Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

Fogadás a kubai nemzeti ünnep alkalmából Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapes­ti nagykövete, a kubai forra­dalom győzelmének 13. évfor­dulója alkalmából hétfőn foga­dást adott a városligeti Gun- del étteremben. A fogadáson részt vett Bisz- •ku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter, Lázár György munkaügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Beresztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke, dr. Dabronaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke, Púja Frigyes, a külügy­miniszter első helyettese, s a politikai, a gazdasági és a kul­turális élet sok más veieto személyisége. Jelen volt a fo­gadáson a budapesti diplomá­ciai képviseletek több más ve­zetője és tagja is. (MTI) Ismét bombatámadás érte a VDK-t Dél-vietnami hazafiak támadása Saigonban . Saigon (MTI) Ismét ameri­kai bombatámadás érte a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saságot. Az Egyesült Államok saigoni had vezetősége bejelen­tette. hogy egy F—105-ös típu­sú amerikai repülőgép, amely B—52-es repülőerődökkel együtt laoszi területeket tá­madott. vasárnap, átrepült a laoszi—észak-vietnami határ fölött, és 15 kilométer mély­ségben észak-vietnami terüle­teket bombázott. Az új év kezdete óta egyébként az ame­rikai légierő már háromszor intézett támadást a Vietnami Demokratikus Köztársaság kü- iöftböző' területei ellen. '• Hétfőn a dél-vietnami haza­fiak Saigon külvárosában át­hatoltak az egyik kormány- hivatal köré telepített akna­záron és felrobbantották az épületet. A hazafias erők ak­ciója ikövetkeztében az épület­ben tartózkodók közül kilen­cen meghaltak. 1971. szeptem­ber 19. óta a dél-vietnami ha­zafiak most közelítették meg először ennyire Saigon belső területeit. Saigonban hétfőn hivatalo­san közölték, hogy Dél-Viet­namban jelenleg 154 000 ame­rikai katona tartózkodik. A bejelentés szerint az új esz­tendő első hetében 300 ameri­kai katona hagyta el Dél- Vietnamot. Kairóban megnyílt az afro>ázsiai szolidaritási konferencia Kairó, Böcz Sándor, az MTI tudósítója jelenti; Hétfőn délelőtt dr. Mahmud Favzi egyiptomi miniszter­elnök nyitotta meg Kairóban az afro-ázsiai népek: szolidari­tási szervezetének ötödik kon­ferenciáját, amelynek munká­jában hatvanhárom afrikai és ázsiai ország küldöttsége vesz teszt, s amelyre megfigyelői ipinőségben további harminc ország és több nemzetközi szer­vezet küldte el képviselőit. Kajánk küldöttségét Kiss Ká­roly, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke vezeti. A nagy jelentőségű tanács - kozáshoz üzenetet intézett a többi között Leonyid Brezs- nyev. az SZKP KB főtitkára és Anvar Szadat, az EAK el­nöke. Magyar részről Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke üdvözölte a konferenciát. A szolidaritási szervezet ha­tározata nyomán Favzi egyip­tomi miniszterelnök Nasszer- emlékérmet adott át Szadat egyiptomi államfőnek, Jasszer Arafatnak, a PFSZ elnökének, Mirzio Turszun Zadénak, a Szovjet Szolidaritási Bizottság elnökének és másoknak. Conzi máltai érsek Heath miniszterelnöknél Szombatról vasárnapra vir­radóan jegyzékváltás történt Edward Heath brit miniszter- elnök és Dom Mintoff, málta miniszterelnöke között. A jegyzékekben foglaltak tartal­mát hivatalosan nem tették .közzé, s csupán annyit közöl­tek; hogy a brit csapatkivoná­sok módjáról esett szó bennük !— jól értesült angliai körök szériát azonban felmerült a Mintoff által megadott január 15-i határidő meghosszabbítá­sának kérdése is. ' Michael Gonzi málta! érsek VI. Pál pápa után — hét­főn Heath miniszterelnökkel tárgyalt Londonban. Az ér­sek kijelentette: nagyon örül­ne, ha, a brit kormány haj­landó lenne elfogadni Mintoff követelését, s különösen megelégedésére szolgálna, ha az említett összeg és az Ang­lia által felajánlott 10 millió font közötti különbséget rész­ben az amerikaiak fedeznék. John Pritzlaff, az Egyesült Ál­lamok máltai nagykövete hatá­rozottan cáfolta hogy kormánya pénzbeli segítséget nyújtana a máltai-brit konfiktus megoldásához. Máltán egybként zajlik a diplomáciai élet. Hétfőn Mál­tára utazott Taha Serif Ben Amer líbiai közlekedésügyi és villamossági miniszter, s a brit külügyminisztérium köz­lése szerint Nagy-Britannia és Málta kölcsönösen új nagy­követeket neveztek ki. (MTI) Waldheim kész személyesen közvetíteni Közel-Keleten Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az amerikai televí­ziónak adott interjújában 'ki­jelentette: kész személyes te­kintélyét latba vetni a Közel- Keleten, ellátogatni mind Kairóba,, mind Jeruzsálembe, ha ennek valamilyen hasznát látja. A világszervezet új főtitká­ra azonban — mint maga ki­fejtette — „béketeremtő” sze­repét világméretekben látja: „Szándékomban áll mindenü­vé elmenni, ahol baj van, mi­vel úgy vélem, hogy az érin­tett kormányokhoz fűződő sze­mélyes kapcsolataim révén te­hetek valamit a problémák megoldásáért”. Waldheim közölte, hogy „van egy-két új elképzelése” a közel-keleti rendezés előmoz­dítását illetően, s ezeket meg­vitatja majd Gunnar Jarring- gal, aki a tervek szerint hét­főn érkezik New Yorkba. Arra a kérdésre, vajon van-e értelme bármi közvetítésnek, mielőtt Izrael kötelezettséget vállal az összes megszállt arab terület kiürítésére, Waldheim kitérő választ adott: diploma­tikusan megfogalmazott véle­ménye szerint „nem ez az egyetlen probléma, amivel szembe kell néznünk”. Ugyan­akkor megerősítette, hogy a Jarring-vezette tárgyalások alapjául a BT 1967 novemberi határozatának és a 'közgyűlés nemrég elfogadott határozatá­nak kell szolgálnia. Más kérdésekről szólva Waldheim tagadta a maga il­letékességét a Bangla Desh el­ismerésével és az ENSZ-be való bebocsátásával kapcso­latban. Azt mondta, ennek a problémának a megoldása a közgyűlésre vagy a Biztonsági Tanácsra vár. Egyébiránt — jelentette ki — nem osztja az amerikai elnöki tanácsadó, Henry Kissinger ama nézetét, hogy a Biztonsági Tanács indo- pakisztáni „cselekvésképtelen­sége” után kétségbe kell von­ni a BT ama képességét, hogy biztosítékokkal járuljon hoz­zá a közel-keleti rendezéshez. Aggasztónak mondta ugyan Waldheim, hogy a BT nem volt képes megoldani az in­diai szubkontinens problémá­ját, de szerinte még mindig jobb, ha a nagyhatalmak a Bonn (MTI). Előkészítő stádiumba ke­rült a kínai-nyugatnémet dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­le — jelenti a Spiegel című hetilap január 10-i száma. Az ismert nyugatnémet fo­lyóirat — forrás megjelölése nélkül — azt írja, hogy a kí­nai kormány előtt kísérletet tett az NSZK szándékainak kifürkészésére és annak meg­állapítására, vajon Bonn ér­deklődik-e a kapcsolatok ren­dezése iránt. A tárgyalások színhelyéül Peking Brüsszelt javasolja, te­kintve, hogy a belga főváros­ban hamarosan kínai nagykö­vetség létesül. A kapcsolatok rendezésé­nek módjáról egyelőre eltérő elképzelései vannak a kínai­aknak és a nyugatnémeteknek. Kína nyomban a nagykö- vetcserével szeretné kezdeni. A Spiegel arra számít, hogy 1973 őszéig történik meg majd a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele. A lap tudni véli azt is, hogy Scheel nyugatnémet külügyminiszter még az 1973- as országos parlamenti vá­lasztások előtt Pekingbe szán­dékozik utazni. Nyugatnémet politikai kö­rökben élénk visszhangot kel­tett a Spiegel című hetilap legújabb számának az a közlé­se, hogy megtörténtek az első óvatos lépések Kína és az NSZK diplomáciai kapcsolatai­nak megteremtésére. Biztonsági Tanácsban hada­koznak, mintha a harcmezőn. Egyébként is — tette hozzá — „miért az ENSZ-et kell szün­telenül bírálni a világhelyze­tért?” (MTI) Guido Brunner, a nyugatné­met külügyminisztérium szóvi­vője hétfőn elzárkózott a hír megerősítése elől és azt hang­súlyozta, hogy a Spiegel cikké „számos spekulatív kcmbnáci- ón” valamint Scheel külügy­miniszter néhány kijelentésén alapul. Találgatásnak minősítette a nyugatnémet külügyminiszter jelzett pekingi utazását is, és tagadta, hogy a kínai és a nyugatnémet kormány között bármiféle kapcsolatfelvétel tör­tént volna. Mosolyogva fűzte hozzá, hogy a napokban járt ugyan kínai asztaliteniszcsapat az NSZK-ban, de nincs szó újabb „pingpong-diplomáciáról, mert a nyugat-némétországi .pinget’ nem egészíti ki a pekingi ,pong”\ Bonni megfigyelők feltétele­zik, hogy illetékes nyugatné­met körökben „kísérleti lég­gömböt” engedtek fel, hogy előkészítsék a talajt a kapcso­latok későbbi rendezéséhez. Brunner külügyi szóvivő a maga részéről a nagy érdek­lődést Nixon amerikai elnök pekingi utazásával hozta ösz- szefüggésbe. Ez a kérdés szerepelt Brandt nyugatnémet kancellár ameri­kai tárgyalásainak napirend­jén is és érthető, hogy a nyu­gatnémet sajtó is növekvő ér­deklődést tanúsít, — mondot­ta. Előkészítő stádiumban a kínai—NSZK kapcsolatok felvétele? „Haldoklik. Soha többé nem fut már ki a tengerre, hacsak nem tekintjük, hogy a ron­csaiból esetleg új acélszerke­zetet építenek”. A nekrológ­nak is beillő mondatok a hongkongi tengerhajózási hi­vatal egyik tisztviselőjétől va­lók. Miközben elhangzottak, a brit atlanti flotta egykori büszkesége, a 83 ezer tonnás Queen Elizabeth már az ol­dalára fordult, hogy rövid idő múltán recsegve-ropogva sflly- lyedjen el a Hongkonghoz tar­tozó Ci Jing sziget kikötőjé­nek 36 méteres vizében. A Queen Elizabeth-en vasárnap délben ütött ki a tűz. 24 órá­val azután, hogy az első lán­gok felcsaptak, a hajóóriás egész belseje elégett. A tűz fedélzetről fedélzetre haladt, módszeres alapossággal pusz­títva mindent, ami az útjába akadt. Az atlanti hajózásból kiselejtezett luxushajót több, mint 3 millió dollárért vásá­rolták meg nem is olyan ré­gen. Egy C. Y. Tung nevű hongkongi hajómágnás „úszó egyetemmé” keresztelte át, s 5—7 millió dollárt költött fel­újítására. Az volt a terv, hogy a Queen Elizabeth az idén nyáron indul el első útjára új minőségében, (REUTER),

Next

/
Thumbnails
Contents