Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
1 k t 4 Tolvajok akadémiája A nyugati sajtó annak idején sokat cikkezett az ún. „tolvaj-akadémiákról”. Ezek olyan speciális iskolák voltak, ahol a bűnözők „szakképzése” folyt. Az oktatók a legtekintélyesebb „szakemberek” voltaic, akik hajlott koruk miatt már nem praktizálhattak. Ez a téma egyébként azóta szerepel a sajtóban, amióta Charles Dickens a „Twist OM- vér”-ben, majd néhány évtizeddel később Conan Doyle egyik novellájában leírást adott egy ilyen tolvaj iskoláról. A század elején egy újságíró beszámolt arról a „tolvajakadémiáról”, amely állítólag a cári Jekatyerinosziavban (a mai Dnyepropetrovszik) működött. Ennek a főiskolának számos kara volt. A tolvajjelölt tehát szakosíthatta magát a betörésben, vagy kasszafúrásban, markecolásban, bolti tolvajlás- ban vagy zsebtolvajlásban. A tolvaj mesterség legalsó foka a ^megfigyeléses betörés” volt. A betörő megfigyelt néhány lakást, melyek tulajdonosai, nem mindig" zárták be ajtójukat gondosan. Amikor a tulajdonos elment hazulról, a betörő munkához látott. A jekatyerinoszlavi iskoláról beszámoló újságíró azt állította, hogy ennek az iskolának voltak „szakmai kabinetjei”, előadótermei, a legkiválóbb ■„ szakemberek” oktattak benne. Az iskola rejtjeles diplomákat adott ki, melyeket bűnöző körökben igen nagyra értékeltek és melyek belépőjegyül szolgáltak a legrangosabb ban. dákba... Nem tudni, mennyi az igazság ebben, de a leírás számos részlete minden bizonnyal az újságírói fantáziának tulajdonítható. A beszámolót azonban igen nagy érdeklődéssel fogadták az olvasók. Hamarosan más hasonló leírások is megjelentek. Például a francia sajtóban 1925 februárjában megjelent egy cikk Jacques Mousset Seine-et-Marne megyei iskolájáról; az illető immár nyugdíjas korú betörő yólt, aki „szakmájában” olyan nagy tapasztalatokat szerzett, hogy e tapasztalatait szerette aforizmák formájában általánosítani. E filozofikus hajlamú bűnöző gyakran elmondta tanítványainak: „Egy olyan tolvajnak, aki ad magára, elegánsan kell öltöznie, ismernie kell â savoir vivre-t és nem szabad külsejével elárulni azt, ki is a valóságban”. .Azaz a „gentleman-betörő” eszményét fogalmazta meg, melyet Maurice Leblanc regényei — Arsene Lupinnel a főszerepben — olyan kitűnően tükröznek! A Mousset-féle betörő-filozó. fia vezérelve így. hangzott; „Csak rendes külsejű ember lehet jó betörő”. Mousset ezt még az alábbiakkal is kiegészítette: „Nem az juttat benneteket a börtönbe, amit elvisztek, hanem az, amit otthagytok”. így hívta fel tanítványai figyelmét arra, hogy a bűnjeleket eltüntessék. Moússet igen nagy ’ fontosságot tulajdonított annak, hogy a tolvajiskola diákjai „gyakorlati kiképzésben” is részesüljenek. A gyakorlati foglalkozások középpontjában Mousset házának kirablása állt. A tolvaj mesterséget tanulók izzadtak, kínlódtak, mentoruk pedig rendíthetetlen nyugalommal figyelte tevékenységüket Majd összegyűjtötte tanítványait és kiértékelte munkájukat, rámutatott arra, milyen, hibákat követtek el. Mousset akadémiáján voltak nőhallgatók is. Ezek többnyire cselédlányok voltak. Mousset arra tanította őket, hogyan lopják meg gazdáikat. Bemutatta, hogyan lehet szappan segítségével a kulcsok lenyomatát elkészíteni, rajzórákat adott, hogy később papírra vethessék a lakás alaprajzát, mindenekelőtt azonban kedvenc filozófiai elveire oktatta őket, „Legyetek mindig engedelmesek gazdáitokhoz” — mondotta. „Ebben az esetben megnyeritek bizalmukat és köny- nyebben végzitek el azt, amit akartok”. A beavatottak szerint Mousset nőtanítványai sokkal könnyebb felfogásúak volAFORIZMÁK Az európai férfiak letérdelnek, amikor, megnősülnek, Utána pedig egész életükön át azon iparkodnak, hogy feláll- janak. • A klasszikus író az, akit anélkül is dicsérhetünk, hogy olvastuk volna. * Egyetlen versenyparipa sem repül olyan gyorsan, mint a pénz. amelyet rátettünk. A férfi addig üldözi a nőt, amíg a nő meg nem fogja. Paptoborzás és aktképek Illő reklám az illő helyen: a szentháromság kongregáció fizetett hirdetés formájában papot toboroz az aktképeket közlő Playboy hasábjain. Á sertéshús tápértéke Joachim Kuhnau hamburgi professzor nemrég nyilatkozott a sertéshús magas tápértékéről. Szerinte a sovány sertéshús fogyasztása kifejezetten ajánlatos tudományos dolgozók számára. A sovány serEmberevöh A Bangkok Post közli, hogy a thaiföldi főváros rendőrsége két embert letartóztatott, mert megöltek egy parasztot és megették szívét és máját A gyilkosságot egy adósság körüli vita hevében követték el. kJ a /• k ti U téshúsnak ugyanis viszonylag nagy B-vitamin-tartalma van, a Bi-vitamin pedig kedvező hatással van a pajzsmirigy és qz idegrendszer működésére. Kuhnau professzor odáig ment, hogy a sertéshúst az idegek tápanyagának nevezte. A Bi-vitaminon kívül a magas fehérjetartalmú sertéshús számos nyomelemet is tartalmaz: mindenekelőtt meszet, foszfort és vasat, a B-vitamin- csoporton belül pedig a Bi- vitaminon kívül Ba-vitamint, amely igen nagy szerepet játszik az anyagcserében és Bb- vitamint, amely a sejtmag kialakulásában és a vörösvérsejt-képzésben játszik; fontos szerepet. tak, mint a férfiíanítványök. Amikor a „tolvaj-akadémia” híre már az egész világot bejárta, a lengyel sajtó sem akart lemaradni. Nyomására a rendőrség hozzáfogott a hazai iskolák felkutatásához. Végre 1925 nyarán a lengyel lapok büszkén jelenthették: a rendőrség rábukkant az alvilágban csak „Rühös” néyen ismert Abram varsói iskolájára. Ez az iskola állítólag a Krochmal- na utcában volt, akit ugyancsak jól ismertek a bűnözők — egy nyomdafestéket nem tűrő néven. Szachrocka „inter- nátust” tartott fenn a fiatal tolvajok számára, akik Abram megfelelő instrukcióinak meghallgatása után „munkába indultak”. A szajrét a fiatal tanítványok Ábrámnak adták át; ő a zsákmány egy részét Szachrockának adta az inter- nátus költségeinek fedezésére, másik részét tandíj címén megtartotta magának, a többit pedig visszaadta a diákoknak. A rendőrség Szachrocka lakásán talált egyebek között egy próbababát. Ez a próbababa álilí-- tólag oktatási célokat szolgált, de minthogy tisztes polgári életében Abram férfiszabó volt, az „oktatási segédeszköz” ötlete nem bizonyítható. A lengyel sajtó egyébként megállapította, hogy ez a tolvajiskola Lengyelországban kivétel volt. A lengyel tolvajok nem szerették a „kollektív” képzést. Aki bűnözés útjára lépett, választott magának egy tapasztalt szakembert, és az illető felügyelete mellett tanulta ki a szakmát. Közben mestere háztartásában különböző apró munkákat végzett, akárcsak az inasok más .mesterek műhelyében. Elefánt-kisasszony a Jungfernstiegen Hamburg (DaD) — Egy háromkerekű járművön, jó erősen belelépve a pedálokba, Biológiai háború a légy ellen Amerikai tudósok a légy-szaporodását tanulmányozzák, hogy minél hatékonyabb módszert találjanak e rovarféle biológiai megsemmisítésére. Tanulmányozták azt az illő anyagot, amelyet a nőstények bocsátanak ki a hímek vonzására. Megállapították, hogy ez az anyag kémiai összetételét tekintve a szénhidrogén egy fajtája. Az anyag laboratóriumban is előállítható, s megfelelő anyag hozzáadásával elpusztítja vagy sterilizálja a rovarokat. A kísérleteket kutatócsoport végezte dr. David Carlson vezetésével. A biológiai háború új módszere most azzal kecsegtet, hogy az ember megszabadulhat a légytől. botorkált végig „Bijoya”, á hatesztendős elefánt Hamburg egyik leghíresebb sétányán, a belvárosi Alster-tó partján elterülő Jungfernstiegen. A két és fél tonnás elefánt-kisasszony valószínűleg a világ egyetlen vastagbőrű állata és egyben a „Cirkus Krone” főattrakciója. ■ A cirkusz az NSZK határain túl is a legnagyobb vándorcirkusz hírében áll. Bijoya tanmesternőjével. Christel Sembach—Kronéval csinált reklámot a vállalatnak, ami néhány heti vendég- szereplésre Hamburgba érkezett. rh Ivadék gondozás és szag ló érzék Az élővilágban gyakran megfigyelték, hogy két vagy több szervrendszer között milyen szerves az összefüggés, pedig látszólag semmilyen kapcsolat nem létezik közöttük. Legújabban ilyen érdekes összefüggést tártak fel a hutátok az egerek szaglása és az ivadék gondozása között. Teljesen zavart ivadékgondozási magatartást tapasztaltak a kutatók az olyan nőstény egereknél, amelyeknek agyából — a szimatolóképesség kikapcsolása céljából — kioperálták a szaglóközpohtot. Ez valószínűleg megcáfolja azt az álláspontot — amelyet elsősorban patkányokon végzett vizsgálatok támasztották alá —, hogy az emlősállatok ivadékgondozásánál általában egyik érzékszerv sem játszik lényeges szerepet; az állatok viselkedésének okát különféle kémiai, akusztikai, optikai és mechanikai ingerben, vélték megtalálni. Ez a megállapítás — mint bebizonyosodott — az egerekre nem érvényes, és ismételten megmutatkozott az is, mennyire félrevezető lehet egyik állatfaj viselkedéséből más fajok viselkedésére következtetni, még akkor is, ha olyan közeli rokonokról van szó, mint a patkány és az egér. Amerikai kutatók számos egeret megoperáltak, és egy részüknél eltávolították a szaglóközpontot: , a kontrollállatok koponyáját szintén megnyitották, de agyukat épen hagyták. A kölykök világra- jötte után a kontrollállatok a szokott módon gondozták kicsinyeiket. Azpk a nőstény egerek azonban, amelyeknél a szaglókazpontot eltávolították, bár eleinte szintén „helyesen” viselkedtek — tisztára nyaldosták kölykeikfet és felfalták a méhlepényt — nem készítettek fészket és nem törődtek kicsinyeikkel. A legtöbb szaglóérzék nélküli anyaegér egy idő múlva felfalta kicsinyeit. Azok a kisegerek amelyeket anyjuk nem falt fel, az anyai gondoskodás hiánya miatt két nap elteltével elhullottak. Csak két szaglóérzék nélküli nőstény egér gondozta normálisan ivadékait, ezeknél azonban kimutatták, hogy szagló- központjukat csak résziben távolították el. További kísérletek azt mutatták, hogy szaglóközpont eltávolítása nem befolyásolja a vemhesség időtartamát, - úgyhogy az ivadékgondozási magatartásban, bekövetkezett zavar oka nem lehet a vemhesség esetleges megrövidülése, vagy meghosszabbodása. Még nem párosodott nőstény egerek —■ amelyeknél gyakran tapasztalható spontán ivadékgondozás, ha kisegereket helyeznék melléjük — magatartását a szaglóközpont eltávolítása ugyanolyan formában változtatta meg, mint az anyaegerekét. Ha szaglóérzé- kük érintetlen volt, törődtek a/ kölykökkel, amelyeket ketrecükbe tettek, ha szaglásuk hiányzott, nem törődtek velük, vagy felfalták azokat. Miután ezek az egerek nem voltak vemhesek, náluk semmiképp sem állapítható meg összefüggés a vemhességgel és az el- ' léssel kapcsolatos fiziológiai elváltozások és a szaglóérzék elvesztése következtében megváltozott magatartás között. Annak kiderítése, miért játszik a szaglóérzék ilyen döntő szerepet az egerek ivadékgondozásában további kísérte-; tek feladata lesz. MAGAZIN * MAGAZIN MAGAZIN tói «* MAGAZIN * MAGAZIN < MAGAZIN
