Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

* ,

*

f

f

T

»

ß\ (WsC

'v'Ç

G Y Ö 1 E

Szegények

ö „ ,

e§ gazdagok

Ki miért szegény?

Kj miért gazdag?' .Egyáltalában - beszélhetünk egy falu viszonylatában gazdagokról és szegényekről?

Minek; alapján lehet valakit ide, vagy oda sorolni?

*

A Magyar Nyelv Értelmező Szótárában olvasom:

..Szegény: Olyan (személy), aki nem, vagy csak alig :tudja előteremteni az igényeinek, szükségleteinek megfelelő anyagi eszközöket. •

. Gazdag: Anyagi javakban bővelkedő (személy, közösség) P *

A-ék lakása:

Az ajtó olyan rozoga, hogy alig lehet nyitni és • -csukni. Százéves,' elnyűtt ■ bútordara- bok. Javításnak, tatarozásnak sehol-semmi nyoma. Az ember nem szívesen ülne le, ha székkel kínálnák. De nem kínálják, mert minden ülőalkalmatosság kacattal van tele,. s ugyan hova lehetne ' leülni. Láthatóan ugyanaz a sivár, barátságtalan Helyiség - jelenti a naprali ' szobát,- hálószobát, konyhát!

A lakásban villanyvilágítás van.

B-ék lakása:

A ház nem . új építésű. de úgyszólván minden zegzugán látszik, hogy gondos és tehetős család lakja: az idők folyamán, amit lehetett, felújítottak, korszerűsítettek. Szépen berendezett és tisztán tartott konyha, padlós szobák, fotelok, modern szekrények, szőnyegek, nagyképernyős tévé.

' Szamokkal ;HéHr •fèhl£ï-,'pô8t& san meghatározni a két család anyagi’ körülményei közti . eltérést, de hdg*y'a -kettő Vriész- sze áll egymástól, azt mindenki könnyen észreveheti. Faluhelyen ezt szokták mondani az ilyen esetekre.: „Utcahossznyi különbség van a két család anyagi helyzete között!” Talán nem is kell hangsúlyozni, hosjjy B-ék javára. Nem vagyok ismerős Győrében és csak rövid időt töltöttem a két lakásban, de nekem sem volt nehéz észrevenni, hogy a két családnak mennyíré eltérő az életszínvonala. Mellesleg, egy utcában, talán 100—150 méterre laknak egymástól.

*

Szegénység, gazdagság.

Úgy látszik, Győrében e témakörre semmiképpen sem az odavetődő újságíró 'hívta fel elsőnek a figyelmet, mert amiht kiderült, a tanácselnök.- Kovács István már korábban végzett ezzel kapcsolatban egy .felmérést. Kovács István Győrében született, régi közéleti ember, ég izgatta,, hogy az életszínvonal meglehetősen tág kategp-' piájában hogyan ,is: alakul a szegénység, gazdagság. Mindkét fogalom régóta közhasználatú, de a tanácselnök már előre sejtette, hogy e szavak más gyakorlatot takarnak, mint régen. A felmérés aztán' tulajdonképpen igazolta az előzetes megsejtését.

— Háro-m kategóriába soroltuk a 'lakosságot ’ az, életszínvonal tekintetében —- mondja.

— Minek alapján?'

— A közvetlen megfigyeléseinkből-indultunk ki. : Itt születtünk., itt élünk, jól ismerünk közelebbről- minden családot. Persze, azt nem tudhatjuk, hogy kinek, hány .köteg százasa sorakozik . • a szekrényfiókban, vagy hány forintja áll a takarékban. Ezt- -nemigen szokták elmondani -sem a’szomszédban. sem nekü-nk-, tanácsiaknak. De azért azt- az egész falu .tudja, hogy*ki gyarapszik és; ki tengődik! Amikor valaki új házat épít, azt: mindenki látja.

:— Ezt vették alapul a, kategorizálásnál?

— Ezt is. de ez nem minden, inkább arra jöttünk rá, hogy nem ègyféle-:jéï dönti el, hógy valaki' szegény^vagy gazdag. Sőt, ugyanaz a .külső jel néha mindkét kategóriánál megtalálható. Az az' általános megfigyelésünk, hogy ha valaki mondjuk házat'épít, vagy vesz, nem biztos, hogy gazdaggá válik! De a gazdag-szegény kategorizálás ’a családi jövedelem arányában Sem 1, lehetséges. Nem égy magas jövedelmű családról,- tudunk,. • akit ' szegé- hÿébbiïêkHàfttiftk — ‘-mett válójában ak--:—."m'hf sok ‘ más szerényebb' jövedelműt. Sok mindént-keH égybeVètrrî V ahhoz. hógy családokat -összehasonlíthassunk. kategóriák szerint elkülöníthessünk, és még mindig fennáll annak veszélye; hogy nem lesz élég egyértelmű, meggyőző némelyik család hovatartozása. Tulajdonképpen a közvéleményt is kiindulópontnak kell tekinteni, mert hiszen az sokat mond, hogy kit milyen körülmények közt élőnek . tartanak. Egy ember könnyen téyedhet, de a közvélemény már kevésbé.

Mielőtt a részletekre tértünk volna, bekapcsolódott a be-r szélgetésünkbe'Kovács György párttitkár is. Kovács György ugyanúgy helybeli születésű és régi közéleti ember, mint a tanácselnök, .

—'A legalsó és legfelső szint között túl nagy áz eltérés, és ha csak két : kategória van, óhatatlan, . hogy mindegyiken belül, vagyis az . azonos kategóriákon belül' ' is túl nagy 'lesz a különbség, ezért szükségessé vált égy középső kategória 'felállítása. Éz az átlagszint, amihez., viszonyíthatunk felfelé is, lefelé'is.

— Hány családot vettek ála- pui?

— Kettőszáztizennégyet. Ennyi lakja é falut. A íélek- szám 850 körüli.

Mennyit, tartanak szegénynek a 214-ből?

— Tizennyolcat.

— És-gazdagnak?

— Száztizenhetet. A többi közepes.

— Maguk jól emlékezhetnek á falu régebbi viszonyaira:

A háború előtt hány gazdag ember lakott a faluban? Úgy értve, hogy a közvélemény hányat tekintett- annak? (

— Néhányat.

— És szegénynek?

— A családok nagy részét.

Nagyon magabiztos volt a tanácselnök is. a párttitkár is, mint amilyen magabiztos valaki megcáfolhatatlan tények közlésekor lehet.

— Elnök elvtárs, vegyük sorra ezt a tizennyolcas kategóriát. .. Persze, nevek nélkül, mert a na«y nyilvánosság szempontjából nem a név, hanem a tanulság érdekes.

— Máris veszem elő a listát. ..

íme e családok néhány jellegzetessége :

Elvált, nagycsaládos asszony. A férje 13 gyermek után elhagyta, és összeállt egy másik elvált asszonnyal. A gyermekek közül már akad kereső is, de nagyobb részük még kiskorú. A család pusztán lakott, de végül is összekuporeaíotí annyit, hogy a faluban tudtak vénni egy szerényebb házat. Mindig sok állatot tartottak, és. ennek révén tudtak egy-egy kicsit előrébb lépni. Segítette őket a családi pótlék is.

— Koplal a család? — kérdem.

— Azt azért nem. Minden évben több disznót vágnak.

— Ruhátlanok?

— Éppenséggel ezt sem lehet mondani. Noha nem úgy öltözködnek, mint a legelőkelőbb városiak, de azért ruhájuk is van.

— Kilátástalan a holnapjuk?

Amikor közeledik mondjuk a karácsony, nem tudják, hogy kerül-e rendes étel az asztalra, s jut-e néhány szem szaloncukor? I

— Szó sincs erről. Rendes étel kerül az asztalukra karácsonykor is, újévkor js, meg utána sem éheznek.

— Tehát értsem úgy, hogy nem js csak egyszerűen száraz kenyér és legfeljebb só kerül az asztalukra?

— Pontosan. Nem kényszerülnek arra, hogy sóskenyérrel és vízzel becsapják a gyomrukat. A kenyér mellé húsféleség is telik rendszeresen. Mondom, nem egy, hanem több disznót vágnak minden télen.-— Akkor tulajdonképpen mitől szegények? Miért tartoznak ebbe a kategóriába? Bennem úgy rögződött meg ennek a szónak a jelentése a mindennapi életre átültetve, hogy az a kilátástalanságot, éhséget,

cudar nélkülözést jelenti. Ez á család odáig is eljutott, hogy házat vett.

— Azért mégis szegények.:. 'Úgy tekintjük őket. Akárhogyan is vesszük, jóval a falu átlaga alatt vannak.

Nézzük tovább.

— Idős házaspár. A férj -rokkant nyugdíjas,- a feleség beteges, családjíik nincs. Uj házat. építettek, még. a férj rokkantsága előtt. Az éhség,

.nélkülöző', nem fojtogatja ókét, de nagyon be keli , osztaniuk a kis nyugdíjukat, hogy jusson is, maradjon is.

— A férj 3000 forinton felül keres, de keresetének jelentős részét mégis-za. Ennek et-mére tudtak venni egy kis házat is.

— A férj egészségi állapota miatt csak könnyebb munkát tud végezni, ezért keveset keres. Házuk van, azt úgy vették.

— Idős házaspár, alacsony nyugdíjjal. Rési házat vett a faluban. Tulajdonképpen azért jött Győrébe más vidékről, mert megtudta, hogy itt olcsón lehet Lakóépülethez jutni.

— A családfő traktoros volt, de leváltották az állandó iszá- kossága miatt.

— Egy másik családban ugyanez történt a keresővel.

— A családfő segédmunkás. Keresetét elissza.

— Idős, magányos ember. Hozzátartozója nincs, nyugdíja alacsony.

— Egyedülálló férfi. Néha alkalmi munkából van némi jövedelme, de azt is eüssza. Munkakerülés miatt már többször meggyűlt vele a hatóságok baja.

— Jól kereső férj, de a családban nincs beosztás, ezért állandóan kölcsönökből élnek. Saját házuk van.

— Rokkant nyugdíjas. Uj háza van. A családfő néha fu- varozgat, de az egészségi állapota nem a legjobb, és szűkös a nyugdíjon felüli bevétele.

— Idős házaspár. Juttatott házban laknak. Járadékosok.

Nagyjából hasonló dolgokat lehetne elmoVidani mind a tizennyolcról. E kategória két csoportra osztható: egy részük saját hibájukon kívül — egészségi. állapot, nagy gyermekáldás —, egy részük — ők vannak többségben — saját hibájuk miatt él szegényesen. A tizennyolcból mindössze egy olyan van, aki rendszeres közsegélyezésre szorul, illetve azt érdemel. Többségük saját házban lakik.

Néhány szót a másik két kategóriáról. Őket általában együtt említik, ezt teszem én is az imént említett kategorizálás ellenére, mert egy alapvető dolog mindkettőre jellemző: együtt alkotják a faluközösség gerincét, életmódjuk

kiegyensúlyozott, harmonikus, és köztük az anyagi különbség meglehetősen átmeneti jellegű. Mindegyik, család vagy eljutott a falusi viszonylatban magasnak számító anyagi-kulturális szintre, vagy egyértelműen halad afelé. Tehát .aki ma a középső kategóriában van, valószínű, hogy holnapután a felsőben lesz. • Ugyanakkor a „tizennyolcas” réteg mentalitása, szintje, sokkal -statikusabb, kevésbé mutat. felfelé. ■

ö.tven új lakóházat mondhat magáénak a középső és felső kategória. Anyagi jólétük forrásait öt pontban határozta meg a tanácselnök és párttit- ■kár: 1. Többén dolgoznak egy családból rendszeres jövedelmet biztosító munkahelyen, 2; szorgalom, 3. háztáji gazdálkodás, 4. beosztó, takarékos, de nem zsugorrskodó életmód, .5. nem törzsvendégek a kocsmában.

Tehát nem az örökség vagy a lottónyeremény a jólét eredője, hanem a munka és a mindennapi életmód. A legtöbb családban a megélhetés fő forrása nem a mezőgazdaság, hanem az ipar, noh,a a faluban sosem volt, ma sincs ipari bázis, és a határ zöme földművelésre kiválóan alkalmas. A környéken viszont szénbányák és ipari üzemek vannak, s” ez szívja el Győréből a munkaerőt. A munkaképes lakoeság zöme rendszeresen eljár ’a faluból dolgozni. Viszont a mezőgazdasággal úgyszólván minden családnak van közvetlen kapcsolata, ha más nem, egy kis háztáji kést erejéig.

Az anyagi jólét kialakulásával párhuzamosan megnőtt a művelődési igény is. Több mint 40 házban. található saját kiskönyvtár. Az egyik munkás- családnál — Deák Jánosoknál — pedig nem is kis, hanem modern falusi könyvtárt kitevő könyvgyűjtemény van. A háború előtti időkből egyetlenegy györei születésű fiatalról tudnak, aki eljutott az érettségiig. A felszabadulás utáni időkből a diplomásokat sem tudtuk pontosan összeszámlálni. A Győréből elszármazottak közül dr. Horváth István diplomata az egyik nyugati ország magyar nagykövetségén, dr. Rugási Endre Pécsen gyár- igazgató, dr. Bodony István Szekszárdon megyei ügyész, dr. Lehmann István alezredes magas beosztású katonatiszt... A faluban az már nem mond semmit, hogy valaki tévét vesz. Ez köznapi dolog. Ugyanez a helyzet a megtakarított tízezrekkel, új bútorokkal, házátalakításokkal.

A lakosság túlnyomó többsége él a mindenki számára adott boldogulási lehetőségekkel. Ezért valahogyan úgy éreztem, hogy a „gazdag” kategória manapság mind kevésbé időszerű, hiszen a jólét kapuja mindenki számára nyitott, s — eltekintve az említett 18 családtól —- a többi közt legfeljebb annyi a különbség, hogy az egyik már belépett ezen a kapun, a másik pedig ezután, de belátható időn belül fog belépni.

BODA FERENC

1972. január 9,