Itt Stuart vicomte vette védelmé­be a dohányzást, mondván: „A túlságosan bő és tápláló étkezés sakkal, több ember korai halálát okozza, mint .a tüdőrák. Miért nem tesz a kormány intézkedést a jó sza­kácsok ellen?”' Alkalmasint tehát a több évszázados harc nem nélkülöz zi a tragikomikus fordulato­kat és a látszat intézkedése­ket sem. Néhány skandináv államban és Japánban pl. nem szolgálják ki -dohányáruval a 18 éven aluliakat. A fiatalok persze így is hozzájutnak a hatalmas áruválasztékot kíná­ló dohányipari termékekhez, s időnap előtt hozzá- is szoknak a ..fejlődő szervezetre különö­sen, káros dohányzáshoz. Küzdelmünk döntetlen A Nobel-díjas Pauling sze­rint: „Egy cigaretta 15 másod­perccel rövidíti meg az életet”. Mások, kisebb tekintéllyel^ de a dohányosok számára na­gyon szimpatikus engedékeny­séggel azt állítják, hogy az egészséges, fejlett, ép ideg- rendszerű ember *— módjával — dohányozhat. Majd kétezer esztendővel ez­előtt' a természettudós Plin.ius lapufüstöt ajánlott a köhögés gyógyítására. A füst azóta ellenségünkké vált. Tudjuk; Mégis ragaszkodunk hozzá. Venkelbach bécsi professzor ezt mondja: „A 'mai ember­nek annyi baja van, hogy nem lehet megfosztani a tudomány kemény szavaival attól, ami néha egyetlen öröme, gyak­ran egyetlen, vigasztalója”, y Ugye, hogy . nem könnyű eldönteni egyértelműén, mi a dohány és mi legyen a do­hányzás sorsa? Azért mégis föl a fejjel! Hátha eldönti a sok százados port a mienk­nél — feltehetően — fel­nőttebb XXI. század, eltemet­ve veszedelmes szenvedély­betegségünkét és a csatabár­dokat is. RAJZOK: ÉRDI JUDIT SZÖVEG; LASZLO IBOLV.A

Next

/
Thumbnails
Contents