Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám
T * Húsz család offîiona Költöznek a lakók J. ? . * az új OTP-társasházba A szekszárdi Hermann Ottó lakótelep. Hétfő délelőtt. A húszlakásos, ötszintes házhoz vezető új aszfaltutat vékony sárréteg teszi csúszóssá. Mellette egy dömper túráztatja a motorját. A felázott talajon megpörög a hátsókerék. Bent a lépcsőházban szerelik a postaszekrényeket, próbálgatják a kulcsokat. A lakások előtt izgatottan topognak a lakók. Az OTP és a TOTÉV — a megrendelő és a kivitelező — szakemberei sorra járják a lakásokat. Wolher Mihályéknál, a magasföldszinten — már így lehet írni. hogy náluk, hiszen pár perc múlva hivatalossá is birtokukba veszik a lakást — Métzger József, az OTP műszaki előadója a konyhában állítja össze a hibajegyzéket. — Sok még a javítani való? —■ Amit a lakók kifogásolnak, általában azonnal rendbe hozzák a TOTÉV szakemberei. Itt például a főzőfülkéből hiányzik a lámpabúra. A bejárati ajtó ’alja meg egy kicsit megsérült. Alumínium csíkot kell rászegezni. Wolher Mihályék 1967-ben "keltek egybe. Két kislányuk van. Eddig szoba-konyhás albérletben laktak. Minden hónapban ötszáz forintot fizettek érte. A férj a postán, felesége pedig a műszergyárban dolgozik. — A mai nappal a lakás birtokba vettnek tekintendő. A törlesztést elsején meg kell kezdeni — mondja a hivatalos szöveget az OTP-műszaki előadója. Néhány aláírás kerül az okmányokra. — Elégedettek az új lakással? — Általában igen. Azonban van égy-két kifogásolható dolog is. A kis szobában például nem lehet fűteni, mert a falban nincs helye a füstcsőnek. — Tessék elektromos fűtőtestet használni. — ajánlja a TOTÉV szakembere. — Vagy pedig a falon átvezetni a kályhacsövet, mert a szomszédos helyiségben közvetlenül a szoba mellett húzódik a kéménylyuk. — A főzőfülkében a konyha- szekrény, és a fal között olya» kis hely van, hogy a gáztűzhelyt nem lehet beszorítani — folytatja a lakástulajdonos. . A TOTÉV művezetője szerint a tetőről jövő, ejtővezeték miatt a konyhaszekrény helye pár centiméterrel eltolódott. Wolher Mihályék tudomásul veszik a magyarázatot '— mi mást tehetnének? örülnek az új lakásnak,1 pedig-, nem olcsó mulatság. — , Háromszáztizenöt- ezer forintba került a két és fél szoba. Néhány lakó kifogásolta, hogy a fürdőszobába nem elektromos, vagy gázboyler került. (Igaz, hogy ez a költségeket jelentősen növelte volna). A fa-, illetve széntüzelés mellett nincs megoldva az állandó melegvíz-szolgáltatás. Legalább a főzőfülkébe vezető csöveket kellett volna beépíteni a falba, hiszen idővel többen vásárolnak majd elektromos boylert, és a melegvizet a főzőfülkébe vezetik. A már említett hiányossá, gokkal kapcsolatban Patkó Sándor tervezőt kérdeztük meg. Szerinte ezek egyeztetési hibák, és nemcsak a tervező okolható értük, hanem a kivitelező és a műszaki ellenőrzés is. ■ Láng György, az állami építőipari vállalat kőművese szintén újdonsült lakástulajdonos. — A szakember szemével nézve mi a véleménye? — Komoly hibákat nem tapasztaltam. Elég jól megcsinál, ták ezeket a lakásokat. Általában így nyilatkoznak a lakástulajdonosok, a műszaki ellenőr és a kivitelezők is. 1971 közepén kezdték építeni ezeket a házakat. Alig másfél hónap alatt készültek el a tervek. Néhány napon belül pedig berendezik az új lakásokat,' otthont teremtenek a ma még üres szobákban. — gy — Kiállításon mutatja be termékeit a 110 éves Szekszárdi Nyomda Nemcsak a tájékoztatást illetően, de esztétikailag is szép színvonalon mutatja be termékeit a 110 éves Szekszárdi Nyomda. (Bár a további kutatások feltehetőleg megmutatják majd, előbbre datálódik a nyomdaalapítás, mint jelenlegi ismereteink szerint tudjuk.) Ujfalussy Lajos 1862-ben léte. sített nyomdát Tolnavármegye székhelyén, öt követte Molnár Mór (s innen a máig ;s talán legszebbek közé tartozó termékék), majd Báter' János csat_ lakozásával a Molnár-féle részvénytársaság. Az államosítás meghozta a fellendülést, s á 60-as évek végétől kezdődően megindult az igazi nagyarányú fejlődés. .A valamikor kis nyomdából (restellném leírni egy kultúrát., közvetlenül " szolgáló üzemről, hogy kócerájból) jelentős, a város életében számottevő kö_ zépüzem vált. A kiállítás anyaga bőséges, alapos tájékoztatást ad az üzem egészéről! S az, hogy nemcsak egyszerűen termékbemutató. hanem a fényképek a mindennapi termelőmunkával is igyekeznek megismertet ni. valószínűleg jól szolgálja a hangoztatott hármas célt: megismertetni a város lakosságát az üzemmel, felkelteni a kereskedelem érdeklődését a termékek iránt, s kedvet csinálni az idelátogató fiataloknak a nyomdászszakmához. Az üzem termelésének legfontosabb ága a naptár gyártás. Nem csoda, hogy ebben a leglátványosabb a fejlődés. Mert igaz. hogy a látogató — ha nyomdász, akkor különösen — meghatódva áll meg a Báter Jánosnál 1889-ben készült Tol- aamegyei Naptár fényképmásolata előtt, de igazán nincs ok szégyenkezni: a múlt évben japán, meg győri műbőrborítással készült zsebnaptárak, agendák, sárközi borítású iró- aljzatok, vagy éppen jegyzettömbök migtt. , ■ Az íüzem, .amély. egy évszázada pár émbert foglalkoztatott és a századforduló után is alig 70—80-at. ma több mint háromszáz szekszárdi és környékbeli .(munkájának, tehetsé gének eredményevei áll a nagyközönség elé- Hu szón kétféle: zsebnaptár és négy ' fajta határidőnapló a belkereskedelem számáré. (Hozzá kell tenni *- nem bírálatképpen-, csak az igazság kedvéért. — ezek a kevésbé ,szépek.), .Exportra -az elmúlt . évbán 37.'fij-lo évkönyv, ■3 féle asztali paptár, 10 féle tömbnaptár., ési fjí féle: négy- nyelvű .•.z^bnap'íár -készült, amelyek hp^elsősorban, -a' megrendelő cég. reklámja divatotAmi nem kerül pénxbe Gazdaszemmel a zárszámadás előtt tak is lenni, azért a Szekszárdi Nyomda jó hírét is terjesztik határainkon túl. A jelenleg folyó rekonstruk ció az üzem további nagyarányú fejlesztését tesz; lehetővé, I elsősorban a technikai színvonal javítását, de természetesen új technológiák bevezetését is. Lehet várni, hogy a fejlesztés nyomán a következő években kiállításokon és azokon kívül, még szebb termékekkel találkozunk, amelyek a Szekszárdi Nyomda impresszumát viselik. A kiállítást tegnap délelőtt T0 órakor Széli István, az üzem igazgatója nyitotta meg. Ez az írás íródott a Szekszárdi Nÿomda kéziratpapírján,, kiszedték az .üzem szedői, tördelték a mettőrök, s végül kinyomták a Szekszárdi Nyomda ' rotációs nyomógépén. Cs. Gy. Ezekben a napokbáh Szakoson sokat beszélgetnek az emberek a áárézámadásról. A tsz vezetői, á' telepvezetők, a brigádvezetjök az óév utolsó délutánján baráti megbeszélésbe jöttek össze, s poharaz- gatás közben is 'az eredményekről. á ' gondokról a lehetőségekről esett szó. Többek között arról; högy 8' jelenlegi adottságok mellett mi az. amiből nagyobb befektetések nélkül több pénzt lehetne kicsikarni. Nem első ízben beszélnek erről a tsz szakvezetői, az elmúlt években néhány kezdeményezést' már megvalósítottak. :Els5Sorban az állattenyésztés területén. A szarvas- marha hizlalásnál a kötetlen tartásra “i'^rtek ' át. Míg a zárt tartásnál 25—30 állatot gondozott egy állatgondozó, itt négy ember 200 szarvasmarhát lát el. Tervezik, hogy ebben *az évben tovább növelik a kötétlen tartásban nevelt, állatok szám'át. Amellett. ho<rv könnyébb' a - munka nagyobb a termelékenység,. munkaerő iS felszabadul, s ez nem utolsó szempont a munkaerőgondokkal kiizködő szökési termelő- szövetkezetben. De jól hasznosítják a korábban bértárolásra évi harmincezer ' forintért kiadott, padlástereket is. Előnevelt csirkéket állítanak itt elő; ez padlásterenként 120 —140 ezer forint nettó bevételt jelent. A termelőszövetkezetben jórészt wégi,-,íi/mai követeimé* nyéknek, sert,ésfajtóknak nem megfelelő szerfás istállókban folyik a jjprtéshizlalás. En- nek következtében igen gyakori a malacelhullás. Úgy próbáltak ezen segíteni, hogy a nádtető alá fóliasátrat feszítettek. A hideg szerfás is- ’ tállókban igét) magas a ta- karmányfétl-hásználás — magasabb az állatok kalóriaigénye — a három téli hónapban 'négyszáznyolcvan mázsával több takarmányt fogyasztanak az állatok, mint ami normális hőmérséklet mellett elegendő lenné. — A sertés- tartással jelentkező gondokat csupán egy korszerű sertéstelep létesítésével lehetne megoldani.” — vélik a tsz vezetői. . JÁ Igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kórszerű növényvédelemnek. A korábbi évek gyakorlatától eltérően idén a növényvédő gépekre a legjobb traktorosokat • ültetik, ők a téli hónapokban szakmunkásképző-tanfolyamra járnak Dombóvárra. A termelőszövetkezetnek ez sok pérf- zébe kerül. De ez mint anyagi és erkölcsi haszon’ százszorosán megtérül. Csak a permetezést végző traktoros hanyagságával, hozzá nem értésével magyarázható az is, ami az elmúlt évben esett meg a termelőszövetkezetben : a permetezőtartályban maradt gyormirtó szer permetezéskor leperzselte a szőlőt, a gyomirtózást végző traktoros „V”- alakban száguldottá keresztül a lucematáblát. A legkifizetődőbb tartalék tehát a hozzáértés. ,,A mezőgazdaságban az időjárás miatt lehet kiesés^ a hozzá nem értés, a hanyagság miatt viszont egyre kevesebbszer szabad lennie”. —* mondják a tsz-vezetők. A tsz legynagyóbb gondja a háztáji gazdaság Közel ezer katasztrális hold háztáji földet művelnek a tagok, ami csaknem teljes egészében szétszórt területén van. Táb- lásítani nem lehet, mert akkor ezek a 200—800 négyszöge ölés parcellák kihasználatlanul maradnának. A termelő- szövetkezet vezetői azon töJ rik a fejüket, hogy egy ön-* álló. kizárólag a háztáji területek művelésével foglalkozó csoportot hoznak létre, néhány géppel, a csoport élén egy hozzáértő, sokoldalú, háztáji agronómussal. A csoport külön tervet készítene, külön elszámolást végezne. Sokféle megoldást latolgatnak, nemrégiben az egyik Balaton melletti termelőszövetkezetben jártak 'tapasztalatcserén. Ä háztáji földeken adódó munkákra jórészt munkaidő után ftéfüT 55F, a kisebb területe* ken gyakori a forduló, az em* berek sietnek, a gépek pedig ■ romlanak. A traktorosok munka közben elpoharazgatnak, ami számtalan baj, baleset forrása is lehet. Az ezer hold háztáji művelésénél körülbelül annyit használódnak a gépek, mintha azok a termelő- szövetkezetben háromezer holdat művelnének meg A kö- zeljövőben tehát a termelő- szövetkezet egyik legfontosabb feladata a háztáji művelés jobb megszervezése lesz. A befektetések nélküli jövedelemnövelés Szakoson is, más tertmalőszövetkezetekban is számtalan lehetőség kínálkozik. A befektetés csupán annyi, hogy a termelőszövetkezetnék szét kell nézni a maga háza táján. Ez pedig ugyancsak nem kerül pénzbe. D. V. M. Múlt és jélen. A régi Molnár-féle épületről készült kép filmjét az Országos Széchényi Könyvtár bocsátotta rendelkezésre. Az új épület fényképét Kapitány Ferenc készítette.
