Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-02 / 27. szám
f f I Közös űf, közös érdek Két ország kapcsolatát számtalan szemszögből lehet szemlélni. A leggyakoribb a turistaoptika. Küitöldön az ember gyakran azzal kezdi felfedező útjait, hogy az otthon nyomait kutatja. Ha ezt teszi a magyar, akkor Berlin. Lipcse vagy Drezda kirakataiban felfedezheti a Lehel hűtőgépeket, a Videoton rádiókat, a Mino-cipőket. a Fékon- ingeket, az utcákon üdvözölheti a csuklós Ikarusokat és mindenütt, minden étlapon a „Gulasch”-t, a pörköltet. Néhány napot töltve az országban, mindenki egészen biztosan találkozik az • NDK-ban dolgozó magyarokkal: kereskedelmi képviseletek munkatársaival, fiatal szakmunkásokkal. A turista is azzal térhet tehát haza: jócskán tapasztalhatók. érezhetők azok a szálak, amelyek országainkat egymáshoz fűzik. A szakember, a gazdasági ember szemével természetesen ennek a viszonynak árnyaltabb, alaposabb részletei is látszanak. Az évenként kétszer megrendezett lipcsei vásárok mindig új meg új adalékkal szolgálnak ahhoz: mennyi mindent lehet még tenni a kereskedelmi, Ipari kapcsolatok bővítéséért. A statisztikus — számára nyilván még mélyebb részletek tárulnak föl — teljes összetettségében látja azt a jelenséget, amelyet egyetlen adat jellemezhet legjobban : Magyar- ország és az NDK árucsere- forgalma az utóbbi tíz év alatt háromszorosára emelkedett Sok szemszögből lehet tehát a magyar—NDK kapcsolatokat jellemezni, egyet azonban nem szabad elfelejteni: baráti, szocialista államok viszonya egyszerre kétoldalú, szívélyes kötelék, ugyanakkor ezt a jó viszonyt csak erősíti, hogy a két ország barátsága a szocialista közösségen belül él és virágzik. A közös cél, a közös út. valamint a nemzeti érdekeken alapuló közös érdek az, ami a gazdasági, a kulturális, a tudományos kapcsolatokon túl már hosszú idő óta politikai együttműködés alapjául szolgál. Történelmi tapaáztalatik bizonyítják: amilyen mértékben növekedett a szocialista országok egysége, úgy nőtt erejük, befolyásuk is a nemzeti politikára. Az európai enyhülés napjainkban tapasztalható folyamata nem jöhetett volna létre az erőviszonyok kedvező alakulása nélkül. A szocializmus növekvő ereje késztette az imperialista erőket arra, hogy módosítsanak politikájukon és föladjanak néhány tarthatatlanná vált álláspontot. Az európai biztonság eszméje, a békés egymás mellett élés gondolata is csak úgy tudott lépésről lépésre teret nyerni, hogy a politikai kezdeményezések mögött ott állt a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió ereje. Ebből az aspektusból elemezve a magyar—NDK kapcsolatokat, meg lehet állapítani: mindkét ország javára vált à politikai együttműködés. Ismeretesek az NDK-nak az elmúlt évben folytatott hosszú, nehéz, de eredményes tárgyalásai az NSZK és a nyugat-berlini szenátus képviselőivel Nyugat-Berlin közlekedésének kérdéseiről. A magyar kormány, a magyar külpolitika, ha nem is vett részt ezen az eszmecserén, jól összehangolt külpolitikai lépéseivel tá,T r r • _ z UJSäg mogatta, segítette a szövetséges partnert a Bonnal folytatott eszmecserében. A politikai együttműködés a jövőben ha lehet, még erősödni fog, hiszen olyan fontos kérdésekben, mint a két német állam ENSZ-felvétele. az NDK és az NSZK viszonyának a nemzetközi jog alapján történő rendezése, így érhető el siker. Az érdekek és az utak közössége — így fogalmaztunk az előbb — alapozza meg országaink viszonyát. Ha a politika szférájából a mindennapi élet kérdéseihez kanyarodunk vissza, akkor is látható, menynyire így van. Az európai szocialista országok napjainkban — ha más-más formában is — arra törekszenek, hogy emeljék az életszínvonalat, a nép jólétét. így van ez az NDK- ban és Magyarországon is. Ésszerűen koordinált gyártással, kereskedelemmel, jó együttműködéssel ez a cél közelebb kerülhet. Az elmúlt 2 év alatt kötött 20 kormány- szintű megállapodás ezt az utat ígéri. Az országok viszonyában egy-egy magasszintű látogatás mindig ünnepnap. Az Erich Honecker vezetésével hazánkba érkező NDK pártós kormányküldöttség érkezése is ilyen. Hasznos és fontos ünneo. amely segíti a hétköznapokat. A magyar—NDK együttműködést Ennek jegyében köszöntjuk Magyarországon a német békeállam vezetőit az NDK népének küldötteit K. A. M v V w Automatizált energia A szibériai tervbizottság székháza az irkutszki Kirov téren. HL Kelet-Szibéria gazdasági jelentőségével, fejlesztési tervével a terület Irkutszkban székelő tervhivatalában ismerkedtem meg. Eszerint Kelet- Szibéria szolgáltatja a Szovjetunió széntermelésének 48, a vízi energia 53, és a tűlevelű fakitermelés 50 százalékát. De jelentős mennyiségben található itt kobald, réz. nikkel, platina, máriaüveg, ólom és cink. A Balaton növény földrajzi múltja A Balaton vidékén napvilágra kerülő régészeti leletek értékes adatokat szolgáltatnak a vidék növényföldrajzi múltjáról is. Számos lelet laboratóriumi elemzése nemrégen fejeződött be a keszthelyi Balaton Múzeumban. A legrégibb leletek is azt bizonyítják, hogy a Balaton mentén már évezredek óta rendszeresen foglalkoznak gyümölcstermesztéssel. Ennek egyik legkorábbi konzerválódott emléke az a körte, amelyet egy háromezer éves sírban találtak. Balatonszent- györgy környékén avar kori sírokat tártak fel, amelyekből szőlőmagvak kerültek elő. A korábbi feltárások alkalmával a VII. századból származó venyigemaradványok kerültek napvilágra. A gyümölcskertészeti leletek szinte évszázadról évszázadra jelzik, hogyan öröklődött a római szőlőkultúra a honfoglalásig Dr. Zólyomi Bálint pi ofesz- szor vizsgálatai szerint a dió például ezer évvel ezelőtt terjedt el e vidéken. Itt a termelés rendkívül gazdaságos. Egy tonna szén kitermelésének átlagos önköltsége a Szovjetunióban 14 rubel, üt egy és fél rubél. Az elektromos energia kilowatt— óránként 0,7 kopejka, itt jelenleg 0,2 kopejka, de a most épülő új erőművek Uszty- Ilimnél és Susankóban 0,06 kopejkáért termelnek majd. A fakitermelés önköltsége is mintegy fele az országos átlagnak. A legújabb kutatások bebizonyították, hogy ásványi kincsekben legalább két-három- szor akkora készlettel rendelkeznek, mint amennyire korábban becsülték. Az ércek rendkívül magas fémtartalmú- ak. A rézérc például négyszer annyi ércet tartalmaz, mint a világátlag. Ez is elősegíti a gazdaságos termelést. A terület lakossága 7 és fél millió, tehát mintegy 3 százaléka a Szovjetunió lakosságának, mégis a természeti kincsek gazdagsága folytán anyagi értékben a lakosság számának többszörösét szolgáltatja Kelet-Szibéria. Az energia- termelést a- jelenlegi 70 mil- liárdról 1975-re 156 milliárdA rostocki kikötő 1972. február 2. ra akarják növelni. Ez a terület adja az ország alumíniumtermelésének a felét, a cellu- lozetermelésnek egynegyedét. Az egyre szaporodó vízierő-* müvek az ipar sok ágának, igy az alumínium-, cellulóze- gyártásnak, de a vegyipar egyes ágainak is hihetetlen nagymértékű fejlesztését teszik lehetővé. Mindez szükségessé teszi a lakosság igényeinek fokozott mértékű kielégítését. Ezt szolgaija a többi között a szociális és lakásépítési program is, amely az elkövetkezendő esztendőkben félmillió lakás építését irányozza elő. A lakosság életszínvonala mintegy 20 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Ezt 1975-ig további 30—33 százalékkal kívánják növelni. A munka érdekessége, változatossága és eredményessége, nem különben a növekvő jólét vonzza az embereket ezekre a területekre. A mostoha éghajlati viszonyokat a legkorszerűbb egészségügyi, sport- és kulturális berendezésekkel igyekeznek ellensúlyozni. Plédaként jóval az északi sarkkörön belül a 70. szélességi fok közelében fekvő No- rilszk városát említik, ahol például minden lakos rendszeresen kvarcol a hiányzó napsütés pótlására. Valamennyi városban modern sportlétesítmények, meleg vizű úszómedencék, pálmaházak igyekeznek enyhíteni a tél zordságát A lakások építésénél mindenütt figyelembe veszik a korszerű igényeket (központi fűtés, meleg víz, fürdőszoba, stb.) Az új városok lakói általában a fiatal évjárathoz tartoznak, akik könnyebben aklimatizálódnak. Erről győződhettem meg Bratszk-ban és Uszty-Ilim-ben, ahová később ellátogattam. A fiatal városokban természetesen nagy gondot fordítanak a gyermek- jóléti intézményekre, bölcsődékre, óvodákra, napközi otthonokra. De térjünk vissza a termelékenység kérdésére. Meglátogattam az irkutszki és bratsz- ki erőműveket, amelyek sok milliárd kilowattal járulnak hozzá az ország energia- ellátásához. Kétségtelen, hogy az erőművek építése óriási befektetést igényel, de az is igaz, hogy ez a sok millió rubel befektetés néhány év leforgása alatt megtérül. Hiszen a gigantikus erőforrások irányítása teljesen automatizált és egy-egy műszakban mindössze néhány ember látja el a műszerek kezelését. GÄTl ISTVÁN (Folytatás következik).
