Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
\ 1 t ’ \ * Nem a tanácson múlott Miért késett Áz igazság hangja Harminc éve jelent meg az illegális Szabad Nép az építők KlSZ-lakásakciója? 1942 februórjóbon adta ki a párt nagyon kezdetleges technika, val az illegális Szabad Nép első számát. Javában folyt a szovjet- ellenes háború, ami együttjárt a kommunisták és a demokratikus erők üldözésével. Ebben az ország katasztrófáját jelentő időszakban szólalt meg a párt hangja a Szabad Népen át, hogy utct mutasson és leleplezze a fasiszta demagógiát, megbélyegezze a gyilkosokat és felrázza a nemzet becsületes, hazafias erőit, mozgósítva őket a német militarizmus és magyar csatlósaik elleni harcra. A pártnak ekkor már évek óta nem volt Magyarországon előállított újságja. Hiányzott a szerkesztő gárda, a nyomdai és terjesztő apparátus is. Horthyék lapjai, a rádió és a filmek árasztották el az országot a háborút dicsőítő hazugságaikkal. Kellett tehát egy orgánum, amely megmondja az igazságot és cselekvésre buzdítja a nemzet egészséges erőit a haza megmentésére. Nem lehet eléggé méltatni azt a felvilágosító és mozgósító munkát, amelyet a titokban szerkesztett, nyomtatott és terjesztett Szabad Nép töltött be a szakadék szélére sodort Magyarország életében. A Szabad Nép bár nagyon kezdetleges eszközökkel készült, s technikailag nem versenyezhetett a korszerűen előállított lapokkal, mégis üstökös fényével csillogott, amikor a haladó erők élére állva követelte, hogy vessenek véget a haszontalan vérfürdőnek. Fennen hirdette egyik számában: „Abba kell hagyni a háborút! Szakítani kell Magyarország elnyomóival! Ki kell lépni a háromhatalmi szövetségből. Ez a szövetség Magyarország életét, vérét és nemzeti becsületét veszi el". A párt illegális lapja felszólított mindenkit, hogy világnézetre való tekintet nélkül egyesítsék erőiket a különbéke megkötésére, a szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtésére. Harcba szólított mindazok ellen, akik folytatni akarták a nemzetvesztő háborút. A nemzet gyilkosai megrettentek ettől a hangtól és nagy apparátussal vetették magukat az illegális Szabad Nép nyomába. Az ötödik szám megjelenése után nyomára akadtak a szerkesztő, nyomdász- és terjesztő apparátusnak. A fasiszták karmai közé került Rózsa Ferenc elvtárs, a Szabad Nép első szerkesztője. Embertelenül meggyötörték, de nem tudták árulásra bírni. Kioltották életét. A többieket is börtönbe zárták, vagy internáló táborba küldték. Bár az osztályellenség egy időre megakadályozhatta a Szabad Nép rendszeres megjelenését, de az eszme, amely a párt lapjával behatolt a magyar társadalomba, nem maradt nyomtalanul. 1944 végén, az időközben újra megjelenő Szabad Nép meghirdeti a fegyveres harcot, s ezt írja vezércikkében: „A nemzeti ellenállás aktív, fegyveres, felszabadító harcát fokozni, ez ma a párt, a munkásosztály, s a magyar nép legfőbb feladata. Ezt követeli ma tőlünk a nemzet becsülete". S a lelkesítő felhívás sem volt pusztába kiáltott szó. Elvezetett a Gömbös-szobor felrobbantásához, a nyilas-házak elleni támadásokhoz, német gépkocsik elleni merényletekhez, s a városi színházbeli nyilasgyűlés szétzavarásához. A Szabad Nép hősi harcot vívott a fasizmus ellen a nemzet fennmaradásáért és boldogabb jövendőjéért. A harmincadik évfordulón kegyelettel adózunk az illegális Szabad Nép szerkesztőig nyomdászai és terjesztői előtt. CB.J A Tolna megyei Népújság f. hó 26-i számában cikk jelent meg az építők KISZ lakásépítő akciójának eddigi előkészítéseiről és az akció jelenlegi helyzetéről. A cikk tartalmának megis- mérésé után arra az elhatározásra jutottunk, hogy szükséges, illetve célszerű lenne a közvélemény, a város lakóinak teljes értékű tájékoztatása érdekében kiegészíteni az írást, hogy a sok embert érdeklő és foglalkoztató téma objektív és helyes megvilágításban kerüljön az olvasó elé, A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál 1970. évben egy rendkívül progresszív kezdeményezés indult meg főként fiatal dolgozók részéről, amelyet a vállalat vezetése elismerésre méltó módon azon. nal felkarolt. Ez a kezdeményezés a fiatal dolgozók lakásproblémájának önerőből való megoldását célozta vállalati, társadalmi segítséggel. A városi tanács vb vezetése igen nagy örömmel fogadta ezt a kezdeményezést, kész volt mindenben a rendelkezésre álló lehetőség figyelembevételével, az akció sikerét előmozdítaná. Azonnal megbeszélésre Jöt- ■ tek össze az összes érdekeltek, akik a KISZ építési-akció irányításával foglalkoztak. A város az építkezés helyéül több alkalmas területet kínált fel, amelyek vagy közművesítettek voltak már, vagy a tanács, jelentős segítséggel járult volna hozzá azok közművesítéséhez. Az Állami. Építőipari. Vállalat vezetése és a lakásépítés szervezői elsőként az általunk felkínált Bezerédj—Széchenyi utca sarkán félig leszanált területet vették figyelembe. E területen a tanács vállalta volna a terület teljes további leszanálását, a még ott lévő lakók elhelyezését és az előzetes szükséges tervezéseket- Azonnal intézkedtünk is 77 000 forint értékben programjavaslatot készíttettünk a tervezővel, .244 000 forint költséggel talajmechanikai vizsgálatot végeztettünk. Mindezek ellenére a vállalat 1970. november 24-én a területről lemondott azzal, hogy az építkezést sürgősen akarja kezdeni, de nem látja e helyen biztosítottnak a lakások fűtési lehetőségét, másrészt félő. hogy a város e pontján igényes városképi szempontok miatt a létesítendő kb. 100 lakásos épület homlokzata és általában egész külső megjelenése drágító tényezőként fog jelentkezni és veszélyezteti a lakásépítés sikerét. Az ismételt tárgyaláson az illetékes vezetők új területet választottak, nevezetesen a városi tanács korábban elkészített rendezési terve alapján a Kálvária-hegy oldalában a Munkácsy utca feletti területen Véltek megvalósíthatónak az építkezést. A KISZ-akció igényének megfelelően módosítottuk a beépítés tervét, melyet a tervező vállalat 1971. szepNépújság 3 1972. február 1. tember hónapban szállított le kb. 60 000 forint tervköltség mellett, melyet a városi tanács kifizetett. Itt poligonos technológiával tervezték megépíteni a lakásokat, néhány hónap után azonban olyan közlést kaptunk, hogy a gazdaságossági számítások elvégzése után kiderült, a poligonos tech. ' nológia, darupálya, darumoz- giatás és egyebek miatt a hegyoldal beépítése’ számunkra nem gazdaságos, ezért e területen való építkezéstől elálltak Az akció vezetőinek kérésére új tárgyaláson új terület beépítésében állapodtunk meg. Az illetékesek kérésére harmadik telepítési helynek a Déli kertváros peremén a Kövendi S. utca melletti terület került kijelölésre ,1971. május 3-án. Megállapodásunk lényege a terület kijelölése mellett a következő volt: A tanács > megrendelj a beépítési, kisajátítási és közműterveket. Az igényelt területet a kisajátítási árnak megfelelő telekár mellett az építőknek átadja. Lakásonként 20 000 forint költséggel hozzájárul a lakások közművesítéséhez, a tömbfűtőműre való rákötésért térítést nem kér, de anyagiak hiányában már nem tudja vállalni a tömbfűtőműtől vezető fű- tővezetéik kiépítését A városi tanács ismét sietve intézkedett. A megállapodásban. szereplő terveket megrendelte, à tervező Vállalat azokat gyorsított ütemben leszállítót* ;■ I.. ■’ • : ________________— T akaros, formás a ház. Az udvart egy kerítés osztja ketté, első felében, az utca felől virágágyások nyújtóznak, míg hátul mindenféle alkalmatosságok sorakoznak. A kapunyitás hangjára egy férfi néz ki a ház végéből. — Molnár Bélát keresem. A férfi előlép, csizmás lábát szorosan egymás mellé zárja, tiszteleg, s mosolyog hozzá. — Én vagyok. — mondja. így ismertein meg Molnár Bélát Nagydorogon. — Mi járatban van? — kérdi. — Beszélgetni szeretnék. — Már kivel? — Molnár - Bélával, a tanácstaggal. — No, akkor gyerünk befelé. Ezt nem tudjuk csak így álldogálva elintézni. Megyünk végig az udvaron. — Fát vágok éppen. Most jöttem meg, kint voltam a kerületemben, —- szól vissza. A konyha ablaka párás, apró vízcsíkok kanyarognak az üveglapokon. Molnárné a konyha melletti helyiségben mos. — Ne féljen, nem zavarj :— nyugtat Molnár Béla r— jönnek hozzánk alkalmatlanabb időben is. De ez nem baj, megszoktuk már. a .tanácstagsággal velejár. Búg a mosógép. Molnár Béla letelepszik az asztal mellé. — Hát csak tessék, kérdezzen. — Mióta, él Nagydorogon? — 1963 novemberében nyugdíjba kerültem. Akkor jöttünk végleg ide. — Hol dolgozott? — Huszonnyolc évig katona voltam, tiszthelyettes. Hosszú lenne mindet elsorolni, ahol szolgáltam. A féleségem nagy- dorogi, én meg 1944-ben. itt ta, melyért a városi tanács 260 000 forintot fizetett ki. Időközben az építési akció vezetése is bizonyára elemezte és egyeztette a tervezőkkel a fűtőmű-rákapcsolás. valamint a szennyvízbekötések várható költségeit, és sajnos több hónapi késéssel ismételten közöltek, hogy a várható magas költségek miatt e területen sem indulhat meg a várva várt lakásépítési akció. így jutottunk el pillanatnyilag az ún. Hermann Ottó lakótelep területére, ahol a IV. ötéves tervre beütemezve OTP- társasház építési akció van folyamatban. Az építőipari vállalat kérésére ott átütemeztük az OTP-vel egyetértésben e terület beépítését és a KISZ- akció számára megnyitottuk. E területet a tanács közműfejlesztési hozzájárulás figyelem- bevételével közművesíti, biztosítva a bekötési lehetőséget az építkezés befejezéséig. Jelenleg mind a négy — Építőipari Vállalat által kért — terület beépítésre rendelkezésre áiL őszintén reméljük, hogy bármilyen technológiát választ az építőipari vállalat a KlSZ-há- zak megépítésére, ezúttal siker koronázza ezt az építési akciót. Úgy gondoljuk, ebben a megvilágításban kissé más értékítélet adható a városi tanács vezetésének a KISZ-akcióban kifejtett munkájáért, vagy általában hozzáállásáért. Császár József tanácselnök Egyszerű katonáskodtam, a fronttal kerültem ide. itt is estem fogságba. Akkor ismertük meg egymást. így kezdődött 1945- ben párttag lettem. — Mióta tanácstag? —- 1967 óta Azelőtt önkéntes rendőr voltam. Nyughatatlan, örökmozgó ember vagyok. Mindig találtam valami társadalmi munkát. Aztán tanácstag lettem. Sok a gond, a nehézség, de az öröm is. — Mi jelent örömet? Molnár Béla egészen belemelegszik a beszélgetésbe. Alighogy leültünk, kis idő múltán levette kabátját, csak így mellényesen ül szemben velem. — Az én örömöm? Elég sok van. Ami mostanában a legjobban esett, hogy nemrégiben felkeresett a volt parancsnokom. Gondolnak rám, az öreg katonára. Mostanában ezerötszáz forint pénzjutalmat is kaptam. — Látom, félig-meddig most is katonaruhában van. — Ezek régi holmik, befogtam őket, de az egyenruhám is itt van a szekrényben. Ha olyan alkalom adódik, bizony előveszem és abban megyek végig az utcán. Olyankor nagyon jól érzem magam. — Az előbb az örömeiről kérdeztem. Most az érdekelne, hogy mint tanácstag, minek örül a legjobban? — Mindenekelőtt, ha valamit sikerül elintézni... — Mondjuk így, hogy kijárni? — Nem. ez nem jő kifejezés. Engem nem tartanak a választóim afféle kijáró embernek. Csak olyan ,ü"vrWen keresnek fel, ami — legalább dolog ez egy kicsit — közügy. Szóval, visszatérve az örömökre, bizony az esik a legjobban, mikor az utcán megyek, megállítanak, megszólítanak. Kérnek valamit vagy megköszön nik a munkámat. — Sokan ismerik Nagydorogon? — Talán mindenki. Ami a legfurcsább az egészben, én mindenkinek Béla bácsi vagyok itt, ha idősebb, ha fiatalabb is nálam. — Megbecsülik? — Talán nem csalódom, ha azt mondom, igen, egészen biztos. Nap mint nap érzem ezt. Amikor negyedévenként bejárom a három utca házait, mert ennyi tartozik az én körzetembe, még jobban meggyőződhetek róla. Szívesen látnak, vendégként fogadnak, — Jó ezt hallani. — Mást nem is hallhatna tőlem. Csak azzal a tanácstaggal elégedetlenek a választóig aki nem tudja kellőképpen ellátni ezt a feladatot. Arról meg az a véleményem, hogy mielőbb mondjon le. Elképzelhető, valakiről feltételezik, hogy jól helyt fog állni, megválasztják. Végül meg ő jön rá, hogy nem bír a sok gonddal, feladattal. Aki így ján ne csinálja tovább. — Mit gondol, mi a jó tanácstagi munka lényege? — £ pártatlanság, a józan ítélőképesség. Tudni kell, hogy mi a fontosabb, aszerint utána járni. A legfontosabb a mi munkánkban a közös bizalom. — Még csak annyit kérdeznék, hogy a tanáccsal milyen a kapcsolata? — Nagyon jó. Annyi az egész, hogy én számítok rájuk, ők pedig rám. Egyszerű, világos dolog ez. Béla bácsi kikísér a kapuig. — Sietek, befejezem ezt a favágást, mert mennem kell a tanácsra, van egy kis dolgom. VARGA JÓZSEF Diákszínpadok vetélkedője Vasárnap a szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési kö2pom/t koncerttermében több mint kétszáz főnyi közönség nézte végig a Tolna megyei diákszínpadok vetélkedőjét. Négy középiskola — a szekszárdi Garay, a dombóvári Gőgös Ignác és a simontor- nyai Vak Bottyán Gimnázium, valamint a palánkj Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközép- iskola — diákszínjátszói vettek részt a versenyen. A Garay Gimnázium diákszínpada lett az első. a második helyet pedig a Garay Gimnázium önképzőkörének színjátszói szerezték meg. A harmadik helyen a simontornyaiak és a dombóváriak osztoztak. Az első helyezett diákszin- pad „így látjuk mi” című szatirikus hangvételű műsora a maximalizmusról szólt és bemutatta, hogyan látja ezt a kérdést a diák, a tanár és a szülő. A vetélkedő győztese részt vesz a diákszínpadok harmadik országos vetélkedő. Jón, melyet április 6 és 9 között Csurgón rendeznek meg.
