Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
f 4 A f* Készülődés Csillagos sikerek... a Dézsa-évfordulóra Dózsával kapcsolatban körülbelül egy-másfél évtizede főijük elmélyült érdemi kutatás: az adott kor társadalmi, gazdasági viszonyaiba beleágyazva kutatják, elemzik a témakört. Amint dr. Szakály Ferenctől, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos kutatójától, a múzeum jubileumi Dózsa-kiállításának egyik főrendezőjétől megtudtuk, ebben az időszakban minden eddiginél szélesebb körű, mélységű forrásfeltáró és elemző munkát végeztek a történészek. A jubileumi évre sikerült is számottevő eredményt felmutatni. Az elmúlt egy-másfél évtized munkájának eredményeként az Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelenés előtt áll A Dózsa parasztháború okmánytára. A Gondolat Kiadó új Dózsa-monográüiát jelentet meg a jubileumi évben. Az Akadémiai Könyvkiadó kiadja dr. Szakály Ferenc Mohács című tudományos munkáját. — Egy újságcikk kereteiben nincs lehetőség egy ilyen széles körű tudományos munka részletes kifejtésére. Néhány gondolatot azonban szívesen hallanánk és közölnénk erről — kértük dr. Szakály Ferencet egy rövid tájékoztatóra. — Úgy gondolom, a leglényegesebb, amit meg kell értenünk és értetnünk a modern Cózsa-képben, az az, hogy nem egyszerűen elvont nyomorlázadásról volt szó, hanem ennél 6okkal többről. Erre az időre nagy előrehaladás következett be a paraszti gazdaságok differenciálódásában, de fejlődtek a mezővárosok is, és differenciálódott ott is a lakosság. Vagyis kialakulóban voltak azok az erők, amelyek már a polgári fejlődés irányába tendáltak, és objektíve érdekük volt a feudális társadalom megdöntése. Az más. kérdés, hogy össztársadalmi méretekben akkor még nem volt lehetséges egy polgári átalakulás. Ebben a parasztháborúban azonban mindenképpen anti- feudális küzdelmet kell lác- nunk, mert az volt. A kutatás során, nagyon érdekes, a témakör újszerű megvilágítása szempontjából nagyon fontos képet adott Dózsa vonulásának, toborzó tevékenységének a térképre való felrajzolása. Utjának legfőbb állomásai a fejlődő, a már bérmunkásokat is „foglalkoztató” városok voltak, amelyekben akkoriban a paraszti gazdálkodásnak is jól megfigyelhetők a haladó vonásai. Vagyis a társadalmi haladást megtestesítő városok, társadalmi rétegek számottevően „táplálták” Dózsa seregét; — A köztudat szerint Tolna megyébe nem jutott el Dózsa serege. Mi volt a tényleges helyzet? A Nagydorogi Közös Tanács Költségvetési Üzeme FELVESZ : KÉT AUTÓ MOTOR SZERELŐT EGY VILLAMOSSÁGI SZERELŐT. Fizetés megegyezés szerint. (221) — Dózsa serege valóba n nem erre vonult, hanem az Alföl- dön végig Erdély felé. De Dózsa szavára itt is megindult a toborzó munka: Tolnánál paraszthad gyűlt össze, s nem véletlen, hogy éppen ott. Abban az időben ugyanis Tolna volt a vármegye leglüktetőbben fejlődő települése. Ez főként a Duna közelségével függött össze. A Tolnánál összeverbuvált sereget a király hadai Anyavárnál verték le. Ez a helység ma már nem létezik, a mai palánki Sió-hídtól a vízparton felfelé haladva körülbelül 11 kilométerre feküdt a Sárvíz mellett. Mellesleg, akkoriban Tolna megye az ország egyik legfejlettebb, legjelentősebb megyéje volt. — Milyen nagyobb rendezvények lesznek a Dózsa-jubi- leum jegyében? — Tudományos ülések, a Nemzeti Múzeumban kiállítás, Cegléden emlékműavatás. Bár nem rendezvény, de érdemes megemlíteni: a televízió filmet készít és vetít majd Dózsáról. Megemlékeznek az évfordulóról számos vidéki fórumom, helységben is. BODA FERENC Huszonkilenc éves korában védte meg kandidátusi dissEer- tációját Csányi Vilmos. A Budapesti Orvostudományi Egyetem orvosi-vegytani intézetének munkatársa, egyetemi adjunktus, a biológiai tudományok doktora. Törékeny alkatú, szakállas ember. Mindenben a praktikusan egyszerűt szereti. Három kép díszíti dolgozó- szobája falát. Két saját készítésű csendélet és az első kísérleténél „főszereplő” egynapos kiscsirke „portréja”. A negyedik keretben egy Juhász Ferenc vers van: „És éppen ezért, az Élet öröm. Mert minden / létező létével örül a létnek. Azzal, hogy van. / hogy létezik, azzal, hogy van, hogy betölti sorsát, / csillag, állat, űr, kőzet, növény”. — Szemeted a verseket? Nevet és végigsímít a haján. — Sokan mondják. hogy Juhász világa kusza, bonyolult és összetett. Én egyszerűnek érzem. — A csirkét miért becsülöd ennyire? — Azért, mert ez a csirke és 3999 társa tanított meg arra, hogy az egér is tud számolni... Egy zuglói munkáscsalád elsőszülött fia. Apai ágon a nagyapa volt az első, aki a szakmában is újat választott. Villanyszerelő lőtt és a fiát is erre taníttatta. Idős Csányi Vilmos egészen 1953-ig dolgozott a vezetékekkel. Akkor, ahogy mondani szokás „kiemelték”. Egyik napról a másikra vezetőnek tették : kinevezték az Országos Villamos- Távvezeték Vállalat osztályvezetőjének. Az apa a fiával együtt kezdett el tanulni, és betöltötte 46. életévét, amikor megszerezte a villamosmérnöki diplomát. A fiú magyarázata mindössze ennyi: — Apám mindig és mindent egész emberiként tett... Intézeti szobájában beszélgetünk. A kutatás mellett évente 50 órát tanít az egyetemen és húszat a mérnöktovábbképzőn. Ma vizsgáznak nála a végzett mérnökök. íróasztala közepén a lista. Tíz név mögött ötös. három mellett négyes számjegy áll. A magyarázat dicséretnek is beillik, de zártan tömör: — A frissen végzettek elméletileg mindig többet tudnak, mint a régiek. Kényes kérdéssel próbáliko. zom: — Kértek már nálad protekciót? Töprengés nélkül felei: — Nem. De nem is tudnék adni senkinek, mert én sem kértem sóba senkitől. — És ezt természetesnek tartod? — Csak ezt tartam természetesnek. Huszonötéves korában nevezték ki tanársegédnek. Vegyészként kezdett, biokémikus lett. A molekuláris biológia területén kutatott először; a fehérjeszintézis szabályozását ta- nuLmányozba. Nem sokkal később már teljesen önállóan dolgozik a penicillináz bioszintézis szabályozásának vizsgálatán. Ide kötődnek első komoly felfedezései: olyan jelenségekre talált, amelyek részletes vizsgálata teljesen új irányt jelent az enzim indukció ta- nulmányoeásáhan. Kísérleti eredményeit egy nagyobb amerikai kutatócsoport is reprodukálta. Még nem volt 30 éves, amikor kidolgozta egy enzim- fajta ipari előállításának módszernél Sok minden összejött a pályakezdés utánj első néhány évben. Csillagos sikerek, és gyötrelme« vajúdások, a magánéletben és a kutatásokban egyaránt. — Szerencsésnek tartom magam, mert hosszabb időt töltöttem a Szovjetunió és Csehszlovákia különböző intézeteiben. Nem sokkal később Fo-rd- ösztöndíjat nyertem és kutathattam a Harvard egyetem laboratóriumában. 1966-ban jelent meg első, Horváth Istvánnal közösen írt könyve, a Baktéuirmbiológia. A másik: a Sejtbiológia már teljesen önálló, hatalmas munka, ötven tudományos dolgozatot közölt eddig. Most a Gondolat Kiadó kérésére 50 íves könyvet ír Molekuláris biológia címmel. Túlzás nélkül állítható, hogy tevékeny szerepet játszik a modern biológia kutatásán, tanításán kívül a népszerűsítésben is. Protokoll szöveggel fogalmazva, jelentős feladatokat végzett és végez a tudomány- szervezés terén. Három évig volt titkára a Magyar Biokémiai Társaság mikrobiológiai szekciójának, majd újabb három évig a Magyar Tudományos Akadémia biokémiai bizottságának. Jelenleg az akadémia tudományos minősítő bizottságának tagja. — Jelenleg mivel foglalkozol? — Memória-kutatással. Segítőim a csirkék és a halak. Én is, mint sokan mások, túra vagyok kíváncsi, hogy milyen biokémiai folyamatok és genetikai tényezők játszanak sze. repet a tanulásban. — És mire jöttél rá? — önáltatás, mindenfajta olyan elképzelés, hogy kemény akarattal, szorgalommal mindenfajta képesség elsajátítható. Kemény szorgalommal bizonyos esetekben, társadalmi és egyéb okok folytán kialakult hátrányok kiegyenlíthetők, de biológiai különbségek nam. A ma élő ember genetikai diverziitása. tulajdonságainak különbözősége is rendkívüli. Az egyes „tehetségek”, „képességek” előfordulása és mértéke az emberek között nagyon különböző. Valószínűleg rövidesen deklarálni kell a „tehetséghez való jogot”. Jogot arra, hogy adott tehetségét mindenki maximálisan kifejthesse és elsősorban kifejleszthesse. Egy pillanatra elmosolyodik. — Ez az igény talán közhelynek tetszik, de érdemes elgondolkodni azon, hogy meglévő társadalmi intézményeink mennyire veszik figyelembe az egyes emberek különböző képességeit. Elég, ha csak az iskolákra gondol unie... Újra és újra visszatér a biológiához. Egy mondata a sok közül: — A legegyszerűbb sejt is milliószorta bonyolultabb technológiát alkalmaz, mint a legfejlettebb ipari berendezés. Ha tehát lépést akarunk tartani, akkor igen rövid jdő alatt, kellene megtanítani az emberek milliiárdjait az új technikáira és az új életformára. Egészen biztos vagyok abban, hogy a kővetkező évtizedek egyik legfontosabb tennivalója, az olyan nevelési módszerek kidolgozása lesz, amelynek birtokában legalább megkísérelhetjük e feladat megoldását Biológusként bizonyos vagyok abban, hogy elvben ez a probléma js megoldható. Részt vesz a középiskolás pedagógusok továbbképzésében és az oktatás helyzetének felülvizsgálatában- Marx György csoportjában dolgozik az oktatási rendszer továbbfej- 1 esz lésének főbb kérdésein. Ezzel kapcsolatban még korainak tartja a nyilatkozatot, de amit kimond, azon mégis érdemes és kell is töprengeni: — A jövőt csak azok a népek nyerhetik meg, amelyek jól és korszerűen tudnak kutatni, tanítani... — Mit értesz konkrétan ezen? — Azt, hogy ne csak kutat- gassiunk, hanem kutassunk és ne csak tanítgassunk, hanem tanítsunk! Középiskolás korában dohányzott utoljára. Kávét csak vendéggel iszik. A Szovjetunióban, Angliában és az USA-ban jobban ismerik a nevét, mint idehaza... NÉMETH SÁNDOR Népújság 1972. február 20.
