Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

% f t » \ Fekete afafía&tiha Laza az ellenőrzés, hiányosságok a baleseti oktatásban Mezőgazdasági munkavédelmi ankét Szekszárdon A harmad— „Már egészen természetes, hogy nálunk az értékelésnél, a brigádnapló vizsgálatánál a ■művezető és a műhelytitkár csak azt kérdezi: hát azzal a harmadikkal hogy álltok?” — mondta nemrégiben az Ikarus- gyár egyik szocialista brigád- vezetője. — Bármiképp is néz­zük, sajnos, ez a harmadik, sorrendiséget is jelent a válla­lások között. Ha valami bo­csánatos bűn, akkor annak számít az elmaradás a tanu­lásban, a kulturális munká­ban.,,' Érthető volt e méltatlanko­dás, jóllehet, a tapasztalatok mégsem hanyagságról, hanem túlterhelésről, elfoglaltságról, időhiányról szólnak. Szinte általános a megállapítás min­den egyes szakmában: a bri­gádok a szocialista építés élen­járói. S ha a statisztikai jelentés­ből azt olvassuk, hogy e nö­vekedés ' teljes egészében a termelékenységből keletkezett, akkor nyugodtan könyvelhet, jük a dicséretet, az elismerést elsősorban a szocialista brigád, tagok milliós táborának javá­ra. Valóban nagyszerű teljesít­ményt nyújtottak, nem sajnál­va időt és fáradságot, ha az üzem, a gyár hitele, a márka becsülete forgott kockán — mi­nőség vagy határidő dolgában. Sőt, túlóráztak, nem is ke­veset, szabad szombatjaikat, gyakran vasárnapjaikat is fel. áldozták, hogy pótolják a ki­esést, amit például a munka­erőhiány okozott Ám ezzel a gazdasági vezetők gyakran visszaélnek, mert az üzemszer­vezési kooperációs hibákat a szocialista brigádokkal korri­gáltatják.' így aztán nem cso­da, ha a vállalások, között ép­pen az szorul háttérbe, ame­lyikhez szabad időre, elmélyü­lésre lenne szükség;.. Pedig nagy reményeket fűz­tek mind a szakszervezetek, mind a népművelők s a bri­gádtagok a munkaidő-csökken­téshez, a 44 órás munkahét bevezetéséhez. Éppen azért, hogy ily módon több időt for­díthassanak az emberek a ta­nulásra, művelődésre, a szocia­lista együttélés vállalásaira. Mindez az említett okoknál fogva csak szerényen valósul­hatott meg. Jóllehet, ez sem csekélység. A szakmai és a politikai oktatásra a brigád- tágoknak kétharmada jár, ám a tanulás „minősége”, a ta­nulmányi eredmény gyakran megsínyli a gyárbeli túlzott el­foglaltságot Sajnos, igen gyér mostaná­ban az állami, oktatás iránti, érdeklődés. Különösen az ál­talános iskolába jelentkezők száma csappant meg. Ez össze­függ a felnőttoktatás presz- ' tizsének csökkenésével, mód­szereinek avultságával, s egyéb feltételek romlásával. Pedig az ily módon való alapművelt­ség megszerzése minden tekin­tetben indokolt, hiszen csak ennek birtokában lehet szak­Csütörtökön évzáró és terv­jóváhagyó tagigyűlést tartottak a Sárköz-vöiigysági Vízitársulat. nál Szekszárdon, A taggyűlé­sen részt vett a Kpzégdunán- túli Vízügyi Igazgatósig kép. viseletében Imhoff József tár­sulat; csoportvezető. A társu­lat intéző bizottsága nevében Pataki Lászilö igazgató térj esz­ez e „bizonyos" mát tanulni, s más, bonyolul­tabb ismereteket elsajátítani, De az állami oktatás mellett továbbra is jó „közege” a bri­gádélet a népművelésnek. Igen örvendetes intézkedés volt, bőven kamatozott a bri­gádok számára, hogy egyes múzeumokban szombatonként díjtalan lett a belépés. Ennek hatására szaporodott a válla­lások között a múzeum- és tárlatlátogatás, értéke pedig páratlan a maga nemében, hi­szen újabb és újabb ismeretek felé nyitja meg az érdeklődést. Hiszen, amit a vitrinekben, tablókon látnak a brigádtagok, mindarról sokféle feldolgozást találnak az üzemi vagy a köz- művelődési könyvtárakban. Jónéhány brigádértekezlet, vezetői tanácskozás arról ta­núskodott, ha azt a bizo­nyos harmadik, tehát a kultu­rális vállalást nem sikerül tel­jesíteni, akkor nem csupán felületességről, könnyelmű fel­fogásról lehet beszélni, bánéin sok esetben üzemszervezési zavarokról, gazdasági hibák­ról. Nem felesleges tehát a szak- szervezeti vezetőknek a bri­gádnaplók értékelésénél mé­lyebben nézni az okok mögé, mert talán az egész termelés­re kiható következtetésekre juthatnak. Az akadályok elhá­rítása után pedig a brigád­mozgalom emberi, művelődési — ha úgy tetszik, ideológiai — tartalma gazdagabban bonta­kozhat ki, ami által tovább gyarapszik a szocialista ön­tudat. Egy végrehajtó bizottsági ülésen, ahol a település kul­turális helyzetéről folyt a vi­ta, állította keserűen egy könyvtáros, hogy nincs a nép­művelőknek tekintélyük. Mint kiderült, úgy értette, hogy a község vezetői előtt nincs, az üzemek, vállalatok gazdasági vezetése nem tekinti tárgyaló- félneik a közművelődés mun­kásait. Nagy baj ez, mért a nép­művelés csöndben végbemenő reformja éppen azt célózza, hogy a kézségekben a terme­lőszövetkezetek — ahol üzem, gyár van, ott ezek — vállal­janak anyagi, és nemcsak anyagi „védnökséget” a mű­velődési .intézmények fölött, illetve teremtsék meg a .ma­gúk bázisait. Van erre is pél­da a megyében, hogy csak a már országos ;hítű faddi mű­velődési központ, vagy a hő- gyészi közös fenntartású mű­velődési házát említsük. A Hőgyészen jelenleg folyó mun­ka . példaadó lehet más közsé­gek számára is. A közelmúlt­ban egy művelődési bizottság — nem törődtek azzal, ho­gyan nevezzék el magukat, de céljukat világosan meg­fogalmazták — indult el Bu­lés elemezte a társulat helyze­tet. megállapította, hogy az eb múlt éveikben igen rassz pénz­ügyi körülmények közé jutott, tavaly igiazgiatódserére is sor került, és végül a bajokból való kilábalása érdekében kü­lönböző határozatokat hoztak. A megye mezőgazdasági üze­meiben működő munkavédelmi megbízottaik részvételével teg­nap munkavédelmi ankétot tar­tottak Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési házban. Az ankétén megjelent Horváth József, a megye; ta­nács elnökhelyettese, Horváth Béla. a SZOT munkavédelmi osztályának 'főfelügyelője, Egyed Mihály, az SZMT titká­ra. Horváth József megnyitója után Rudinyáinsriky Béla, az SZMT munkavédelmi felügye­lője tartatta meg beszámoló- iát megyénk mezőgazdasági üzemeiben a munkavédelem területén tapasztalható ered­ményekről és hibákról. El­mondotta, hogy megyénk me­zőgazdasági üzemeiben a mun­kavédelmi tevékenység haté. konyább lett, jelentős mérték­ben javult a műszaki megelő­zés, a technológia; fegyelem, a termelés és a közlekedés biz­tonsága. A kedvezőbb helyzet kialakulásában jelentős szere­pe van a vállalati munkavé­delmi szabályzatok elkészítésé­nek. A munkavédelem fejlesz­tése mindenki számára alap ve. tő erkölcsi követelmény. A dolgozó ember élet- és testi' épségének védelme érdekében végzett tevékenységnek komoly közgazdasági összefüggései van­nak. Ezeket az összefüggéseket az üzemek egy részében nem látják tisztán, nem ismerik fel időben. Különösen ott. ta­pasztalható ez, ahol üzem; dapestre, hogy tapasztalatokat gyűjtsön. A „delegációban” képviselve voltak a fenntartó gazdasági egységek, a tanács, a KISZ, az ifjúsági klub is, a szakszervezet képviselői. Mi­vel egyre inkább iparosodik a község, a MOM, a Láng Gép­gyár művelődési házait és a híres pesterzsébeti „Csili” munkásotthont látogatták meg, Ezek után persze fel sem vetődhet -a kérdés, hogy a he­lyi népművelőknek, a műve­lődési ház vezetőjének van-e tekintélye a vezetők előtt? Természetesen van, hiszen együtt dolgoznák, és a veze­tők rendszeresen figyelik a művelődési házban folyó mun­kát, nem mindegy nekik, mi­re költik a pénzüket. Lapok hasábjain gyakran találkozha­tunk ennék ellenkezőjével is. A község vezetői kifogásolják a fiatal népművelő munkáját, nem csinál semmit, akik oda­járnak, csak a beat-zenét hall­gatják és a berendezést ron­gálják. Az ilyen ügyekből rendszerint az derül ki, hogy a községi vezetők csak szá­mon kérnek, ahelyett, hogy időben segítettek volna. Hőgyészen ■ azt mondják, visszatérnek az emberek a művelődési házba, és másutt is ez a tapasztalat, ahol szí­nes. érdekes program „csalo­gatja” őket. Már a beat- koncertek is másként zajla­nak le, mint néhány évvel ezelőtt. Elmúlott az őrjöngés, sikoltozás, berendezéstörés di­vatja. . A tekintélynek van egy má­sik oldala is. Tisztelilc-e azok a népművelőt, akiket „mü­vei"? A tekintélyt ki kell har­colni, s nem is megy köny- nyen. Ha fiatal a kultúrház igazgatója, a nála alig fiata­labb olvasók, vagy klubtagok kezdetben nem veszik komo­lyan, az idősebbek pedig — Ugyan fiam kezdetű monda­tokkal intézik el, az esetleg baleset miatt még nem volt jelentősebb mértékű kártérí­tés. A felelőtlenség; a figyel­metlenség, a rendszeres ellen­őrzés, a műszaki; és szervezési intézkedések hiánya súlyos üzemi baleseteket okoz, s a feflimerült gyógykezelési és táp- pénzfcöltséigek jelentős Károkat okoznak a népgazdaságnak. Megyénkben 1970-ben kéirnil- lió-hétszázezstr forintot, 1971- ben kétmillió-kilencszázötven- ezer forint kártérítést fizettek a mezőgazdasági üzemek a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság­nak. Emellett az üzemi balese­tek miatt kiesett munkanapok által elvesztett termelési érték igen jelentős. Ezek a költségek befolyásolják az önköl tség ala­kulását, a vállalatok, szövetke­zeteik fejlesztési lehetőségeit és a jövedelmeit egyaránt. Ha megvizsgáljuk az elmúlt két évben mezőgazdasági üzeme­inkben az üzemi balesetek miatt kiesett munkanapok szá­mát, megállapíthatjuk, hogy azok 10 embernek közel 20 évi munkaidejét teszik ki. A szá­mokból kitűnik, hogy a veze­tők egy része nem érzi lelki­ismereti kérdésnek a dolgozók balesetvédelmét, nem érzi ko­moly veszteségnek a balesetek miatt kiesett munkaidőt és an­nale gazdasági kihatásait. Állami mezőgazdasági üze­meinkben az üzem; balesetek előfordulásának száma és az üzemi balesetek miatt kiesett szép és hasznos kezdeménye­zéseket, vagy megkérdezik, magának miért ilyen hosszú a haja? Ez lenne a kisebbik baj, emiatt panaszkodnak a leg­kevesebbet a népművelők, mert végül is hivatásuk, hogy harcoljanak a maradiság és az értetlenség ellen. Bérfeszültségek is vannak. A tanácsi népművelők példá­ul kaptak fizetésemelést, a szakszervezetiek nem. Igaz, hógy két évvel előbb volt ren­dezés, de lényegesen kevesebb. Nem jár a pedagógus-lakás­építési kölcsön sem. Pedig so­kan közülük végzettségüket tekintve is pedagógusok. Mindezek a hivatásos nép­művelőkre vonatkoznak, kö­zülük is azokra, akik a „vége­ken”, falusi művelődési há­zakban dolgoznák. Egészen más világ a tiszte­letdíjasoké, és azoké, akik „társadalmi munkában” a sa­ját aktivitásuk, tettrekészsé- gük, vagy művészetszeretetük miatt csoportosulnak egy-egy művelődési ■ intézmény köré. Nélkülük el sem lehetne kép­zelni a közművelődést. De ez­úttal nem róluk van sízó. A hivatásosok munkaideje kötetlen, vagyis gyakorlatilag heggel nyolctól, ha rendezvény van, este tízig, ha bál, reggel ötig ott kell lenni. Napközben persze akadnak szabad órák, de szétaprózódva. Nehéz hely­zetben vannak tehát a nép­művelők? Nem becsülik, nem fizetik őket, ráadásul még te­kintélyük sincsen? Szerencsé­re erről szó sincs. És sajnos arról sem, hogy a megyében mindenütt jól megy a munka, és általános a hőgyészi gya­korlat. Pedig tekintélyt a nép­művelő. is csaík munkával sze­rezhet. — Ihárosi — los és csonkulásos balesetek száma is legkedvezőbben az 1967-es évben alakult. 1967- ben az állami gazdaságokban 277 baleset fordult elő, ugyan­akkor 1971-ben már 306 al­kalommal történt baleset. Me­gyénk termelőszövetkezeteiben 1967-ben 1142 alkalommal tör­tént baleset, 1971-ben 1366 baleset fordult elő. Termelő­szövetkezeteinkben 1969-től megszilárdult a balesetek be­jelentésével kapcsolatos fe­gyelem. A kiesett munkana­pok száma emelkedő tendenci­át mutat. Termelőszövetkeze­teinkben a balesetek emalke- désiénEk fő oka az utóbbi években bekövetkezett nagy­arányú gépesítéssel kapcsola­tos. Mind az erőgépek, mind a munkagépek száma gyorsan növekedett, de ezt a nagyará­nyú emelkedést nem előzték meg és nem követték azok a szükséges műszáki és szerve­zési intézkedések, ameiyek a biztonságos munkavégzés szempontjából elengedhetetle­nek. Különösen az ipari tévé. ksnység területén a termelő- szövetkezetek egymás mellett alkalmazzák a modern techni­kát és az elavult, korszerűtlen és a modem biztonságtechni­ka legelemibb feltételeit nél­külöző gépeket. Mezőgazdasá­gi üzemeinkben az üzemi bab esetek gyakoriságénak okai a következők : hiányoznak a mű­szaki megelőző intézkedések, nem hajtják végre következe, tesen a munkavédelmi óvó- remdszábályok előírásait. Nem kielégítő a közlekedés, az áru- szállítás biztonsága', mert a járművezetők a KRESZ és az óvórendsBábályok előírásait sorozatosan megszegik. Sok­szor tapasztalható felületesség, hanyagság, ittasság, fegyelme, zetleniség. A vez-eitők részéről gyakran elmarad a rendszeres eflílienőrzés és fetLefósségre vo­nás. Az irányító és ellenőrző tevékenység hiányosságai közé tartozik, hogy még mindig előfordul, hogy testileg, vagy szellemileg az adott munkára nem megfelelő dolgozót, vagy fiatalkorút osztanak be. A hi­bák megszüntetése érdekében fokozottan javítani kell az irányító és az ellenőrző tevé­kenységet. A műszaki védelem fokozá­sára állami és szövetkezet; üzemeink az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettek. Ennek eredményeként csök­kenitek a műszaki védelem hi. bájából bekövetkezett balese­tek. amelyek korábban külö­nösen az erőgépeknél, takar­mány-előkészítő gépeknél és a különböző munkagépeknél gyakran előfordultak. Bizo­nyítja ezt az is, hogy ezen a területen a halálos és a súlyos csonkulásos balesetek száma csökkent; Mezőgazdasági üze­meinkben szilárdult, javult a balesetelhárítási oktatás hely­zete. Ma már alig fordul elő olyan üzem, ahol nem tartják meg a munkavédelmi oktatást. A termelőszövetkezetekben egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a balesetvedel, mi oktatásoknak. Az eddigi általános ismereteket nyújtó sematikus oktatási formát mindinkább felváltja a mun­kaiköri szakágazati oktatás, melyen belül áz általános is­mereteken túl elsősorban a dolgozók közvetlen municate­rületével kapcsolatos baleset­forrásokat és azok elleni véde­kezés módját ismertetik. Fon­tos kérdés, hogy a dolgozók tudatosain alkalmazni tudják elméleti ismereteiket gyakor. lati munkájukban akkor, ami­kor arra saját, vagy dolgozó­társuk testi épségének megvé­dése érdekében szükség van. Évzáró taggyűlés a Sárköz-völgy ségi Vízitársulaínál tett elő beszámolót. A taggyű. GEDE MÁRTON népművelők tekintélye munkanapok száma, de a halé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents