Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-06 / 4. szám
A megyei tanács yb üléséről jelentjük Csaknem fél milliárd forint megtakarítás Forgalom-áttereléssel több mint 600 kilométer gazdaságtalan „ vasútvonalat szüntettek meg (Folytatás az 1. oldalról) egyébként is pedagógustársadalmunk élvonalába tartoznak. Nehezíti a továbbképzést a szükséges szakkönyvek hiánya, sőt egyes iskolavezetők, igazgatók mentalitása is. Egyes igazgatók nem ismerve megfelelően a pedagógus-továbbképzés jelentőségét, nem támogatják megfelelően a továbbképzésben részt venni szándékozókat. Mint ezt Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke a napirend felett kialakult vita zárszavában mondotta: van előrehaladás, de föltétlenül fokozni kell minőségileg és mennyiségileg is a szervezett továbbképzés munkáját. Oda kell hatni, hogy a szakminisztérium akár kötelezővé teszi a továbbképzést, akár nem, abban mind több pedagógus vegyen részt, átérezve a szakmai önművelés fontosságát. A vártnál — és ha lehet a megszokottnál — sokkal élén- kebb vita alakult ki dr. Horváth Jenő főorvosnak, a megyei tanács egészségügyi osztálya vezetőjének beszámolója felett. Mint a címben is jeleztük, a megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Horváth Jenő jelentéséből tájékozódott megyénk egészségügyi intézményeinek, egészségügvi szak- szolgálatunknak káderellátottságáról. E napirend tárgyalásában részt vett az Egészségügyi Minisztérium képviseletében dr. Kovacsics János, a személyzeti főosztály vezetője és Kristóf Istvánná, a személyzeti főosztály munkatársa is. Az igen élénk eszmecsere tárgyát képező jelentés az egészségügy káderhelyzetét két munkaköri csoportra bontva elemezte. Mindkét csoportban (1. orvosok — 2. szakképzett egészségügyi dolgozók) számszerű növekedéssel dicsekedhetünk. 1967-ben megyénk egészségügyi ellátását 335 orvos végezte. 1971-ben 450. Az örvendetes gyarapodás mellett _ amit részben a dombóvári kórház és rendelőintézet munkába lépése eredményezett — sajnos gyarapodott a betöltetlen orvosi állások száma is és ez azért sajnálatos tény, mivel a felnőtt- és gyermekorvosi körzetekben folyó, alap- egészségügyi ellátás munkáját nehezíti, különös gondot jelent a hatásági, egészségügyi szervező munkakörben üresen álló állások betöltése, továbbá az, hogy továbbra is gondunk a hiányszakmák állásainak betöltése. A jelentés kapcsán felmerült az a javaslat, hogy az orvosi állások betöltésére biztosított pályázati rendszer módosításra szorul. A középkáder-ellátottság helyzetéről szólva a szakképzett egészségügyi dolgozók számának emelkedését nyugtázva, a végrehajtó bizottság számos tagja fejezte ki abbeli aggodalmát, hogy gondjaink listájáról nem kerülhet, le hamarosan a középkáderhiány problémája. Bár joggal fűzünk nagy reményeket mind az egészségügyi szakközépiskola működéséhez, mind pedig a majd induló egészségügyi szakiskola oktató-nevelő munltájá1973. január 6. hoz. A középszintű egészség- ügyi munkakörökben 65 a betöltetlen állások száma, és míg orvosaink közül sokkal kevesebben pályáznak el a megyéből, még mindig erőteljes a középkáderek fluktuációja. Mind a jelentésben, mind pedig a hozzászólásokban igen sok szó esett az egészségügyi dolgozók lakáshelyzetéről, anyagi, erkölcsi megbecsüléséről, valamint annak szükségéről, hogy a jelenleginél célirányosabbá kell tenni a társadalmi ösztöndíjrendszert. S megfelelő feltételek biztosításával kell elősegíteni a jövőben azt, hogy a megyébe pályázó végzős orvostanhallgatók a jelenleginél nagyobb számban válasszák az úgynevezett h ián yszakmákat. E napirenddel kapcsolatban végül azt állapította meg a A zöldségtermesztés Az elmúlt hónapokban több alkalommal foglalkoztunk a zöldségtermesztés helyzetével. A legjobban érdekeltek, a termelők, a feldolgozók és az értékesítők nyilatkoztak, s nyi. latkozatuk több ponton találkozott. Ezek közül a leglényegesebb az volt. hogy a zöldségtermesztés fellendítését csak úgy látják biztosítottnak, ha ennek érdekében kormányhatározat születik. Azóta a kormányhatározat létrejött. A Minisztertanács múlt év decemberében tartott ülésén hozott határozatában kimondja, hogy ,,a termelés fejlesztéséhez szükséges anyagi-műszaki ellátás javítása mellett biztosítani kell a termelőüzemek anyagi érdekeltségének fokozását. Ennek érdekében a terme lési ráfordítások fajlagos csökkentését elősegítő intézkedésekkel egyidejűleg az érintett ágazat jövedelmezőségének növelését is elő kell segíteni.” Tolna megyében a megyei tanács mezőgazdasági és élei. mezésj osztálya, valamint a két tsz-szövetség közgazdasági bizottsága foglalkozott a zöldségtermesztés fejlesztésének lehetőségeivel. A megyei tanács mezőgazdasági és élelme zési osztályának javaslata alapján a korszerű technológia elterjesztésének feltételei biztosításánál figyelembe kell venni a jelentős beruházási értékeket, az állam és az üzemek teherbíró képességét. A vetőmagellátás javítása érdekében intézkedni kell a hazai nemesi tésű, az igényeknek megfelelő fajták elszaporítására. fokozni kell a külföldön bevált fajták gvors kipróbálását és honosítását. A primőráru-termelés fokozása érdekében növelni kell az üvegházi felületet, a fűtéssel ellátott, illetve a fűtés nélküli fóliafelületet. A komplex gépesítés érdekében növelni kell a szükséges gé- p.ek importját, illetőleg hazai gyártását. Gondoskodni kell arról, hogy a megfelelő növényvédő-, gyomirtószerek és -eszközök megfelelő mennyiségben és választékban rendel kezésre álljanak. A termeltető vállalatok, a komplex fejlesztés és saját terveik összhangját saját fejlesztési alapjukból fokozottan segítsék. Bővíteni kell a kis gazdaságok eddigi harminc százalékos termékvolumenét. megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy bár megyénk egészségügyi intézményhálózatának káderellátottsága javult az elmúlt években, néhány területen azonban továbbra is számottevő a káderhiány. Ilyen terület a gyermekszakorvosi, a szervezési és közegészségügyi ágazat. A bejelentések elhangzását követőéig a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei tanács január . 26-i ülésének előkészítésével foglalkozott. A végrehajtó bizottság január 13-án ég ugyancsak az előkészítés jegyében — rendkívüli ülésen tárgyalja meg Tolna megye 1972 évi költségvetésének tervezetét, hogy január 26-án azt is a megyei tanács ülése elé terjeszthesse. Az ülések során néhány termelőszövetkezeti vezető rámutatott arra, hogy a zöldségtermesztés néhány éve bekövetkezett csökkenésének azon túl, hogy számtalan gazdasági tényező is közrejátszott, sajátos hibák is az okai, melyek elsősorban a termelőszövetkezeti vezetők gondatlanságából ered nek. így például néhány állami támogatással létesített öntözőtelepet és palántanevelőt a termelő gazdaságok nem a rendelkezésnek megfelelően használták. A zöldségfélék forgalmazását a termelők és a kereskedelem sok esetben nem hangolták össze, s a kereskedelem a felkínált áruféleségeket nem tudta megvásárolni. Jelenleg sok helyi adottság, többek között az öntözési lehetőségek kihasználatlanok. Lényegesen gazdaságosabbá válna a zöldségtermesztés, ha egyes üzemek szakosodnának, A közlekedéspolitikai koncepciónak szerves része a gazdaságban vasútvonalak és vasútállomások forgalmának megszüntetése, illetve átterelése közútra. Az utóbbi három év eredményei a program helyességét. népgazdasági szükségességét igazolják. A 12 évre tervezett teljes program összesen 2240 kilométernyi kisforgalmú vasútvonal — normál és keskeny nyomközű, valamint gazdasági vasút — forgalmának közútra terelését irányozta elő. Ezzel s ezzel párhuzamosan, megyei szinten megoldanák a kertészeti szakemberek képzését és továbbképzését. J A zöldségtermesztés fejlesztésének lehetőségeit tárgyaló üléseken néhány igen komoly, konkrét javaslat is elhangzott. Többek között szóba került, hogy jelentősen nőne a kertészeti felület és a termelési kedv, ha a Sió bal partján öntözőfürtöt létesítenének. A jövőben célszerű lenne jobb minőségű és megfelelő csomagolású korszerű vetőmagvak és vegyszerek forgalmazása. Javaslat született arra vonatkozóan is, hogy a zöldségtermesztéssel foglalkozó megyei üzemek és a termeltető vállalatok közös célkitűzéseiket együttesen hangolják össze. együtt 65 körzeti vasútállomás kiépítésével, mintegy 300 forgalomfelvevő és iparvágány- forgalmú állomás kialakításával, valamint 298 kisforgalmú vasútállomás megszüntetésével számoltak. Három év alatt 616 kilométernyi vasútvonalat szüntettek meg, s ezekről a személy- és a teherforgalmat a közhasználatú autófuvarozás vette át.' A 12 éves program 26,2 százalékát valósították meg eddig, 'valamivel többet, mint ameny- nyit 1971 végéig eredetileg előírtak. A forgalom-átterelés évi 8,2 millió utast és 905 000 tonna árut' érint. A program 1938—1971. évi végrehajtása —• a megszűnő vasútvonalak felújításának feleslegessé válása, s a felszabaduló vasúti állóeszközök értékével számolva a forgalom-átterelésekkel kapcsolatos útépítések, korszerűsítések, többletjárművek költségével is — csaknem félrnil- liárd forint beruházási .megtakarítást hozott a népgazdaságnak. A program végrehajtásának! eddigi legfontosabb tapasztalata, hogy a megszüntetett kisforgalmú vasútvonalak helyett indított autóbuszjáratokon a magasabb viteldíj ellenére is többen utaznak, mint korábban a vonatokon. A népgazdaságban kialakult beruházási feszültség átmenetileg érinti a program végrehajtását is. ezért az 1972. évi terv csaknem 20 százalékkal kisebb az eredetileg előírt ütemnél. Ebben az évben mindössze négy normál . nyomközű vasútvonal teljes és egy gazdasági vasútvonal részleges forgalmának átterelését tervezik. A normál nyomközű vcé nalak hossza 81 kilométer, évi forgalmuk 1,4 millió utas és mintegy 450 000 tonna áru. Az idei intézkedések hatása évi 11,8 millió forint megtakarítás. (MTI) V. ÍVJ. Uj falburkoló elemek A „VOSZK” Szövetkezeti Vállalat új típusú falburkoló mozaikok sorozatát gyártja. Az alumínium, PVC, ütésálló stirol, vörösréz és műnyaggal bevont acéllemez falburkoló lapok falak teljes beborííására, könnyűszerkezetű álmennyezetek, térelválasztó elemek kialakítására alkalmasak. Gyorsan és könnyen szerelhető, az egészségügyi követelmények, nek megfelelően jól tisztítható, falburkoló lapok segítségével régi elavult üzlethelyiségeket, salétromos falú kisvendéglőket gyorsan fel lehet újítani. A „VOSZK” falburkoló mozaikjait már több helyen alkalmazták: —• a Bábszínházban, a keszthelyi Helikon Hotelben, az Aeró Szállóban, vidéki kisvendéglőkben és eszpresszókban. Képünkön: műanyag falburkolatú bár. (MTI fotó — KS) Napirenden a zöldségtermesztés fejlesztésének lehetőségei a megyében
