Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
Til b b mint IS és félmilliârd művelődésügyi feladatokra A kulturális ágazat 1972. éri teryei Szervezettség - felsőbb fokon Az 1972-e.s év oktatási, köz- művelődési és művészeti feladatairól tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztériumban az MTI munkatársát. Elmondották: A kulturális ágazat 1972. évi előirányzata 15 milliárd 748 millió forint, amely az előző évit 9,4 százalékkal haladja meg. Az 1 milliárd 352 millió forint növekedésből 413 millió forint a legutóbbi pedagógus-bérrendezés és a közművelődési dolgozók bérkorrekciójának ez évi kihatása. Az oktatási intézmények költségvetése 813 millió forinttal, a népművelési és egyéb kulturális intézmények előirányzata 534 millió forinttal növekszik. Figyelemre méltó a tanácsok ré-zé-ől az óvodai helyek számának növelésére irányuló törekvés. 1972. évi költség- vetésünkben például az eredetileg tervezett 7725-tel szemben 12 322 új óvodai hely működésének feltételeit biztosították. A tanácsok felügyelete alatt működő alsófokú oktatási intézmények ez évi előirányzata 3 milliárd 954.5 millió forint, ami 8.9 százalékkal magasabb az előző évinél. Az általános iskolai tanulócsoportok számának országos csökkenése mellett a költségvetés néhány megyében és településen növekedést biztosít, lehetővé teszi a nagy létszámú tanulócsoportok .,bontását”. Fedezetet nyújt továbbá mintegy 360 napközi otthonos csoport. 766 általános iskolai diákotthoni hely, mintegy 100 tanulószobás csoport, több mint 1000 általános iskolai menzai hely, 92 gyógypedagógiai kisegítő osztály és 290 gyógypedagógiai intézeti hely fenntartási - költségeire. A napközi otthoni' juttatásban Az 1971-es esztendőben 6,2 millió külföldi turista lépte át határainkat —, közli a szilveszteri adatok rendszerezése után, gyorsmérlegében a Központi Statisztikai Hivatal. 1971-ben Jugoszlávia kivételével, valamennyi országból többen látogattak hazánkba, a beutazó külföldiek száma azonban nem érte el a tavalyelőttit, mert jelentősen visszaesett a jugoszláv látogatók száma: 1970ben 1,7 millió jugoszláv turistát, fogadtunk, 1971-ben pedig 51 százalékkal kevesebbet. A tőkés idegenforgalom 1971- ben. 20 százalékkal magasabb, a szocialista országokból érkezők száma 5 százalékkal alacsonyabb volt a korábbi évinél. Jóval többen érkeztek 1971-ben Ausztriából, összesen 240 000-en és az NSZK-ból : 270 000-en. Franciaországból 12 százalékkal, az ÚSA-ból 10 százalékkal több turista látogatott hazánkba, mint egy évvel korábban. A legtöbb szocialista országból is többen keresték fel Magyarországot: Csehszlovákiából összesen 2,8 millióan, Lengyelországból mintegy félmillióan, az NCK-ból 423 000- en, Romániából 240 000-en érkeztek. A vendégek számánál jóval erőteljesebben nőtt a kereskedelmi szálláshelyek — a szállodák, a kempingek és a fizetővendég-szolgálat — forgalma. Több magyar utazott külföldre: számuk tavaly egymillió- egyszázezer volt, mintegy 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legtöbben Csehszlovákiába, Romániába, Ausztriába és az NSZK-ba utaztak. Az idei évben már részletesebb információkat közöl majd a turizmusról az Idegenforgalmi Statisztika című kiad. részesülő tanulók száma — a tervezett fejlesztést figyelembe véve — mintegy 233 ezer lesz: az összes tanulók 22 százaléka. Gyermekvédelmi feladatokra 605 millió forintot fordítanak; a gyermekvédelmi hálózat az idén 470 nevelőotthoni hellyel bővül. A költségvetés 199 000 szakmunkástanuló képzésének anyagi, feltételeit biztosítja. A szakmunkástanulók létszáma a tavalyihoz képest 12 000-rel kevesebb lesz, ugyanis az általános iskolát végzettek számának csökkenése arányában mérséklődik a szakmunkásképző intézetekbe jelentkezők száma. A minőségi javulást jelzi, hogy a kisebb .tanulólétszám ellenére a kiadások 77,5 millió forinttal nőnek, s 1972-ben elérik. az 1 milliárd 365 millió forintot. » A középfokú oktatási intézmények előirányzata 1 milliárd 620 millió forintról 1 milliárd 771 millió forintra emelkedik, "ami 9,3 százalékos fejlesztést jelent. A költségvetés lehetővé teszi a középiskolák belső struktúrájának változtatását ,a szakközépiskolák javára, fedezetet nyújt 1658 további diákotthoni, valamint több mint 1800 tanulószobai-menzai hely fenntartására. Ezenkívül a szaktárcák még mintegy 600 diákotthoni helyet létesítenek. A költségvetés — első ízben — mintegy 10 millió forintot irányoz elő a vidékről bejáró középiskolások utazási költségeinek térítésére. Lehetővé teszi a különböző előkészítő tanfolyamok hálózatának bővítését; az iskolák berendezésekkel,- szemléltető eszközökkel való jobb ellátását. A felsőoktatási ágazat idei költségvetési előirányzata 1 milliárd 944 millió forint, ami vány. Bővül a statisztikai lapokon féltett kérdések köre is. (MTI)., 6.1 százalékkal több az elmúlt évinél. Legjelentősebb a számítástechnikai olt tatással ösz- szefüggő fejlesztés. A költség- vetésben gondoskodnak új felsőoktatási intézmények, illetve tagozatok megindításának anyagi feltételeiről. így az óvónőhiány enyhítésére megkezdte működését a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola hajdúböszörményi óvónőképző intézete. a matematika szakos tanárképzés bővítésére a Pécsi Tanárképző Főiskola Szombathelyen kihelyezett tagozatot indított, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola zalaegerszegi kihelyezett tagozata már működik, az 1972—73-as tanévtől pedig Salgótarjánban is kihelyezett tagozat indul. A számítástechnikai program alapján hét új számítógép üzemeltetésének létszám- és dologi feltételeiről gondoskodnak. Az 1971-ben létesült központi ifjúságpolitikai alap 10 millió forintos előirányzata 1972-re 20,5 millió forintra emelkedik. A fejlesztés az ifjúsági törvény végrehajtásának anyagi feltételeit szolgálja, különös tekintettel az ifjúsági turizmus és sportcélok támogatására. A .tanácsok kulturális jellegű előirányzatai a közművelődési és a művészeti feladatokra együttesen: 662 millió forintot — a tavalyinál 60 millió forinttal többet — szánnak. A tanácsok növekvő összegekkel támogatják az ifjúsági klubokat, a közkönyvtárak állományának fejlesztését, a múzeumok és levéltárak gépi ellátásnak javítását, az újonnan létesülő művelődési objektumok fenntartását. Az idén várhatóan három művelődési központ, s több mint 50 művelődési ház, illetve könyvtár kezdi meg működését. Az ifjúsági- szervezetele céljaira szánt kiadások több mint 20 százalékkal, a színházak és egyéb művészeti intézményeké mintegy 14 százalékkal emelkednek. A kulturális szempontból elmaradott megyék a művelődésügy fejlesztésére 47,5 millió forintot — a tavalyinál csaknem 10 százalékkal többet — kapnak. (MTI) Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i ülése a gazdasági helyzetet és feladatokat elemezve határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Amikor üzemeink műszakigazdasági szintjét' a fejlett nyugati cégekével összehasonlítják, az elmaradottságot szinte kizárólag a termeiőberen- dezések és a gyártott cikkek korszerűtlenségével magyarázzák. Pedig e műszaki különbségnél, az úgynevezett technikai résnél rendszerint nagyobb elmaradás mutatkozik az üzem- és munkaszervezésben. Mindez különösen azokban az üzemekben bizonyítható, amelyek külföldről korszerű termékkonstrukciót — licencet —, élenjáró gyártási eljárásokat és termelőberendezéseket vásároltak s mégsem váltak igazán versenyképessé. Nem, mert nem hasznosítják a legfejlettebb munka- és üzemszervezési tapasztalatokat. A vezetés és a szervezés összecsengő szavak, rokonfogalmak. A vezetés lényege az előrelátás. A szervezés hivatott megteremteni a feladatok végrehajtásának ésszerű, hatékony feltételeit, a szüntelenül változó körülmények közepette. A szervezés a vezetés folyamatos, állandó feladata és nem átmeneti kampány. A párthatározat most mégis azért helyezte e tevékenységet gazdasági építőmunkánk kiemelt feladatai közé, hogy létrejöjjenek a nagymérvű elmaradás felszámolásának feltételei, s a rendszeres, színvonalas szervező munkára irányuljon közvéleményünk, de mindenekelőtt a vezetés figyelme. A szervezés rangjának megteremtése méltáp politikai feladat. Szovjet közgazdászok szerint csupán szervezeti intézkedésekkel 18—20 százalékkal növelhető a termelés. A hazai becslések még merészebbek: a meglévő létszám és állóeszköz-állomány 25—30 százalékos tartalékaival számolnak. A párthatározatban rögzített feladatsor közvetlen célja a gazdasági hatékonyság fokozása, ám az intézkedések ‘végeredményben az életszínvonal emelését szolgálják, b a szervezettebb munka közvetlenül javítja az üzemi légkört és morált, a dolgozók munkakedvét, növeli a fegyelmet, a kereseti lehetőségeket, a vezetés tekintélyét A szemlélet és a közhangulat átformálása az idevágó teendők sikerének fontos feltétele. Mert kár volna^ tagadni: az alacsony szintű szervezettséget. a rossz hatásfokú munkát jelenleg meg nehéz felszámolni, mert erősíti azt a megszokás, a mar,a£i^& -3% újtól való idegenkedés. Ha viszont széles körű támogatással, tevékeny kezdeményezésekkel találkoznak mindazok az intézkedések, amelyek „kényszerpályára” terelik a munkát s eleve kwlatoaáfc a fegyelmezetlenseget, lehetővé válik, hogy a meglévő feladatokat kevesebb létszámmal es szerényebb anyagi ráfordítással oldják meg. — Jelenleg — ahogy ez8 egy országos felmérés kimutatta — a vállalatoknak csupán 38 százaléka készít éves szervezési tervet. Távlati szervezési terve pedig mar csalt 1000 vállalat közül 16-nak van. S ezek a szervezési elképzelések sem átfogó részei a komplex vállalati tervnek hanem jobbára „rendesmáló jellegűek. így a fejlesztés — a beruházás, a rekonstrukció, a technológiai korszerűsítés — legritkább esetben párosul élenjáró, tudományos megalapozott üzem- és munkaszervezéssel. Ezért rendkívül nagyok, szinte beláthatatlanok a termelékenység emelésiek,« állóeszközök jobb kihasználásának a készletek csökkentésének.' íz ügyvitel észerűsité- sének tartalékai. A párthatározat nyomán kibontakozó akció feladató hogy a reformnak az iranyitós ^ a munka ésszeruætesére kitér Stó jellegét továbbvigye érvényesítse az üzem. a váltó lat falain belül Ez a lehető legolcsóbb beruházás, amely a meglévő eszközök és a mbn kaerő hatékonyságát hivatott. SSiL A szervezés viszonylag kevés Pénzt és nagy hozzáértést igényel. A neinéW feltételek jelenleg hiányosak. Kevés a felkészült szervező. Késük. továbbképzésük megoldatlan. A meglévő W iparági szervező intézet is kevés segítséget nyújt a va tó latoknak. E helyzet megváltoztatása kormányszintű ^ minisztériumi mtezkedeseke^ egVaránt igényel. Országos szervezés-fejlesztési profim készül s az agazati minisztériumok is kialakítják ^elképzeléseiket, meghatározzak a teendőket. Mint minden időszakos feladatnál, úgy a mostam szer vezési kampánynál is látszateredmények, a s7atr““ lárfg3veszélye. Valójában m£ 2—3 év alatt a korszerű éio- lvamatos szervező munte sas a korszerű üzem- és m“nka szervezés feltételeinek megte “míése a feladat Vagyis nem szabad a tennivalókat a műn kahelyi szervezésre vagy a számítógép alkalmadra tóesvszerűsíteni. A vallalati te- vékerfység minden területének a gyártáselőkeszi tesnek. a technológiai fejlesztésnek, az anyagmozgatásnak es ' beszerzésnek, a készletgazdálkodásnak, a programozásnak, az anyagmozgatásnak és szett, összehangolt, tervszerű munkája szükséges ehhez. KOVÁCS JÓZSEF Acélcsövek a Barátság—II-höz 1971-ben kezdték eî a Dunai Vasmű új hegeszteti csőgyártó üzemében a próbatermelést. Itt a Barátság—II. kőolajvezeték számára készítenek először acélcsöveket. A legkorszerűbb technológiával felszerelt félautomata gyártósoron 1971-ben 70 ezer méter, csaknem egy méter átmérőjű acélcsövet készítettek. &ÛÉTI totó = Jászai Csaba felv. — KS) Idegenforgalmi gyorsmérleg 6,2 millió külföldi hazánkban, több mint egymillió magyar turista külföldön
