Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

Meddig diploma a diploma ?

©

Ez a lóbab-história nem megy ki a fejemből.

A szakcsi termelőszövetkezetben 15 holdon vetettek tavaly lóbabot. Elvetették, majd kelés után vegyszerezték, aztán kiszántották az egészet.

Mi történt?

Annyi csupán, hogy a vegyszerezésre felhasznált ható. anyag a lóbabot teljesen elpusztította, leperzselte. Ez történt. Illetőleg az, hogy a Vetőmagtermeltető Vállalat rossz szaktanácsot adott a termelő, szövetkezetnek, s ezt a tanácsot a közös gazdaság szakembere kritikátlanul elfogadta és alkalmazta. A lóbab tönkrement, méghozzá a hozzáértés hiánya miatt. Élhétünk a gyanúperrel, hogy a tanácsot adó és a munkát végző szakember a diploma megszerzése óta valamit elmulasztott megtanulni, és ez a kihagyás a közös gazdaságnak tetemes kárt okozott, bár a kiszántott lóbab helyére, mentsük ami menthető, mást vetettek.

0

A diploma, az oklevél, a szakmunkás-bizonyítvány csu. pán belépő. Tragikus tévedésben élnek azok az emberek, akik tanulmányaikat befejezve könyvet, szaklapot soha többé nem vesznek kézbe, egész életre elegendőnek tartják azt. amit az iskolapadban jól-rosszul megtanultak.

A tudás anyja az ismétlés. A kor követelményeit látva ehhez nyugodtan hozzátehetjük: a szinten maradás feltétele a továbbképzés, az önművelés. A lemaradt ember elveszett ember- A „lemaradt” jelzőt azokra mondjuk, akik tudásban, tájékozottságban nem tartanak lépést a követelményekkel, a kívánalmakkal. Beszéljünk magyarul: a lemaradt ember legfőbb ismérve a szellemi trehányság. Nincs rajta sajnálni való. Ez az emberfajta: visszahúzó erő.

A tudás olyan, mint a köny. velés, mindig naprakész állapotban kell vele lenni. Naprakész politikai és szakmai ismeretek nélkül lehetetlen megfelelni a beosztással szem. ben támasztott követelményeknek. Csalni lehet, a tudatlanságot leplezni lehet, de csak kevés ideig. Hamar kilóg a lóláb.

Szülő Béla, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatója mondja:

— Szerintem addig érvényes a diploma, amíg naponta hozzáteszik az új ismereteket. Ha ez a folyamatosság nincs, akkor a diploma másnap már’ elavult. Itt a m; gazdaságunkban 25 diplomás ember, 30 szaktechnikus technikus és nagy számú szakmunkás dolgozik. Az önképzés, a továbbképzés része a munkájuknak. Egy kicsit visszamegyek a múltba. Valamikor a mező- gazdasági üzemekben egészen mást jelentett a gépi munka megszervezése, mint napjainkban. A különbségek összehasonlíthatatlanul nagyok. Gon1972. január 9.

dőljünk csak arra, hogy Super Zetor helyett 200 lóerős erőgépeket üzemeltetünk- Ez már egészen más szakmai, felkészültséget igényel,. mint mond. juk a körmöstraktor. Az elmúlt 10 esztendőben búzából, kukoricából a - terméseredményeket megdupláztuk. A, dolog világos. Elsősorban azért dupláztuk meg, mert -lépést taríot. .tunk a mezőgazdasági tudományokkal.

■ *t— Jergler János, a' gazdaság termelési főmérnöke- 6, évvel ezelőtt kitüntetéssel, szerezte. a diplomáját. Jól .néznénk ki, ha most azon -a címen, hogy kitüntetéssel végzett,-, már semmit nem tanülna. Bizony --állandóan képezi magát, egyrészt autodidakta módon, másrészt szervezett formában.

— Volt itt egy fiatalember. Megrekedt, ahogy mondani szokás lemaradt. Megmondtuk neki :. fizetésemelés, előléptetés, jutalmazás nincs. Majd csak akkor lesz, ha utoléri magát. Értett a szóból és fél év óta rendszeresen . tanul. Ilyenformán nem elveszett ember. Itt nálunk kéthetenként megtartjuk a vezető, emberek értekezletét. Számomra ezek a, tanácskozások sokat mondanak. Sokszor abból látóm a'lemaradást, hogy ki mit kérdez, illetőleg, hogy van-e egyáltalán kérdés- Hogy melyik diplomának gyorsabb az amortizálódása? Nem tudom. Azt hiszem nincs különbség. Napjainkban például g korszerű állattenyésztési telepek üzemeltetésével egészen más az állatorvossal szemben támasztott követelmény, mint a múltban. Nem a gyógyítás az elsődleges, hanem a megelőzés. S úgy gondolom, hogy a megelőzés más felkészülést igényel, mint a gyógyítás. Más módon ugyan, de ilyen elvek szerint támaszt új követelményeket az „új” az építészmérnökkel, a gépész- mérnökkel, a vegyésszel, a mezőgazdasági mérnökkel szemben is.

— Még annyit, szerintem aki lemarad, kizárólag saját magát okolhatja.

A megrekedt. emberrel nehéz, szinte lehetetlen szót érteni. Mindent rosszul. „falsul” lát, s abban a szent meggyőződésben él, hogy kizárólag ő látja jól a dolgokat.

Némelyik kihívó. Azzal dicsekszik, amit inkább restellnie kellene, azzal, hogy újságot nem olvas, szaklapot nem járat, könyvet nem vesz a’ kezébe, a politika nem érdekli. Mások az időhiányra panaszkodnak. „Szennylap” — mondja megvetően az egyik hetilapra a szellemi foglalkozást Űző ember; s nem veszi észre, hogy ezzel saját magáról állít ki világos és egyértelmű bizonyítványt.

Ismerünk hivatalban dolgozó mérnököt, 'aki sportújságon kívül soha egyetlen napilapot, Vagy szaklapot ném vesz a kezébe. Még mindig mérnöknek tartja magát, de valóban az? Ismerünk — szerencsére kevés számban — tsz-elnököt, akinek a szaklapokról az a véleménye, hogy ’ hülyeségeket írnak.

Parancsszóra nem megy. Felismerés dolga a íanárnák, a mérnöknek, a szakmunkásnak. a technikusnak . belátni, hogy megreked és 'kíméletlenül eljár felette az idő; ha

nem fordít' legalább ’ 'annyi gondot az ész művelésére, mimt amennyit fordítani illik a tisztálkodásra.

. j

A tudás a legnagyobb tartalék.'Hozzátehetjük: a tudás és az a készség, amely a feltöltött, megszerzett politikai, szakmai ismeretanyagot a legnagyobb hatékonysággal képes a gyakorlatban felhasználni.

Az állatorvosok havonta megtartják a továbbképző tanácskozást. A könyvkiadók, a lapkiadók gondoskodnak arról, hogy a folyamatos szellemi feltöltés biztosítva legyen; Az emberek többsége jó beosztással rendszeresen tanuL Az időbeosztás a legnagyobb gond. Itt viszont az a helyzet, hogy aki többet tud, hát éppen a több tudás birtokában képes úgy megszervezni saját munkáját, hogy jusson idő a könyvekre, a szaklapokra, az újságokra, a tévére, a rádióra.

©

Különböző beosztású és foglalkozású embereknek tettem fel a kérdést: Hány órát fordítanak önművelésre, tájékozódásra. továbbképzésre?

Perei Dániel mezőgazdasági mérnök, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai, osztályának helyettes vezetője.

— Napi munka után átlag két órát. A vasárnapot is beleszámítva 20—24 órát. önművelésről van szó, mert jelenleg szervezett oktatásban nem veszek részt. Érzem viszont, hogy ez a heti 20—24 óra kevés.

Telegdi Margit, a szekszárdi Bizományi Áruház becsüse:

— Á tájékozódásba, a szakmái továbbképzésbe én beleszámítom a kirakatnézést is. összesen naponta átlag másfél órát fordítok olvasásra, tévénézésre, szakmai és általános ismereteim bővítésére.

Dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója:

— Minden estém erre megy. Otthon van is érte morgás: még itt is folytatni kell? Folytatni bizony. Sokszor késő éjszakába belenyúlik a hazai és külföldi szakirodalom áttanulmányozása. Heti 20 órát biztos erre fordítok.

Balogh József, a MEZŐGÉP vasesztergályosa :

— Átlag egy-másfél órát töltök naponta újságolvasással, szakmai továbbképzéssel. Saját könyveimből tanulok. Bejáró dolgozó vagyolö és gyakran az utazást is olvasással, tanulással töltöm.

Hohmann Ferenc, a Gemenc Szálló főportása :

— Naponta 2—3 órát.

Csaba Ferenc vajfnestér, a szekszárdi sajtérlelő vezetője:

— Naponta 2—3 órát. • 1

Dörnyei István apátplébános:

— önművelés, továbbképzés, tájékozódás? Délelőtt is. délután is, este is.’ Délelőtt inkább szakmai dolgokkal ‘foglalkozom, délután elolvasom a Népszabadság és a Tolna megyei Népújság cikkeit. Esté szoktam átadni magam a szellemi táplálkozásnak. Ilyenkor gondosan elolvasom az Élet és Tudomány cikkeit és-mindazt, ami a tájékozottságomhoz szükséges. De hát erről hosz- szan és sokat lehetne beszelni. Szerintem érdemes :is vol- *»a erre a témára többet szánni.

Ezek a válaszok.

•Ezek után tessék a tükörbe nézni.

Kit mutat, mit mutat?

SZÉK DUTY PETEK

A Hegyaljai .Asvanyöanya vailalat JS71 nyaran Szer.ncs mellett új külfejiésű kaolinbánya feltárását kezdte meg.

(MTI fotó — Kunkovács László, felv. — KS)

t Megbeszélést tartottak az úttörő tanács-titkár ok

! só

; kar részvételével találkozót ; rendezett tçgfiap a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban a Tolna megyéi Úttörőelnökség. A bonyhádi, paksi és szekszárdi járás, valamint Szekszárd város csapatainak : -,tunáöstitkárai valamennyien részt vettek az 1971. július 22- és Július 31. között Domboriban megtartott vezető. képzésen és most arról adtak számot, hogy az ott tanultakat iskolájukban ..hogyan - tudták hasznosítani.

Király Ágnes, a tábcrügyelé. tes vezető helyettese riapipa- ráncsban .köszöntötte a pajtá'sokai.'''TöbWk között élmoifc dótta, hogy a tapasztalatok szerint á nyári táborban tanul* talpat jól ' hasznosították az út* törők. Ezt követően került sor a rajfoglalkozásokra. Ebéd után bemutatták a táborban készült mozgó-' és diafilmeket, megbeszélték a tavaszi felada. tokát. Az ünnepélyes táborozás után tegnap délután hazautaztak a pajtások. Hasonló ta- nácskozást rendeztek korábban — december 28-án — Dombó. váron is, melyen a dombóvári járás', a város és a tamási jcU rás mintegy 40 úttörőtanácstitkára vett részt.

' *; Magyar - csclis/lovák koirilóterme'ési együttműködés

; Az elmúlt években alig nőtt a sörtermelés, a meglévő üzemek évrőTiévre megközelítően ‘azortos mennyiségű; italt adtak. 1972-ben némi : javulásra lehet 'számítáni;- a tavalyinál csaknem 400 ÖŰQ; hektóval több sört készít -a hazai 'ipar.- Az éÿ második felében megkezdi a termelést' az új'borsodi sörgyár egyik részlege^ .amely egyszerre 300 000' hektóval járul Hozzá a söreÜSíáSi;'hiányok enyhítéséhez. Ugyancsak a sörellátás javítássá'; ; szolgálja á" Mezőgazdasági és Élelmezésügyi' Mihiszté- . rijirn .intézkedése", hogy mesz- szemenő"' támőgatást kapjanak * a ■ sörgyártáisi . alapanyagot, a komlót témfeszítő gazdasagok. I9t2-ben 30 'milfró forinttal javítják a termelés jövedelmezőségét : ebből 15 -millió forintot fordítanák, a 'felvásárlási árait növelésére. Az intézkedés “szerint mázsánkéhtí^tlagpsan. 5000 forinttal- 'többéj 'kapnák majd a .gáztjaságófc .a Sörgyári alap- ari,yagért, a minőségi komló mázsájáért; például IS 000 forintot fizetnek a termelőknek. Ezzel egyidőben 15 millió forintos fejlesztési támogatáshoz jutnák " a gazdaságok, ezt az összeget gépesítésre és a ter- máéi lcorszerűsítésere „fordíthatják.

Megállapították azt is; hogy

a komlótérmesztés eredményeinek növelése csak úgy képzelhető .ed, ha új fajtát adnak a termelőknek. A jelenleg termesztett komló ' ugyanis holdanként csupán 3—4 mázsás termést hoz, ez ppdig nem biztosít megfelelő jövedelmezőséget, a komló ugyanis eléggé beruházás, és munkaigényes növény. A magyar -komlpter- meszíést csehszlovák szakemberek' segítségével . fejlesztik: Csehszlovákiában honos fajtákét telepítenek majd a magyar ültetvényeken,.’ és a baráti, országban nagy hagyományokkal rendelkező agrotechnikai módszereket. is meghonosítják. A csehszlovák—ínagyar korhlőter- mesztási együttműködésről má‘r megállapodást' írták alá (MTIk

Kaolmbaiiya épül Szerencseit