Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

U/alûo halälat hmrcoBAj rcuu- vuläsuak. lehet weuu/ ,ve ha % SfJCCM MZOÖL, SCMMt ESÉLYE J ~^mr s/A/csH -JÊ (maca a/e ujazM, >ZOM AZ CKI 7>R/-* USZDMfLA. HA €L- ■ Kacaja ja, mckbm MAR. ÓCY/S M/K/Ù i ^FALHOZ..'! Maca utam a p/jjcér JŐ*/. A jénai örökség 1846-ban Kari Zeiss mű­szerész a Weimari Nagyher­cegségben engedélyt kapott, hogy „egy Jénában felállítan­dó műhely szerszámait és be­rendezéseit megvásárolja, il­letve elkészítse'’. Ha rajta múlik, nem Jénát, hanem Weimart ajándékozza meg műhelye világhírével, de szü­lővárosának, Weimarnak pá- paszemkészítői nem nézték jó­szemmel az újabb versenytár­sakat és minden engedélynek útját állták. Még a szomszé­dos egyetemi városkában is, Jénában, amely akkor alig 6000 lelket számlált, csak Schleiden professzor nyoma­tékos pártfogás.?, biztosíthatta a sikert. A híres matematikus és sejtkutató tudta, hogy milyen nehézségek árán kanja az esve- tem a kutatásoknál nélkülöz­hetetlen rendkívül finom mű­szereket. Mármost Zeiss, mi­után iskoláit elvégezte, kéz­művesgyakorlatot szerzett a tudományban használatos min­denfajta műszer elkészítésé­ben. Közben — mestere biz­tatására — egyetemi előadá­sokat : matematikát, fizikát, ásványtant, botanikát is hall­RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter ÁRJEGYZÉK Fi latelistóink minden évben nagy ér­deklődéssel várjók o Magyar Bólyeaek Árjegyzékét. Nyomdatechnikai okok miatt az új szakkönyv p szokottnál ké­sőbb került a gyűjtők kezébe, az üz­letek január 1Ö-én kezdték árusítani. Az 1972. évi kiadó* a szokott, tetsze­tős kivitelben, 346 oldalon ad számot bélyegeinkről. A régebbi soroknál, blokkoknál számos emelkedés bizonyít­ja a Magyar Posta kiadványainak ke­resettségét. Sok gyűjtő kifogásol hatja, hogy a legutóbbi évek bélyegeinek ér­téke lassan nő, noha külföldi kataló­gusokban és üzleti kirakatokban a ma­gyar bélyegeket általában sokra tart­ják. Az árjegyzék szerkesztésénél azon­ban a belföldi érdeklődést, a kibocsá­tott példányszámot vették figyelembe és csak indokolt esetben állapítottak meg magasabb árat. Az igazi gyűjtő ismeri az idő Szerepét, emlékszik arra. hogy J5 éve a Ul. Lánchíd blokkot névérték körül kínálták, ma ezer fo­rintért sem lehet megszerezni. A bé­lyegek sorsa a fitateÜsták kezében van, he becsülik és őrzik kincseiket, akkor az árjegyzék legközelebbi kiadásai ezt már tükrözni fogják. Az új árakból néhány (zárójelben az előző évi árjegyzék! értékelés): 1931. Zeppelin 550 (480). 1933. Repülő 1600 (1350), 1934. Le he blokk Ő50 (500), 1936. Budavár 90 (70). 1940. Mátyás 30 (24), 1945. Felszabadulás 390 (312), 1950. ötéves terv 600 (480). 1951. 80 éves a magyar bélyeg 170 (140), 1952. Vasutasnap 10 (6), 1954. Jókai blokk 100 (80), 1962. Bélyegnap blokk vágott 250 (150), 1968. ..In memóriám** blokk vágott 360 (200) forint. Szép karriert ért el a két legismor® gatott. Harmincéves fővel, az engedély kiadásakor, első meg­testesítője volt a tudományo­san képzett kézműves modern típusának és a professzor föl­ismerte a fiatalemberben rej­lő lehetőségeket. A FOGALOM MEGSZÜLETÉSE A műhely dolgozni kezdett és a vásárlók igen elégedet­tek voltak a Zeiss-féle mik­roszkópokkal. Nem úgy Zeiss. Bosszantotta, hogy a műszer­ben összegeződő optikai hatá­sok eredményét nem tudják előre kiszámítani. Igaz, isme­retei csak a feladat meghatá­rozásához voltak elegendők, a megoldásához már kevésbé. Ezért műhelye mindennapos vendégévé, később munkatár­sává avatott egy fiatal egye­temi docenst, dr. Ernst Abbét, aki 1066-ban a Vállalkozásnak új irányt adott. A hájszál- finom megmunkálás és az el­mélet szövetsége a technika történetében addig ismeretlen iramú fejlődést eredményezett az optikában, és megteremtet­te a jénai gyártmány fogal­mát azt a fogalmat, amely új­donságot és elsőrangú kivite­lezést jelent az egész világon. A MIKROSZKÓP TEÓRIÁJA A konkurrencia eleinte nem győzte hangsúlyozni, hagy sa­ját áruja „nem afféle jénai módra készült”. Tíz évvel ké­sőbb jobbnak látta visszájára fordítani a szólamot, és „jé­nai módra készült” műszerek­kel jelentkezett a világpia­con. Az Abbe előtti mikroszkó­pok még nem adtak éles ké­pet, a körvonalak a szivárvány minden színében játszottak. Olyan kutatóknak, mint Ru­dolf Virchow, vagy Robert Koch, be kellett érniük há- r-omszázszoros nagyítással és olyan gyenge felbontó képes­séggel, amely a részleteket alig választotta el egymástól. Ezeknek eltüntetésére dolgoz­ta ki Abbe — akit 1870-ben az elméleti fizika professzorává neveztek ki — a mikroszkó­pok elméletét. A TÖKÉLETES LENCSERENDSZER A megvalósításhoz merő­ben új üvegfajták kellettek. És itt jutott szerephez Otto Schott. A „hármas szövetség” 18G5-ra össze is állította az első olyan lencserendszert, amelyben a mikroszkóp egész látómezejéről éles és minden zavaró szivárványszegélytől mentes kép jelentkezett. A Zeiss-Művek világhírét a mikroszkópok alapozták meg. 1892-től azonban nemcsak mik­roszkópot készített, hanem Abbe sokoldalú kísérletei alapján a legkülönbözőbb optikai-fizikai mérőműszerek gyártását kezd­ték meg: refraktométerek, spektrométerek és fotométe­rek, 1894-től pedig az Abbe- féle prizmás rendsze’-'* táv­csövek egész tömege vándo­rolt Jénából a világ minden tájára. FÉNYEI.NYELŐ BEVONAT 1936 óta látják el őket az­zal a fényelnvelő bevonattal, amely nemcsak jénai termék, hanem jénai találmány is. 1897 óta készítenek csillagá­szati műszereket; 1924-ben ál­lították fel az első Zeiss-csil- lagvizsgálót. 1901-ben a íénai műszerek rohamos fejlődésre ösztönzik a fotogrammetriát és merőben új módszereket bo­csátanak a földmérés, a geo­dézia, a földtani vizsgálatok rendelkezésére. Aztán a fénv- kéoezőgépek és műszerek következtek; az 1902-ben ter­vezett „Zeiss—Tessar” egész fotósgenerációkat hódított meg. A „JÉNAI SZEMLE” A második világháború után a gyártmányok olyan széles skálája bontakozott ki, hogy azt már az 1956 óta megje­lenő „Jénai Szemle” lapozga­tása közben is alig lehet átte­kinteni. A kutatásnak, a tu­dományok alkalmazásának alig van olyan területe, ahol ne használnának Zeiss mű­szert; ez a magyarázata an­nak, hogy a „Szemle” példá­nyait érdeklődéssel várják a kutatóintézetek és nagyüze­mek. A műszaki leírások, is­mertetések felölelik a fel- szabadulás után államosított Jénai Művek mai, sokoldalú tevékenységét, amelynek való­ságos jelképe a Német Tudo­mányos Akadémia csillagvizs­gálójában fölállított kétméte­res tükrös teleszkóp: számos sajátos tulajdonsága folytón a palomari teleszkóppal vetek­szik.. Kari Zeiss mai örökösei építették. (BUDAPRESS—PA„ NÓRÁM A). tebb távnyomót, a fordított Madonna 16 ezer és az ún. Nagymánya 13 ezer forintos áron szerepel. Értékesebb lett az első magyar sorozat, a száz éve megjelent kőnyomatos hat bélyege is, a ..legolcsóbb'’ változat 41 600 forintba kerül használatlanul. HÍREK Eladták a tibeti bélyegek teljes gyűj­teményét, amely számos olyan változa­tot is felölelt, amelyet csak egy pél­dányban ismerünk. Az eddigi tulajdo­nos, Heinrich Harrer professzor a bé­lyegeken kívül keleti érmekülönleges­ségeket is áruba bocsátott, hogy újabb Tibet-expedícíójának anyagi alapját megteremtse. — Német szaklapban olvastuk (DBZ *—1971. 23. szám) : ,,A kőnyomatos sor utánnyomatával díszített magyar kiállí­tási emlékív nem. érvényes bérmente­sítésre. A blokkott mégis szívesen vá- sorolják és enyhén emelkedő árról hal* lani" .....................,A Dürer-motívum a ju­b ileumi év alkalmából gazdagodott. Nemcsak a régebben megjelent ki­adások iránt érdeklődnek, hanem az újdonságok, így a nemrégiben forgo- lomba került magyar Dürer blokk is népszerű a gyűjtők körében”. — A New Yorkban megjelenő Stamps a következőket írja: ,,A magyar bé­lyeg exportcikk, talán a híres tokája borhoz hasonlítható. A kereskedők, akik ennek az országnak bélyegeivel foglal- koznák, mindig keresnek egyes kiadá­sokat. Ezek közé tartozik az 1958-ban kiadott Televízió blokk, amelyből csak 38 758 darab jelent meg. A Scott ka­talógus 9 dollárra értékeli, de Ausztriá­ban, ahol az árat jobban ismerj Tű dollárt te kérnek a gyűjtőtől'^, Tol a tpacuióial _ fJYOMOZO ÓK.. 7ZEME- L€M TUDJA Allézr JÖ7TEM. A/EM SZERE­TEM A TA AJURAT. ■Ez. a Waldo peches EMgER VOLT. TUÈCCK/ JZERCStM. ZERÖPÖTf ECYSZER K.EGEW. MOST MÁR. VYUCTO/J VAAJ, ÉS MACA SZ/K/WCY HAP- SJKAM' Százéves a Magyar Földrajzi Társaság Száz évvel ezelőtt, 1872. január 12.én határozták el a kor kiemelkedő magyar földrajztudósai a Magyar Földrajzi Társaság megalakítását. A gondolat már egy évvel korábban, a világ geográfusainak antwerpeni ta­lálkozóján felmerült, gyors végrehajtását a korabeli magyar földrajztudomány nemzetközileg is elismert fejlettsége tette lehetővé. A megalakulást 1872. május 19-én hivatalosan is kimondták és ezzel világviszony­latban úttörő munkát végeztek. Az alapító tagok között olyan neves tudósok szere­peltek, mint Hunfalvy János, az egyetemes földrajz ki­váló képviselője, a társaság első elnöke, Vámbéry Ár­min a világhírű orientalista kutató, továbbá Szabó Jó­zsef akadémikus, az edinburghi és a bolognai egyetem tiszteletbeli doktora, a geológia tudósa és Xantus Já­nos, a magyar szabadságharc hőse, aki az üldözés elől Amerikába menekült, ott lett földrajztudós. Az alapítók között nemcsak geográfusok, hanem más kiváló termé­szettudósok, statisztikusok és történészek is szerepeltek. A megalakulással egyidőben megindult a társaság hivatalos lapja, a Földrajzi Közlemények is. A centenárium alkalmából a múlt év augusztusában a Nemzetközi Földrajzi Unió Európában először ha­zánkban rendezte regionális konferenciáját, amely a magyar földrajztudomány és ennek keretén belül a Magyar Földrajzi Társaság munkájának nemzetközi el­ismerését is jelentette. T. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents