Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

IPI K lSZ-szervezeteink váljanak a demokratizmus iskolájává Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Emberek közé vágynak A mozgalmi élet demokra­tizmusa egyben a demokrati­kus jogok gyakorlásának isko_ Iája is. Itt kell megtanulniuk a fiataloknak az őszinte véle­ménynyilvánítást, az önálló­ságot és a közéleti gondolko­dást — olvashatták Benizs Sándor mb-titkár írásban elő­terjesztett beszámolójában, a KISZ Tolna megyei Végrehaj­tó Bizottságának tagjai a vb tegnap délelőtti ülésén, melyen részt vett Bartha György, a KISZ kb munkatársa is. A végrehajtó bizottság első­ként a szocialista demokrácia érvényesülését, továbbfejleszté. sének lehetőségeit, illetve az ebből adódó KISZ-feladatokat vitatta meg. A beszámolóból kitűnt, hogy . az alapszervezeti taggyűléseken, a vezetőségi ülé­seken, valamint a választott testületek ülésein egyre inten- zívébb a tagok aktivitása, részvétele a döntésekben. A demokrácia érvényesülését az­zal is elősegítik, hogy a me­gyei bizottság mellett réteg­tanácsokat hoznak létre. A formailag biztosított demok­ratizmust meg kell tölteni tar­talommal, el kell érni, hogy a KISZ-tagok éljenek a lehe­tőségekkel, legyenek önállóak, kezdeményezők. Az alapszer­vezetek váljanak a demokra­tizmus iskolájává. A vezetőségválasztásokkal kapcsolatban kiemelte a be­számoló, hogy az alapszerve­A KISZ Bonyhádi Járási Bi­zottsága kezdeményezte a köz­ség KISZ-fiataljainak azt a szép összefogását, melynek célja, hogy társadalmi munkában a helység kicsinyeinek két játszóteret ala­kítsanak ki. Ennek kapcsán a KlSZ-bizott- ság és a nagyközségi tanács kép­viselője felkereste Bonyhád na­gyobb üzemeit, vállalatait és a termelőszövetkezeteket, hogy a zetek 45 százalékában sikere­sen alkalmazták a jelölő bizott­ság nélküli választási rend­szert, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a mód­szer megköveteli az erős, ki­egyensúlyozott szervezeti éle­tet. A legutóbbi választások so­rán sok fiatal került a külön­böző társadalmi testületekbe. Ezzel kapcsolatban Fábián Jú­lia olyan megjegyzést fűzött a beszámolóhoz, hogy ezeknek a fiataloknak több, elsősor­ban módszertani segítséget kell adni munkájukhoz, mert közülük sokan nem tudják kihasználni ezt a nagyszerű lehetőséget. Eredményesen zárult a •kongresszus tiszteletére kiírt, brigádverseny a szekszárdi műszergyárban. Tizennyolc brigád tett felajánlást és ver­senyzett az első helyért. A vállalásokban kiemelt helyet kapott a gyár 1971. évi terv- teljesítésére való mozgósítás, a technológia korszerűsítése, a minőségjavítás és a balese­tek számának csökkentése. A pártvezetőség, a szakszerveze­gazdasági vezetők segítségét kérje a játszótér felszereléseinek elkészítéséhez. A gazdasági ve­zetők támogatják a fiatalok kez­deményezését. így a KISZ-fiatalok már meg­kezdték a felszerelések készíté­sét, melyek alapanyagát is rész­ben az üzemek, vállalatok, ter­melőszövetkezetek adják. A két játszótér a tervek sze­rint május elsejére készül el. A vb elfogadta azokat az alapelveket, melyeket a szo­cialista demokrácia további szélesítése érdekében figye­lembe kell venni. Ugyancsak határozatba foglalták azt az intézkedési tervet, mely meg­határozza a KISZ VIII. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtásából adódó megyei KISZ-feladatokat. A vb meg­tárgyalta az 1972. évi nyári vezetőképzés ütemtervét és munkabizottságokat alakított a megyei bizottság által ado­mányozandó vándorzászlók odaítélésére. A megye legjobb ipari, mezőgazdasági és kö­zépiskolai alapszervezetének március 21-én adják át a me­gyei bizottság vándorzászlaját. ti bizottság és a KlSZ-vezető- ség értékelte a brigádok mun­káját. Megállapították, hogy a brigádok többsége teljesítette vállalását. Kiemelkedő mun­kájuk alapján a kongresszu­si versenyben a felnőttbrigá­dok közül a Zipernovsky mű­szaki szocialista brigádot és a Babits ifjúsági brigádot ter- jesztették fel nagyvállalati el­bírálásra. Ennek alapján a napokban ünnepélyes brigád­gyűlésen Romhányi Miklós gazdasági igazgató és Gyárfás György szakszervezeti titkár jelenlétében nyújtották át az első helyezést elért Babits brigádnak a serleget, vala­mint a brigádtagoknak a 400— 400 forint pénzjutalmat. A verseny időszakában lét­számnövelés nélkül 480 dara­bos szalagtervről 750 darabra emelték a Hajdúsági Ipar­műveknek készülő boyler- hőmérséklet-szabályozó gyár­tását. Bevezették az önmeó- zást is. Az általuk gyártott termékekre nem érkezett rek­lamáció, garanciális javításra nem küldtek vissza műszert. Mindez azt bizonyítja, hogy jó a brigád kollektív szelleme, dinamikusan fejlődik tartalmi munkájuk. Sokat foglalkoznak a brigádtagok nevelésével, po­litikai, szakmai képzésével, tízen vesznek részt a szerve­zett KISZ-oktaláson. Ketten — levelező tagozaton — tech­nikumban tanulnak. — HJ — Paksi hírek Bált rendez a paksi ifjúsá­gi és úttörőház vasárnap este, az Atlantisz együttes közremű­ködésével. * Paks község KlSZ-alapszer- vezeteiben az ütemezéseknek megfelelően folynak az akció­program-tárgyaló taggyűlések. A KISZ-vezetőségek kérdésére a gazdasági vezetők tájékoztat­ják a fiatalokat egy-egy üzem, szövetkezet múlt évi terveinek teljesítéséről, illetve az 1972- es tervekről. * A konzervgyár harmadéves konzervipari szakmunkástanu­lóinak szalagavatóját szómba ton délután rendezik ?. gyár J ebédlőjében. Zenéről az ifjúsú j gi ház magnósklubja gondosko- | dik. A népszámlálás adatai sze­rint hazánk össznépességének 17 , százaléka 60 évnél idő­sebb. A hatodik évtizedükön 1750 500-an jutottak túl, s köztük is egyre no a maga­sabb korcsoportba tartozók szápra. A 70 évesek aránya 1968-ban 32,8 százalék volt, a 60 évnél korosabbak között, a demográfusok előrejelzése sze­rint 1985-ben ez az arány már 42 százalék lesz. Az öregekről való sokoldalú gondoskodás tehát társadalmi kérdés, egyi­ke legjelentősebb közgondja­inknak. Az utóbbi években egyre többet hallat, magáról egy mozgalom: az idős emberek területi gondozása, az egyre szaporodó öregek napközi ott­honának hálózata. Az idős em­berek 30 százalékának nincs gyermeke vagy más hozzátar­tozója, s akik nem állnak egyedül a világban, azoknak is csak 40 százaléka lakik együtt gyermekével vagy uno­kájával. Sok tehát az idős ko­rára elmagányosodott. családi kapcsolatok, hozaátartozók nélkül élő ember. Az ország 244 szociális otthonában a tel­jesen magukra maradtak kö­zül 27 364-en élnek, — 11 442 férfi, 15 922 nő — és 4320-an várnak elhelyezésre. A szociá­lis otthonok számának növe­lése nagy költségkihatású, 1970-ben a kisebb férőhely- fejlesztés mellett mindössze négy ilyen új intézmény léte­sült az országban. Egyébként sem áhítja minden idős em­ber ezt a megoldást. Társa­dalmunknak nem az a célja, hogy az idős kort megérve szociális otthonokba vonulja­nak, a szocializmustól idegen az öregek karanténja, elszige­telése a társadalomtól. Sokkal inkább az társadalmunk tö­rekvése, hogy az idős emberek a megszokott környezetükben, otthonukban, házukban, kert­jükben és lakásukban marad­janak, a megszokott tárgyaik, bútoraik között, a megszokott életközegükben. Az öregek napközi otthonának, illetve klubjainak hálózata segíti a napközbe lassan múló órák kitöltését; helyet, ahová is­merősök közé van hová be­nyitniuk. Néhány éve még a budapesti trolibuszok vezetői és kalauzai között közismert volt a jelenség, hogy jól fűtött járművükön a téli hónapok­ban állandó törzsvendégként naphosszat utaztak idős em­berek a végállomástól a vég­állomásig. Nem győzték a fű­tést odahaza, vagy egyszerűen emberek közé vágytak? Ez is, az is és még sokféle oka lehe­tett ennek. Minden esetre ilven előzmények után jöttek létre közerőből és társadalmi kezdeményezésből az első nao- közi otthonok r'hol meleg szo­ba. meleg ebéd varia a beté­rőket. A legtöbb helven nap­hosszat kézimunkáznak, rádi­óznak. beszélgetnek, sokaknak ez vált legfőbb naoi program­jukká. hogy elsétálnak ide. Az egyedüllétre ugvanis még azok is panaszkodnak. akiknek vannak hozzátartozóik. de azok efféez nan dolgoznak. Kezdetben a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront és más tár­sadalmi szervezetek aktívái hozták létre az öregek napkö­zi otthonait. Csepelen a Vas­Építőipari gyakorlattal ren­delkező BÉR- ÉS MUNKAÜGYI DOLGOZOL csoportvezetői munkakörbe keresünk felvételre. Jelentkezni lehet a szövetke. J zst személyzeti vezetőjénél, vagy elnökénél, Szekszórd, Rákóczi u. 15. szóm alatt. (378) mű adott jelentős anyagi tá­mogatást a berendezéshez, La- josmizse községben a téeszek vezetek be a vizet, sőt még fürdőszobát is berendeztek, Makón már három' ilyen lakó- területi klub hívogatja az idő­seket, Kiskunlacházán nem­rég televíziót vásárolt szá­mukra a Vöröskereszt, Buda­fokon a kerületi tanács két­szobás, nagy kertes házat vett meg és rendezett be otthono­san számukra. Máig ország­szerte 423 öregek napközi otthona jött létre a községek­ben és a városokban, s ezek­ben 10 877-en töltik napjaikat. A tanácsok mindenütt gondo­zónőt neveztek ki az otthonok vezetőjéül, s napi egyszeri, kétszeri étkezést is biztosíta­nak az arra igényt tartóknak. A tanácsok költségvetésé­ben az elmúlt évben már in­tézményesen 35 millió forint­tal szerepeltek ezek az ottho­nok, hisz a szakképzett veze­tőről, fűttésről, világításról, valamint étkezésről állami szinten történik gondoskodás. Étkezési hozzájárulás 500 fo­rint alatti jövedelem esetében nincs, ezen felül is mindösz- sze 1 forinttól 2,50-ig terjed a fizetendő összeg. Az öregek napközi otthona rendszerint úgy jön létre, hogy a népfront vagy a Vöröske-“- , reszt aktívái felmérik, egy- egy községben vagy kerület­ben hányán élnek magukra hagyatva, majd pártfogókat keresnek, helyiséget kutatnak fel, eljárnak a téeszek veze­tőinél, szakszervezeti bizottsá­goknál, szocialista brigádok­nál és közös összefogással lét­rehoznak egy kisebb otthont. A fenntartást ezután már a tanácsok biztosítják a község­fejlesztési alapból. E felméré­sekből az öregek napközi­otthona mellett kinőtt egv másik gondozási forma is, a házi szociális gondozói tevé­kenység, amelyik az előreha­ladott korú, nagyon beteg, ma­gukat ellátni képtelen örege­ken segít. A házi gondozói há­lózat kialakítására most foly­nak kísérletek Veszprém me­gyében és Óbudán. Az egy éve tartó akció nagyon sike­res, naponta több száz magá­nyos idős embert látnak el négyórás állásban a házi gondozók. Az igazsághoz tartozik, hogy az öregek napközi otthonának elterjesztése nem volt problé­mamentes. Kezdetben le kel­lett küzdeni az idős emberek ellenállását, sokhelyütt külön­böző előadásokkal, kulturális összejövetelekkel kellett ma­gányukból becsalogatni őket ezekbe a klubokba. Sértette büszkeségüket ez a gondosko­dás, „alamizsnát” nem foga­dunk el. mondták a közös ebé­dekre. És valóbán, nem is a szegénység, az ellátatlanság elől érkeznek ide, hanem az egyedüllét elől. Az 1 750 500 hatvan éven felüli népesség­ből 1 450 000 nyugdíjas, vagy járadékos. Ez utóbbiak számá­ra a téeszek, az üzemek egy­re rendszeresebb külön jutta­tásokat is biztosítanak, s a ta­nácsok az ellátatlanokat állan­dó szociális támogatásban ré­szesítik. Nem a nincstelenek, a nélkülözők első világháború utáni népkonyháinak felújítá­sát jelentik tehát, az öregek mai napközi otthonai. Sokkal inkább az emberi közösségre, új kapcsolatokra vágyó idő­sebb nemzedék találkozóhe­lyei. KOCSIS ÉVA 6 tonnás Toldi toronydaruval DARUZASI MUNKÁT VÁLLALUNK „Szakoly Testvérek" Építő­ipari Ktsz Szekszórd, Rákó­czi u. 15. (374) Ifjúsági brigád alakult a 14-es Autójavító szekszárdi üzemegységében. A tíz fiatal elhatározta, hogy Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából a nagy paraszt­vezérről nevezi el a brigádot. Terveik között szerepel, hogy 280 órát dolgoznak társadalmi munkában a vállalati tanmű­hely építésén, valamint védnökséget vállalnak a tűz- és biz­tonságtechnikai felszerelések karbantartására. Képünkön: a gép jármű-villamossági műhely, a brigád virággal, képekkel gazdagép dekorált munkahelye. Foto; Gottvald Két játszótér — társadalmi munkából A KlSZ-kongressxus tiszteletére A műszergyár legjobb ifjúsági brigádja

Next

/
Thumbnails
Contents