Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

T « f f OTTHON Szabad idő: A pihenésről Szintetikus pulóvereink használhatósági időtartama ál­talában hosszú, Van olyan pulóverünk, melyet évekig vi­seltünk, s jó állapota miatt még tovább is hordható, de fa­zonját már unjuk. Átalakítás­sal, vágy' felfrissítve egy-egy ötletes dísszel, új ruhadarabot nyerünk, melyet még jó pár évig is szívesen viselünk. 1. Egyszínű pulóverhez kü­lönböző színű csíkokból ma­gas nyakat készíthetünk. Uj­jatlan, vagy rövid ujjú puló­vert hosszúvá, kikönyökölt hosszúujjú pulóvert újjá va­rázsolhatunk a nyakkal azo­nos csíkozású ujjarésszel. 2. Rövid pulóvert se dobjunk el. Szoknyával i’s egybe dol­gozhatjuk. vagy a rajzon lát- ï Htrtó Jnódon, divatos’m^iléfiy­készíthetünk belőle, ha az «alját* a karöltőt- és-a"V-alakií kivágást .elütő színű kötés- pánttál szegjük. Ruhához, de főleg szoknyához és színes blúzokhoz a legdivatosabb ki­egészítő. A többi rajz csak egy-egy ötlet azoknak, akik csak dí­szíteni akarják pulóverüket. 3. Zsinór több színben is kapható a rövidáru üzletek­ben. A kívánt mintát a puló­veren krétával, vagy ceruzá­val előrajzoljuk, s úgy varr­juk rá a zsinórt. A lerajzolt minták közül a merészebbeket, csak fiataloknak ajánlom. 4. Bőr, műbőr, vagy antilop maradékból is készíthetünk ízléses díszt. A mintát a bal­oldalára előrajzoljuk, kivág­juk és láthatatlan öltésekkel felvarrjuk. Bőr. vagy antilop szoknyával különösen stílusos Viselet. 5. A hímzés-dísz, legyen az népművészeti motívum, vagy csupán fantázia szüleménye, szintén kedves felfrissítő elem lehet, egy-két jól megválasz­tott színből. 6. Egyszínű pulóverhez vá­sároljunk 1/2 méterrel több mintás kasmíréit, vagy jersey anyagot szoknyára. A felesle­ges anyagból készülhet gallér, kézelő, masni, stb. a puló­verre. 7. Fekete, matt alapanyagú, jó állapotban lévő pulóverhez vásároljunk fémszállal átszőtt ! szalagot; vagy düsessz csíkot, I s a rajzon látható módon dí­szítsük. Az aljára — cakko- san — fekete gyöngyöt is varrhatunk. Alkalmi pulóver válik belőle. Kontra Zita Mostanában sok sző esik a pihenésről. Arról, hogy az úgynevezett „szabad idő” alatt felüdül-e az emberi test; meg­kapja-e azt a lehetőséget — testileg és idiegrendszerileg egyaránt —, hogy elvesztett ereje visszatérjen, hogy pihe­nés után felüdülve, talpra- állva újra megkezdhesse mun­káját, végezhesse vállalt fel­adatát. Másképpen úgy mond­hatjuk, helyesen használja-e fel az ember szabad idejét? Úgy gazdálkodik-e pihenő perceivel, hogy az testi és szellemi élete egészségére vál­jék? Meg kell mondani, hogy sajnos nem mindig! Nem! Mert például a rossz levegőjű kocsmákban, italbol­tokban, fülledt, zsúfolt helyi­ségekben eltöltött órákat sem­mi körülmények között sem sorolhatjuk a pihentető, üdí­tő időtöltések közé. Ártalmak ezek. Az alkohol, füst, leve- gőtlenség, izgalom, feszültség ártalmai. Az vitathatatlan, hogy a so­kait emlegetett „aktív pihe­nés” valami ellentétes tevé­kenységet jelent Például azt hogy a szellemi megerőltetés­ben kifáradt, ülő foglalkozást űző ember akikor pihen iga­zán, ha kikapcsolódik, ha sé­tál, gyalogol, élvezi a szabad levegőt és valami fizikai el­foglaltságról gondoskodik; pél­dául kertben, ház körül fog­lalatoskodik vagy sportol. Ez­zel szemben, ha valaki meg­Megyénk nagy szülötte : Tolnai Lajos r ízletes belsőségek A belsőségek legnagyobb előnye, gyorsan elkészítnetők. Miután ritkán kaphatók, ha hozzájutunk, ne ?Í®-t^.22-nk’ ve9*ük me9 ©s készítsünk belőlük gyors vacsorát. VESE VELŐVEL f db sertésvesét megmosunk, a hár­tyáját lefejtjük, majd a vesét vékony karikákrú, .vágjuk, Két Sertésvelőt forró vízbe mártunk és erről is' leszedjük a hártyáját, majd a finomra vagdalt ve­lőt forró zsíron megpirítjuk. Miután a zsírból kiszedtük, egy középnagyságú apróra vágott ‘ vöröshagymát pirítunk meg a zsírban, végül belerakjuk a feld,craboit vesét is és egy kevés piros paprikával, pici vizet öntve rá (csak annyit,- hogy oda ne égjen), a felön­tést gyakrabban megismételve, meg­pároljuk. Amikor megpuhult, a velőt és két tojásíj: keverünk hozzá, sózzuk és összeforraljuk. Tört burgonyával tá­lalják. • VELŐ RÁNTVA 2 sertésyelőt hideg vízben megázta­tunk, tiszta ruhával felitatjuk, a hár­tyáját leszedjük és a fél velőket két részre osztva megsózzuk, lisztben, to­jásban, zsemlemorzsában bundázzuk és -forró • zsírban vagy olajban kisüt­jük. Rí^sköretteí, vagy Hasábburgonyá­vá! és tartármártással tálaljuk. VADAS VESE 40 dkg sertésvesét félbevágunk, forró vízben többször alaposan megmossuk, utána a hártyát lefejtve kisebb dara­bokra. vágjuk. Két kanál forró zsíron reszelt vöröshagymát fonnyasztunk, erre rákjuk a fölszeletelt, vesét, teszünk be­le 2—3 babérlevelet, megsózzuk, tö­rött borssal fűszerezzük és a saját le­vében pároljuk. Amikor a leve már el­főtt, meghintjük egy' maroknyi liszttel, felöntjük csontlével, vagy hamis csont­lével és lefödve puhára főzzük. Tálalás előtt egy ' fél citrom levével ízesítjük. Burgonyával vagy petrezselymes rizzsel tálaljuk. PIRÍTOTT SERTÉSMÁJ étfté1 sertésmájat megmosunk, feï- itatunk és vékony csíkokra vágunk. F-orró zsírban vagy olajban megfony- nÿhszïîmk egy nagyobb fej apróra me­télt Vöröshagymát, egy kávéskanál pi- rós p.áprikát hintünk rá és már tesszük is bele a májat. (Nem sózzuk, csak az asztalnál!) Fedő nélkül, villával ke­verve mintegy 10 percig pirítjuk, végül meghintjük majoránnával. Tört burgo­nyával *vágy frisséh- főtt burgonyával Györkönyben született Tol­nai Lajos (Hagymássy Lajos, 1837—1902) reginyíró, a dualiz­mus korában kibontakozó ma­gyar kritikai realista próza- irodalom jelentős alakja, Arany János tanítványa. Rejt­vényünk fő soraiban legjelen­tősebb regényeinek címét rej­tettük eL Meghatározások; Vízszintes: 1. Regénye, 15. Ételízesítő. 16. Gálád. 17. Volga menti város. 18. Skandináv váltópénz. 20. Becézett női név. 21. Igen, oro­szul. 22. Azonosak! 24. Nem enged meg. 26. AAAÁA! 27. Visszaás! 29. Szakorvos. 31. Szomj an ikerszava. 33. Ez va­lóság. 36. Cséplési mellékter­mék. 37. Származik. 39. United . .of Amerika. (USA). 41. Zo­kog. 42. Vivőér. 44. Indulatszó. 46. Autóbusz márka. 48. Sza- márium. 49. Cselekvést fejez ki. 50. Fiú, zsargonban. 52. Magyar város. 53. Tüzel. 54. Regénye. 57. Kicsinyítő. 59. Holland sajtváros. 60. Hamis. 61. Apaállat. 62. Libahang. 64. Francia filmszínész (kereszt­nevének kezdőbetűjével). 68. Udvariatlan megszólítás. 69. Muzsika. 70. Rába-parti sport­egyesület. 72. Cirkuszfilm csa­ládja (névelővel). 74. Hint. 76. Visszafizet. 78. Átterel. 80. Va­lami színe-java (eredeti írás­móddal). 82. Időhatározó. 84. Ezüst. 85. Urán és bőr. 87. Ta­nuló. 88. Ellenben. 89. Tolnai Lajos. 90. Takarmány. 93. Ilyen vadász is van. 94. Hó jelzője lehet. 97. Erőgép 99. Fo­lyadék. 100. Regénye. 101. Francia arany. Függőleges. 1. Regénye. 2. Fed. 3. Helyrag. 4. Olga, be­cézve. 5. Otthonában. 6. Kis­lánynév. 7. Örahang. 8. Feni. 9. Indulatszó. 10. Alekszej Ko­szigin. 11. De... márki, a sza- dizmus névadója. 12. Iparos. 13. Névelő (ford). 14. Görög multimilliomos. 19. Vele szem­ben. 23. Regénye. 25. Falusi női keresztnév. 28. Fa részei. 30. Pécs és Bécs vége! 32. Til­tószó. 34. Kettős betű. 35. Al­ma. .. 38. .. .útnak indul (nó­ta). 40. Iskolai „bűntett”. 43. Izzó. 45. Zsírpárna. 47. Koreai váltópénz. 50. Illata. 51. Zenei hangok. 54. Juttass. 55. Monte Cristó börtöne. 56. Iráni ural­kodó. 57. Sulfur. 58. Regénye. 61. Juhfajta. 63. Átteszi fölöt­te. 65. Pálca.66. Bundafajta. 67. Amerikai vízesés. 69. Fiúnév. 70. Regénye. 71. Országos Rendező Iroda. 73. Arany János. 75. Ki­ejtett betű. 77. Tanít. 79. Finn város. 81. Learatott gabona­föld. 83. Van ilyen szer is. 86. Dzsingisz kán unokája. 91. Egyik oldal. 92. Betegség. 95. Üres vár! 96. Motívum. 97. Egyik főiskolánk betűjele. 98. Rádium. A megfejtéseket kérjük le­velezőlapon 1972. február 28­ig beküldeni a Megyei Műve­lődési Központ, Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést bekül­dők között 5 db könyvet sor­solunk ki. Az 1972. február 6-i rejtvény helyes megfejtése: A nemzet napszámosai — Nagy idők, nagy emberek — Garasos arisztokrácia. — A ré­gi jó idők — Egy alispán — „Nép barátja”. Könyv j utalmat nyertek : Czikora János Decs, Dózsa Gy. 3., Kovács Ferencné Nagy­székely, Ady Endre u. 24. Pir­ka Ernő Szekszárd, Hermann Ottó ltp. B'4., Toderó Rudoif- né Gyulaj, Posta. Újvári Jenő Tamási, Deák Ferenc utca 38., A könyveket postán küldjük eL SZEREK erőltető testi munkát végez, mezőgazdaságban, telepen, nyi­tott műhelyben dolgozik; a2 pihenőideje alatt helyes, ha kényelmeskedik, heverész, ol­vas, rádiót hallgat, tv-t néz, vagy szomszédéi, látogatóba jár. A hangsúly az igénybe­vétel megváltozásán van. Pi­henő alatt ne azt tegye vala­ki, amit munkája alatt meg­szokott, mert ez a helyes pi­henés alapvető szabálya, A helyes pihenés megszer­vezésével kapcsolatosan azon­ban ed kell mondani, hogy a szobába szorulás veszedelmeket is jelenthet. Lássuk ezeket közelebbről! A hosszabb ideig tartő egy­helyben ülés derékfájást, a gerincoszlop porckorongjainak károsodását, ülőidegbántalma- kat, a lábban vérkeringési zavarokat, esetleg egyéb moz­gásszervi ártalmakat is okoz­hat. Ezt azoknak mondom, akik a jó pihenést abban lát­ják, hogy szabad idejükben valami alacsony ülőbútorra le­kuporodva odaragadnak a tv képernyője elé és ott is szuny- nyadnák el, ha a szellemi fá­radtság is eléri őket. Semmi kifogásom a tartós tv-nézés ellen, sugárártalmat vagy lá­tási zavart sem okodat. De az szükséges, hogy az ember ülőhelyzete kellően kényel­mes legyen, hogy időnként álljon fel, mozgassa meg tag­jait és az izgalmas műsor alatt ne egyék, igyék, ne tor- koákodjék, mert az ilyen „szó­rakozásbéli túltápláitság” nőé véli a testsúlyt, terheli a szi­vet és puhává, petyhüdtté te­heti a szervezetet, Szórakozás, pihenés alatt léé hetőleg az izgalmakat is ke­rülje az ember. Az izgalom, a feszültség semmi körülmé­nyek között sem tesz jót. A felesleges feszültség vérkerin­gési zavarokat, fejfájást, véré tódulást okozhat A pihenés akkor helyes, ha élvezi az ember és ha haszna van: testét üdíti, szellemét frissíti vele. Ha a végén meg­állapítja, hogy jólesett. Ez a jóleső érzés még a minden­napi ártalmakat is eltünteti, kiegyensúlyozza. A pihenés módjának megé választása mindenkinél a pil­lanatnyi adottságoktól, lehető­ségektől is függ és mindenki szabadon rendelkezik vele. De nem hullik készen az ölé­be. Lehetőségeit meg kell isé merni és el kell határozni, hogy hogyan éljen vele az ember. Röviden: a pihenés­re készüljön fel az egyén és ki-ki a maga módján, a ma­ga ízlése szerint úgy állítsa össze pihenőprogramját, hogy az ne ártalmára, hanem egész­ségére szolgáljon. Találjuk meg azt a pihené­si formát, módot, vagy — ha úgy tetszik — pihentető szó­rakozást, ami nem eltespedést, elnehezedést, elpuhulást, ha­nem gyakorlatilag is kézzel­fogható felüdülést, megerősö­dést jelent. Dr. B. ti. Népújság 12 1972. február 20.

Next

/
Thumbnails
Contents