Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám
IPI K lSZ-szervezeteink váljanak a demokratizmus iskolájává Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Emberek közé vágynak A mozgalmi élet demokratizmusa egyben a demokratikus jogok gyakorlásának isko_ Iája is. Itt kell megtanulniuk a fiataloknak az őszinte véleménynyilvánítást, az önállóságot és a közéleti gondolkodást — olvashatták Benizs Sándor mb-titkár írásban előterjesztett beszámolójában, a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának tagjai a vb tegnap délelőtti ülésén, melyen részt vett Bartha György, a KISZ kb munkatársa is. A végrehajtó bizottság elsőként a szocialista demokrácia érvényesülését, továbbfejleszté. sének lehetőségeit, illetve az ebből adódó KISZ-feladatokat vitatta meg. A beszámolóból kitűnt, hogy . az alapszervezeti taggyűléseken, a vezetőségi üléseken, valamint a választott testületek ülésein egyre inten- zívébb a tagok aktivitása, részvétele a döntésekben. A demokrácia érvényesülését azzal is elősegítik, hogy a megyei bizottság mellett rétegtanácsokat hoznak létre. A formailag biztosított demokratizmust meg kell tölteni tartalommal, el kell érni, hogy a KISZ-tagok éljenek a lehetőségekkel, legyenek önállóak, kezdeményezők. Az alapszervezetek váljanak a demokratizmus iskolájává. A vezetőségválasztásokkal kapcsolatban kiemelte a beszámoló, hogy az alapszerveA KISZ Bonyhádi Járási Bizottsága kezdeményezte a község KISZ-fiataljainak azt a szép összefogását, melynek célja, hogy társadalmi munkában a helység kicsinyeinek két játszóteret alakítsanak ki. Ennek kapcsán a KlSZ-bizott- ság és a nagyközségi tanács képviselője felkereste Bonyhád nagyobb üzemeit, vállalatait és a termelőszövetkezeteket, hogy a zetek 45 százalékában sikeresen alkalmazták a jelölő bizottság nélküli választási rendszert, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a módszer megköveteli az erős, kiegyensúlyozott szervezeti életet. A legutóbbi választások során sok fiatal került a különböző társadalmi testületekbe. Ezzel kapcsolatban Fábián Júlia olyan megjegyzést fűzött a beszámolóhoz, hogy ezeknek a fiataloknak több, elsősorban módszertani segítséget kell adni munkájukhoz, mert közülük sokan nem tudják kihasználni ezt a nagyszerű lehetőséget. Eredményesen zárult a •kongresszus tiszteletére kiírt, brigádverseny a szekszárdi műszergyárban. Tizennyolc brigád tett felajánlást és versenyzett az első helyért. A vállalásokban kiemelt helyet kapott a gyár 1971. évi terv- teljesítésére való mozgósítás, a technológia korszerűsítése, a minőségjavítás és a balesetek számának csökkentése. A pártvezetőség, a szakszervezegazdasági vezetők segítségét kérje a játszótér felszereléseinek elkészítéséhez. A gazdasági vezetők támogatják a fiatalok kezdeményezését. így a KISZ-fiatalok már megkezdték a felszerelések készítését, melyek alapanyagát is részben az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek adják. A két játszótér a tervek szerint május elsejére készül el. A vb elfogadta azokat az alapelveket, melyeket a szocialista demokrácia további szélesítése érdekében figyelembe kell venni. Ugyancsak határozatba foglalták azt az intézkedési tervet, mely meghatározza a KISZ VIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásából adódó megyei KISZ-feladatokat. A vb megtárgyalta az 1972. évi nyári vezetőképzés ütemtervét és munkabizottságokat alakított a megyei bizottság által adományozandó vándorzászlók odaítélésére. A megye legjobb ipari, mezőgazdasági és középiskolai alapszervezetének március 21-én adják át a megyei bizottság vándorzászlaját. ti bizottság és a KlSZ-vezető- ség értékelte a brigádok munkáját. Megállapították, hogy a brigádok többsége teljesítette vállalását. Kiemelkedő munkájuk alapján a kongresszusi versenyben a felnőttbrigádok közül a Zipernovsky műszaki szocialista brigádot és a Babits ifjúsági brigádot ter- jesztették fel nagyvállalati elbírálásra. Ennek alapján a napokban ünnepélyes brigádgyűlésen Romhányi Miklós gazdasági igazgató és Gyárfás György szakszervezeti titkár jelenlétében nyújtották át az első helyezést elért Babits brigádnak a serleget, valamint a brigádtagoknak a 400— 400 forint pénzjutalmat. A verseny időszakában létszámnövelés nélkül 480 darabos szalagtervről 750 darabra emelték a Hajdúsági Iparműveknek készülő boyler- hőmérséklet-szabályozó gyártását. Bevezették az önmeó- zást is. Az általuk gyártott termékekre nem érkezett reklamáció, garanciális javításra nem küldtek vissza műszert. Mindez azt bizonyítja, hogy jó a brigád kollektív szelleme, dinamikusan fejlődik tartalmi munkájuk. Sokat foglalkoznak a brigádtagok nevelésével, politikai, szakmai képzésével, tízen vesznek részt a szervezett KISZ-oktaláson. Ketten — levelező tagozaton — technikumban tanulnak. — HJ — Paksi hírek Bált rendez a paksi ifjúsági és úttörőház vasárnap este, az Atlantisz együttes közreműködésével. * Paks község KlSZ-alapszer- vezeteiben az ütemezéseknek megfelelően folynak az akcióprogram-tárgyaló taggyűlések. A KISZ-vezetőségek kérdésére a gazdasági vezetők tájékoztatják a fiatalokat egy-egy üzem, szövetkezet múlt évi terveinek teljesítéséről, illetve az 1972- es tervekről. * A konzervgyár harmadéves konzervipari szakmunkástanulóinak szalagavatóját szómba ton délután rendezik ?. gyár J ebédlőjében. Zenéről az ifjúsú j gi ház magnósklubja gondosko- | dik. A népszámlálás adatai szerint hazánk össznépességének 17 , százaléka 60 évnél idősebb. A hatodik évtizedükön 1750 500-an jutottak túl, s köztük is egyre no a magasabb korcsoportba tartozók szápra. A 70 évesek aránya 1968-ban 32,8 százalék volt, a 60 évnél korosabbak között, a demográfusok előrejelzése szerint 1985-ben ez az arány már 42 százalék lesz. Az öregekről való sokoldalú gondoskodás tehát társadalmi kérdés, egyike legjelentősebb közgondjainknak. Az utóbbi években egyre többet hallat, magáról egy mozgalom: az idős emberek területi gondozása, az egyre szaporodó öregek napközi otthonának hálózata. Az idős emberek 30 százalékának nincs gyermeke vagy más hozzátartozója, s akik nem állnak egyedül a világban, azoknak is csak 40 százaléka lakik együtt gyermekével vagy unokájával. Sok tehát az idős korára elmagányosodott. családi kapcsolatok, hozaátartozók nélkül élő ember. Az ország 244 szociális otthonában a teljesen magukra maradtak közül 27 364-en élnek, — 11 442 férfi, 15 922 nő — és 4320-an várnak elhelyezésre. A szociális otthonok számának növelése nagy költségkihatású, 1970-ben a kisebb férőhely- fejlesztés mellett mindössze négy ilyen új intézmény létesült az országban. Egyébként sem áhítja minden idős ember ezt a megoldást. Társadalmunknak nem az a célja, hogy az idős kort megérve szociális otthonokba vonuljanak, a szocializmustól idegen az öregek karanténja, elszigetelése a társadalomtól. Sokkal inkább az társadalmunk törekvése, hogy az idős emberek a megszokott környezetükben, otthonukban, házukban, kertjükben és lakásukban maradjanak, a megszokott tárgyaik, bútoraik között, a megszokott életközegükben. Az öregek napközi otthonának, illetve klubjainak hálózata segíti a napközbe lassan múló órák kitöltését; helyet, ahová ismerősök közé van hová benyitniuk. Néhány éve még a budapesti trolibuszok vezetői és kalauzai között közismert volt a jelenség, hogy jól fűtött járművükön a téli hónapokban állandó törzsvendégként naphosszat utaztak idős emberek a végállomástól a végállomásig. Nem győzték a fűtést odahaza, vagy egyszerűen emberek közé vágytak? Ez is, az is és még sokféle oka lehetett ennek. Minden esetre ilven előzmények után jöttek létre közerőből és társadalmi kezdeményezésből az első nao- közi otthonok r'hol meleg szoba. meleg ebéd varia a betérőket. A legtöbb helven naphosszat kézimunkáznak, rádióznak. beszélgetnek, sokaknak ez vált legfőbb naoi programjukká. hogy elsétálnak ide. Az egyedüllétre ugvanis még azok is panaszkodnak. akiknek vannak hozzátartozóik. de azok efféez nan dolgoznak. Kezdetben a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek aktívái hozták létre az öregek napközi otthonait. Csepelen a VasÉpítőipari gyakorlattal rendelkező BÉR- ÉS MUNKAÜGYI DOLGOZOL csoportvezetői munkakörbe keresünk felvételre. Jelentkezni lehet a szövetke. J zst személyzeti vezetőjénél, vagy elnökénél, Szekszórd, Rákóczi u. 15. szóm alatt. (378) mű adott jelentős anyagi támogatást a berendezéshez, La- josmizse községben a téeszek vezetek be a vizet, sőt még fürdőszobát is berendeztek, Makón már három' ilyen lakó- területi klub hívogatja az időseket, Kiskunlacházán nemrég televíziót vásárolt számukra a Vöröskereszt, Budafokon a kerületi tanács kétszobás, nagy kertes házat vett meg és rendezett be otthonosan számukra. Máig országszerte 423 öregek napközi otthona jött létre a községekben és a városokban, s ezekben 10 877-en töltik napjaikat. A tanácsok mindenütt gondozónőt neveztek ki az otthonok vezetőjéül, s napi egyszeri, kétszeri étkezést is biztosítanak az arra igényt tartóknak. A tanácsok költségvetésében az elmúlt évben már intézményesen 35 millió forinttal szerepeltek ezek az otthonok, hisz a szakképzett vezetőről, fűttésről, világításról, valamint étkezésről állami szinten történik gondoskodás. Étkezési hozzájárulás 500 forint alatti jövedelem esetében nincs, ezen felül is mindösz- sze 1 forinttól 2,50-ig terjed a fizetendő összeg. Az öregek napközi otthona rendszerint úgy jön létre, hogy a népfront vagy a Vöröske-“- , reszt aktívái felmérik, egy- egy községben vagy kerületben hányán élnek magukra hagyatva, majd pártfogókat keresnek, helyiséget kutatnak fel, eljárnak a téeszek vezetőinél, szakszervezeti bizottságoknál, szocialista brigádoknál és közös összefogással létrehoznak egy kisebb otthont. A fenntartást ezután már a tanácsok biztosítják a községfejlesztési alapból. E felmérésekből az öregek napköziotthona mellett kinőtt egv másik gondozási forma is, a házi szociális gondozói tevékenység, amelyik az előrehaladott korú, nagyon beteg, magukat ellátni képtelen öregeken segít. A házi gondozói hálózat kialakítására most folynak kísérletek Veszprém megyében és Óbudán. Az egy éve tartó akció nagyon sikeres, naponta több száz magányos idős embert látnak el négyórás állásban a házi gondozók. Az igazsághoz tartozik, hogy az öregek napközi otthonának elterjesztése nem volt problémamentes. Kezdetben le kellett küzdeni az idős emberek ellenállását, sokhelyütt különböző előadásokkal, kulturális összejövetelekkel kellett magányukból becsalogatni őket ezekbe a klubokba. Sértette büszkeségüket ez a gondoskodás, „alamizsnát” nem fogadunk el. mondták a közös ebédekre. És valóbán, nem is a szegénység, az ellátatlanság elől érkeznek ide, hanem az egyedüllét elől. Az 1 750 500 hatvan éven felüli népességből 1 450 000 nyugdíjas, vagy járadékos. Ez utóbbiak számára a téeszek, az üzemek egyre rendszeresebb külön juttatásokat is biztosítanak, s a tanácsok az ellátatlanokat állandó szociális támogatásban részesítik. Nem a nincstelenek, a nélkülözők első világháború utáni népkonyháinak felújítását jelentik tehát, az öregek mai napközi otthonai. Sokkal inkább az emberi közösségre, új kapcsolatokra vágyó idősebb nemzedék találkozóhelyei. KOCSIS ÉVA 6 tonnás Toldi toronydaruval DARUZASI MUNKÁT VÁLLALUNK „Szakoly Testvérek" Építőipari Ktsz Szekszórd, Rákóczi u. 15. (374) Ifjúsági brigád alakult a 14-es Autójavító szekszárdi üzemegységében. A tíz fiatal elhatározta, hogy Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából a nagy parasztvezérről nevezi el a brigádot. Terveik között szerepel, hogy 280 órát dolgoznak társadalmi munkában a vállalati tanműhely építésén, valamint védnökséget vállalnak a tűz- és biztonságtechnikai felszerelések karbantartására. Képünkön: a gép jármű-villamossági műhely, a brigád virággal, képekkel gazdagép dekorált munkahelye. Foto; Gottvald Két játszótér — társadalmi munkából A KlSZ-kongressxus tiszteletére A műszergyár legjobb ifjúsági brigádja