Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

l r * Tsz-vezetők tanácskozása Szekszárdon (Folytatás a 3. oldalról) cukorrépa kivételével. A cu­korrépa vetésterülete me­gyénkben igen. visszaesett és az elmúlt évben — igaz, hogy közrejátszott az időjárás is — nagy mértékben csökkent a ter­mésátlag is. Javasoljuk, hogy A jelenlegi termésmennyi­ségek egyes zöldségféleségek­ből, valamint a burgonyából nem biztosítják a meg ve la­kosságának fogyasztói igény­kielégítését sem. A zöldség- termesztés ösztönzésére hason­lóan a cukorrépához a közel­múltban döntések születtek. Ez az ösztönzési rendszer kü­lönösen a beruházás tekinteté­ben rövid ideig lesz érvény­ben és feltétlen helyeselnénk, hogy a lehetőségek figyelem- bevételével szövetkezeteink használják ki az alkalmat és nagyobb mértékben fejlesszék a zöldségtermő-területaket. A nagyüzemi zöldségtermesztés fejlesztése mellett azonban fontosnak tartjuk a hagyomá­nyos zöldségtermesztés felka­rolását, szélesítését Javasol­Az üzemek fő feladatának kell tekinteni a sertésállo­mány és a vágósertés-terme­lésben elért kedvező eredmé­nyek megtartását a stabilizá­ció feltételeinek megteremté­sét. A hizlalásnál a takar­mányértékesítés javítását, ezen keresztül az ágazat gazdasá­gosságának fokozását. A vágó­baromfi-termelés területén a népgazdaság igényli egy ked­vezőbb szerkezet kialakítását a nagyobb testű baromfi, el­sősorban a pulykatenyésztés kiszélesítését. A szarvasmarha- és tehén­állomány egyöntetű fejleszté­sének igénye jelentkezik a megye termelőszövetkezetei, gazdaságai felé. Az elmúlt év­ben a tehénállomány, de konk­rétan a tejtermelés is 1970- hez viszonyítva csökkent. A tejnél tehenenként eléri a 100 litert a csökkenés. Ezek az adatok arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy a szarvasmarha- ágazattal az irányító szervek mellett megfelelő mértékben kell foglalkozni a helyi gaz­dasági vezetésnek és párt- szerveknek. Amint ismerik az elvtársak még ebben, az évi­ben kormány elé kerül a szarvasmarha-fejlesztéssel kap­csolatos javaslatok, inté2Íkedé­À szövetkezetek vezetőinek különféle információk alapján rendelkezésükre állnak azok az adatok, amelyek a mező- gazdaság műszaki fejlesztésé­nek 1972. évi előirányzatát tartalmazza. Ezek alapján na­gyobb lehetőség van a koráb­ban tervezett- ütemhez képest a műtrágya és a növényvédő szerek növelésére, bizonyos mértékben a gépesítés növelé­sére is. A beruházások területén az elmúlt évhez viszonyítva az összlehetőség valamelyest ki­sebb, de még mindig meg­haladja a középtávú tervben rögzített ütemet. Azt javasol­juk a szövetkezeteknek, hogy minden beruházásnál megfele­lő körültekintéssel járjanak el és az előkészítés gondossá­gán keresztül biztosítsák a az üzemek vegyék számításba a cukorrépa-termesztésnél biz­tosított ösztönzőket, a helyi munkaerő-lehetőségeiket és a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb területen foglalkoz­zanak a cukorrépa-termesztés­sel, mint egyik igen jelentős népélelmezési cikkel. nánk minden egyes termelő­szövetkezetnék, hogy 5—10 hol­don foglalkozzon vegyes zöld­ségtermeléssel, ebből elsősor­ban a helyi igényeket elégítse ki (napközi otthonok, óvodák, iskolák, egyéb üzemi konyhák, lakossági igény). A forgalma­zást saját maga végezze, vagy bizonyos rendszerben a helyi szövetkezeti boltokkal. A je­lentkező felesleget a TOLN A - KER-en keresztül a nagyobb települések ellátására adják ét. Felvetnénk azonban azt is. hogy itt sem a termelő­üzem, sem a kereskedelmi szerv ne törekedjen nagy ha­szonszerzésre, alapvető cél egy igen jelentős társadalmi igény kielégítése, mely esetenként politikai problémává is válik. sí elképzelések. Ezek azonban elsősorban az általános prob­lémákat oldják csak meg, ál­talában gazdaságossá teszik majd a termelést és előrelát­hatólag az egész állattenyész­tésen belül a jövedelmezőségi ráta a szarvasmarha-ágazatnál lesz a legnagyobb. Ezek az intézkedések azonban nem tudják kiküszöbölni az üze­meken belül lévő problémá­kat, melyek esetenként te­nyésztési, tartási és takarmá­nyozási hibákból adódnak. Ja­vasoljuk. hogy a szövetkeze­teink időben is megfelelő mér­tékben készüljenek fel a szarvasmarha-ágazat fejleszté­sére, hogy mindjárt indulás­nál ki tudják használni azo­kat a kedvezményeket, vagy ösztönzőket, melyek ezen ága­zat fejlesztése érdekében szü­letnek. Szükségesnek tartjuk, hogy megfelelő mértékben foglalkozzanak a háztáji állat- állomány problémájával is, elsősorban a nőivarú borjú­szaporulat nagyüzemen belüli felnevelésével, értékesítésével. Szükségesnek látszik az üze­mek jelenlegi elképzeléseit re­vízió alá venni a férőhely­beruházás területén is, hiszen jelenleg létszámot jelentősebb mértékben növelni férőhely építése nélkül nem lehet. beruházások gyorsabb meg­valósulását. azoknak mielőbbi termelésbe való helyezését. Az anyagi-műszaki bázis megte­remtése, illetve növelése mel­lett újra felvetném ezen esz­közök hatékonyabb kihaszná­lásának kérdését. Egyes ter­melőeszközökből kevés áll ren­delkezésre az üzemekben, még­is a legtöbb helyen feledésbe ment már a gépek két mű­szakban való üzemeltetése, vagy sok esetben r. nyújtott műszakban való üzemeltetése is. A Központi Bizottság de­cember 1-i határozata elég élesen veti fel a termelőeszkö­zök kihasználásának fokozásá­nál a több műszak kérdését. Ez több területen a mezőgaz­daságra is vonatkozik. Kevés a kombájn, kevés az erűgén, kevés a korszerű vetőgép, ezeknek a munkafolyamatok­nak az elvégzését meghatáro­zott időn belül kell biztosíta­ni, tehát feltétlen indokolt, hogy a több műszakot, ahol csak lehet a termelőszövetke­zetek is bevezessék. A termelő- eszközök jobb kihasználását fel kell vetnünk az állami férő­helyek jelenlegi kihasználásá­val kapcsolatban is. Több kor­szerű istálló benépesítetten, igaz, hogy ennek sok esetben forgóalap vonzata van, azon­ban törekedni kell arra, hogy a teljes kapacitású üzemelte­tés mielőbb megteremtődjön. A termelés és gazdálkodási célkitűzések mellett szükséges, hogy a pártszervezetek a szö­vetkezetek vezetői megfelelő gondot fordítsanak a szövetke­zeti tagok munkakörülményei-, nek javítására, a szövetkezeti demokrácia további erősítésé­Azt kérdezték barátaink, akarunk-e találkozni a múlt­tal? A Csud-tó egyik szigetén, a Határszigeten él egy kis népcsoport, amely kivételesen híven megőrizte az ősök szo­kásait. Az orosz ősökét. A Határsziget évezredeken át lakatlan volt. A Pejpusz vize hol elöntötte, hol náddal takarta be, hol kimosta a bar­násfekete tőzeget. És egyszer — talán 400 éve — rátaláltak az orosz szegénylegények, a cári csendőrség elől menekülő elítéltek. A szökevények, a „raszkojnyilcok” megteleped­tek. A keleti, az orosz part fe­lé nem hajózhattak, inkább a távolabbi, a nyugati, az észt partra. Innen nősültek, így ke­veredtek az észtekkel, de hí­ven őrizték az orosz szokáso­kat. Csud, vagy ahogyan itt ne­vezik, a Pejpusz-tó a magyar tengernél éppen hatszor na­gyobb; 3600 négyzetkilométer területű. Átlagos mélysége 4— 7 méter, a déli teknőben vala­mivel mélyebb. A Csud-tól déli teknőjében hajóztunk motorosunkkal. Uticélunk a Határsziget. Való­ban határ: az Észt- és az Orosz Köztársaság határa. A szigetet körbe ölelő nád­tengerben nehezen találtuk meg a csatorna bejáratát. Mesterséges csatorna, mere­dek tőzegfal között vezet a sziget belsejébe, — kikötőhöz, a halraktárhoz, az olajtartá­lyokhoz, ahol a motorcsóna­kok tankolnak — a két falu közé. Mert a Határszigeten két falu közössége él: Piiri és Saare a faluk neve. Valamikor — a század elején — még 150 faházból állt egy-egv község, most öszesen ha 120 házat számlálnak együttesen. Még 1924-ben tűzvész pusztította el a többit. A kikötőből gyalo­goltunk a faluba, egy kisfiú szaladt elénk. Tízéves forma és mint később megtudtuk, Ju- rijnak hívták. — Anyukám azért küldött, hogy keressem meg az idege­neket a szigeten és vigyem hozzánk. így kerültünk Vaszilij Tromfimovics Kobülkin laká­sába. Belépő, előszoba, jobbra nyí­lik a nagyszoba, balra az is­tálló. Vaszilij Tromfimovics való­ságos fogadást adott magyar vendégei tiszteletére. Igazi orosz fogadást. De még ígv sem nontos: ó-orosz fogadást, ó-sz.lávot. Orosz szokás szerint teát it­tunk először. Szamovárban c*-7tAir <3-ánVha vettük a C”k- rot, úgy szűrtük át rajt a te­re, a szövetkezeti belső me­chanizmus korszerűsítésére. Ebben az évben eddig is, de várhatóan a közeli hónapok­ban több kormány-, illetve ágazati minisztériumi intéz­kedés született, vagy születik. Ezek az intézkedések részben megváltoztatják a gazdálko­dás közgazdasági környezetét. Ahhoz, hogy a vezetés meg­felelő döntéseket hozzon, il­letve a döntések a gazdálkodás hatékonyságát szolgálják szük­séges, hogy a megváltozott közgazdasági környezetet meg­felelő mértékben át tudják tekinteni. A korábbi években komoly kezdeményezések születtek és egy-kát kezdeményezésből tár­sulások,. közös vállalkozások jöttek létre. Milyen területeken lehetne előrelépni a kooperációban? 3. Halászok között át. Nem akármilyen cukor volt. Maguk főzik a teához. Kissé barnás, égetett ízű, tej­jel vegyített. Tányérban szik­kadt, darabokra tört. így, teá­zás közben beszélgetni, ez is az ősök szokása. Hallal kínáltak a tea után: szálka nélküli, főtt hallal. „Most fogtuk — bíztattak ben­nünket; reggel még a Pej- puszban úsztak!” Aztán füs­tölt, majd sózott, olajbarí pá­rolt hal következett és végül sajnálkozás, hogy nem tudtuk valamennyit, amúgy magyaro­san végigkóstolni. A-halhoz vízben főtt, egész­ben tálalt burgonyái. Ez így szokás. És fekete kenyér. Rozskenyér, kellemes ízű, vé­konyra szeletelt. A Határsziget halászok la­kóhelye. A parton van a Le­nin Kolhoz, annak egyik üzemegysége a sziget, és az üzemegység vezetője Vaszilij Tromfimovics* vendéglátó gazdánk. A szamovárban villany for­ralta a vizet. A szobában, ahol ültünk, rekamié, nagy és ké­nyelmes fotelek, a legúiabb típusú televíziókészülékt áramerősség-szabályozóval (gyakori az ingadozás, a tó medrében, vízalatti kábelen lön ide az áram a hat kilomé­terre lévő, keleti partról.) Rendszeresen közlekedik Tartu és a Határsziget között a „Rakéta”, a szárnyashajó. Naponta hozza a postát, az élelmiszert. Ha „beáll” a Csud- tó vize, akkor repülőgép jár. Hetenként kétszer száll le a a 12 személyes gép a szigetre. Csupán akkora sima terepet találtak a mocsaras szigeten, amennyi éppen elegendő a le­szálláshoz. Küzdelmes az élet a szige­ten még ma is. Amikor az idő engedi, a csó­nakok ingajáratban közleked­nek a Nagy Föld és a sziget között. A pártról hozzák a tű­zifát. Két méter magasra is Pénteken az Országház va­dásztermében összeült az Or­szágos Béketanács : mérleget vont a magyar békemozgalom tavalyi eredményes munkájá­ról és napirendre tűzte a bé­kemunka 1972. évi munkater­vét. A tanácskozás részvevői­nek Sebestyén Nándorné, az OBT főtitkára beszámolt az in­dokínai népek békéjéért Ver- sailles-ban rendezett szolida­ritási világtalálkozóról, az ese­ményen részt vett magyar küldöttség tevékenységéről, sikeres kezdeményezéseiről. Az idei munkaterv kiemel­kedő eseményként ígéri az eu­Elsősorban a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek létrehozásában. Műtrágya és növényvédő szerek felhaszná­lásának társulásánál, nagyobb állattenyésztő telepek kö­zös beruházásánál, különö­sen szarvasmarha-hizlalótele- peik létesítésénél. Nagyüzemi zöldségtermesztés megteremté­sénél, szárító- és takarmány­keverő üzemek létesítésénél. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titká­ra, Ettig László majosi. Sző­ke Géza dombóvári, Tóth Ist- vár németkéri, Lakös József pálfai tsz-elnök és Horváth József, a megyei tanács elnök- helyettese. A rendkívül gon­dolatgazdag felszólalásokat jö­vő heti, keddi lapszámunkban résizletesen ismertetjük. felrakják a hatalmas hasábo­kat. A fatüzelésű kandallók télen azután mohón falják a ropogva égő fát Közlekedési eszközök a ke­rékpár, traktor (egy van a szigeten), meg a tűzoltóautó. Különben gyalogszerrel róják a mély. süppedős talajú uta-. kát. Utak? Mikor, merre en­gedi az embert a szél, a víz, a torzsok között alattomosan meglapuló mocsár. Jónéhányan megtartották őseik vallását is. Nem a pra­voszlávot (ilyen is van), de aa ó-szlávot. Papjuk, Kiril Alek- szejevics Szmimov hosszú sza-; kállai visel (mint valamennyi ó-szláv hitű a szigeten) és hosszú tógaszerű kabátot Meghajol felénk: „Mivel lehe­tek a szolgálatukra?” Ezzel si mozdulattal szól az istenéhez is. Aztán bevezet a templom­ba. Tudja, hogy „pogányok* vagyunk, ezért előre megy és szót vált a „magasságossaF*. valószínűleg az érdekünkben.’ Az ikonok nagyon értékesek.’ Több száz éves, nem fakuló festékkel festett képek. Mutat­ja a bibliáját, Iniciálás,' ó-szláv írás. Titokzatos jelek a szöveg alatt: a kotta, ahogyan a szöveget énekelni kell. Ezt már csak ő érti messze a vi­déken. Az ó-hitűek, a pravoszlávok és a lutheránusok külön te­metkeznek, külön templomot emeltek, de egy vízből, a Pej- puszból élnek valamennyien. A kikötőben feltámadt a szél. Most kellemes, de télen bizonv csípős. Alánosán kipi­rulhatnak a piiri. saareí emberek, mire a jég hátán ki­érnek a nartra. a Nagv Föld­re. hogy bevásároljanak. 1 ; így élnek, évszázadok óftaj de effvre kevesebben. A fiata­lok felülnek a „Rakétára” és csak a vakációra jönnek meg. Családot már a Nagy Föl­dön alao'tanak. CSABA—GÄLDONYI (Vége). rópai biztonság hetét, amelyet május 6. és 13. között rendez a magyar békemozgalom. Nagygyűléseken és más tö­megdemonstrációkon emlékez­nek meg — a hét során — a fasizmus fölött aratott győze­lem évfordulójáról, „Buda­pest-Helsinki” címmel a két fővárosban egyidejűleg kiállí­táson mutatjuk be a békemoz­galmak harcát a kontinens bé­kéjéért, s országszerte előadá­sokon, vitafórumokon a köz­vélemény elé viszik az európai biztonság témáját, a ..kelet­nyugat” párbeszéd aktuális kérdéseit. (MTI), Burgonya és zöldségfélék termesztésének helyzete Az állattenyésztés területén jelentkező problémák Az 1972. évi termelés műszaki megalapozása Rokonlátogatáson Májusban : európai biztonsági hét Az Országos Béketanács ülése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents