Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-02 / 27. szám
r 9 1 I % Jól haladnak a termékértékesítési szerződéskötések Bővült a választék — Tárolási gondot okoz az enyhe tél Hogyan kezdtük az évtizedet ? i — Készletünk elegendő, sőt összességében több árut tárolunk, mint tavaly, ám a rendkívüli időjárás a megszokottnál is nagyobb gondot okoz, — tájékoztatta Panák László, a Zöldség-gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés vezérigazgatója Osvuth Laurát, az MTI munkatársát. — 1971 telén 15 500 vagon volt a január 28-1 készlet, az idén a január 27-i helyzetjelentés szerint 18 700 vagonnyi áru van az egyesülés vállalatainak raktárai oan, tároló- heiyein. Ezen belül néhány cikkből számottevően több áll rendelkezésre, mint tavaly. így például karalábéból 92, zeller, bői 26, céklából 43 vagonnal tái ólunk most többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Szélesedett a választék is. Még 10—12 évvel ezelőtt híre sem volt januárban, most már 6zinle egész télen ki sem fogy az üvegházi paradicsom, amelyet — megítélésem szerint — elfogadható áron hoznak forgalomba. Ugyancsak egész télen át kapható már üvegházi fejes saláta. Általában lemérhető a kínálaton az úgynevezett fóliás, illetve üvegházi termeltetés kiterjesztését célzó program előrehaladásának hatása. Tulajdonképpen útban vagyunk afelé, hogy jónéhány cikk elveszítse régi értelemben vett primőrjellegét; a paradicsom és fejes saláta mellett két-három év múlva a zöldpaprika, a retek és az uborka is folyamatos termelésű cikké válik, s bár nem tömegmeny- nyiségben, de kapható lesz egész éven át a boltokban, piacokon. Meglepő azonban, hogy a szolid árak ellenére sincs túlzott érdeklődés; valahogy nem szoktunk még hozzá ahh.oz, hogy a vitamindús zöldségfélék télen is konyhánk rendelkezésére állnak. — Említettem, hogy a meleg időjárás nagy gondot okoz. Ez azért van, mert amikor az árut prizmákba raktuk, szalmatafcaróját a megszokott téli hideghez mértük. Mivel ez elmaradt, a prizmák belső hőmérséklete alig tér ei a külsőtől, nem érvényesül kellően önszellőzése, a hőcsere, az áru hamarabb befülled, megrothad, illetve idő előtt csírázik ki. A prizma kibontásához, átleve- gőztetéséhez pedig nincs elegendő munkaerő. Nagy gond ez, hiszen például a jelenlegi 11 500 vagonnyi burgonyakészletnek mintegy 50 százaléka prizmákban telel most is. A szokatlan téli meleg miatt a vöröshagyma idő előtt kezdődött csírázását sem tudjuk megállítani. Előfordulhat, hogy épp emiatt nyers formában nem tudjuk eltartani a friss főzőhagyma megjelenéséig, s ez esetben szárított hagymáival kell pótolnunk az újig. — A káposztafélék bírják a legkevésbé az idei telet. Egész szezonra elegendő mennyiséget tároltunk, de a január elejei nagyfokú enyhülés szánté teljesen tönkretette a készletet. Menteni próbáljuk, amit lehet, s az időközben felszabaduló hűtőterekbe visszük át az árut, de lényegesen ez sem javíthat már a helyzeten. Ta-» vasszal előreláthatólag import, ra szorulunk. Savanyú káposzta viszont van elegendő, sárgarépából, fehérgyökérből sincs hiány. — Almából tavaly ilyenkor 2570 volt, most pedig 2900 vagonnal van még raktáron. A szezon hátralévő részében is forgalomba hozunk még kiA Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezetének növénytermesztési sebb mennyiségű szőlőt, körtét, s továbbra is lesz déli- gyümölcs a boltokban. — Munkánk másik, nem ke. Vésbé fontos területe az 1972. évi árualapok biztosítása. Az egyesülés tagvállalatainak ősz. szesen mintegy 135 000 vagonnyi árura kell termékértékesítési szerződést kötniük. Ez 25 000 vagonnal több, mint az 1971-ben ténylegesen felvásárolt mennyiség. 1972-re mintegy 22—23 ezer vagon burgonya, 50—52 ezer vagon zöldség, 60—62 vagon gyümölcs átvételére szerződünk. Általában jól haladunk a kötésekkel, különösen jól állunk a zöldpaprika-szerződésekkel, mert míg tavaly ilyenkor 4800 vagonnál tartottunk, most már 5700 vagonnyit kötöttünk le. Csupán egy-két cikk — így például a zöldbab, a zöldborsó és az uborka — esetében kell a szerződéskötéseket erőteljesebben szorgalmazni. — A szükséges árumennyiségek szerződéses biztosításában az idén jelentős szerepe van annak, hogy a MÉK-ek a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek közös vállalataivá alakultak át. így az igazgatótanácsi értekezleteken közös érdekeltségük alapján közösen tárgyalják meg a tervezett előirányzatokat, együttesen dolgozzák ki a szerződések feltételeit, s a felmerült problémákat is könnyebben oldhatják meg együttesen — fejezte be nyilatkozatát Panák László vezérigazgató, (MTI). szakosztálya, a Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az Országos Vetőmag Felügyelőség Tolna megyei Felügyelősége, valamint a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Déldunántúli Központja február 3-án vetőmagtermesztési tanácskozást rendez a szekszárdi tsz-szövetség székházában. A tanácskozást Farkas István a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának helyettes vezetője nyitja meg. Vitaindító előadást Adóm János, az OVEF Tolna megyei Felügyelőségének vezetője tart „Tolna megye vetőmagszaporításának elmúlt évi eredményei, tapasztalatai és a jövőbeni feladatok” címmel. Mészáros László, az ireg- szemcsei Takarmánytarmeszté- si Kutató Intézet igazgató- helyettese a borsó-, a napraforgó- és a szójabab-termesztés legújabb kutatási eredményeiről tart előadást. A nyersáru minősége és a vetőmag használati értéke közötti kapcsolatról Miklósi László, a Vetőma gtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-dunántúli Központjának főmérnöke tart beszámolót JEGYZET Nincs fuvar Naponta nyolc-tíz Volán-gépkocsivezetőt kell hazakül- deni. Hiába jelennek meg pontos időben, állnak készen dolgozni, nem ülhetnek gépkocsira. Nincs fuvar. Nem tudnak a teherkocsik egy részének munkát adni. Naponta negyven-ötven kocsi áll a 11-es Volán telephelyein fuvarhiány miatt. A forgalmi szolgálattevők — reménykedően — az igényelt gépkocsivezetőnél néhánnyal többet hívnak munkába, hátha akad majd fuvar, ne kelljen elutasítani. Sajnos ritkán kopogtatnak a fuvaroztatók a Volán irodáin. Mi a fuvarhiány oka? Kérdésre kérdéssel tudnak válaszolni a Volán szakemberei. Miért nincs programjuk, mái az év első hetében a fuvaroztatóknakf Mindkét kérdés jopos. Választ nem könnyű találni. A legnagyobb áruszállítást igénylő KPM-vállalatok még most sem tudják, idén hol kezdenek majd új munkát, hova kellene előszállítást végezni. Nincs terményszállitás, az ősszel már raktárakba, rendeltetési helyre került minden. Nincs építőanyag-fuvarozás olyan mértékben, mint az kívánatos volna. A kőbányában szaporodik a kitermelt kő, a betonáruüzemekben sokasodik a gerenda. Az épitővállalatoknak még nem teljes az idei programja. SőtI Amit sok évvel ezelőtt szerettünk volna már hallani, némelyik épitővállalat már munkát keres. Amikor egy gépkocsivezetőt berendelnek és nem tudnak számára munkát adni, néhány árát, alapórabérrel részére ki kell fizetni. Naponta ötven-száz munka nélküli óra nem nagy összeg. A népgazdaságot ért kár nem jelentős. De ha számításainkat kiterjesztjük: mennyi kő marad a bányában, mennyi tégla a gyárban, mennyi gerenda a betonüzemben ... És ha egy hónap múltán már megbízást tudnak adni a Volánnak a fuvaroztatóki Lesz-e akkor kocsi? Sorba kell majd állni a fuvarért. Emiatt aztán nem kezdődhet úgy az új beruházások kivitelezése, nem halad majd úgy az építkezés, és a népgazdaságot ért kárt akkor nem négy munka nélkül töltött munkaórában lehet majd mérni, hanem tízezrekben, milliókban.- Pj Vetőmagtermesztési tanácskozás Szekszárdim Woújság 3 1972. február 2. Sók mindennel gyarapodtunk egy esztendő alatt 1971- ben. Uj elektroncsőgyar épült Kaposváron, automata szövedék Budapesten, Tolnán, Bo- dajkon, azbesztcementcsőgyár Selypen... Megépült az M—7-es autóút Zamardng. 25 ezer új telefon-előfizetőt kapcsoltak be a hálózatba, 174 ezerrel nőtt a tv-keszulekek, 84 ezerrel az olaj kályhák szama... 9 szakorvosi rendelőt, 1000 kórházi ágyat, 625 iskolai tantermet, öt új szállodát adtak át rendeltetésének 1971- ben . Jól kezdődött tehát az 1970- e5 évtized. Ezt állapíthatjuk meg a Központi Statisztikai Hivatal vasárnap közzé tett jelentéséből. A negyedik ot- évés terv első esztendeje ered- fnénvesen zárult, népgazdaságunk. lendületesen fejlődött, a célúi tűzött feladatokat csaknem hiánytalanul végrehajtottuk A fejlődés legátfogóbb mutatója, a nemzeti jövedelem 7—8 százalékkal növekedett, megközelítve aiz előző tíz évben elért legmagasabb ütemet. Az ipari termelés a tervezettnél (6 százalék) valamivel kisebb mértékben, öt százalékkal bővült. A szükségletek alakulásának megfelelően változott a termelés szerkezete. A gépipar 7, a vegyipar 11 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. Az éoítáanyagok termelése viszont csők alig 1 százalékkal nőtt (az előirányzat 7 százalék volt), miközben az építő- inar, tervét túlteljesítve, 9 10 százalékkal produkált többet mint 1970-ben. Tovább erősödött szocialista mezőgazdaságunk. Igen nagy, 9 százalékos mezőgazdasági termelésnövekedés jelzi, hogy sikerült kiheverni a tavaly- előtti ár- és belvíz- valamint aszálykárokat. A gabonatermelésben és a sertéstenyésztésben rekorderedmények születtek 1971-ben. Egyes zöldségfélék mennyisége, valamint a szarvasmarha-tenyésztés elmaradt mind igényektől, mind a célkitűzésektől. A KSH jelentésének figyelmes tanulmányozása, az 1971. évi statisztikák részletes elemzése nyomáh arra a következtetésre juthatunk, hogy a negyedik ötéves terv fő célkitűzései helyesnek, reálisnak bizonyultak. Kiállták az első esztendő gyakorlati próbáját. Továbbá; gazdaságirányítási rendszerünk életképes, szegyre csiszolódó reform módszeré bedig alkalmas arra, hogy segítségével magasabb szintre emeljük szocialista gazdaságunkat. A hatékonyság javulását jelzi, hogy az ipari termelés növekedésének teljes evésze a munka termelékenységének emelkedéséből származott 1971-ben. Ezúttal ugyanis első ízben nemcsak a mezőgazdasági keresők abszolút száma csökkent (2 százalékkal), hanem az iparban dolgozóké is. 0.3 százalékkal, s az itt szűkülő munkaerőforrások az építőipar és a nem termelő infrastrukturális ágazatok növekvő létszám- igényeinek kielégítését szolgáltatták. A műszaki-gazdasági eredményekkel és teljesítményekkel arányosan bővültek a jobb és szebb élet anyagi forrásai. A lakosság egy főre jutó reál- jövedelmé 5—6 százalékkal volt nagyobb 1971-ben, mint az előző esztendőben. A munkásoknál, alkalmazottaknál ennek kb. a fele (2,5 3 százalék) származott áz egy keresőre jutó reálbér-növekedésből (A reálbér-növekedés további részét a keresők számának gyarapodása, illetve a pénzbeni társadalmi juttatások emelkedése adja. így Például nyugdíjakra 2 milliárd forinttal többet fizettek ki.) A lakosság fogyasztása areálJ jövedelmekhez hasonlóan, 5— 6 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron számítva ennél valamivel gyorsabban, 9 százalékkal emelkedett. A fogyasztási cikkek átlagos árszínvonala két százalékkal volt magasabb. A részletes statisztika nem csupán a tavalyi esztendő fényeit csillogtatja meg, hanem jelzi az árnyoldalakat is. így az 1971-es gazdasági év mérlege előremutató tanulságokkal is szolgál. Félreérthetetlenül utal például gazdasági gondjaink' legfőbb forrására, a túlköltekezésre. Bár a nemzeti jövedelem rekord összeggel, 18—20 milliárd forinttal növekedett tavaly, elosztásra, felhasználásra azonban ennél is több került, mintegy 12—14 milliárd forinttal. Tegyük mindjárt hozzá: a lakosság fogyasztása tervszerűen növekedett. A túlköltekezés részben abból adódott, hogy az előző évi ár- és belvízkárok helyreállítási költségeinek egy része áthúzódott 1971-re. másrészt a tőkés világpiaci’ konjunktúra lanyhulása is kedvezőtlen hatással volt bevételeink. kiadásaink alakulására. A túlköltekezéshez nem utolsó sorban az irányítási és végrehatási hibák, valamint sok vállalatnak a beruházásokat hajhászó „nagyvonalúsága” is hozzájárult. Elsősorban a felhalmozás (a beruházás és a készletnövekedés) volt mértéktelenül nagy, nem csuhán tavaly, hanem már az azt megelőző esztendőben is. A túlköltekezést a külkereskedelem többletbehozatalával (deficitjével) pótolták. Jellemző, hogy amíg a kivitel terv szerint alakult. 8 százalékkal nőtt 1971-ben, a behozatal 7 he-» lvett 19 százalékkal emelkedett A nemzeti jövedelmet meghaladó felhasználást mindenekelőtt a felhalmozás mérséklésével lehet felszámolni. Ezért bár 1972-ben is a nemzeti jövedelem mintegy 5—6 százalékkal növekszik, felhasználása csupán 3—4 százalékkal. (Ezen belül a lakosság fogyasztását a szokásos ütem- beh, 5—5.5 százalékkal bővítik.) A másik feladat a külkereskedelmi egyensúly javítása. Elsősorban a gazdaságos export fejlesztésével, a kivitel árszerkezetének korszerűsítésével, termékeink verseny- képességével számolhatjuk fel az 1970—71-es évi túlköltekezéseiből származó külföldi adósságokat. Rövid távon persze az import mérséklését, „megdrágítását” célzó intézke- desev is hozhatnak eredményt, végű! — mivel az egyensúlyi zavarok a költségvetésben is tovagyűrűztek — az állam- haztartas bevételeinek növelés sere. kiadásainak mérsé’désé- Te í?- *=’'-üleség van az idei esztendőtök igazolja, megerősíti az MSZMP Központi Bizottsága december 1-i ülésének elemzését, határozatait, s az ezt követő intézkedéseket. Bizonyítja, hogy népgazdaságunk szilárd alapokon, lendületesen fejlődik! Tavaly is számottevően gyarapodott az ország nemzeti vagyona. Javultak a munkások. a parasztok, az értelmiségiek élet- és munkakörülményei. Az 1972. évi népgazdasági terv újabb fejlődést ígér. érdemes tehát az 1971. évi tapasztalatokat Is megszívlelve, minden munkahelyen lelkiismeretesen, fegyelmezetten és öntevékenyen dolgozni az idei feladatok végrehajtásán, a szocialista építő- munka magasabb szintjének elérésén.
