Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

ÍVvoIcmíIlió tonna szén a meddőhányókból A Katowice székhellyel 1953 óta működő „Haldex” magyar —lengyel részvénytársaság a közelmúltban aláírt szerződés alapján számottevően növeli kapacitását. Ez a részvénytár­saság a meddőhányók, az ún. hulladékszén hasznosításával foglalkozik. A „Haldex’' fennállása óta összesen 22 millió tonna med­dőhányót dolgozott fel, s eb­\ nddisznó az ágy alal( A nyugat-lengyelországi Po- powóban erdészkedik Pawel Piecyk; az erdőben lévő háza körül már harmadik éve tart egy általa megszelídített vad­disznót. Kubusnak nevezte el — a szelíd vaddisznó már érti a nevét és azonnal meg is je­lenik, ha gazdája néven szó­lítja. Mindennapos sétát tesz a közeli réten és szívesen lu­bickol az erdei mocsarakban. Dolga végeztével mindig visz- szatér az erdészházba. Gazdája mosolyogva meséli, hogy ha vadászt pillant meg, csörtet vissza az erdészlakba és gaz­dája ágya alatt keres mene­déket, bői 2,5 millió tonna teljes ér­tékű szénét kapott. A legújabb megállapodás szerint újabb két meddőhányó-feldolgozót és egy aprókőzet-hasznosító üze­met létesítenek. A „Haldex”- nek jelenleg öt vállalata van, 6 ezek 20 bányával működnek együtt és 1200 dolgozót foglal­koztatnak. Az új beruházások megvalósítása után a „Haldex” kb. 8 millió tonna teljes értékű szenet termel majd, Másszon fára! Az Egyiptomi Nemzeti Parkban a fák mellett né­ha létra látható. Ennek okát az igazgatóság felira­tai magyarázzák: „Ha orr­szarvú támad önre, 2,5 mé­ter magasságban keressen menedéket. Ha elefánt tá­madja meg, a javasolt leg­alacsonyabb magasság 4.5 méter”. Vízművek a középkori Magyarországon Az automata postás A Dáriusz perzsa király, majd a makedón hódító, Nagy Sándor hajdani birodalmához tartozó mai Üzbegisztán fővá­rosának, Taskentnek központi postahivatalában rendezték be az első teljesen automatizált kezelőhelyiséget. A hosszú szál­lítószalagon konténerek halad­nak, mindegyikben 56 további részekre osztott blokk van. Az újságok, folyóiratok és egyéb rendszeresen megjelenő kiad­ványok előfizetőit programo­zott berendezés tartja nyilván, amely egyben arra is vigyáz, hogy a küldemények a megfe­lelő rekeszbe kerüljenek. A Hány napot tölt vízparton a lengyel horgász A horgászat Lengyelország­ban a legnépszerűbb sportok közé tartozik. Ezt igazolja az is. hogy a Lengyel Horgász- szövetség tagjainak száma megközelíti a 400 000-et. A lengyel horgász évente átlagosan 37 napot tölt a víz­nél. A „legtipikusabbak” azok, akik 23—52 napot fordítanak a horgászásra, elsősorban a fo­lyópartokon. A tavi horgászok jóval kisebb hányadot képvi­selnek. A horogra került halak zö­me piros szárnyú keszeg, dé- vér keszeg, fehér keszeg és sü­gér. Start a majoméletbe Nyugat-Berlin (DAD) — Bár nem tudja teljesen saját kezé­be venni életének irányítását, a kis majomkölyök máris rém elevennek mutatkozik. A pará_ nyi inajompalánta, aminek „vad” hozzátartozói már csak az indonéziai szigeten, Celebo- - szén élnek, a nyugat-berlini állatkertben látta meg a nap­világot. A tengeri macskák családjába tartozó szerecsen- makakákból csak alig akad pár darab az állatkertekben, így érthető,, hogy a virgonc berlini csöppség életére külö­nösen vigyáznak., y» HL címzettekhez gépkocsikon szál­lítják a konténerekben lévő le­veleket és egyéb küldeménye­ket. Az egyes rekeszek a kon­ténerekből kiemelhetők és a hasonlóan kiképzett levélszek­rényekbe illeszthetők. A cím­zett a rekeszt saját kulcsával kinyitja és a számára érkezett postai küldemények helyére beteszi a feladásra szánt kül­deményeit. A taskenti automatizált posta érdekessége, hogy közel fek­szik ahhoz az épülethez, amely már a XVI.—XVIII. században is „postahivatalként” szolgált. Abban az időben üzbég, buha- rai és kazah kánok felváltva voltak a város birtokosai és szoros kereskedelmi kapcsola­tot és ezen belül postai külde­mény-szolgálatot szerveztek és tartottak fenn Oroszországgal és a környező kánságokkal. A világhírű magyar utazó, Vám- béry Ármin érdekes leírást kö­zölt a városról és a szomszé­dos kánságokkal fenntartott kapcsolatáról a múlt század közepe táján. „Mivel a várban rendkívüli magassága miatt nincsen víz, az ügyes mérnökök, minden művészetüket felhasználva, va­lamely csodálatos művet ta­láltak ki, és létesítettek, mely elveszi az ember eszét. Az alsó várban, bizonyos helyen víz­tartó medencét csináltak, mely. be a Dunából bizonyos meny- nyiségű víz folyik. A medence fölé kereket állítottak, továbbá szűk csövet csináltak rézből, s ezt a csövet épületben elrejt­ve vezetik föl a felső várba. A kerék mesterségesen forog­ván, a vizet ama csövön a fel­ső várba hajtja, a fentlévő víztartóba”. így írt 1543-ban Dzselalzade Musztafa, török történetíró, az esztergomi víz­műről. Ez volt Magyarország első vízműve az ugyanakkor működő budaival együtt. Az esztergomi vár ellátását biztosító Veprech nevezetű víztoronyról 1239-ből származ­nak az első írásos emlékek. IV. Béla király megengedte az ér­seknek. hogy a „hévvizek és a Veprech torony közti területen Éléskamra lazacok számára Német tudások Kiéiben való­ságos éléstárat rendeztek be lazacok számára. Speciális táp­szerrel megrakodott drótháló­ból font kosarakat helyeztek el a vízben. A tudósok azt remé­lik, hogy a tápszer hatására jobban nőnek és könnyebben szaporodnak a lazacok. Tengeri polipok a hegytetőn Valaha tenger hullámzott a mai Kirgizia helyén. A közép­ázsiai köztársaság óriási hegy­vonulatában, a Tien-San hegy­ségben különös kagylóra, vala­milyen tengeri állat páncéljá­ra bukkantak a helybeli isko­lás gyerekek. Leleteiket bevit­ték az iskolába; tanítójuk azonnal érintkezésbe lépett a régészeti . szakértőkkel, akik megállapították, hogy a „pán­cél” egy kis ragadozó polipfaj­ta kövülete, amely százmillió évvel ezelőtt volt a földi ten­gerek lakója. Korcsosult leszár­mazottai ma is megtalálhatók a Csendes-óceánban, a Fülöp szigetek körül. „Nautilus”-nak nevezik őket. A Tien-San hegy­tetőiről eredő lelet segítséget nyújt a tudósoknak abban, hogy pontosabban meghatároz, zák: mikor hullámzott tenger a mai Kirgizia helyén és mi­kor jött létre — tektonikus erők hatására — a Tien-San hegység. A kutatást segíti Kir­gizia egyik természeti neveze­tessége, az Isszik Kul tó (Me­leg tó). Ahogy a Balatont ma­gyar tengernek nevezik, úgy nevezték el az Isszik Kult a „Kirgiz Tengernek”; Három­ezer méter magasságban, festői szépségű hegyek által övezett katlanban fekszik — csaknem 1700 méterrel a tengerszint fe­lett. Száznyolcvan kilométer hosszú, 35—57 kilométer szé­les, csaknem 6400 négyzetkilo­méter területű, mélysége he- lyenkint 700 méter. Fenekén melegvizű források fakadnak és így vize még a legkemé­nyebb tétben sem fagy be. A világ legkékebb vizű tavának tartják. Most megindult a ku­tatás, hogy vajon a híres Isszik Kul tó nem maradványa-e a Kirgizia helyén egykor létezett óriási tengernek. várost építsen.’’ A víztoronynál fakadó meleg forrásokat már a római korban, sőt az őskor­ban is felhasználták. Erre utal a Balassa Múzeum birtokában lévő egyik feliratos fehér már­vány római oltárkő. Az 1400- as években az érsekek a fej­törő források vízével fürdőt üzemeltettek, és a maga korá­ban ugyancsalt egyedülálló vízemelő gépeket hajtattak. A víztorony birtoklása a vár birtoklását jelentette egyben. Ezt igazolják az 1543-as, az 1595-ös és az 1706-os ostromok is. 1543-ban például Szulejmán szultán seregei a tornyot ég a vízmüvet foglalták el először, s ezt követte a vár feladása. A torony melletti középkori fürdőt a törökök tovább bőví­tették, és a vízmű fenntartásá­ról is gondoskodtak. Még 1643- ban is működött. A torony és a fürdő a mai Berzsenyi utcá­ban állt. Mivel a történelem során kulcsszerepet játszott a város és a vár életében, a ré­gészek most fel akarják tárni. A Balassa Múzeum munkatár­sainak előzetes kutatásai, a ta_ Iáit falmaradványok nagyon biztatóak arra nézve, hogy az egyedülálló technikai történeti, műemléknek több részlete fel­színre kerül a vastag, több mint négyméteres földtakaró alól. ...j----------------------------------- 4. A koraszülötteit védelmében Jon Scopes, a londoni Hant mersmith kórház kísérleti ku­tató részlegének vezetője si­kerrel alkalmazott egy új, na­gyon egyszerű eszközt, amely- lyel évente kb. ötezer kora­szülött életét lehet megmente­ni, l Lényegében egy kis etektró dáról van szó, amely ellenőrzi a koraszülött vérének oxigén- tartalmát és így elejét veszi annak, hogy rendellenesség áll­jon be a gyermek légzésében- Az elmúlt évben ugyanis 9000; 28 napos kora előtt meghalt) újszülöttnél legtöbb esetben, légzési zavar volt a halál okai Az új készülék lehetővé te­szi, hogy négyóránként vett vérmintákból megállapíthassuk a vér oxigéntartalmát és ennek megfelelően szabályozhassuk az inkubátor oxigénszintjét is. Példamutató apa-puma Az állatkertekben rendsze­rint elkülönítik a ragadozó macskafélékhez tartozó „házas­társakat”, ha az anyaállatnak kicsinye születik. A pozsonyi állatkertben a ragadozók helyiségeinek hibás tervezése miatt egy puma-pórt nem lehetett különválasztani Az állatkert tudományos mun­katársai és dolgozói izgatottan várták, hogyan viselkedik majd az apa, ha a kicsinyek nap­világot látnak. Az anyaállat egy kis pumát szült és általános meglepetés­re az apa még gyengédebben bánt a kis utóddal, mint az anya, és egyáltalán nem bizo­nyult „vérszomjasnak”. Hit tudunk a tacskóról? Hosszú törzs, rövid végtagok, szálkás, sima vagy hosszú, fa­kóvörös, esetleg fekete szőr­zet: ez jellemzi a tacskót. Adottságai lehetővé teszik, hogy a zsákmányul, kiszemelt állatot odújába is kövesse. Ko­ponyája hosszúkás, szeme ová_ lis, füle lekerekített. Rendkí­vül erős állkapcsa képessé te­szi arra, hogy megragadja és fogva tartsa a nála sokszor jó­val nagyobb testű zsákmányt. A tacskó „újkori története” 1840-ben kezdődik Németor­szágban; azonban már egy négyezer évvel ezelőtti asszír emléken, valamint Xenophón egy leírásában is találkozunk vele. Walt Disney jóvoltából ez az apró termetű, komoly és méltó­ságteljes kutya, amelyet oly sokszor megmosolyog az ember a büszke tekintete és alacsony, görbe végtagjai közötti kont­raszt miatt, Lassie a skót ju­hászkutya és Rin-Tin-Tin a német juhászkutya mellett szintén bekerült a film viliá- ■gába. A tacskó eredetileg vadász­kutya. Azonban kedveli a csa­ládi, az otthoni élet előnyeit, s ebben a környezetben kiváló társnak bizonyul. Kivételes emlékezőtehetsége révén tiszte­letben tartja a házirendet, já­tékossága pedig szinte egyedül­álló. Minden egyes tacskó egy- egy személyiség, fajtája éppen ezért tér ed a többi kutyafaj­tától, mert egy sor egyéni impulzussal rendelkezik, ez pecBg a fajta minden egyes alanyának bizonyos fokú ere­detiséget kölcsönöz. A tacskó az egész világon elterjedt fajta, azonban leg­inkább Németországot tarthat­juk hazájának. Németország­ban igen sok hosszú szőrű tacs, kó található, ezek a példá­nyok úgy viselik hullámos szőrdíszüket, mint az elegáns nők a szőrmegallért. A három tacskófajta között igen nagy „jellembeli” különb­ség tapasztalható; A szálkás szőrű tacskó komoly és tartóz­kodó, a sima szőrű tacskó na­gyon önálló, sokat ad a függet­lenségre, s végül a hosszú sző­rű tacskó minden megnyilvá­nulásából kedvesség, jóság és megért« áradj

Next

/
Thumbnails
Contents