Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-08 / 6. szám
* 4 í t Compact tontra Édesipar Minisztériumi vizsgálat kávcügyben . A gazdaságirányítási reform bevezetése óta különösen a kávévásárlók megszerzéséért alakult ki nagy verseny a vállalatok között. A hatás nem is maradt el, állandóan növekedett a kávéforgalom, a fővárosban évi 3,63 kiló, vidéken 1.45 kiló a kávé fejadag Néhány éve még csak egyfajta, később háromféle kávét kínáltak a boltok. A Magyar Édesipar és a Compack Vállalat azonban egymás után jelent meg újfajta keverékekkel a piacon, s így jelenleg már csaknem 20 féle kávé van forgalomban. A kávéversenynek voltak vadhajtásai is, ezért 1970. végén a két illetékes minisztérium utasítást adott a kávéreklám és -propaganda költségeinek csökkentésére. Nemrégen az első „hivatalos” nézeteltérésre is sor került. A múlt év novemberében a rádió nyilvánossága előtt az Édesipar Zamat gyárának igazgatója kifogásolta, hogy az üzletekben nem lehet kapni az általuk gyártott olcsó kávékat, a boltok a Compack termékeit részesítik előnyben, az Édesipar kávéértékesítése ezért nem alakult kielégítően. A Compackkal egy minisztériumhoz tartozó budapesti FÜSZÉRT Vállalatot is az a vád érte, hogy nem szívesen rendeli az édesipari kávékat. A nyilatkozat után a Belkereskedelmi Minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériummal közös vizsgálatot rendelt el. A revízió megállapította, hogy a nyilatkozatban elhangzott állítások nem felelnek meg a valóságnak. A közönséget félrevezette az, hogy a Magyar Édesipar kávéforgalma rendelés hiányában visszaesett. Ellenkezőleg; az Édesipar egyes kávéfajtákból nem tudta teljesíteni a kereskedelem megrendeléseit. Az Édesipar kávétermelése egyébként is dinamikusabban fejlődött, mint a Compack-é. A vizsgálat idején egyes üzletekből hiányzott néhány édesipari kávé. más boltokban viszont Compack kávékat nem lehetett kapni. A minisztériumi állásfoglalás szerint semmiféle vállalati érdek nem indokolhatja, hogy a fogyasztókat helytelen információkkal tévesen tájékoztassák. Ebben az esetben ez történt. Ezért a bizottság véleménye alapján a Belkereskedelmi Minisztérium kérte a nyilatkozó felelősségre vonását a vásárlókat félrevezető állításokért. (MTI). Maszekolás állami cégérrel Negyedmilliós kár a társadalmi tulajdonban Izgalmas volna megtudni, hogy párt- és állami vezetőknek a harácsolást keményen megbélyegző szavai hallatán mit éreznek azok, akiknek kezéhez nem néhány százas tapad, hanem akik száz- és százezer forintokkal károsították meg — éveken át — a társadalmi tulajdont, s akiknél a szólásmondásbeli papzsák sem telhetetlenebb. Sajnos, vannak emberek, akik csak azért dézsmálják csupán két kézzel a közöst, mivel négy kézzel nem rendelkeznek. Persze, ezek is csak rövid ideig csalhatnának, ha nem akadnának olyanok, akik akár tudva, akár nemtörődömségből hagyják' manipulálni őket. Ez utóbbi kategóriába tartoznak — például — az olyan belső ellenőrök, akik helyett a kiáltó törvénytelenségeket is a rendőrségnek kell felfedeznie. Az enyveskezûek, a hányave- tiek vesztére sok a becsületes ember, aki állampolgári kötelességének tartja, hogy jókor hallatott szavával felhívja a figyelmet a bűnözőkre. Ez tör_ RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter tént annak a bűncselekménysorozatnak esetében is, amelyet a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat — az alábbiakban : PGTV — három munkavállalója követett el. A haverizmus csúnya, de találó kifejezés. Jelentése: baráti, alapon nyújtott, törvénysértő, elvtelen kedvezés. A ha'verizmus szálai fűzték egymáshoz idősb Hámori Jánost és Bodai Lajost, aki a bűncselekmények idején a PGTV igazgatójavolt. Az előbbi családi házzal, autóval és havi 3000 forintos legális jövedelemmel rendelkezett, az utóbbi nyugdíja havi 5180 forint. Idősb Hámorit Bö- dai 1962-ben irányította mohácsi munkahelyéről Szek- szárdra. Hámori a szekszárdi kirendeltség vezetését csak úgy vállalta el. hoev ..rianí- ron” továbbra is Mohácson maradt. — tehát a napidíj, a szállásköltség révén tetemes fizetéskiegészítésben részesült. Az igazgatói székben üldögélő jóbarát áment mondott a törvénytelenségre. Az áment még akkor sem vonta Vissza, amikor Hámori részére lakást utaltok ki Szekszárdon. Ifiabb Hámori János hasonló jogosulatlan előnyöket élvezett a vállalatnál. Többek között ezzel a csalással hálálta meg. hogy a PGTV társadalmi ösztöndíjával felsőfokú földmérői technikumot végezhetett. Mint az igazságügyi könyvszakértő kimutatta, a két Hámori az ismertetett módon majdnem 117 ezer forintot vett fel jogelleheseh. Talán ér- ' demes megjegyezni. hogy ifjabb Hámorit serH inrven foglalkoztatták. Havi 3000 forint volt a keresete. Az idősebb Hámori azt sem röstellte, hogy megtévessze a vállalat igazgatóját, személyes jóbarátját. Képzelt személyeket jelentett be a bérigénylésen, s illetményüket — több mint 40 ezer forintot — bezsebelte; A fusizás sem irodalmi , kifejezés, de közérthető... Bár kormány- rendelet tiltja, hogy magán- személy pénzért földmérést végezzen, a két Hámori mégis vállalkozott rá. Dolgoztak a Szekszárdi Városi Tanács, valamint a szekszárdi Garay és Béri Balogh Ádám Tsz részére, továbbá a Paksi Községi Tanács és két szekszárdi lakos számára. Mivel a termér- dek munkát nem győzték, a Tolna megyei Földhivatal és a PGTV néhány szakemberét foglalkoztatták, — jóval kevesebbért, mint amennyit ők megbízóiktól kaptak. Idősb Hámori mindezek mellett 55 ezer forinttal csapta be a két ' termelőszövetkezetet, 11 ezer forinttal a Szekszárdi Városi Tanácsot, 12 ezerrel pedig a Paksi Községi Tanácsot. A két Hámori a szekszárdi fusizást a PGTV-nél társadalmi munkaként jelentette be. Törvénysértő tanácsot adott Jencski Ferenc, a Szekszárdi Városi Tanács VB építési és közlekedési osztályának ügyintézője annak a két szekszárdi ingatlantulajdonosnak, alá házhelyek kialakítását sürgette. Jencski' javasolta, hogy „maszek aiapon” végezhessék el a munkát idősb Hámorival. Arra a hamis igazolásra, amely ez esetben is társadalmi munkáról szólt. Jenes, ki tette rá a hivatalos bélyegzőt. Jencski ellen közokirat-hamisítás miatt indult büntető- eljárás. Számos enyhítő körüli ményre tekintettel az ellene indult nyomozást megszüntették, s csupán fegyelmi felelősségre vonására került sor. Figyelmeztetésben részesült a szekszárdi Garay Tsz főkönv- velője. aki ellenőrzés nélkül engedélyezte idősb Hámori ré. szére négyezer .forint rezsikölt- ~ ség" kifizetését. A szekszárdi városi-járási ügyészség • idősb Hámori Jánost, ifjabb Hámori Jánost és Bodai Lájost a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó bűncselekményekkel vádolja. A kár meghaladja a negyedmillió forintot. Az ügyészség a kár megtéríttetését is indítványozza. A Hámori-ügyet a közeljövőben nyilvánosan tárgyalja a Szekszárdi Járásbíróság dr. Uzsák Zoltán tanácsa. BORVARÓ ZOLTÁN Magyar kálváriák „Magyar kálváriák” című dolgozatával a négy első díj egyikét nyerte el Szilágyi István szombathelyi' építész a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közelmúltban kiírt építészeti témájú tanulmányi pályázatán. Hazánkban óz ‘ az első irodalom és népszokásból kialakult áhitatgyákorlat építészeti kellékeiről, a kálváriákról. A fiatal szakember évek óta szenvedélyesen tanulmányozza a kálváriákat idehaza és külföldön, s a hóink szóló nemzetközi, főleg ölasz és német irodalmat. _ötvenhét oldalas, öt fejezetből álló pályaművében áttekintést ad az itthoni kálváriák keletkezéséről, építészetéből. Hazánkban a XVII. századtól talált rájuk vonatkozó emlékeket. A jezsuiták, a ferencesek és a pálosok jeleskedtek létrehozásukban. A legkorábban a Nyugat-Dunántúlon, a Felvidéken, Budapesten és környékén épültek. A Selmecbányáit, a kőszegit és a - kismartonit a - legértékesebbek között tartják számon. Mű- vészettörténetileg a budanesti úgynevezett epreskerti ér a legtöbbet. Elterjedésük a barokk korra esik, zömük ezt a stílust testesíti meg. Körülbelül hatvanra, becsüli azoknak a számát, amelyek műemlékileg számításba jöhetnek. Ezek szervesen hozzá tartóz, nak a magyar barokk és klasszicista építészethez. Számtalan érdekes népszokás!, néprajzi vonatkozás tartozik hozzájuk. Zalaegerszegen például nagypénteken éjszaka gyertyafény mellett vir- rasztottak, s puskával lövöldöztek a kálvária mellett. Még egyházi embereket is meglepett, hogy nem mindig 14 állomásból (stációból) állt a kálvária. A pápai például öt. de Lengyelországban léteznek 30 —40 jelenetesek. Egyébként ez a tény utal leginkább népi eredetükre. Csak utólag szabályozta a pápa. hogy egységesen mindenütt 14 stáció legyen. A hegyoldalban álló kőszegi kálváriát most tatarozták. Hengeres, fazsindelytetős három tornyával, szecessiós • stációival a provinciális barokk kimagasló, példánya. A mellette lévő remetelakot is helyrehozták, régen ugyanis a tekintélyesebb kálváriáknál remeték laktak. Ahogy a kőszegiek helytörténetéből ismert — a hegyoldal szőlőit, gyümölcsöseit őrizték, s búza, valamint rozs járandóságot kaptak ezért a várostól. Vihar esetén kötelességük volt harangozni 3 »rossz felhők” çllejv . ,
