Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám
f t f V f t KORUNK «• „Megkurtítható’f a metszés À termőkorban lévő, de magukra hagyott gyümölcsfák rendszerint szakaszosan teremnek. Egyik évben nagy termést adnak, ez a „spontán” termő év, amikor azonban alig képződik hajtás és termőrügy. Emiatt a következő évben alig van. vagy egyáltalán nincs termés a fákon, hajtások fejlődnek csak, tehát a fa pihen, „kihagyó” évben van. Ebből azt a következtetést vonták le a régi szakemberek, hogy a terméshozás és a növekedés ellentétes folyamat. Mindazokat a tényezőket, amelyek a növekedést gátolták, a terméshozamok növelőjének tekintették. Ezért a hajtásnövekedés csökkentésére a legkülönbözőbb erős metszésmódokat és a metszést kiegészítő egyéb eljárásokat — köptilvözés, gyűrűzés. rügyfeletti bemetszés stb. — dolgozták ki. Termőegyensúly kialakítása A tapasztalatok és az újabb vizsgálatok azonban bebizonyították,. hogy a hajtásnövekedés jelentős gyengítése fokozatosan a termöfelület csökkenését, és ezzel a terméseredmények visszaesését eredményezi. A gyümölcsfák csák akkor hoznak évről évre nagy és jó minőségű termést, ha középerős és hajtásnövekedésük, egészséges a lombozatuk, bőven van rájtuk termőrész és középdús virágzásnál a virágok nagyobb részéből kialakul, termésképződmény. Ekkor a fák hajtásnövekedése és termőképessége között összhang van. úgynevezett termő- egyensúlyban vannak a fák. Ennek az állapotnak a kialakítására és fenntartására keil tehát törekedni ! A gyümölcsfáik termőegyem- eúlyi állapota a megfelelő táp- ajnyagvisszapátlás, öntözés, ta- lajápolás és növényvédelem mellett, a fák hajtáanövekedé- s.áncfc középerős szinten tartásával biztosítható. A hajtásnö- v&kedés csökkentésire. ' vagy fokozására az egyik leghatékonyabb és leggyorsabb beavatkozás a metszés. À metszés azonban a szüret után a legnagyobb kézimunka- igényű munkaművelet. Ezt dlőször úgy., igyekeztek csökkenteni, hogy a létrák helyett különböző formájú és magasságú emelvényeket készítettek, amelyek könnyebben mozgathatók és nagyobb biztonsággal állnak rajtuk a metszők, mint létrán, tehát növelik a metszési teljesítményt. Szerkesztettek olyan emelvényeket is, melyek hidraulikus emelőberendezéssel a kívánt szintre emelhetők és sülíyeszthetők. mozgatásuk traktorral oldható meg, vagy önjárók. Gépesített metszés A magv erőkifejtést kívánó kézi működtetésű metszőóllók meCIkstt már megjelentek a géppel működtetett metszőollók és metszőfflrészek is. A „géni” metszocillók rendszerint sűrített levegővel működnek, amit közepes teljesítményű traktor állít elő megfelelő teljesítményű légsűrítővel. A sűrített levegőt tároló tartályból több nyomásálló gumitömlő ágazik le, amelyek végén egv- egy dugattyús, vagy egyéb nyomószerkezetű metszőolíó van. A metszőolló nyitott pengével helyezhető a levágandó részhez, majd az olló nyélrészén lévő kar. vagy gomb megnyomásakor összezáródik az olló két pengarés.ze, a 3—5 atmoszféra nyomású levegőtől, és elvágja a vesszőt, a gallyat. Sőt még a vékonyabb ágat is. A,kar, illetve a gomb felengedésekor ismét' kinyílik az olló. A pneumatikus ollókkal tehát a hagyományos metszőollók- nál sokkal kisebb erőkifejtéssel és közel 25 .százalékkal nagyobb teljesítménnyel végezhető a metszés. Fanyíró gépek A gyümölcsfák egyenkénti, egyedi metszése azonban még a „gépi” metszőss&erszámokkal is sok kézi munkával jár. Ezért az utóbbi években egyes országokban olyan eljárásokat dolgoztak ki, amelyeknél a sövénynyíráshoz hasonlóan nyesik a hajtásokat, és csiak az ezután megmaradó koroniarészeken végeznek még egyedi ritkító metszést. ami már jóval kevesebb munkát jelent. A sövényszerű fanyírás- hoe kialakított gépek többsége forgó vágószerkezertű. A vágószerkezet rendszerint egy tengely yégén lévő, vagy egy tengelyen több egymás mellé helyezett karonigjalakú, sebesen köitbeforgó fűrészlap. Traktor hajtja meg a vágószerkezetet és ugyancsak a traktor emelő- szerkezete emeli a kívánt helyzetbe, de lehet a fanyíró gépnek saját meghajtó motorja. A fanyíró gépek az egyes fáik koronáját egyformára, a gép típusától függőéin szabályos gömb, henger, kúp, vagy éppen fordított csonkakúp „fazonúra” vágják. Külföldi vizsgálatok szerint a fordított kúo formájú fakoronák kialakításával, a hagyományos korona- formáiknál elért terméseredmények megtartása mellett, tíz százalékkal is csökkenhet a metszés munkaigénye. A fanyíró gépeknél is figyelemreméltóbbak — különösen most, amikor a nagyfokú gépesítés még túl költséges —, a korszerű, intenzívnek nevezett koranafonmájú termakaros fák és különböző gyümölcssövé- nyetk. Ezeknél metszés helyett a hajtásokat lehajlítják és kezdetben lekötözik, vagy különböző kapcsokkal közel vízszintes helyzetben rögzítik. A hajtások térbeli helyzetének ilyen megváltoztatása általában a kívánatos mértékre csökkenti a hajtásfejlődést, és legfeljebb kismértékű ritkító, .valamint az elöregedett termő- ívrészeket éves vesszőkkel felváltó ifjító jellegű metszésre van még szükség. Mindezek a munkák könnyen el is végezhetők, mert az intenzív faala- koknál a föld közeiébe kerül az ágrendszer. Többek között ezért is indult meg a termő- karos fák és a különböző gyümölcssövények terjedése. KOMISZAR LAJOS — A gyf , ! ! lében lévő ágazatának kezelése köo»yű, és rövid idő jutón kezdenek l.•.... " Az orvosi kutatás névtelen munkatársai Egerek, patkányok, tengeri malacok: névtelen segítőtársai sok kutatónak, orvosnak és biológusnak egyaránt Számos betegség gyógyítása, eredményes műtét felfedezése fűződik fel nem jegyzett nevükhöz. Újabban egyre inkább a majmok lépnek az igényes kutatás korábban használt állatai helyébe. Oka: a rokonság, amely majom és a homo sapiens között van. A Szovjetunió sok kutató- intézete , közül Szuhumiban van az egyik, ahol több mint 2 400 majom segítette a kutatókat az utóbbi negyven év munkái során. A kutatások elsődleges feladata még nem ismert élettani folyamatok és jelenségek feltárása, az ideg- rendszer működésének kutatása, fertőző betegségek kivédésének tanulmányozása, továbbá a szívműködés és a vérkeringés törvényeinek megállapítása. A képen mesterséges úton idéznek elő infarktust a „névtelen munkatárson”, pontosan lejegyezve iá vele kapcsolatosan megjelenő élettani folyamatok görbéit. Az állat meghal, hogy éljen az ember. Tenger a homokban A Lenin nevét viselő kara- kumi csatorna ,153 km-es hosz- szán, Ashabadtól nyugatra lázasan folytatják az építkezést; itt ugyanis a jövő tengerének, a Kopetdatszkoje víztárolónak a duzzasztója épül. Magassága egy 9 emeletes házéval lesz egyenlő. Már nincs messze az az idő, amikor a pusztaságnak ezen a vidékén, mintegy 50 knr-nyi mesterséges „tenger” jön - létre. Ebben a gigantikus „csészében” 1,5 milliárd ih1 víz lesz, amely 70 ezer hektár terméketlen földre hozza el az életet. A víztárolótól nem messze, Geok-Tepe és Baha-den helységek között új település nőtt ki a földből. A térképeken még nem szerepel, de neve már van: Köpet-Dag. Az új település közelében a vizet nyugatra, a Kaszpi-tenger irányába fogják vezetni és az építkezések harmadik szakaszának befejezése után mintegy 220 ezer hektárnyi föld válik öntözhetővé, illetve 150 ezer hektár jelenleg is öntözhető terület vízellátása fog megjávulni. Mesterséges szigetek — hulladékból A környezet tisztaságát fenyegető hulladék- és szemétlavina már-már megoldhatatlanná váló problémájának megoldására érdekes javaslattal állt elő az amerikai tengerészeti hivatal egyik szakembere. Tervet dolgozott ki a szilárd hulladék felhasználására mesterséges szigetek létesítésében a tengerpartok közelében, amelyeket repülőtérnek lehetne felhasználni. Ez egyben mentesítené a repülőterek környékének lakóit a zajártalmaktól is, amelyeket a nagy lökhajtásos gépek idéznek elő. Az ilyen szigetek kiválóan alkalmasak atomerőművek építésére is, mert a hőfelesleget könnyen el lehetne vezetni, s ugyancsak elképzelhető-e hulladékszigetek képítése különlegesen nagy tartály haj ók .ftgÍEöt&& atni által feleslegessé válna a meglévő nemzetközi kikötők rendkívül költséges kimélyítése. Ellenálló rákfajok Több mint száz éve pusztítja rákpestis az európai rákot. A megmaradt állomány is fokozatosan csökken. Ugyanakkor az 1SS0 környékén az USA-ból behozott Cam- barus rákok állandóan terjeszkednek, főleg a szennyezett vizekben. Svédországban az ötvenes években sikerült meghonosítani egy a Cambarus-nál jóval nagyobb, szintén amerikai származású rákfajt, amely közeli rokona az európai, kipusztulófélben lévő, nemes ráknak. Nagyra nő és közvetíti ugyan a rákpestist, de maga nem betegszik meg benne. A betegségekkel szemben rendkívül ellenálló rákfajnak nagy I jövője van Európában. Jelenleg Finnország telepít belőlük jelen- i tősebb mennyiséget,,
