Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-08 / 6. szám
> 1 1 1 I /4 jövedelem forrása : a mezőgazdasági termelés A mözsi tanulság A mezőgazdálkodásból is megélhet egy termelőszövetkezet A tanácsok pártirányításának helyzete a szekszárdi járásban Nagyon magától értetődőnek tűnik ez a megállapítás, mint ahogyan valójában az is. A tsz-ek alapvető feladata a mezőgazdasági termelés. Mostanában azonban gyakran kellett a tsz-vezetőket, gazdákat figyelmeztetni erre a nagyon is kézenfekvő tényre. Néhol ugyanis kezdtek megfeledkezni erről, és a szükséges melléküzemági tevékenység, ürügyén, s a könnyű jövedelem- szerzés reményében minden lehető ágazatba belekaptak. Ez végül is azzal járt, hogy kezdett elterelődni a figyelem a lényegről, a mezőgazdálkodásról. A kiterebélyesített melléküzemági tevékenység hol bevált, hol nem, de szinte kivétel nélkül azzal járt. hogy a mezőgazdálkodási lehetőségekkel ugyanezen idő alatt nem éltek kellően. Kezdtek elszaporodni az olyan melléküzemek is, amelyeknek a mezőgazdasággal már közvetett kapcsolata sem volt. Végül országos hatályú rendelkezéseket kellett hozni ennek az irányzatnak a visszaszorítására. A melléküzemági tevékenységre bizonyos keretek közt minden tsz-ben szükség van. de sosem szabad elfeleiteni. hogv az nem helyettesítője, hanem csak kiegészítője lehet a mező- gazdasági termelésnek, és nem válhat a szocialista inar kerékkötőiévé. annak is csak kiegészítője lehet. Nem sok olyan tsz van Tol- ha megyében, amelyikkel annvit foglalkozott a saitő, hádió és a televízió, mint a mőzsivel. 1961-ben mé<* m»'-- íeehiányos volt. de utána kiváló eredményeivel gyakran felhívta mayára a közvélemény érdeklődését, sőt, magasrangú vendégek i<! nem égy szer megtisztelték látníra- tásukkal, és a versenyértéke- íések során mindig a „leg”- ek közt volt. Nos, ez a tsz sosem foglalkozott intenzív melléküzemági tevékenységgel, az mindig a minimális keretek közt mozgott, és szorosan kapcsolódott a mező- gazdasági termeléshez. A „fa- lutéesz” létrejöttétől kezdve töretlenül a gazdálkodásra tették a hangsúlyt, és következetesen bizonyították: a mező- gazdálkodásból is meg lehet, méghozzá nagyszerűen élni. Nézzünk néhány fontosabb mutatót. A tiszta vagyon 1931- ben 3,7 millió forint volt, s az minden évben számottevően gyarapodott: 5,3, 10,4, 12,2, 15.2, 22, 27,3, 29,2, 35,6, 41,3 millió forintra, az 1971-es mérleg szerint pedig körülbelül 45 millió forint lesz. A bruttó jövedelem 1961-ben 5,6 millió forint volt, majd 7,5, 10.2, 9,6, 12,1, 15, 15,3. 14,4, 17,1, 16,5, és az 1971-es hozzávetőlegesen 18 millió forint. Az egy szántóegységre jutó jövedelem 1961-ben nem érte el az 1500 forintot, majd 2382, 3665, 3182, 3782, 4897, 5351, 5057, 6206, 6080 forintra nőtt, az 1971-es pedig várhatóan 6500 forint körül lesz. A tsz árbevétele 1961-től 1971-ig 5,5 millió forintról 38,5 millióra nőtt A tagok összrészesedése 1961-ben — amikor mérleghiánnyal zártak — 2,5 millió forint volt, 1970-ben pedig 9,7 millió. Az egy dolgozó tag évi részesedése ugyanezen idő alatt a 6628 forintról 28 000 forintra nőtt, s 1971-ben az előzetes számítások szerint tovább emelkedett. A nem közvetlenül mező- gazdasági terihelési jellegű árbevétel az összárbevételnek a 10 százalékát sem érte el 1971. ben Mözsön és Tolnán —Mözs közigazgatásilag Tolnához tartozik — üzemeltetnek három zöldség- és gyümölcsboltot. Forgalmuk 3 millió forint, s ezek 80 százaléka a saját gazdaságukból szármzó áru féléi ség, és csak 20 százalék az úgynevezett kiegészítő áru. Saját fafeldolgozásával 72 000 forint értékben kapanyelet készítettek a kiskereskedelem megrendelésére *— lakossági szükségletre. A szőlőhegyen már évekkel ezelőtt átalakították a tanyájukat. az úgynevezett Bárótanyát. idegenforgalmi célokra. Itt saját termésű borral és a salát vágásaikból származó húsételekkel fogadják a vendégeket. Ebből a bevételük tavaly 80 000 forint volt. Nem kétséges, melléküzem- ági tevékenységük az ésszerűség és törvényesség határain belül van. és volt mindig, következésképpen a jövedelemnek is csak elenyésző hányada származott onnan. Ha jól belegondolunk, mindegyik melléküzemági tevékenységben több a tágabb közérdek, mint a szövetkezeti. Ez az aránv azzal sem változik meg. hogy most nerctenvészettel kísérte, teznek, mert közben nő a szorosan vett mezőgazdasági termelés volumene. Nem is kívánják később sem megváltoztatni ezt az arányt. Annak megértéséhez, hogy mennyire ' tiszteletre méltó a mözsiek példája, tudni kell a ' következőket is. A tsz közvetlen környezetében — azaz Tolnán és Szekszárdon — összpontosul a megye ipari és hivatali munkahelyeinek igen jelentős hányada. Mindkét helység rendkívül könnyen — és többnyire kényelmesen — elérhető Mözsről. De helvben is elég sok a tsz-en kívüli és nem paraszti jellegű munka- alkalom. Nem kétséges, ezek hatásával számolni kellett és kell a mözsi tsz-ben is: állandóan szem előtt kell tartamok, hog% az emberek többsége szívesen orientálódik az inari. hivatali munkahelyek felé. Mellesleg, a mözsiek igen jelentős része már két évtizeddel ezelőtt is Szekszárdra és Tolnára — üzembe, hivatalba — járt dolgozni. De a tsz erre a jelenségre nem úgy reagált, mint sok iparvidéki tsz, hogy megpróbálta saját házatáját minden ésszerű és ésszerűtlen módszerrel iparosítani,- csupán azért, hogy vonzóvá tegye a tagoknak, és ne „párologjon el” a munkaerő. Helyette teljes lendülettel erő. sítette a gazdaságát, a magas jövedelem biztossá vált, és attól kezdve — a sok tekintetben kényelmesebb . és ugyancsak jó jövedelmet biztosító ipari, hivatali munkahelyek tőszomszédságában! — sosem kellett munkaerőgondokkal küzdenie. Jellemző, hogy a munkaerőlétszámuk 10 év óta 350 körül stabilizálódott, s csupán azért nem szaporodik a tsz új tagokkal, mert a gazdaság nem igényel többet, Mi az, amit tettek a közös gazdaság megszilárdítása érdekében? A vezetők egybehangzóan állítják, hogy semmi különöset, csupán azt, ami minden közforgalomban lévő szakkönyvben le van írva. Még csak azt sem lehet mondani, hogy a gazdasági reform előtt megtömték volna őket a központi keretekből, vissza nem térítendő beruházásokkal. A fejlesztések zöme sajáterős, és már 4 éve semmire sem vesznek fel állami hitelt. (Nemrégiben még emeletes, nagytermes irodaépületre is tellett.) A területi adottságaik valamivel jobbak a Tolna megyei átlagnál, de semmiképpen sem tartoznak a legjobbak közé. Gyakran károsít, méghozzá nem is kis mértékben, a belvíz, és az egyéb elemi csapások sem kerülik el őket. A mezőgazdasági előírásokat ésszerűen átültetik a saját viszonyaikra. Tulajdonképpen ez a jó gazdasági eredmények „titka”. Gépesítenek, növelik a műtrágya-adagokat — már holdanként évente 7—8 mázsát használnak fel —, vegv- szereznek, ha kell öntöznek, ha nem kell. nem öntöznek. A termesztett növények és állattenyésztési ágazatok számát ésszerűen, a népgazdaság igényeinek is megfelelően lecsökkentették, és nagy tekintettel vannak a falu évszázados hagyományaira. A meghatározó növény a búza. kukorica, burgonya és lucerna, ezen felül számottevő területen kertészkednek. Fő állatállományuk a sertés és a szarvasmarha Ujábban minden hold szántó után előállítanak évente egy hízott sertést, tehenészetükben — 170 tehénnél — 3600 liter az évi tejátlag. A tsz-ben mindenkinek szinte minden idegszála azért rezdül, hogy minden évben valamivel javuljon a hozam. A „falutéesz” létrejöttétől búzából az átlagtermést 11,1 mázsáról 24,5-re. kukoricából 13,3-ről (májusi morzsolt) 36,7-re emelték holdanként. A legnagyobb mözsi tanulság az, hogy egy tsz jól megélhet a mezőgazdaságból, de csak akkor, ha azzal kellően törődik. Hazánk 74 felsőoktatási intézményében, a nappali, az esti és a levelező tagozatokon együttvéve több mint 80 000 egyetemista, főiskolás kollokvál, szigorlatozik. A most folyó félévi vizsgák során a nappali tagozaton csaknem 54 000, az estin 8000-en, a levelezőn 18 000-nél is többen adnak számot felkészültségükről az új vizsgaszabályzat előírásai szerint. Az érvényben lévő tanulmányi és vizsgaszabályzat csupán „keretjellegű”: az egyes egyetemeken, főiskolákon a helyi sajátosságokhoz, igényekhez, feladatokhoz igazították a részletes előírásokat. Ennek megfelelően tartalmi és formai vonatkozásban egyaránt sokszínű képet mutat az intézmények vizsgáztatási rendje. A Budapesti Műszaki Egyetemen például az ú) vizsgarend lehetővé teszi, hogy már A tanácsok pártirányításának tapasztalatairól és továbbfejlesztésének lehetőségeiről a közelmúltban tárgyalt az MSZMP Szekszárd Járási Bizottsága. A téma körültekintő megvitatása után lényeges határozatokat hozott a testület. A szekszárdi járás 21 községében 14 tanács működik. Ebből nagyközségi közös tanács 3, önálló nagyközségi tanács 1, közös községi tanács 2 és önálló község; tanács 8. A járási pártbizottság irányítása alá két községi pártbizottság, 7 csúcsvezetőség és 68 pártalapszer- vezet tartozik. E téma napirendre tűzését időszerűvé tették azok a változások, amelyek az állami élet mechanizmusában bekövetkeztek, elsősorban az új tanács- törvény bevezetése, s az ebből fakadó szervezet) változások: a járási tanácsok megszűnése, illetve a járási hivatal létrehozása, a tanácsok népképviseleti önkormányzati funkciójának fejlesztése, a nagyközségek számának növekedése. A tanácsok önállósodásának növekedésével párhuzamosan egészségesen fejlődött azok pártirányítása is. A szekszárdi járás pártszervei és szervezetei fő figyelmüket a tanácsok elvi-politikai munkájának irányítására, a politikai döntések végrehajtásának ellenőrzésére, a káderpolitikai elvek érvényesítésére fordítjuk. Az irányítást, minden szinten a választott pártszervek gyakorolják, az állami szervekben dolgozó kommunisták útján. A tanácsok politikai irányítása megalapozottabb lett. A korábbi apró részkérdések helyett egyre inkább a legfontosabb és leglényegesebb kérdéseket tűzik napirendre a párt vezető szervei. Ilyen témák: a településhálózat fejlesztése, a negyedik ötéves terv gazdaság- politikai koncepciója, a Központi Bizottság határozatai — különös tekintettel a nők és az ifjúság helyzetének javításáról hozott határozatokra — végrehajtása érdekében tett intézkedések számonkérése. A tanácsi munkára serkentően hatett, hogy a járási párt- bizottság, az alsóbb pártszervek és szervezetek is fokozottabb követelményeket támasztanak a tanácsi szervekben dolgozó kommunistákká' szemben. Növeli a pártirányítás hatékonyságát, hogy a tanácstagok 45,2 százaléka párttag, ök a tanácsüléseken, a vb-ülé- seken állást foglalnak, érvelnek o félév utolsó tanítási hetén is vizsgázhassanak a mérnökjelöltek, így az országban elsőként itt kezdte meg számadását még december derekán több mint 11 000 mérnökjelölt — köztük hét és félezer nappali tagozatos műegyetemi hallgató. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint hat és félezer hallgatója február 7-ig vizsgázik. Itt a vizsgaidőszak egységes, tehát nem tagozódik úgynevezett „rendes” és utóvizsga-időszakra. Több mint 4000 közgazdászjelölt ad számot tudásáról a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az első részletes tanulmányi eredmények innen várhatók: ugyanis évről évre számítógépekkel összegezik a vizsgaeredményeket, hogy a lehető leggyorsabban nyerjenek információt az a pártszervezet által hozott határozatok mellett, javaslataikkal segítik annak érvényre juttatását. A párt irányító munkáját néhány helyen a szervezeti felépítés gátolja. Bár a járás területén kialakult területi, gazdasági egységek túlnyomó többségben megfelelnek a mai követelményeknek, de a lakosság érdeke, az irányítás egységesebbé, egyértelműbbé tétele érdekében szükség van bizonyos közigazgátási határok rendezésére, kiigazítására. így a Tolnához tartozó Júlia majort Tengelichez, Kajmád-pusz- tát és a jelenleg Tengelichez tartozó Jánosmajort' Szedreshez, a Tengelichez tartozó Al- sóhídvég, Középhídvég és Ka- talin-pusztát pedig Kölesdhez kell csatolni. Mindezzel párhuzamosan Kölesden es Tenge- licen a pártszervek csúcsvezetőségét kívánják létrehozni. Várdomb, Sárpilis, Alsónána egy közös gazdasági egységet alkot, a várdombi Uj Tavasz Tsz-ben. A termelőszövetkezet politikai irányítását csúcsvezetőség végzi. Irányítása alá tartozik a 3 községben lévő pártszervezet, ugyanakkor közigazgatásilag e gazdasági egység három részre tagozódik. Sárpilis—Decs, Alsónána—Bá- taszék közös tanácsú községhez tartozik. Várdomb pedig önálló tanáccsal rendelkezik. A csatolt községekben a tanácsi kirendeltség pártirányítása megoldatlan. Ezeknek a községeknek a pártirányítása részben a területi elv szerint történik, másrészt a pártszervezeti hovatartozás szerint. A kettős irányítás pedig a megfelelő koordináció hiányának következtében sokszor nem egyértelmű. A szervezeti felépítéssel járó problémákon túl egyes helyeken a tanácsok pártirányítását, annak értelmezése körüli viták is befolyásolhatják. A tanácstörvény hatályba lépése óta rövid idő telt el. Ma még kevés a gyakorlati tapasztalat. Ezzel függ össze, hogy az e területen működő pártszervek és szervezetek még nem találtait meg mindenütt a ta- náasok pártirányításának speciális módszereit. E munka rendkívüli fontosságú. Az állami munka javításának, a szocialista demokrácia fejlesztésének legdöntőbb feltétele, hogy érvényesüljön és állandóan fejlődjön az állami tevékenység pártirányítása és ellenőrzése. egyes karok, évfolyamok, illetve az egész egyetem tanulmányi munkájáról. A műegyetem villamosmérnöki karán évről évre alkalmazzák az oktatógépekkel való kollokváltatást. De kísérletképpen számítógépek segítségével vizsgázott néhány ötödéves vegyészmérnök hallgató is, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Itt a jól összeválogatott kérdéseket telexgépen írásban kapják meg a hallgatók, s az ugyanitt közölt válaszvariánsok közül kell a helyeset kiválasztaniok. 1972. január 8, BODA FERENC Vizsgázik 80 ezer egyetemista — Feleltet a komputer
