Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

« í \ I 2i)( Idefigyeljem asszomtom! £zta waldot ^~^>or LEfJr ecy uocsmabah lelöték. / K4IUOIL BELÉPET AZT MO/JD- y. _____, ' . TA, ecy AJÖT AfeQSS) ËS /Aj LU» ' A VW/ /VO/CGÚ MEGADTA A MACA' szemêlyle/pâsât, és hm-edecce rœc.i­ZJEKI. HO VMM ISMER­TE!? . ^ < 'ZUJJQKJ A TÜCCÖVY MÖGE CYORMA/J Á Közmondásos, hogy hévi­zekben gazdag ország va­gyunk. De valójában mennyi­re aknázzuk ki êzt a gazdag­ságot és hogyan élünk vele? A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet szerint lw/1. január 1-én összesen 420 olyan kútunk volt, amely 35 C-foknál melegebb vizet ad, s ezek együttes vízhozama percenként 349 050 liter. Ha­sonlattal élve: e hévízkutak vize naponta több mint hu­szonötezer kéttengelyes vas­úti oljaszállító tartálykocsit töltene meg. A 420 kút közül 100-at ivó­víz-szolgáltatásra, 190-et für­dők táplálására, 78-at növény­házak s más mezőgazdasági létesítményeknek, 5-öt pedig lakóépületek fűtésére hasz­nálnak, 13-at az ipar hasz­nál, 34 pedig még nincs hasz­nosítva. Ez utóbbiak többsége arra vár, hogy felépüljön az üvegház, azt fűti majd. Egyéb­ként máris 900 000 négyzet­méter felületű kertészeti Háromórás hold rengések A Holdra telepített nagy ér­zékenységű szeizmométerek az utóbbi hónapokban lehetö- vé_ tették/az égitest geofizikai módszerekkel való vizsgálatát. Az észlelt szeizmikus jelzések azonban egyelőre több meg­oldandó problémát jelentenek, mint amennyit segítségükkel megoldani sikerült A holdi szelzmogrammok majdnem teljesen különböz­nek a földitől. Miután mind a rengésközpontok, mind a je­lenségeket kiváltó energiák forrása ismeretlenek, eddig csupán feltételezésekre tudtak támaszkodni. Az Apollo—12 kiégett újrafelszálló fokozatá­nak ellenőrzött kemény be­csapódása tette lehetővé az el­ső egzakt számításokat, elasz­tikus hullámoknak a Holdon való terjedésére vonatkozóan. A Holdon hagyott szeizmomé- ter akkor majd egy órán át tartó rengéseket jelzett. Ha­sonló jelzéseket fogtak 1970. április 14-én, 30 másodperccel az Apollo—13 15 tonna súlyú — feladatát már teljesített — rakétafokozatának becsapódá­sa után.. A holdrengés ekkor nem kevesebb, mint 3 óra és 20 percen át tartott. A földrengésekkel szemben a legszembeszökóbb különb­ség a fokozatosan bekövetkező maximális kilengés és az amplitúdó nagyon lassú csil­lapodása, valamint a felszíni hullámok hiánya. Ezekből ar­ra következtetnek, hogy a Holdon nincs 50 km mélységig hatoló összefüggő kéregréteg. A felső réteget is törések, sza­kadékok hasítják keresztül- kastl. ezeken á szeizmikus hullámok visszaverődnek, aminek a hullámenergia dif­fúzióhoz hasonló terjedése a következménye. A Holdon mesterségesen előidézett rengéseken kívül a műszerek eddig több mint 2000 természetes eredetű hold­rengést regisztráltak. Ezek kö­zött a földrengéshez hasonló természetüeket is észleltek, olyanokat, amelyekről vulka­nikus tevékenységre lehet kö­vetkeztetni. Lehetséges, hogy a holdrengések forrása a mag­mának mintegy 750 km-rel a felszín alatt egymástól izolált üregekben való mozgása. E szerint a feltevés szerint a Hold nem teljesen hideg, ki­égett égitest. \ Az Északi-sark — gyermekszommel Gépütik az Északi Jeges-tenger Szevemaja Zemlja szi- getvilágának legkisebb szigetén landolt. A jég birodalmába tartó kétórás út után — elzsibbadt tagjainkat nyújtogatva — boldogan szálltunk ki a betonra. Körülnéztünk, de a csöppnyi szigeten csak három, hóval félig betemetett kis házat láthattunk. Az egyik közelében egy kisfiú állt, s láthatólag ránk várt. A feje búbjáig be volt bugyolálva. ö Volt az első „helyi ember", akivel talál­koztunk — az ötépes Kolja. Moszkvából jött ide a szüleivel. Apja fádiómüszerész a meteorológiai állomáson. Mint meg- tudtuk, a kis. Kolja jobban szereti a vad Északot, mint Moszkvát. Magyarázata ésszerű, de váratlan volt: — Itt nem csípnek a szúnyogok. — De azért biztosan jobban szeretsz metróval utazni, mint a zötyögős dzsippel? Kolja természetes értetlenséggel nézett ránk; mi már felnőttünk, s nem érthettünk meg ilyen egyszerű dolgot. — Itt én a vezetőbácsi mellett ülhetek, nem úgy, mint a metrón. — Hát a medvéktől nem félsz? — A kis medvéktől nem félek, a kutyám különben is vigyáz rám. — Azt tudod-e Kolja, hogy te közelebb élsz az Északi­sarkhoz, mint akármelyik szovjet kisfiú? Ennek a hallatára megdöbbenve, s elragadtatva nézett ránk. Örömét azonban felnőtt módjára próbálta — sikertele­nül — palástolni. Zavarában hadarni kezdte: — Vgn itt egy kislány is. Nem messze lakik. Akkor ő is közelebb van az Északi-sarkhoz, mint bármelyik kislány? A messzi Északon dolgozók gyakran magukkal hozzák gyermeküket. A kicsik hamar megbarátkoznak a szokatlan körülményekkel. Ellentétben a felnőttekkel, ők könnyebben megbirkóznak a zord fagyokkal, s megbarátkoznak a — min­den állomáson megtalálható — hosszúszőrű, északi kutyák­kal. Röviden: a gyerekek otthon érzik magukat a imesszi Északon. A következő reggelen tovább kellett mennünk. Hóvihar volt kitörőben. Meglepetésünkre Kolja már ébren volt, fel­keresett minket, hogy elbúcsúzzék. A hó alatti menedékéből kutyája is elöszaladt. .Lefényképeztem őket. A kisfiú — akár egy meglett férfi -r kezet rázott velem, s még mielőbb el­köszönt volna, figyelmeztetett: Ét ne felejtsd elküldeni a képet! Tudod a címem? Szevemaja Zemlja;,,Északi meteorológiai állomás, Djudilov Nylkolaj Vlagyiminóvics. ; (BUDAPRESS—APN) Hévizek, gyógyvizek Ingyen kapott kincs gatóságon közölték, jelenleg 42 olyan forrásunk van, amelynek vize ásvány- vagy gyógyvízminősítést (esetleg mindkettőt) kapott. Az ás­ványvizek — így a keserűvi- zek, a Salvus, a Jódaqua — palackozva kerülnek forga­lomba, és amennyit palackoz­ni tudunk, annyi el is fogy; Kevésbé használják ki ha­zánkban a helyszíni ivókúra lehetőségét. Pedig — vallják; a balneológusok — az „igazi”; a teljesebb gyógyító hatást a forrásnál, „azon melegében’’ nyújtja a gyógyvíz. Az ivókú­rának sajnos nem kedveznek; az elhanyagolt, eldugott, szű­kös, nem eléggé célszerű ivó- csarnokok sem — már ahol egyáltalán vannak! Ül GYÓGYFORRÁSOK Amit meg tudunk inni gyó-i gyító vizeinkből, az csak egy töredéke annak, amit a für­dők hasznosítanak. S vajon hasznosítanak-e annyit; amennyit lehetne. — Ez tisztán gazdasági kér­dés — mondja dr. Kérdő Ist­ván, az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság igazgatóhelyette­se. — Addig nyújtózkodha­tunk, ameddig éppen a taka­rónk ér. A jelenlegi gyógy­fürdők közül csak három tar­tozik az egészségügyi tárcá­hoz — Hévíz, Balatonfüred és Párád — a többit a területi­leg illetékes tanácsok, illető­leg Vállalataik hasznosítják, így a budapesti gyógyfürdőket is, amelyek közül egyedül a Császárfürdő tartozik az egész­ségügy keretébe. S ha körül­nézünk, à már említett is­mertebb gyógyfürdők mellé az Országos Vízügyi Hivatal vagy a SZOT támogatásával több újabb fürdő fejlődött igényes, szép gyógyhellyé. Ilyen elsősorban n gyulai, s a most gyógyfürdővé minősülő kaposvári és rábasömjénl für­dő. Szemlátomást fejlődik gyógyfürdővé a mezőkövesdi, a bükki, a zalakarosi és a nagyatádi fürdő és készül a győri is. <*É. NÉMETH FERENC ‘ üvegházat, illetve melegágyat fűtünk hévízzel. . KOMPLEX HASZNOSÍTÁST! Ezek a mutatós szamok mit mutatnak valójában? Jól hasz­nosítjuk-e hévizeinket?--- A hazai hévizek haszno­sításának leggazdaságosabb módja a komplex hasznosítás lenne —■ mondja Éélteky La­jos, a VITUKI osztályvezető­je,— Lakóházak, középületek központi fűtésére legalább 70- fokos, mezőgazdasági fűtésre 50 foknál melegebb víz kell. A lakások melegvíz-szogálta­tásához megfelel a 45 fokos, a zárt fürdőkhöz a 40 fok fe­letti, a szabadtéri fürdőkhöz a 35 C-íokos víz ia’ Komplex a hasznosítás akkor, ha a víz hőenergiáját több célra is ki­használjuk a csökkenő hőmér­sékleti igények sorrendjében. A Szentesi kórház- 79 C-fokös vízével például fűtik a kór­ház épületét, használati me­legvizet szolgáltatnak, majd a Víz egy részével, kertészeti üvegházakat fütenek, s az ala­csonyabb kőlépcsőn a vizet a városi fürdőbe vezetik át. A gyakorlatban a két fő irányú hasznosítás a téli fűtés és fürdőtáplálás. • A ■ fürdők túl­nyomó része szabadtéri. így mindkét hasznosítás idényjel­legű. Célszerű a kettőt össze­kapcsolni, így a kút vízét té­len is, nyáron is hasznosíta­ni lehet. Ahol ez nem oldható meg, e természeti kincsünk védelme azt kívánná, hogy a hasznosítási időszak eltelté­vel a kutat lezárjuk vagy le­fojtsuk. Igaz, hogy újra ki­nyitása pénzbe, legalább tíz­ezer forintba kerül, az elfo­lyó vízért viszont, nem'-kell fizetni. De a jövőre gondolva takarékoskodnunk kellene, bármilyen I gazdagok- is va-ri gyünk hévízben. MIÉRT NINCS elég ivócsarnok? És hogy állunk à gyógyvíz­ként való hasznosítással? Mint az Országos Gyógyfürdő Igaz­RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter MAC AT A TERJEM Z5RELTE töl! i/ÁLöofior keress ! kj ve­le, MEMMY/T AMR? 28

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents