Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

f 1 1 w Irkutszk kincsei között V. D. Szocsava professzor, akadémikus, az Irkutszki Aka­démiai Intézet elnöke. A magyar—vietnami barát­ság alapját a közös törekvés képezi: mindkét ország, a kommunisták vezetésével a szocializmus építésének útját járja. Ez egymagában is ele­gendő ahhoz, hogy a két nép, a két kormány, a két párt test­véri kapcsolatban legyen egy­mással. A magyar—vietnami kapcsolatok alakulását azon­ban sajátosan* befolyásolja az amerikai imperialisták több mint egy évtizede indított tá­madása a szocialista építést folytató Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen. Nem egyszerűen elvtársi kötelesség, de az emberek közötti termé­szetes szolidaritás parancsa, hogy ilyen helyzetben a Ma­gyar Népköztársaság minden tőle telhető segítséget megad­jon a távoli, veszélybe jutott, sokat szenvedő népnek. A ma­gyar kormány 1968. április 18-i nyilatkozatában így fogalmaz, ta meg ilyen irányú elkötele­zettségünket: „A Magyar Nép- köztársaság kormánya és népe a vietnami háború egész tör­ténete során mindig kész volt arra, hogy lehetőségeinkhez mérten, a vietnami, a magyar nép, s a nemzetközi béke és biztonság érdekeinek megfele­lően politikai, diplomáciai és anyagi támogatásban részesít­se a vietnami nép igazságos és jogos ügyét.” Épnek a növek­vő segítőkészséynek egvik megnyilvánulása Fock Jenő­nek, a Minisztertanács elnöké, nek látogatása is. A Magyar Szocialista Mun-' káspárt, a kormány, a magvar társadalmi szervek mindenkor támogatták a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány békejavaslatát, és leleplezték az amerikai imperialisták egész Indok ín át lángba és vér­be borító politikáját. Az Or­szágos Béketanács január de­rekán elfogadott, , munkaprog­ramja is tükrözi ezt a folya­matos segítőkészséget. A prog. ram szerint magyar küldöttség is részt vesz a februári, Ver­sailles-} nemzetközi indokínai szolidaritási találkozón, vala­mint az Ugyanebből a célból összehívott szakszervezeti vi­lágkonferencián. E hatalmas méretű konferenciák határo­zatai alapján szervezik meg hazánkban az idei társadalmi megmozdulásokat. Ebben az esztendőben ötven sebesültet hívnak meg magyarországi gyógykezelésre. Az ilyen be­tegekkel foglalkozó magyar orvosok nemrégiben cserélték ki tapasztalataikat, hogy még jobb eredménnyel gyógyfhas- sák az ezután érkező vietnami betegeket Közismert, milyen hagy számban képeznek nálunk kü. lönféde szakmájú vietnami szakembereket. Magyar szak­emberek járnak a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és adják ott át tapasz talatai- kat. À magyar sajtó, a rádió, a televízió, a film, a könyvki­adás, a közoktatás is nagy fi­gyelmet fordít a vietnami há­borúra. Még sosem fordult elő nálunk, hogy egy távoli ország sorsát ilyen tömegek kísérték figyelemmel. A nálunk járó vietnami vendégeket is meg­lepi. hogy a kis iskolások, ta­nulatlan falusi öregasszonyok is mennyit tudnak a vietnami népről, annak harcáról. A nő­szervezet által megindított ta- karó-akcióban hatalmas tömé. gek vették tevékenyen részt; sokszor maguk a megmozdu­lások szervezői lepődnek meg, milyen visszhangra találnak a vietnami szolidaritási akcióra buzdító felhívások. Nem köz­hely, hogy nálunk az emberek magúkéinak érzik Vietnam ügyét; a magunk szabadság- szeretete is arra ösztönöz, hogy segnsuK ezt a szaDaasagat no­siesen védő, bátor népet. Ha gyárainkban a munkások és a mérnökök megtudják, hogy Vietnamba szánt termé­ken dolgoznak, megkétszerezik erőfeszítésüket. Ez volt a helyzet a Dunakeszi Járműja­vítóban, ahol a kommunista műszakokból összegyűlt pénz­ből. továbbá több üzemi, gyá­ri, iskolai gyűjtésből össze­jött összeg felhasználásával kilenc felújított személyszállí. tó vagon készült a Vietnami Demokratikus Köztársaság ré­szére. Jelentős feladat volt, hiszen egy-egy vagon csaknem kétmillió forintot ér. A ha­táridő nagyon rövid volt. Ezért a legtöbb szocialista brigád többször is túlórázott, de időre elkészült a vállalt munkával. A kilenc vagon elindulhatott Hanoi felé. Az amerikai bombázások egyik célja az észak-vietnami vízrendszer tönkretétele. A legfontosabb táplálék ott a rizs, amelynek köztudottan sok öntözésre van szüksége. Ennek megbénítására bombázták pél­dául sok alkalommal a HS jelzésű völgyzáró gátat, vala­mint a Quang Binh tarto­mányban lévő csatornahálóza. tot. A Vietnamban már műkö­dő magyar szivattyúk, úszó vízkivételi művek és más be­rendezések mellé legutóbb a magyar falun eredménnyel működő hidroglóbuszok is megjelentek távoli barátaink­nál. Egy ilyen víztorony látja el vízzel a Trai Goban létesí. tett baromfitelepet. A ma­gyar tervezésű „húsgyárba” az Uraiújfalui Állami Gazdaság szállított 30 ezer kiscsibét. Ez az üzem is bekapcsolódik a Vietnami Demokratikus Köz­társaság hosszútávú baromfi­programjának végrehajtásába; húst és tojást ad a vietnami fővárosnak. A vietnami állami gazdaságok eredményesen fog. lalkoznak a tőlünk odavitt in­tenzív kukoricafajták megho­nosításával. A most bevezetett magyar fajták segítségéveimé, hány év alatt megkettőzhetik, tíz év alatt ötszörösére emel­hetik a hektáronkénti termés- eredményt. Már épülnek Hanoiban azok a kisüzemek, árhelyekhez a SZOT adott anyagi, a magyar ipari műszaki segítséget. Ezek közül az első a Vietnam II. fi- nomkerámia-üzem, amely mű. követ, cementárut, cserepet és téglát is gyárt majd. Négy magyar építész terve­zi azt a hanoi anya- és cse­csemővédő intézetet, amely a Nemzetközi Demokratikus Nő- szövetség gyűjtéseiből épül majd fel. Magyar kórházi be­rendezések is működnek Viet. narhban. A Medicor techniku­sai helyezték azokat üzembe és tanították be vietnami ke­zelőiket. Igén sok magyar gyógyszert használnak fel a há­ború sújtotta országba. Mosd folyik Magyarországon —• a többi között — Vietnam részé, re egy ötszáz ágyas kórház tervezése ia. Mindez csak egy része an­nak a testvéri segítségnek, amelyet a Magyar Népköztár­saság nyújt a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak. Az indokínai háború magyar ügy: Vietnam győzelme az Egye­sült Államok csapatai fölött a mi békereményeinket is meg­sokszorozza. Nemcsak testvé­ri kötelesség, de nemzeti éc- dek is tehát, hogy minden se­gítséget megadjunk a meg­támadott Vietnami Demokra­tikus Köztársaságnak és hősi­esen harcoló népének. MÁTÉ GYÖRGY II. Gyermekkorom egyik ked­venc olvasmánya volt Verne Gyula Strogoff Mihály című regénye. Az író hősét az 1870- es években Irkutszkba is el­kalauzolja. Verne így írja le az akkori várost: „Irkutszk Kelet-Szibéria fővárosa. Nyu­galmas napokban 30 ezren lakják. Az Angara jobb olda­lán az egész meredek parton templomok sorakoznak. Közü­lük is kimagaslik a székesegy­ház. És festői rendetlenségben elhelyezett házak tarkádnak. Kicsit messzebbről, a Szibériai Út mentén 20 versztányira emelkedő hegyről nézve a ku­polák, a minaretszerű tornyok és magasba nyúló csúcsok, a japán vázákra emlékeztető ha­sas tetők, keleti külsőt köl­csönöznek neki. De a város­nak ez az arca eltűnik, mi­helyt az utazó átlépi a város­kaput. A félig bizánci, félig kínai várost európaivá vará­zsolják a gyalogjárókkal sze­gélyezett, árkokkal átszelt, ha­talmas nyírfákkal beültetett kövezett utcák, téglából és fá­ból épült házakkal, melyek közül néhány — emeletes”. Verne sohasem járt Irkutszk- ban, leírása mégis hiteles, hi­szen korabeli forrásokra, ké­pekre támaszkodott. A mai utazó a „városkapu” átlépése­kor, a nagyforgalmú repülő­térről kilépve nyüzsgő életet, valóban európai külsejű ut­cákat és forgalmat taláL A vá­ros a 782 ezer négyzetkilomé­ter kiterjedésű irkutszki terü­let központja. Novoszibirszk mellett a kontinensnyi terüle­tű Szibéria tudományos felleg­vára, azzá teszi a nyolc tudo­mányos intézetet egyesítő. 250 tudóst és 1500 tudományos munkatársat foglalkoztató akadémiai intézet. Az Angara másik partján Novoszábirszk- hez hasonlóan akadémiai vá­ros is épült. A tudományos képzés központja a politechni­kai főiskola 21 ezer hallgató­val. Vendéglátóim jóvoltából alkalmam volt betekinteni mindkét intézmény életébe. Az akadémiai intézet elnö­ke, V. D. Szocsava professzor akadémikus már közel járhat a 70-hez. de fiatalos lelkese­déssel számol be az Irkutszk- ban folyó tudományos munká­ról. ö maga a Szibériai és Tá­vol-keleti Geográfiai Intézetet vezeti, jól ismeri hazánkat és nagy elismeréssel beszél itteni barátairól. A tudósok intenzíven fog­lalkoznak a fôldmâgnœség és a napfoltoknak a rádióhullá­mokra gyakorolt hatásának tanulmányozásával. Az intézet más részlegeiben a földmoz­gásokat kutatják. Erre itt na­gyon alkalmas a terep. Mint megtudtam, a Bajkálon túl szinte állandóan reng a föld. Az Energetikai Intézet a vízi- erőművek problémájával fog­lalkozik és itt készül az ener­getikai mérleg az egész Szov­jetunió számára. A föld mélyének kincseit, különösen az itt található rit­ka elemeket tárja fel a Föld­kémiai Intézet. A Bajkál tó mellett a limnológiai intézet, a vidéknek a világon egyedül­álló állat- és növényvilágát és egyéb természeti jellegze­tességeit kutatja. Az intézet munkájával a Bajkál tó part­ján személyesen is megismer­kedhettem. Erről majd később. Bokros munkája mellett is időt szakított M. F. Kleerov, a politechnikai intézet tanul­mányi igazgatója, hogy tájé­koztasson az immár több mint 40 éves főiskola munkájáról. 1930-ban Mrom fakultással: a bányászatéval, a geológiával és a fémfeldolgozóval indultak. Az iskola 1960-ban lett poli­technikai főiskola és ma nem kevesebb mint 39 különböző szakra készítik elő a 21 ezer hallgatót, akik főleg Szibériá­ból jönnek. Külön fakultás foglalkozik a külföldiek okta­tásával, főleg mongolok jönnek ide tanulni. A főiskolának három kihelyezett fiókintézete is működik Bratszkban. Csitá- ban és Cseremhovoban. Az intézet laboratóriumai közül külön büszkeséggel ve­zetnek végig az elektromos számítógépek helyiségein. A laboratórium ifjú vezetője el­mondja, hogy a XXIV. kong­resszus határozata alapján kü­lönösen azzal foglalkoznak, hogy miként hasznosítsák az automatizált eszközöket a ve­zetésben. Lelkesedésében megkísérel megismertetni a gondolkodó gépek munkájá­val. Meg kell vallanom, nem sok eredménnyel. Mint a cso­da birodalmában, úgy járok a számomra titokzatosnak tűnő eszközök között, miközben megmutat egy kísérleti gépet, amely — ezt ő mondta — a világon általánosan használt A Tolna megye! Építőanyag­ipari Vállalat, Szekszárd, Marx Károly u. VL műszaki fejlesztésben jártas ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT, SZILIKATMÉRNÖKÖT és TECHNIKUSOKAT keres, valamint irányitói munkakörbe gyakorlattal rendelkező GÉPÉSZTECHNIKUST felvesz. (14) kettős számrendszer helyett hármas számrendszerrel dol­gozik és ezzel közelebb visz ahhoz a célhoz, hogy a számí­tógépek eredményeit betűkkel fejezhessék ki. Én legalábbis így értettem. A gép 5000 in­formációt tud feldolgozni már sodpercenként. Közelebb éreztem magam-’ hoz az iskola ásványtani múl zeumát, amelyben a márvány­tól a gyémántig, a vasérctől 3 színaranyig, a Szibéria mélyé­ben található valamennyi kin­cset megismerhettem, Ogyin- cova Olga Viteljovna. a mú­zeum ősz hajú gondnoknője oly szeretettel magyaráz a ki­állított tárgyakról és azok történetéről, hogy szinte ma­gam is a szívembe zártam azokat. GÁTI ISTVÁN (Folytatjuk) Harkányban épülő társasüdülőben garzon, egy-, kettő- és háromszobás lakrészek előfegvezhetők a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségnél. Pécs, Kossuth u. 22. (11) Népújság 4 1972. február 1. Vietnam ügye — magyar ügy

Next

/
Thumbnails
Contents