Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

A bölcskei „meglepetésről” — utólag A Magyar Hírlap 1971. no­vember 28-i száma Uj falu­szemlélet, fejlődő közgondolko­dás címmel publikálta azt a beszélgetést, amit a lap mun­katársa Szabópál Antallal, a Tolna megyei Tanács elnöké­vel folytatott. A megyei tanács elnöke a helytelen faluszemlélet elítélé­sére és a fegyelmi felelősség­re vonásra is méltó példaként szólt a bölcskei, fedezet nélküli iskolaépítés ügyéről. A meggondolatlan beruházás miatt fegyelmi eljárás indult a községi tanács vb-titkára, az általános iskola igazgatója és a megyei tanács paksi já­rási hivatal szakigazgatási szer­vének vezetője ellen. — Kérem itt több történt, mint fedezet nélküli beruházás ! A felelőtlen önkényeskedések­ben és annak egy falu lakos­ságát sújtó végeredményében benne foglaltatik mindaz, ami akadályozta az egységes falu- szemlélet kialakulását, a szo­cialista demokratizmus érvé­nyesülését, az egészséges köz­gondolkodás térhódítását! — Szögezhettük le Bölcskén jár­va Kardos Éva vb-titkár első fegyelmi tárgyalását követően. Olyan volt a község, mint a felbolygatott méhkas. A falu lakói — maguk között szólva — tudni véltek ugyan mindent, de csekély kivétellel hallga­tásba burkolództak mihelyt va. laki — nem idevalósi — az is­kolaépítés dolgát kezdte firtat­ni. A tanács egyik dolgozója például így tért ki a nyilatko­zat elől, magát igen bölcsnek érezvén : — Ne szólj szám, nem fáj fe­jem! — Nekem van néhány adum. Ha én azt kijátszanám!... — játszott a gondolattal sokat sejtetően, de menten vissza­vonulva valaki más. — Egy maszek javára gaz­dálkodtál eí a fejlesztési ala­punkat. Kíváncsi vagyok, mi­ből építünk járdát?! — Elnök elvtárs, mikor lesz már itt rend? v Persler István, a községi ta­nács új elnöke, aki átkos örök­ségként jutott az iskolaépítés ügyéhez, még ezelőtt két 'hó­nappal sem tudott volna erre a kérdésre megnyugtató vá­laszt adni. Akik talán még soha nem hallatták szavukat közügyek­ben állampolgári jogukkal és kötelességükkel élve, így sus- pitoltak: — Kinek isten a barátja, az maga is kisisten! Ki, vagy kik számítottak ak­kor még kisisteneknek Bölcs­kén? Hárman számítottak an­nak. Kardos Éva vb-titkár. Kovács Zoltán iskolaigazgató és Indich József javító kisipa­ros, aki minden korábbi zava­ros ügyéből madhogynem győz. tesen keveredett ki. Kardos Éva és Kovács Zoltán elköve­tett vétségeik súlyával ará­nyos, inkább meggondolásra késztető, mint lesújtó bünte­tésben részesültek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — mint fegyelmi testület — Kar­dos Évát állásából azonnali ha­tállyal felfüggesztette és elbo­csátotta, de több, mint húsz éves tanácsi, munkájára való tekintettel hozzájárult tanácsi munkakörben való elhelyezésé­hez. Kovács Zoltán igazgatót alacsonyabb munkakörbe he­lyezték, felmentve őt párt­megbízatása alól és visszahíva a községi tanács végrehajtó bi­zottságából. Népújság 4* 1972. január 9. Többen kérdezték: — Vajon kik következnek még Indich József áldozatai­nak a listáján? Válaszképpen : Talán nem lesz eredményte­len Indich József merőben más tartalmú elszámoltatása sem, mivelhogy ami szabály- és törvénysértés Bölcskén az is­kolaépítés ügyében történt, mind annak érdekében történt, hogy ez a ritka ügyességű, a jelek szerint fölöttébb jó kap­csolatokkal rendelkező ember ne kényszerüljön arra, amire engedélye jogosítja: a lényege­sen mérsékeltebb jövedelmű javító szolgáltatásokra. Bölcskének van tanácsi költ­ségvetési üzeme, a termelőszö­vetkezetnek van építőbrigádja. Indich, egyesek jóvoltából min­dig lekörözte ezeket, a meg­bízások megszerzésében. Hogy mindig tiszta kézzel? Ez még kérdés. Lévén, hogy két „hitté­telről” még ma is sokan és sokat beszélnek Bölcskén. Az egyik: — „A cél szentesíti az esz­közöket.” A másik: — „Hajunk szála sem gör­bülhet!” A tételeket a fegyelmi fele­lősségre vonás megbuktatta. A Kovács Zoltán által egy haj­nalban „megálmodott” új, négy tantermes iskola pedig olyan „meglepetésnek” bizonyult, ami nemcsak a bölcskeiek zsebébe vág. Bölcske Tolna megyében van, a megye része az ország­nak. Az ország gazdasági egyensúlyának nélkülözhetetlen alkotóeleme a megalapozott­ság. Bölcskén nem volt gaz­dasági alapja az iskolaépítés­nek. Ezért „kellett” a vb-tit- kárnak szabálytalanságok soro­zatával biztosítania az építke­zéshez szükséges pénzt, amit az iskola fölöttébb ambiciózus igazgatója szalonnapapírra em­lékeztető „bizonylatok” és el­lenőrizetlen számlák ellenében fizetett ki. Igazán nagyvona­lúan. Hogyan, hát senki nem akar­ta megállítani a lavinát? De­hogynem! Egy nyár folyamán publikált cikkünk is ezt pró­bálta szorgalmazni, és nem előzmények, nem következmé­nyek nélkül. Akkor már akadt a bölcskei tanácsháza irat­tárában nem egy, a vb-titkár által megkontrázott, pontosab­ban elszabotált járási határo­zat. Persler István tanács­elnök — visszatérve a szom­bathelyi tanácsakadémiáról — akkor már nem egy és nem két tárgyalást folytatott le az iskola igazgatójával és a kivi­telezővel. hogy Indich József vonuljon le az építkezésről. Indich maradt. Sőt, amikor is­mételt járási intézkedésre a tanács költségvetési üzemének kellett felvonulnia az iskolá­hoz, a szolgáltató kisiparos támadóan állt Persler István elé: — Mit keres itt elnököm? Ez az én iskolám! Az elnök segítséget kért a járástól,j hogy legalább ezt a határozatot végre tudja mara­déktalanul hajtani. Ezután egészen a közelmúltig — nem győzte hallgatni a fenyegető üzeneteket. Az üzengetek kö­zött sajnos még tanácstagok is akadtak, akiknek — mint ez nemrég kiderült — sejtelmük sem volt valójában mi folyik az iskolaépítés körül. Ez ma­gyarázza és menti bizonyos mértékig a megtévedett köz- gondolkodást, azt, hogy a fe­gyelmi eljárások lefolytatása után nyomban megindulhatott a vétkeseket menteni hivatott hangulatkeltés, ami áldozati bárányoknak kívánta volt fel­tüntetni az illegális iskola- építés főszereplőit. Mit reméltek a javító kis­iparost elvtelenül, törvénysér­tően ajnározó és mellette rej­télyes okokból mindvégig ki­tartó „lokálpatrióták’' ? Azt, hogy mint évekkel ez­előtt. hasonló esetekben, ké­résükre majd jön a Tolna megyei Tanács vissza nem térítendő pénzbeli segítsé­ge és a fedezet nélküli építők — akik önhatalmúan jócskán odavertek a község fejlesztési alapjának a negyedik ötéves terv első évében —, megússzák néhány szelíd ejnye-bejnyével. 1971 utolsó napjainak egyi­kén. tanácsülésen tájékoztatta a községi tanács tagjait dr. Kiss Frigyes a paksi járási hi­vatal vezetője az iskolaépítők, illetve Kardos Éva fegyelmi ügyének döntéséről. Három ta­nácstag még itt és ekkor is megkockáztatta Kardos Éva volt vb-titkár mentegetését, mígnem elsőként egy asszony fogalmazta meg, hogy az egész tanácstagság a félreinformált- ság áldozata lett. Nem tudtak Kardos Éva szabály- és tör­vénysértéseiről, a járási hiva­tal határozatainak elszabotá- lásáról, a 600 000 forintos hi­tel fölvétele érdekében meg­hamisított vb-jegyzőkönyvről, továbbá arról sem, hogy a vb- titkár intézkedése folytán — szintén szabálytalanul — az iskola gazdálkodott szabadon a neki átutalt fejlesztési alap­pal. — Meglepetésnek szántuk az iskolát — adta elő védeke­zésében az iskola volt igazga­tója. A védekezés sántít, hi­szen nem lehet a véletlen mű­vének nevezni, hogy az első­fokú építési hatósághoz akkor futott be az építési engedély kérelme, amikor a 4 tanter­mes iskola már falegyenben volt. Mit tehetett a kész hely­zet elé állított hatóság? A ki­adott építési engedélynek mégis és okkal szigorú meg­rovás lett az ára. Egyesek nagy vihart jósol­tak. Bölcskén pedig nem volt vihar. Föltehetően már nem is lesz. Viszont igen élesen v ér­tődött fel az idézett -tanács­ülésen a kollektív felelősség kérdése. Éppen ezért lehetünk biztosak abban.- hogy az el­következő évek során a bölcs- keiejc a hallgatást nem tartják majd az igazi lokálpatrióták, okos, tisztességes emberek éré» nyének. Az iskolaépítés ügyének le­zárásakor lágy döntött a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. hogy a megyei tanács jóváhagyását követően meg­előlegezi a négyezer lelkes Bölcskének az iskolaépítés be­fejezéséhez szükséges pénz­összeget. Teszi ezt azért a me­gyei tanács, hogy a leírt mó­don eligazdálkodott fejlesztési alap miatt né a község lakos­sága bűnhődjék. Az elkótya­vetyélt egyensúly visszaszerzé­se így is nagyon nehéz mun­ka lesz, de egységes faluszem­léletre, egészséges közgondol­kodásra tanítja meg a község lakóit. LÁSZLÓ IBOLYA R.Chandler novellájából rajzolta ^Schubert Péter ÜEM HISZEK EL \MMtTA MESE. U- AM/fAZ JMSHT ELMOVbOTT. K/EM TUbOM KJ EZ A WAUbÖ ló,-HOGY MIT AMAZ MAGA MOST TEGYE TEL SZETEH Ja /zezeT.-fegyver vau ha­lam. €gv ISMERŐSÖMET KE- FÉSŰM A HÁZBAN. SEMMI KÖZÖM A MAGA T/SZJEDS ÜGYEIHEZ!-Nigyje el , MAGÁHtxreKnv VAGYOK! MAGÁT CSAK A VÖ HEVE SZEMELYLE//ZÁ­MYOMOZOT MA GYOM E/epe- KtECTE A MAGA RUHÁZATA. HEU/ÊBCUIEMEHM5M A KALA T'or ËS EZT AZ IZET. ZűVbBEV HAM. BAR VEM TŰZÖM MIÉRT KELLENE TELNEM.

Next

/
Thumbnails
Contents