Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám
„Katonáit még élő húsárai megetették’' A% 1514-es felkelés a korabeli dokumentumok tükrében URH rádió a MÁV szolgálatában Az URH rádiózás bevonult a korszerűsödő vasúthálózat életébe is. Rádiókapcsolat van már a fővárost körülvevő — úgynevezett körvasút — összes állomásaival, valamint Budapest—Hatvan—Miskolc—Nyíregyháza pályaudvaraival, illetve a nyílt pályán haladó mozdonyokkal. Az URH rádiózás könnyíti és gyorsítja a munkát. Ezért az idén kiépítik az URH-láncot Budapest—Szob, Budapest—Cegléd—Debrecen—Nyíregyháza—Záhony vonalon is. Képünkön: a körvas* úti meneíirányító munka közben. (MTI foto: Bajkor József felvétele — KS),’ Ncpfrontpolitika À magyar történelemkutatás fontos forrásmunkával gazdagodik a közeljövőben: az Országos Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete közös kiadványként készíti elő az 1514-es parasztfelkelés okmánytárának anyagát. A munkát javarészt Fekete Nagy Antal, a nemrég elhunyt levéltáros állította össze. Az első magyar parasztháborúra vonatkozó levéltári feldolgozásban mintegy 300 okirat szerepel. A többségében latin nyelvű dokumentumok közül számosat már az eddigi irodalom is ismert, jó néhány azonban csak most kerül első alkalommal a nagyközönség elé. A kutatások a hazai levéltárakon kívül kiterjedtek Csehszlovákia, Románia, Nyugat- Németország, Jugoszlávia, Spanyolország, a Vatikán, Velence és Becs levéltáraira is. A Dózsa György korából származó hivatalos iratok között akadnak adománylevelek, pápai bullák, birtokbeiktató leHazánk jobb megismertetése, kulturális értékeink, eredményeink alaposabb bemutatása a célja idei rendezvényeinknek, műsorainknak —, nyilatkozta Oldrich Tesarik, a budapesti Csehszlovák Kultúra igazgatója az MTI munkatársának. — Egyik fő törekvésünk, hogy magyar barátainknak ízelítőt adjunk a csehszlovák művészet különböző ágainak jelenéről, terveiről. Február 18-án például bemutatót rendeztünk a csehszlovák pedagógiai könyvkiadó legújabb termékeiből. A februári fordulat 24. évfordulója alkalmából filmet vetítünk. Ugyancsak februárban magyar—csehszlovák baráti találkozót rendezünk a kisvár- dai járásban, Pilisszántón magyar—csehszlovák barátsági est lesz a helyi művelődési otthonban. Áprilisban a csehszlovák múzeumok és műemlékek című anyagunkat nagyszabású kiállításon mutatjuk be a Rózsa Ferenc utcai csehszlovák klubban, később pedig Győrött, Pécsett és Sopronban és Szegeden. A csehszlovák és a magyar nép munkásmozgalmi hagyományait szemlélteti majd az a dokumentum-bemutató, amelyet májusban a Magyar Partizán Szövetséggel közösen rendezünk. A tárlat anyagát hadtörténeti és munkásmozgalmi múzeumokból kölcsönözzük. Ugyancsak kiállításon emlékezünk meg Lidice fasiszta lerombolásának 30. évfordulójáról, a nyár folyamán baráti heteket, találkozókat rendezünk majd többek között ' Veszprém és Békés megyében. — A csehszlovák—magyar politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok alakulásáról, együttműködésünk eredményeiről szeptemberben kiállításon tájékoztatjuk az érdeklődőket. Az ősz programiának kiemelkedő része Ján Cikker állami-díjas szlovák zeneszerző estiének megrendezése. December eleién kerámiatárgyak. textiliák. fénykének segítségével igyekszünk a mai csehszlovák lakáskultúrát a magyarországi közönség elé tárni. Ugyancsak az év vége felé kerül sor Jiri Trnka emlékestünkre. ameivon a világhírű rajzfilmrendező több alvelek, megyei vizsgálati levelek, valamint úgynevezett „bevallási levelek is" amelyekkel Magyarországon a közjegyző funkcióját is betöltő egyházi testületek látták el a kérelmezőt. A legkorábbi híradás a XVI. századból Héderfáy Barlabási Lénárt erdélyi alvajda Szeben város uraihoz intézett levele, amely már 1507-ben „közveszélyesnek” titulál egy bizonyos Dózsa György nevű székelyt. Az 1514-es felkelés előzményeivel, megindulásával kapcsolatosan egyik legfontosabb dokumentum X. Leó pápa több mint ezer soros bullája, amelyet 1513. szeptember 13-án keltezett és amelyben Bakócz Tamás esztergomi érseket bízza meg a keresztes háború megszervezésével. Ebben X. Leó azt is előírja, milyen egyházi jövedelmeket lehet a hadviselés céljaira fordítani. A Dózsa-féle híres ceglédi proklamációt a XVIII. századi szerzők közül is többen kiadták, de a most megjelenő kotását vetítjük le. Az év utolsó hónapjában közös hangversenyen lép dobogóra székházunkban a magyar rádió és a broni rádió gyermekkórusa, s kiállításon találkozhatnak a nézők a Svejk első illusztrátorának, Josef Ladanak a műveivel. (MTI), „A valóságban sokkal többet számit a népfrontpolitika, a szövetségi politika, a párton» kívüliek és kommunisták fó egyetértése, együttműködése, mint ahányszor erről az emberek beszélnek." (Kádár János elvtárt felszólalásából a tavalyi újságíró-aktíva- értekezleten), A megye élete kicsiben, a helyi sajátosságoknak megfelelően tükrözi az országét. A Hazafias Népfront közelgő kongresszusa előtt a rádió, televízió és a napilapok az eddigieknél is sűrűbben foglalkoznak a népfront tevékenységével. Feleslegesen? Az igenlő választ erre a kérdésre esetleg az mondathatná valakivel. hogy hiszen a népfront mindenhol jeleli van, életünk szerves része, minek ennyit beszélni róla. A tagadót ugyanez, hiszen az emberi léleknek egy régi, a pszichológusok által jól ismert törvénye, hogy nem sok figyelmet szentel annak, amit mindennap lát, ami folyvást jelen van és élete szerves részévé vált. A Hazafias Népfront ugyanis ilyené* éppen ezért a magyar belpolitikai élet egy történelmünk során soha nem látott módon széles körű szervezete. Ha Dunaföldvárott parkosítják az ősi vár körüli hegytetőt, ha Faddon törpevízművet építenek, ha bárhol egyebütt hely- történeti bizottság alakul, akkor a szervezés, irányítás mögött a népfront tevékenységét kell keresni. A népfrontét, mely párttagot és pártonkívü- lit. nemre, korra, felekezetre való tekintet nélkül összefog a köz érdekében. A köz érdeokmánytárban szerepel először teljes szöveggel. Itt a kereszteshad főkapitányát, Székely Györgyként emlegetik, „csak mint a király és nem mint az urak alattvalóját”. Dózsa a ránk maradt feljegyzés tanúsága szerint felhívással fordult a mezővárosok, falvak szegényeihez, zászlói alá szólítva őket. Egy másik oklevélben Ulászló király azt parancsolja a kereszteshadba jelentkező parasztoknak, hogy térjenek vissza földesurukhoz. Ulászló említést tett arról is, hogy értesülései szerint egyesek csak azért nem merik otthagyni a sereget, mert tartanak földesuruk esetleges bosszújától. 1514. május 24-én kelt levelében Bakócz Tamás bíboros- érsek arról értesíti az egyházi vezetőket, hogy hadjáratát alkalmasabb időpontra kívánja halasztani. Indoklásul azt hozza fel, hogy a jobbágyok az adók megtagadására vetemedtek és nem egy helyen a nemesek ellen fordultak. Ulászló király 1514. július 24- én segélykérő sorokat intézett a városok vezetőihez. Ugyancsak a királytól maradt ránk az a levél, melyet az osztrák császárnak címeztek, és amelyben az aláíró beszámol Dózsa, azaz Székely György elfogásáról és kivégzéséről: „Székely Györgyöt tüzes vassal megkoronázták és az általa hajdúknak nevezett katonáit még élő húsával megetették, utána holttestét négyfele vágva széevenfára szegezték”. Ugyanakkor ezekben a napokban Nagyvárad környékén „Lőrinc pan tovább lazított” a temesvári csata után sem sikerült tehát telesen elfojtani a felkelést. (MTI). két természetesen a párt politikája képviseli, így magától értetődő, hogy aki a népfront politikáját elfogadja, az elfogadja a szocializmus építését is. Ezek ismeretében próbálkoztunk meg néhány nappal ezelőtt egy alkalom szülte körkérdéssel. A körkérdésekkel azonban mindig baj van. A megkérdezetteket soha nem a Véletlen sodorja a kérdező elé, hanem a tudatos, vagy tudattalan választás. Kivételt képeznek persze a tudományos módszerekkel dolgozó közvéleménykutató intézetek, például a Gallupék, vagy a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutató Csoportja. Ezek választása mindig tudatos, sőt matematikai precizitású. Gyakran baj van azonban, a kérdések megfogalmazásával is. Vagy túlságosan egyértelműek és éppen ezért csak egyféle választ tesznek lehetővé, vagy komplikáltak és annyi töprengést igényelnek, hogy mindenkinek elmegy a kedve a választól. Esetleg azért meglepőek, mert annyira mindennapiak, hogy senki nem szokott gondolkodni felettük. Az iránt érdeklődtünk, hogy kiben, mit ébreszt az a szó, hogy „népfrontpolitika”? Nem számítottunk szabatos fogalmazásra és eleve gyanússá tett volna mindenkit egy rögtönzött kiselőadás. Inkább az élet árnyalataira, sokszínűségére voltunk kíváncsiak, hiszen a Hazafias Népfront feladatainak sokoldalúságára éppen az jellemző, hogy alkalmazkodnia kell az élet, az emberek, óhajok, szándékok és érzelmek sokféleségéhez. A tamási bútoráruház vezetője: — Három gyerekem van. Elsős gimnazista, nyolcadik általános iskolás és ötéves. Szerintem már az iskolában, az osztályfőnöki órákon el kellene kezdeni a tanítását, Hogy minden gyerek tudja, kik a vezetőink, kik alá tartozunk, kiket választottunk meg. Egy frissen, néhány hete, leszerelt katona ugyancsak Tamásiban : — A népfrontpolitika pontosan az, amit hirdetnek. Úgy akarom mondani, hogy őszinte. Dekoratőr, ugyanitt: — Hozzásegít állampolgári jogaim gyakorlásához. Egy esőkabátos férfi, aki január 21-én déli egy óra tájban szállt le a főtéren a Vörös Csillag Tsz vontatójáról: — Mi jut nekem erről eszembe? Ne haragudjon, de majdnem semmi... Idős bácsi, aki a járási párt- bizottság előtt éppen gödröt ásott egy pázsitmenü karónak: — Lehet dolgozni, kérem, ezt! És ez fontos! A Dám-hotel vezetője: — Nekem a rétegprogramok fontosságát. Ne lepődjön meg, a nőkre gondolok. Negyvenöt dolgozónk közül huszonöt nő és egyáltalán nem közömbös, hogy milyen elvek szerint fog-t lakkoznak, foglalkozunk velük. A községi plébános: — Nem haragszik, ha nem nyilatkozom? Faddon a vezető gyógyszerész: — Nálunk a Hazafias Népfront előírt tervei szerint végzi kötelességét. Segített például a törpevízmű létrehozásában. Idős asszony ugyanott, a Lenin Tsz tej boltja előtt, este hét óra tájban: — Gyűlésekre jár a fiam! Adminisztrátornő a szekszárdi Berzsenyi utcából; — Nyugalmat! * A körkérdésekkel többnyire baj van. A megkérdezetteket soha nem a véletlen sodorja a kérdező elé, hanem a tudatos, vagy tudattalan választás. A válaszok néha azért meglepőek, mert maga a kérdés is annyira mindennapi volt, hogy senki nem szokott gondolkodni felette. A választók joga, az őszinteség, az állampolgári jogok gyakorlása, a munka lehetősége, a nők helyzete, törpevízmű, véleménycserék, nyugalom. Éppúgy az élet árnyalatai, mint a tájékozatlanság, vágy annak joga, hogy valaki megtartsa véleményét magának. A Hazafias Népfront programja, tevékenysége, politikája azélet sokszínűségét tükrözi. O. I. 1972. február 24. Színes, vonzó program a budapesti Csehszlovák Kultúrában Oldrich Tesarik igazgató nyilatkozata
