Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
f T 9 T F Szovjet—Jugoszláv koprodukciós film Moszkvai és belgrádi filmesek koprodukciós filmet készítenek a második világháború egyik epizódjáról. A film rendezői, Anatolij Bob- rovszkij (Szovjetunió) és Vladimir Pavlovics (Jugoszlávia) már el is kezdték a „Lángokban találkoztak” című film forgatását. A film forgatókönyvének alapját azok az események képezik, amelyek 1943-ban zajlottak le a boszniai Bihacs városka közelében. Ebben a városban szovjet hadifogoly- tábor volt, amelynek foglyait a hitleristák a partizánok elleni harchoz szükséges hegyi utak építéséhez akarták felhasználni. A hadifoglyoknak azonban sikerült kapcsolatba lépniük a partizánokkal és megállapodniuk a fasiszták elleni közös akcióról. A hitleristák megtudták, hogy lázadás készül és megfenyegették a hadifoglyokat, hogy adják ki a lázadás szervezőit. különben valamennyiü- ket kivégzik. A hadifoglyok inkább a halált választották, mintsem az árulást. Jóformán minden fegyver nélkül szálltak szembe a hitleristákkal. A hadifoglyok többsége életét vesztette, tizenhat embernek azonban sikerült elmenekülnie és csatlakoznia a szovjet hadifoglyok megsegítésére indult jugoszláv partizánosztaghoz. Mihail Renovcsevics, a jugoszláv forgatókönyvíró : maga is részt vett ezekben áz eseményekben: olyan vidéken volt egy partizánosztag parancs- nokhelyettese, ahol szovjet katonák is harcoltak. Renovcsevics, Vagyim Trunyin szovjet forgatókönyvíróval dolgozik a film forgatókönyvén. „Ebben a filmben mindenekelőtt az internacionalizmus eszméihez való hűség témája, népeink szolidaritásának, vérrel megpecsételt barátságának témája vonz” — jelentette ki Anatolij Bob- rovszkij a sajtó képviselőinek. Azt is közölte, hogy a legfontosabb külső felvételeket Jugoszláviában forgatják. A film hőseit a két ország színészei alakítják. Anglia megszűnik sziget lenni Impozáns összeget, 50 millió dollárt fordítottak a tengerfenék geológiai feltárására Calais és Dover között. Ezen az útvonalon fog ugyanis haladni a Franciaországot és az öreg Angliát összekötő alagút. Hosz- sza 56 km lesz, ebből 36 km a tengerfenék alatt húzódik. A műszaki munkálatok értéke mintegy 700 millió dollárt tesz ki. Az elképzelések szerint öt év múlva az alagútban lefektetett vasútvonalon végighalad majd az első vonat 150 km/órás sebességgel. Ezzel Anglia, ahoMesterséges sziget A Scrip ameri ka oceanográfiai intézet új mesterséges szigetét kíván építeni a parttól 800 méterre óceánkutatási célokra. Az új létesítmény négy darab, 12 méter átmérőjű üreges oszlopból fog állni, amelyekben a laboratóriumi helyiségek kapnak helyet. Az új „szigetre” két fontos oceanográfiai feladat megoldása vár: az ember élete az óceánban és a víz-levegő „határvonalának” megfigyelése az apályok és dagályok viszonyai között. va szárazföldi közlekedési eszközökkel komp segítsége nélkül is el lehet majd jutni, gyakorlatilag megszűnik szigetnek Az utóbbi évtizedben az atomfizika olyan hatalmas fejlődésnek indult, hogy a hagyományos számlálók (a Rutherford—Geiger-féle 1908-ban kidolgozott típus) nem képesek kielégíteni többé a kísérleti fizika igényeit. A londoni Bedford College munkatársa Peter Rice-Evans felfedezte azt a műszert, amely megfelel a modem kor követelményének, s amely tulajdonképpen egy fordított Gei- ger-számláló. A hagyományos számláló lényegében egy fémhenger, amelynek belsejében egy vagy több vezeték®-ál van. A két vezető felület közötti teret pedig ionizált gáz tölti ki. Amikor egy energiarészecske áthalad , a gázon, a negatív töltésből eltávolodó elektronok villamos impulzust idéznek elő a A Szovjetunióban a rbvid- és középtávú légiforgalmat eddig főként IL—14-es gépekkel bonyolították le. E géptípus fölött időközben eljárt az idó, ezért az Aeroflot most JAK— 40 típusú gépeket állít forgalomba helyettük. A szaratovi repülőgépgyárban sorozatban It. ,.., .'. UWAUV IKUWt. központi vezetékben (pozitív töltés.) Ennek az eszköznek a legfőbb hibája abból ered, hogy végeredményben minden- részecske több elektron elmozdulását idézi elő- és az elektronmozgásból eredő villamos impulzus nem elég pontos ahhoz, hogy meghatározhatnánk a folyamatot elindító részecskéket, Rice-Evans doktornak a számláló polaritásának megfordítása révén sikerült elérnie a pontosabb részecske- számlálást. Más szavakkal szólva a központi szálból képzett ki (negatív töltésű) hatodot és a henger vált (pozitív töltésű) anóddá. Ezzel a mó-- dosítássai az elektron-impulzus a henger belső felületén, nem pedig a központi vezetékben megy végbe. lenni. Új műszer váltja fel az elavult Geiger-számlálót A Nap fényessége A téli hónapokban hazánkban csekély (legalábbis a nyári hónapokhoz viszonyítva) a napsütéses órák szánna. Pedig a napfény nagyon hiányzik, így alig várjuk a nyarat, amikor a Nap már kellő fényességgel világít. Nézzük meg, tulajdonképpen milyen is a Nap fényessége. Legnagyobb égitestünk minden irányban egyformán világít és melegít, ezért összfényének csupán 2240 milliomod része éri □ Földet, de még így is hatalmas ez a fénymennyiség. A Nap felszíne ugyanis 10 000-szer fényesebb a megolvasztott platinánál. Ha fényét például teliholdakkal akarnánk pótolni, 450 000 darabot kellene egymás mellé raknunk. Ezt a kísérletet gondolatban sem tudnánk elvégezni, mert a látóhatár feletti fél éggömbre legfeljebb 100 000 teliholdat helyezhetnénk. A Nap tehát olyan fényes, hogy a természetben nincs is olyan látszólagos fényességű tárgy, amellyel pótolhatnánk, továbbá a 100 000 teliholddal telehintett égbolt is csak 1/6-od részét tenné ki a Nap fényének. Modernebb mértékegységgel kifejezve, felszínének minden négyzetcentimétere 50 000 ún. normál gyertyafénnyel világít. Mit jelent ez a szám? A jó szemű ember még 9,5 kilométer távolságból is észre veszi egyetlen gyertya fényét, így 1 ne csodálkozzunk azon, hogy a Napból érkező sugárözönbe rendszeresén beletekinteni örök vaksággal járna. Koromsötét és derült holdtalan éjszakán az égbolt összes csillagának fénye együttesen 100 000 egységet lesz ki, annyit, mint egyetlen gyertya 30 méter távolságból. A távoli világok halvány fénye mellett a télihold valóságos fényoázisnak tűnik a maga 26 millió egységével, ám a Hold kölcsönkapott fénye is elsápad a Nap 12,3 billió gyertyafényt képviselő sugárözö- nében. Minthogy a Nap 150 millió kilométerre van tőlünk, így ha ebben a távolságban mesterségesen akarnánk pótolni a fényét, kereken 3000 kvadrillió normál egységet kellene a helyén meggyújtani. készülő JAK—40-es személy- szállító1 ’gépet kiforrott, jó konstrukciónak tartják a szakemberek; több külföldi - légi- társaság is jelentős tételt rendelt belőle. A gép fedélzetén 27 utas számára van kényelmes hely. A három gázturbinás hajtómű .a farokrészen, kapott helyet, segítségükkel óránkénti 600 km-es sebességgel haladhat a JAK—40. Kifutási helyszükséglete minimális, és nagy előny, hogy gyepes repülőtérre is biztonsággal leszállhat a gép. Tovább szennyezik a levegőt a szuperszonikus repülőgépek Közismert tény, hogy a szuperszonikus repülőgépek motorja szennyezi a levegőt, azonban úgy látszik, hogy az égés következtében keletkező nitr-o- génoxid károsabb hatást fejt ki, mint a motor által kibocsátott többi gázok. Harold Johnston, a California University. munkatársa foglalkozott azokkal a vegyi hatásokkal, amelyeket a ndt- rogénoxid fejt ki a sztratoszférában. Arra a következtetésre jutott, hogy ez a mostanáig nem túlságosan jelentősnek tartott szennyező elem sokkal súlyosabb Hatást vált ki a sztratoszférában, mint az ismertebb és alaposabban tanulmányozott hidrogénoxidok. A felsőbb légrétegek szeny- nyeződését vizsgáló korábbi kutatások során nem vették számításba a nitrogénoxid katalizáló hatását. Sajátos körülmények között a gáz kedvező feltételeket teremthet ahhoz, hogy az ózon atomok, valamint az oxigén atomok kétatomos oxigén molekulává váljanak, így azután maga a nitrogénoxid nem távozik el a levegőből. A nitrogénoxid molekula sok ózon molekulát távolít el a levegőből. Egyéb bonyolult reakciók még inkább gyorsíthatják az ózonvesztesé- aeti 1 Johnston doktor számításai szerint az ózonrétegek csökkenésével káros sugárzások behatása fenyeget az atmoszférába. Egyelőre nehéz lenne megállapítani, milyen kárt okoznak a Concorde gépek, részben azért, mert nem tudjuk, hogy a nyolcvanas években hány ilyen gép közlekedik majd, mint ahogy nem vagyunk tisztában azzal sem, milyen mértékben szennyez a Concorde gép motorjá. Johnston doktor becslése szerint 1980-ra legalább 500 szuperszonikus személyszállító repülőgép közlekedik majd. Még a legoptimistább számítások szerint is végzetes következményekkel járhat az égés közben felszabaduló nitrogénoxid ózonromboló hatása. Maga Johnston doktor is elismeri, hogy a nitrogénoxid katalizáló hatása túlságosan bonyolult ahhoz, semhogy a számítások — legalábbis pillanatnyilag — pontatlanok ne lennének. Bár jelen pillanatban még nem fenyegeti közyetlen veszély a Föld légkörét, a komoly kutatásokat már most meg kell kezdeni, mielőtt tömegméretekben kezdenék alkalmazni a szuperszonikus személyszállító repülőgépeket. A férj volt Az Egyesült Államokban letartóztattak egy álarcos betörőt, aki erőszakkal hatolt be McDaniel asszony lakásába, és minden áron meg akarta kaparintani az asszony bankbetétkönyvét. McDaniel asszony hea betörő vesen ellenállt támadójának, és végül is sikerült menekülésre kényszeríteni, májd egy ottfelejtett ruhadarabjából megállapította kilétét. A ra,bló tulajdon férje volt. Repülőgépek — futószalagon
