Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
i i A permanens oktatás és a tudományos-technikai forradalom TRYBUNA -LIJDU írja : A tudomány rohamos ütemű fejlődése, a tudományos felfedezések nagy száma és közvetlen alkalmazása a gyakorlatban manapság mindannyiunktól megköveteli, hogy lépést tartsunk a fejlődéssel. Régebben az iskolában vagy a szakmai gyakorlatban „egy egész életre” szóló ismeret- anyagot lehetett szerezni. Akkoriban alakult ki az a nézet, hegy a tanulás részben à gyermekkor, részben pedig az ifjúkor feladata és jellemzője, a szerzett ismeretek hasznosítása pedig — a felnőttkoré. Ez volt az az idő amikor az oktatási rendszert lényegében azonosították az általános iskola, a középiskola és az egyetem intézményeivel. E nézetek anakronizmusa ma már mindenki számára nyilvánvaló, aki az oktatásügy fejlődését figyelemmel kíséri. Ebben az új helyzetben, szükségessé válik az állandó továbbképzés, a szakmai ismeretek bővítése és felfrissítése az ún. permanens oktatás. Arról van tehát szó, hogy a tanulás egész életünkön végigkísér bennünket. Ha ez az eszme az elkövetkezendő években Lengyelországban megvalósul, (aminek igen nagy a valószínűsége, hiszen az 1970-es évi kormányhatározat kötelezővé tette a műszaki szakemberek továbbképzését, ugyanakkor máF ma rohamos fejlődésnek indultak a különböző továbbképző intézmények), akkor ez oktatási rendszerünket valósággal forradalmasítja. Az oktatásügynek új feladatokra kell vállalkoznia; megváltozik szervezete, felosztása, az oktatás ‘tartalma és módszertana, a pedagógusképzés, . átalakul az oktatási intézráények hálózata stb. Milyen hatással lesz a permanens oktatás az oktatás és nevelésügy szerkezetére? Az oktatási rendszer integrációja A permanens képzés maga után vonja az oktatási rendszer további integrálódását. Végleg megszűnik az oktatásügy elavult, „tákolmányós” szerkezete, ahol az oktatási rendszer egyes részei funkcionálisan nem kapcsolódtak egymáshoz, sőt gyakran ellerit- mondtak egymásnak. Az oktatásügy új rendszere minden területen biztosítani fogja a képzés alacsonyabb fokáról a magasabb fokra történő áttérést. Az elkövetkező évtizedben Lengyelországban kötelezővé tesszük a középiskola elvégzését. E fontos döntés remélhetőleg együtt jár majd azoknak a nem teljes középfokú képzést biztosító iskolatípusoknak a reformjával, ahonnan a diákok ma még neu; udnak felsőbb iskolába lépni. A permanens képzés korszakának oktatási rendszere szoros összefüggésben áll majd a társadalmi és kulturális élettel, a tömeghatású. társadalmi lelő kapcsolat és együttműködés az iskola és az iskolán ki. vüli oktatási-nevelési intézmények között, még mindig nem fordítunk elég figyelmet azokra az intézményekre, amelyek a fiatalokat- mintegy bevezetik a modern kultúra., tudomány, technika világába. Az iskolai küszöbök rendszere és kulturális intézményekkel. Már ma is egyre inkább növekszik az iskolán kívüli nevelés szerepe és rangja; ezt a nevelést gyakran párhuzamos (paralel) nevelésnek nevezik. A fogalom a jelenségek sokkal szélesebb körét érinti, mint az iskolán kívüli nevelési intézmények rendszere. Párhuzamos nevelésen azoknak a hatásoknak az összességét ért-.* jük, amelyek a fiatal. nemzedéket az iskolán kívül érik, heleértve a környezet és- a tömegkommunikációs eszközök hatását is. *' E tény jelentőségére, már az 1961. évi oktatási törvény is felfigyelt, amikor megállapította, hogy a gyermekek és az ifjúság iskolán kívüli nevelése, ameiy'egyebek között az iskolán kívüli nevelési intéz,mé. nyékben történik, az oktatási- nevelési rendszer részét képezi. A gyakorlatban azonban ez az ely szélesebb körben nem érvényesült. Ma sem alakult még ki megfeAz oktatásügy szervezetének, a permanens ' képzés célkitűzéseinek megfelelő integrálódása számos hagyományosan meggyökeresedett fogalom felülvizsgálását igényli. E fogalmak egyike az iskolai „küszöbök” kategóriája. A „küszöb” fogalmán jtt az oktatásügy egyes részei közötti felosztási rendszert értjük,- amelyet a tananyag, az oktatási rendszerben betöltött funkció, vagy a tanulók adott fejlődési szakasza határoz meg. A felosztás kritériumai rendszerint igen változatosak, és biológiai, társadalmi, tantervi szempontokat egyesítenek. így alakultak ki a mai oktatási-nevelési rendszer egyes részei: az általános és szakmai képzést nyújtó iskolákat, ez utóbbiakon ' belül pedig az egyes szakokat: ipari, mező- gazdasági, közgazdasági stb. szakot. A fiatal nemzedék igen korán bekerül egy bizonyos iskolatípusba (általános képzés, szakképzés stb.) és ez az iskolatípus rendszerint tartósan meghatározza későbbi végzett, spgét, szakosodását. A permanens képzés 'elgondolásai szerint ezeknek az is- kolaj küszöböknek a rendszere, amely már korán differenciálja az ifjúság képzési irányait — indokolatlan. A folyamatos képzés elve ugyan's megkívánja, hogy az iskolarendszer keretei között széles körben hozzáférhetők legyenek a különböző képzési irányok és szintek. ( A tananyag szerkezetében a közelmúltban rnég nein lehetett élesen'megkülönböztetni a két alapvető tendenciát: nem lehetett élesen különválasztani az általános és a szakmai tárgyakat. Ma. már az oktatási szakemberek általában egyetértenek abban, hogy- a kultúra és a társadalom roha. mos fejlődése a ma emberétől széles körű alapismeretieket igényel. Ez a tendencia érvényesül a legutóbbi oktatási reformokban is. Az SZKP XXIV. kongresszusán fogadták el a szovjet középiskola továbbfejlesztésének koncepcióját, amelynek értelmében a fia. ta-lok mintegy 75 százaléka általános képzést nyújtó iskolában tanul tovább az általános iskola befejezése után. A permanens oktatás perspektívái további érvekkel szol. gátnak az alapismerelek jelentőségének növekedését illetően. Csak az általános és humán kultúra széles körű alapismeretei teszik lehetővé azt, hogy az iskola elvégzése után az emberek folyamatosan tovább képezzék magukat. A . tanterveknek tehát olyan megfelelő általános ismereteket kell nyújtaniuk, amelyeket a későbbiekben a felnőtt oktatás módosíthat és bővíthet a tudomány fejlődésével összhangban. Az oktatás tartalmának és módszereinek megújulása Téli hangulat Percy Bysshe Shelley verséből idézünk': ,,A téli fán gyászolva üldögél egy özvegy nagy madár; fölötte fagy leng, lassú szél, és lenn a víz megáll. A síkos föld kopár, virága jég...” Az idézet folytatása rejtvényünk három leghosszabb sorában található. A .megfejtést 1972. január 17-ig kérjük levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ, Szekszárd címre küldeni. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes ipegfejtők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. december 25-i rejtvényünk helyes megfejtése: ,,Lelkűnkben gyújts pici gyertyát, sokat, csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt’.’. ,,Kik messze voltak most mind összejönnek a percet, édes szóval, ütni el. Amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles kék jégkörmivel.”- Könyvjutalmat nyertek: Antlfin- ger Gábor Zomba, Kossuth utca 53; Baki Istvánná Bonyhád, Per- czel utca 7; Halász Éva Bogyiszló, Zrínyi utca 5; Lépőid Mária Szekszárd, Bartina utca 63; Mátés Lajosné Szekszárd, SZMT: Pogonyi Pál Bonyhád, Vasipari Ktsz; Pongrácz Júlia Bölcske, Dimitrov utca 1 ; Sugh Lászlóné Szekszárd, Babits utca 3., Tamás János Dombóvár, Szekfü utca 7 ; Visegrádi Jánosné Dombóvár, Árpád utca 11. A könyveket postán i.ü'.djttk el. ŐZEREK Monte' Cn'stó börtön? > fhrJog H > Keüásbető fordítva így ázsi- ai nyelven Sbázsa > Mi Mer ► . > ■f Hcfaia > Növény Baranyai, község ■f roham Antidiqlektika nètelèvel letenieg' 'Meglel Jutat Zàfqfta Az tetszet 1. része ► T— V Y Y ' Y Rengeteget sr Irány ír Egyedül ► Socket hás II > • Az idézet 2. része Bánatot enyhít r* — cs---------r Háztartási eszköz Vesztes csatánk pusz/áp Beeilet , itá nos V ► ' Szerelőt olaszul ► 4 Káros tenger. wires a. lakodat- masa ► A focizni US mártírja ► . • T • Y AAA! * Elege ran belőle Számnév IfídulatSZÖ ► & da ► • bbohaxj ► BccézeÈ női név edi hangaer Erci- himdt y bégneni anyag Skála - .<hangok Az idézd 3■ részé Y • V • i fartők életre- valóság ► • Húz ► Teli • sport > ■ Guomot I irt Francia arany Fgyesületber ver Ehhez hasonló röv. Azonos betűk ► Izomkö- tá szókig b Mezőgazdasági eszköz Y Szópót- ló szó Tagadó, Dohányaikat o- ida ► . V - ' V ▼ Állóvíz ► ▼ Fdkjaof? ► ▼ Molncp elölt V.Af. Összekevert kóc ► 1 Ser mán törzsszövet- **9 ► Ford.- taft , névelő ► 9 > . •XLMes telményei-nek figyelembe vételével — az oktatási módszerek felülvizsgálása, korszerűsítése került előtérbe az oktatás egész területén. A modern iskolában a tanulmányi eredmények mércéje nem az elsajátított tény- és ismeretanyag összege, hanem az ismeretek megszerzésének, elemzésének ég rendszerezésénél;, gyakorlatban történő alkalmazásának képessége. A fő feladat az, hogy a fiatal generáció olyan tanulási módszert sajátítson el, amely egész életén át intellektuális és kulturális fejlődése egész folyamán értékállónak bizonyul. Ezért az oktatásban fontos szerephez jutnak az emocionális tényezők, amelyek biztosítják a fiatalok aktivitását* a szó legtágabb értelmében vett elkötelezettségét. A permanens képzés elve az oktatásügy egyik fontos feladatává teszi az ifjúság önálló gondolkodásánál aktivitásának és öntevékenységének kialakítását. Gyáróriás az ősi vízimalmok / mögött A Visztula partján húzódó ősi vízimalmok játékszereknek tűnnek a közelben magasodó üzemépületek rpellett; itt Szvece város környékén épül Lengyelorsizág legnagyobb cellulóz- és papíripari kombinátja. A vis ákóz-c ellul óz üzem, amely bükikfaanyagot hasznosít, már termel. Évi kapacitása 50 000 tonna. Működik már a papírzsáküzem is és nemsokára átadják* a szulfátcellulóz üzemegységet. Az utóbbi évente 180 000 tonna szulfát-cellulózt ad majd a népgazdaságnak. A kombinát valamennyi üzemében a termelés csaknem teljes egészében automatizált lesz. Az előzetes számítások szerint a kombinát munkatermelékenysége az ágazat átlagszintjénél 'í—4-szer magasabb lesz. A tervezők gondoskodtak arról is, hogy a gyáróriás ne okozzon szennyeződést a Visztula vizében és károkat a folyó élővilágában. Már szerelik a hatalmas biológiai védőállomást, amely a maga nemében a legnagyobb lesz Európában. Az üzem filtrálás útján víztelenített, magas tápértékű huila- tékanyagokat állít majd elő, amelyeket trágyaként kitűnően lehet hasznosítani a földeken. A kombinát építkezését a tervek szerint 1975-re fejezik be. Teljes üzembe helyezése után évente 380 000 tonna papírt. 300 000 tonna cellulózt, valamint kartonféléket és papírzsákokat állít elő. A szve- cei kombinát máris szerződéseket írt .alá cellulóz (szállítására Olaszországgal, az NSZK-val, Belgiummal, Japánnal, Finnországgal és nuis országokkal. (B UDAPRESS—INTERPKESS) Az oktatási módszerek megválasztásának fontossága a lengyel oktatási (általános iskolai) reformban már évekkel ezelőtt napirendre került. Most — a permanens oktatás köve-
