Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-02 / 27. szám
f * V Kitágult világ Zavarban vagyok. Itt valahogy nem illenek össze a tárgyak és az emberek. Azaz ösz- szei'llenek, meg nem is. Apró ablakú kis házakban, bársony, pálmák, műanyag virágok és szentképek társaságában nem szoktak a jáki templom román stílusú kapuíveiről beszélni. És valahogy ez a furcsa kontraszt itt ég most nem meglepő. Gyenes János nyugdíjas traktorost a munkán, a családján kívül világéletében csak egy érdekelte: látni. Minél többet az ismeretlen de megismerhető, elérhető világból. Gazdagodhatott volna másképpen. Cifra kerítésű házat építhetett volna, vehetett volna autót, s megfizethette volna az IBUSZ-utazásokat is. Ez talán eszébe se jutott. Az utazásokat megörökítő fényképeket lapozgatva úgy érzem, hogy Gyenes Jánosnak és feleségének két élete van. Egy a szoba-konyhában, ahol két út között morzsolhatják az időt, s egy másik, amikor Gyenes János nem traktoros és nem parasztember, mikor a felesége nem ebédet főző, mosogató, takarító háziasszony, hanem országot-világot járó, ismerkedő, gyönyörködő turista. Gyenes Jánosban van valami különös vonás. Nem külsejében, hisz bajúszos barna arca, erős válla parasztembert mutat, abban sem, hogy 61 évesen a pihenés helyett a munkát kívánja. Valami olyan vitalitást, erőt érezni benne, ami a hozzá hasonló korú, életmódú embereknek nem sajátja. S még valamit. Azt, hogy soha nem okozott neki megerőltetést, gondot, hogy kitörjön a parasztember zárt világából, valami olyan magától értetődő természetességgel tette ezt, ami valahol nagyon- nagyon másutt szokás. Uradalmi kocsis korában hang nélkül, mérhetetlen megvetéssel és irigységgel asszisztálta végig a tehetősek kirándulásait. Hordta a hölgyeket szarvasbőgésre, az urakat vadászatra. Hétköznap és vasárnap, éjjel és nappal. Ekkor fogadta meg, hogy mindegy mikor, előbb vagy utóbb útrakerekedik ő is. Gépállomásokon és tsz-ekben dolgozott. Húsz éven keresztül traktoros volt. A körmöslraktortól kezdve végigjárta a legújabbakig. Szántott nappal és Szántott éjjel. Dicséreteket ka. pott, jelvényeket, okleveleket. Ez még jobban hajtotta.: Fizetése a nyugdíj előtti években olykor elérte az ötezer forintot is. „A traktoron úgy érzem magam, mintha egy csónakban ülnék” — mondja. Most hiányzik az izmokat mozgató munka, a becsületre bízott feladat, az elismerés. Tíz évvel ezelőtt vették meg az első motort, s első útjuk Harkányba vezetett. Aztán hosszabbodtak az utak, egyre több lett a látnivaló, újabb tájakat, újabb vidékeket más embereket akartak megismerni. Első útjukon ponyvával takaróztak, később sátrat vettek, a sátrat fóliával borították, hogy télen is meleg szállásul szolgálhasson. Körbejárták a Balatont, s ma már talán nincs is az országban olyan város, amit legalább egyszer ne láttak vólna. Egy időben zöld Pannóniás embernek hívták. A zöld Pannónia áz Országnak hol egyik hol másik vidékén tűnt feL Megjárták Jugoszláviát, Bulgáriát, Romániát. Idén Lengyelországba, Csehszlovákiába készülnek. Közben oldalkocsival, utánfutóval szerelték fel magukat. Gyenes János olyan hálával, szeretettel ragaszkodik motorjához, mint ahogy ahhoz szoktunk, ami igazán nagy szolgálatot tesz nekünk. Ha vették, Hit ígér 1972-ben a Fórum a tv-nézőknek? A televízió vitathatatlanul legnépszerűbb politikai műsora a Fórum a tervek szerint az idén hat alkalommal jelentkezik a képernyőn. —. Műsorainkban továbbra is azoknak a témáknak adunk elsőbbséget, amelyek közvetlenül vagy közvetve a szocialista demokratizmus fejlesztését, a néphatalom erősítését, építőmunkánk eredményeinek gyarapítását szolgálják, — mondja Pacsy Vilmos, a tv belpolitikai osztályának vezetője. — Következő Fórumunk a munkahelyi közérzetet állítja középpontjába. Ebben — szokásunkhoz híven — neves párt- és állami vezetők, közéleti személyiségek közreműködésével az ország legszélesebb nyilvánosságának nyújtunk módot a napi tevékenységében leginkább megmutatkozó gondok, elképzelések felvetésére. — A törvényhozó és végrehajtó hatalom, a kormányzati szervek és a tanácsok munkája alkotja a Fórum egy másik adásának gerincét. Itt a hivatali ügyintézésről, az alkotmányról és ennek módosítása szükségességéről lesz szó. Miről, hogyan írnak a lapok, mit mond a rádió és a televízió? — Ez lesz a tájékoztatás kérdéseivel foglalkozó Fórum alapproblémája. A tervek szerint a negyedik adást a szak- szervezeteknek szenteljük. Az olimpia után néhány hónappal jelentkezik az utolsó belpolitikai Fórum. Ebben a versenysportra, a tömegsportra, s általában az egészséges életre vonatkozó kérdéseket várják majd a tv stúdiójában a meghívott hozzáértők. (MTI). azt mondja: megszületett, ha eladták, azt mondja: vége lett, megöregedett. Két dologgal nincs megbékülve, az egyik Budapest, a másik a Balaton. Pesten egyszer utánafütyült a rendőr, s az oda csődült sokaság előtt egy litániát tartott a balesetmentes közlekedésről. Balatonnal meg azért van haragban, mert ott nincs a magyar embernek becsülete. „Ke_ gyetlen a Balaton. A belgáknak hajlonganak, a magyart nem hallják.” — Gazdagnak érzi magáit? — ötven hold földért nem adnám. írástudó, gazdag, intelligens embereiknek sem adatott meg az, ami nekem. Gyenes János nem földben méri a gazdagiságot. Idén már lesz idő hosszabb túrára is. Tavasszal útrakelnek, felpakolják a sátrat, felőlük a pufajkát és a hideg be. álltáig járják az utakat. Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy megszerzze azt, amire szüksége van. Az emberek többsége a gazdagságot látványos dolgokban méri. Azt kevesen szokták gazdagságnak tekinteni, amit belső gazdagságnak mondunk. Én mégis azt mondanám, Gyenes János gazdagabb nagyon sokunknál. Külsőségekben ez nem látható. Hisz mije van tulajdonképpen Gyenes Jánosnak ebbői a sok-sok ezer kilométerből? Vagy hatszáz amatőrfelvétele. Mégis ahogy beszélget vele az ember, azt érezni, ha nem utazhatott volna, nem lenne meg benne az a tökéletes egyensúly, amit hanglejtésekből, gesztusokból jóízű nevetéseiből lehet sejteni. Több jutott neki ebből a világból, mint másoknak, mert többet is akart. S hiába tagadnánk: másként látja a világot az, aki előtt kitárulkozott. D. VARGA MARTA Mi eredményezte a nyolcmilliós nyereséget a Paksi ÁFÉSZ-nál ? Az előzetes számítások alapján tudják, hogy a tiszta nyeréséig hozzávetőlegesen nyolcmillió forint. A paksi fogyasztási szövetkezet is azok közé tartozik, ahol évek óta rendszeresen növekszik a nyereség. 1967-ben 1,2, 1963-ban 4, 1969-ben 4,4, 1970-ben pedig 6,4 milliós nyereséggel zárták az évet. Ilyen mutatók hallatán az emberben önkéntelenül is felmerül annak a gyanúja, hogy talán túlságosan kihasználták azokat az árvariálásd lehetőségeket, amelyek a gazdasági reform óta adottak. Magyarán: ahol csak lehetett, „felsrófolták” a fogyasztód árakat A paksiak nem ezt tették, hanem a jobb munkával növelik évről évre a nyereséget „1. Erőteljesen növekedett a forgalom, 2. Nőtt a termelékenység, csökkentek a költségek, 3. Bori tették a tevékenységi kört”. E három pontban foglalható össze a nyolcmilliós nyereség eredetének lényege. Igaz, számukra is adottak voltak a legkülönbözőbb árvariálási lehetőségek, csakúgy, mint más kereskedelmi szervek részére, de az esetek többségében nem mentek el a „plafonig”, azaz nem használták ki még a törvényes szintig sem a nyereségszerzésnek ezt a lehetőségét. Szaknyelven az ilyen esetekre mondják, hogy szolid árpolitikát folytattak. Elemezzük egy kicsit részletesebben a nyereségképződés bárom alapvető forrását. 1. . Forgalomnövekedés. A tervezettnél közel 10 százalékkal. az előző évhez viszonyítva pedig több mint 10 százalékkal nőtt a legfontosább tevékenységi kör, a kiskereskedelem forgalma. Bővült a vonzáskörzet, aminek számos eredője van. Növelték az áru- választékot. Olyan árucikkek árusítását is rendszeresítették, ami korábban nem szerepelt a szövetkezet cikklistáján: az áruháizhan bevezették az autó- alkatrészek árusítását. Törekedtek az olcsó beszerzésre és ennek alapján a lehető legkedvezőbb árkialakításra. Paks kiskereskedelme vegyes: itt a Népbolt Vállalatnak is jelentős üzleted vannak, tehát „a szomszédban a konkurrencia”. Nem a magas százalékú haszonra, hanem a nagyobb forgalomra tették a hangsúlyt, mert a tömegforgalmazással mindenképpen nagyobb összeRejtjelek az élelmiszereken A szavatossági idők közérthetőbb jelzésére van szükség Vásárlók ezreinek okoz bosz- szúságof nap mint nap a szavatossági idők olvashatatlan, érthetetlen jelzése. Országos jellegű vizsgálat részeként a Tolna megyei Tanács kereskedelmi felügyelősége november és december hónapban a megye negyvenöt kereskedelmi egységében végzett vizsgálatot, ahol az élelmiszerek és vegyi, áruk szavatosságával kapcsolatos szabályok betartását ellenőrizték. — Mi volt az .ellenőrzés általános tapasztalata? — érdek, lód lünk Csapiáros Lajostól a felügyelőség vezetőjétől. — Sem a nagykereskedelmi —, sem a kiskereskedelmi vállalatoknál nincsenek teljesen tisztában a szavatosságra vonatkozó rendeletekkel és jelzésekkel — mondta. — Bebizonyított tény, hogy a vásárlóknak sincs fogalmuk a jelzésekről, illetve, ha felfedezik azokat, megfejteni nem tudják. A tubusos és gépi csomagolású, illetve gép által nyomott jelzések nagyon gok esetben olvashatatlanok. Több kereskedelmi egységben találtunk az előbb említetteken, kívül is lejárt szavatosságú árucikkeket. — Milyen intézkedéseket tét. tek a szabálytalanságok felfedezésekor? — A vizsgált kiskereskedelmi egységekben a lejárt szavatosságú árukat leáraztuk összesen 7700 forint értékben. Három esetben bírságolás tör. tént, többek között az áru minőségének veszélyeztetése miatt. Felszólítottuk a vállalatok vezetőit a minőség gyakoribb. illetve folyamatos’ ellen- őriztetésére és kértük, hogy a boltokat lássák el megfelelő tájékoztatóval, melyből a vevők is megismerhetik a szavatossági időket. — Milyen javaslatokat tettek, hogy megszűnjön a jelenlegi szavatossági .anarchia? — Szükségesnek tártjuk egy olyan rendelet kiadását — élelmiszerekkel kapcsolatban — amelyben kötelezővé teszik a jelzések közérthető módon való feltüntetését Ezáltal megvalósul a társadalmi ellenőrzés és ösztönzi az ipart is a jobb, tartósabb cikkek gyártására, hi. szén a kereskedelem a vevők esetleges passzív vásárlási magatartása folytán nagyobb követelményekkel lépne fel, tekintve. hogy a leárazásból adó. dó anyagiak a vállalatot érintenék. Egy ilyen szellemű rendelet kiadása érvényesülésre juttatná az évek óta hangoztatott fogyasztói érdekvédelmet — R — gű nyereségre számíthattak.' Éppen ezért célprémiummal is próbálták ilyen irányban ösztönöizni a kereskedelmi dolgozókat. Célprémiumot adtak az olcsó áruk beszerzéséért és nagy tömegű értékesítéséért Beszereztek egy sor kurrens cikket. Bővítették a választékot a közvetlen termelői beszerzéssel: körülbelül 40 termelőüzemmel állnak üzleti kapcsolatban. Az áru- propaganda legkülönbözőbb eszközeivel próbálkoztak és próbálkoznak: kialakulóban van az úgynevezett telefonos és levelezési árusítás is. 2. Termelékenységnöveke- ■ dés. költségcsökkentés. A forgalom a legnagyobb arányban a paksi vegyes áruháziban nőtt, ugyanakkor a költségtényezők egy része a korábbi szinten maradt. Egy részük ugyan nőtt, de kisebb arányban, mint a forgalom, tehát az azonos forgalomra és nyereségre jutó költségkihatás sokkal kisebb volt, mint az előző évben. A termelékenységi mutatókat különböző belső szervezeti és technikai intézkedésekkel is javították az egésa kiskereskedelmi hálózatban, Ahol lehetett, korszerűsítették és bővítették a kereskedelmi egységeket A paksi „újvárosi” részen a vegyesbolt helyett ABC-áruházat létesítettek. Ezzel nemcsak a környék ellátási szintje javult, hanem a termelékenységi mutatók is kedvezőbben alakultak. Boltösszevonásra is sor került, de úgy, hogy közben, az ellátás szintje ne csökkenjen, hanem javuljon, vele párhuzamban pedig kedvezőbben alakulhatott a gazdálkodási mérleg. Nagyon sok költséget takarított meg az ÁFÉSZ azáltal, hogy jelentősen, bővítette a saját fuvareszközparkját. Ezzel egyidőfoen létrehozták a saját gépjárművek javítóüzemét. Mindez nem csupán költségcsökkentéssel járt, hanem jobban el tudják látni a szállítási feladatokat, ami végső soron az áruellátást is kedvezően befolyásolja. 3. A tevékenységi kör bővítése. A lakosság igényeinek megfelelően bátor kezdeményezésekkel tovább bővítették a tevékenységi kört. Autószervizt létesítettek, nagy volumennel bekapcsolódtak a kenyérellátás megjavításába, a paksi „újvárosban” és Gerjen- ben, ahol eddig nem volt, presszót, illetve presszós falatozót nyitottak, a kiskereskedelmi áruválaszték növelése érd ' -ven lakatosüzemet szerve bővítették a tüzelőéül. ti hálózatukat, A 3 alapvetőn kívül egyéb intézkedések is közrejátszottak a nyeréség kedvező alakulásánál. Valamennyi összhangban van a népgazdasági irányelvekkel és a tagsági, illetve lakossági érdekekkel, BODA FERENC Harkányban épülő társasüdülőben garzon, egy-, __kettő- és h áromszobás lakrészek előjegyezhetek a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségnél. Pécs, Kossuth u. 22. (11)
