Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

rt:-­v~ TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) MEPUJSAfi A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁG ANAR LAPJA XXII. évfolyam. 48. szám ÄRA: 90 FILLER Szombat, 1972. február 26. Magyar—román barátsági nagygyűlés Bukarestben Kádár János Bukarestben, a román főváros Titan nevű új lakónegyedének szerszámgép- és aggregátgyárában, a dolgozók között. Bukarest, Bajnok Zsolt és Kopreda Dezső, az MTI tudó­sítói jelentik: Pénteken, bukaresti tartóz­kodásának második napján is gazdag programot bonyolított le a Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség. Délelőtt folytatódtak és befejeződtek a magyar és a ro­mán párt- és kormányküldött­ség csütörtökön megkezdett hivatalos tárgyalásán Az esz­mecserét — amelyen a magyar delegációt Kádár János, a ro­mán küldöttséget Nicolae Ceausescu vezette — ezúttal is őszinte, elvtársi, baráti légkör jellemezte, kölcsönös törekvés a két ország együttműködésé­nek erősítésére, a kapcsolatok bővítésére és sokoldalú fej­lesztésére. A tárgyalások után küldött­ségünk — Nicolae Ceausescu és más magasrangú román párt- és állami vezetők társa­ságában — gépkocsin a buka­resti Titan lakónegyedbe haj­tatott. A román főváros e leg­fiatalabb negyede 700 hektá­ron terül el és 10—12 emeletes toronyházak mellett zömmel négyemeletes modern épüle­tekből áll. Napjainkig 52 000 lakás került itt tető alá és az új otthonok lakóinak száma el­érte a 160 000-et. Végig, amerre a gépkocsisor elhaladt, ezrek és ezrek üdvö- eölték a magyar vendégeket és a társaságukban levő román vezetőket. A lakótelepi látoga­tás során Dumitru Popa Bu­karest polgármestere és Tibe- riu Rici, a főváros főépítésze maketten is bemutatta a Titan negyed jelenlegi képét és ké­sőbbi arculatát. A szakszerű tájékoztatás után küldöttsé­günk betért az új lakónegyed néhány üzletébe is. majd a lá­togatás a szomszédos szer­számgép- és aggregátgyárban folytatódott. Az ünnepi alkalomra ma­gyar és román zászlókkal dí­szítették fel az üzemet, amely a román gépipar fellegvára. A bejáratnál kétnyelvű felirat fogadta a vendégeket: „Üdvö­zöljük a testvéri magyar nép kedves küldötteit!” Az iparág dolgozói és agyár munkáskollektívája nevében loan Avram gépipari minisz­ter és Mircea Cretu igazgató főmérnök, továbbá az üzem több más vezetője köszöntötte Kádár Jánost, Fock Jenőt, kül­döttségünk tagjait és a ro­mán vezetőket. A helybeliek részletes tájékoztatást adtak termelési eredményeikről, a fejlesztés programjáról, mun­kájukról, sikereikről és gond­jaikról. A beszélgetés végén a ven­dégek gyárlátogatásra indul­tak. Küldöttségünk a látogatás befejeztekor őszinte elismerés­sel nyilatkozott a gyárban szerzett tanasztalatokról. ame­lyeket Kádár János így össze­gezett az üzem vendégkönyvé­be írt soraiban: röWd látogatás alatt h mepavőződtünlc a szocialista munka magas színvonaláról és nagy eredméui/eiről, ame­lyeket itt, a bukaresti szer­számgép- és aggregátgyárban román elvtársaink elértek. E gitár munkájában is talál­koztunk a magyar és román gépgyártók kölcsönösen elő­nyös együttműködésének pél­dájával. Gratulálunk e nagy­szerű eredményeikhez, s to­vábbi sikereket kívánunk a szocialista épitömunkához, terveik valóra váltásához.** Az emléksoffiolkat Fock Jent) is ajóíste. V Búcsúzáskor a házigazdák termékeik makettjével kedves­kedtek a magyar párt- és kcc- mánykiildötteégnek Delegáci­ónk ezután gépkocsiba szállt és autóból megtekintett® a ro­mán főváros néhány más új lrű&ónegyedét is. Pénteken a matgyar párt- és kormányküldöttség tagjai nagygyűlésen találkoztak a ro­mái! főváros dolgozóival. A nagygyűlésen felszólalt Kádár János és Nicolae Ceausescu. Az alábbiakban Kádár János Teljesíti küldetését a Lima—20 A Luna—20 szovjet űrállo­más sikeresen teljesíti tudo­mányos küldetését. Az űrállo­más, amely kőzetmintákat vett a Hold nehezen megkö­zelíthető hegyes vidékén, úton van a Föld felé. Mint a Trud című moszkvai lap pénteki számában. írja: A szovjet tudósok a hold- kutatásban új automata szer­kezeteket alkalmaznak, ezeknek a fontos része az egységesített leszálló rész. Az újonnan kidolgozott egy­ségesített leszálló fokozat se­gítségével különböző rendel­tetésű tudományos űrállomá­sokat lelhet a Holdra juttatni. Az egyik esetben holdjárót, a másik esetben kőzetminta vé­telére alkalmas szerkezetet, vagy pedig állandó jellegű tudományos laboratóriumot, amely képes széles körű kí­sérleteket végezni — írja a Trud. beszédét közöljük. Nicolae Ceausescu beszédét lapunk hol. napi számában ismertetjük. Kádár Jánoss Igen hasznos és eredményes tárgyalásokat folytattunk A jó ügy szolgálatának szándékával, a magyar—ro­mán barátság és együttműkö­dés erősítésének céljából jöt­tünk ide, a szomszédos szo­cialista ország fővárosába, Bu­karestbe. őszintén köszönjük a vendégszerető, elvtársi fo­gadtatást, amelyben bennün­ket részesítettek. Küldöttsé­günk átadja Önöknek, — a Román Kommunista Pártnak, a Román Szocialista Köztár­saság kormányárak, s az Önök személyében az egész dolgozd népnek a magyar kommunis­ták, a szocializmust építő ma­gyar nép testvéri üdvözletét, jókívánságait Mi, a magyar párt- és kor­mányküldöttség jagjai, meg­elégedéssel szólhatunk arról, hogy román elvtársainkkal, az Önök párt- és állami ve­zetőivel, őszinte légkörben igen hasznos és eredményes tárgyalásokat folytattunk kétoldalú kapcsolataink­ról és a közös érdekű nemzetközi kérdésekről. Találkozónk legfőbb eseménye megtörtént, országaink mi­niszterelnökei aláírták a Ma­gyar Népköztársaság és a Ro­mán Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Ennek a nagy jelentőségű okmánynak az aláírása, élet- beléptetése, és megbeszélése­ink új lendületet adnak kap­csolataink fejlődésének. Talál­kozónk eredményei lehetővé teszik, hogy tovább lépjünk az együttműködés útján. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központ! Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, a barátsági szerződés betűiének és szellemének megfelelően, a maga részéről a jövőben is mindent megtesz országaink kancsolatainak minden oldalú itejlesrtéséiértt nénwinlfc barát­ságának szorosabbá tételéért Ceausescu elvtárs szólott azokról a Jelentős eredmé­nyekről, amelyeket a Román Szocialista Köztársaság néneí a Román Kommunista Párt vezetésével elértek a szocia­lista építőmunkában. Romá­niában gyors ütemben folyik az ország iparosítása, az ipa­ri termelés növelése, a mo­dem technika bevezetése, a mezőgazdaságban is növeked­nek a terméshozamok, feil 5- tefe a küaoktafá*. gazdagodat« kulturális élet, növekszik a dolgozók életszínvonala. A m; pártunk X. kongresszu­sa 1970. őszén üdtésazett és je­lölte meg a srocialázmus épí­tésének továbbj feladatait. Népünk a múlt év tavaszán tartoitt általános választásokon szavazataival imponáló egy­ségben fejezte ki egyetértését a szociaíizmus építésének prog­ramjával, az új IV. ötéves tervünk céljaival. Fetadaitunknrlk tartjuk pár­tunk szövetségi politikájának fejlesztését, a szocialista de­mokrácia szélesítését, a dolgo­zó tömegek aktív bekapcsolá­sát e politika alakításába. Nö­veljük a Hazafias Népfront szerepét, erősítjük a néphatal­mat, a szocialista államot. Nö­veltük a tanácsok önállóságát ég hatáskörét, intézkedéseket teszünk a bürokrácia kinövé­sének lány-esésére. A gazdasági vezetés fejlesz­tésével a vállalatok önállósá­gának növelésével, a közgaz­dasági szabályozók széles kö­rű alkalmazásával erősítettük a saocialistá tervgazdálkodást. Élénkítve a kezdemény ező- késEséglet, hatékonyabbá tet­tük a termelést, javítottuk az áruellátást. Ipari termelésünk növekménye ma már teljes egészében a termeléfoanység emelkedéséből származik. Pártunk és kormányunk egyetlen piílanaitra sem tévesz­ti szem elől, hogy munkánk egyik leglényegesebb célja a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelése. ötéves tervünk a nemzeti jövedelem 32 százalékos. — az egy főre jutó reáljövedelem 27 száza­lékos növelését, a nyugdíjak emelését irányozza elő és mint­egy 400 ezer új lakást építünk fiel. Pártunk feladatának tartja a szocialista népi-nemzeti egység további erősítését. Ezen bedül fontos törekvésünk, hogy a hazánkban élő némíet, szlovák, délszláv ég rámán nemzetiségű dolgozók egyenjogú áRampol- gánofcként, kultúrájuk, nyel­vük megőrzésével megtalálják a maguk helyét szocialista rendszerünkben. A nemzetek és a nemzetiségek boldogulá­sát és reményteljes jövőjét csak a szocialista rendszer biz­tosítja végérvényesen. Mort aláírt új barátsági szer­ződésünk két olyan ország és nép szövetségét fejezi ki, amely együtt ég közös úton, a szocializmus útján jár. Mai egységünket és barát- 4Égiu&k3i$ még Jobbam értékel­jük, ha emlékezünk arra, hogy történelmileg még nem is olyan régen, a népelnyomó, tőkés társadalmi rendszerben Magyarország és Románia urai gyűlöletet szítottak népeink között, és a nacionalizmus, so­vinizmus, irredentizmus mér­gét terjesztették. Nagy érdeme a kommunistáknak, népünk legjobbjainak, hogy azokban a sötét időkben, az illegalitás viszonyai között, dacolva min­den üldöztetéssel, hirdették a magyar és a román munkások, az elnyomott milliók termé­szetes szövetségét, összefogá­sát a közös ellenséggel szem­ben. A háborút követő időszak­ban, amikor népeink a szocia­lizmus útjára léptek, kialakul­tak, megerősödtek és mind gyümölcsözőbbé váltak orszá­gaink új kapcsolatai. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy számottevő sikereket ér­tünk el országaink gazda­sági együttműködésében. Az utóbbi években különösen jól fejlődtek külkereskedelmi kapcsolataink. Hasznosnak bi­zonyultak az ipari termelés­ben kialakult kooperációs for­mák. Meggyőződésünk, hogy további kétoldalú erőfeszíté­seink, valamint a szocialista integráció komplex program­jának végrehajtása — amelyet közösen dolgoztunk ki és a KGST XXIV. ülésszakán fo­gadtunk el — elősegítik gaz­dasági együttműködésünk bő­vülését. Kulturális együttmű­ködésünk terén is javulást ta­pasztaltunk. Ugyanezt mond­hatjuk a személyforgalomról, a turizmusról és a kishatár- forgalomróL Az utóbbiak kü­lönösen jelentősek dolgozóink kapcsolatainak, barátságának fejlődése szempontjából ; hoz­zájárulnak a múltban népeink közé emelt válaszfalak végle­ges eltávolításához. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság közötti barátságról és együttműködésünkről szólva hangsúlyozni kívánom, hogy az mindkét ország népei ér­dekeinek megfelel, kölcsö­nösen segíti hazai építő­munkánkat, és megfelel a szocializmus általános ér­dekeinek is. (Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents