Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-06 / 4. szám
Ne mozduljanak m äjy mód Miért megyünk múzeumba ? Szociológiai vizsgálatok a látogatók körében Az elmúlt években ugrássze_ rűen megnőtt a múzeumok látogatottsága. Hozzájárultak ehhez a változatos kiállítások, a megnövekedett szabad idő, a történeti és művészeti múlt emlékei, hagyományai felé fordulás. A múzeumok közönsége gyakorolt hatását kívánta megvizsgálni a Budapesti Történeti Múzeum három intézményében: a Vármúzeumban, az Aquincumi Múzeumban és a Kiscelli Kastélymúzeumban folytatott szociológiai felmérések. Az elsőrendű cél a múzeumok és a közönség kapcsolatának vizsgálata — kik. mikor, milyen körülmények között, milyen céllal, milyen eredménnyel járnak múzeumba —, valamint a látogatók képzőművészeti ízlésének felderítése volt. A felmérés eredményeképpen kiderült, hogy a látogatók, nemek szerinti összetétele 53— 47 százalék arányban a nők javára oszlik meg. Életkor alapján a 18—30 és 41—50 évesek a leggyakoribb múzeumlátogatók. A 18 éven aluliak jobbára csak iskolai látogatás formájában keresik fel a múzeumokat. Hasznos adatok kerültek napvilágra a látogatók igényeiről: a kiállítások rendezésére, a feliratok tartalmára, a propaganda intenzitására vo. natkozó megjegyzéseik kapcsán. Több katalógust és reprodukciót igényelnek a mellékhelyiségek, büfék és pihenőhe lyek kialakítása mellett. A muzeológusok körében elterjedt nézet ellenére a látogatók 80 százaléka igényli a magyarázó feliratokat. 1971. tavaszán kísérleti jelleggel kiállítássorozat indult a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítások célja egy speciálisan összeállított tematikasorozat négy tárlatának bemutatásán keresztül 300 szervezett és ugyanannyi szervezetlen látogató kikérdezése, kérdőívek, tesztek, és úgynevezett mélyinterjúk segítségével: véleményükről, igényeikről, ízlésük, ről. A Magyar Nemzeti Galériában folyó vizsgálatok adatainak feldolgozása még folya. maiban van, azonban máris jelentős eredménynek könvve'- hető el az ezer kikérdezett munkás és ipari tanuló vála sza, amelyek befolyásolhatják a képzőművészeti ismeretter jesztés és propaganda tártál mát, irányát. Lj intézmény : Levegőtisztaság Védelmi Osztály és Laboratórium A felnőtt ember szervezete naponta átlag 500 liter oxigént fogyaszt, és ugyanennyi széndioxidot lélegzik ki. Ha tehát több ember tartózkodik kicsi, zárt szobában, annak levegője aránylag gyorsan elhasználódik. Télen a fűtés is fogyasztja az oxigént és széndioxidot termel. A *civilizált emberek nagy része hosszú órákon át kénytelen rossz levegőjű hivatali szobákban ülni, szívni, vagy beszívni a „kellemes" cigarettafüstöt. Sok embernél otthon sem jobb a helyzet, mert éjszaka töb- bedmagával alszik egy szobában. Nem csoda hát. hogy az emberek többsége „elfelejt” lélegezni: piheg, szuszog, zihál, kapkodja a levegőt. Közben fejfájásról, kimerültségről, idegességről panaszkodik, és nem tudja, hogy ez főleg a rossz levegőtől, a helytelen légzéstől van. Miért? A jó légzéskor — írja könyvében (ír. Wenninger Antal főorvos — nem csak a tüdő •J ■. R.Chandler novellájából rajzolta Schubert Péter frissíti fel a vért. A rekeszizom mechanikus ingert gyakorol a belső szervekre, s a májból — ami az ember legfontosabb vérraktára — nagy mennyiségű vér kerül a vérkörbe. A máj vére több vörös vérsejtet tartalmaz, mint a keringő vér. A vörös vérsejtek pedig, a gázcserével „kiszellőztetik” az embert. A jó levegő, a ió légzés kellemes érzést kelt, fokozza az ember munkaerejét, vitalitását, megszünteti a pszichés Zavarokat a_ „szívszúrásokat”, a fáradtságot, s jobb kedvűek leszünk tőle. KINYITNI AZ ABLAKOT? P* Ezt kérdezhetjük az orvosi magyarázat után. Igen, de miért? Jobb levegő jön be az ablakon keresztül? Sajnos a nagyvárosokban nem mindig sőt néha az utcán rosszabb a levegő, mint bent, a lakásban. v;i*a?èîenség ez. Tokióban a közlekedési rendőröket két óránként kejl váltani, mert az. autók kipufogógázaitól elszédülnek, rosszul lesznek. London némely helyén gázálarc viselését javasolták a rendőrök számára. Párizsban nem. csak a közlekedés lassúbbo- dott le annyira, hogy a gépkocsik 6 kilométeres óránkénti sebességgel képesek csak haladni, hanem szinte elviselhetetlen lett a belváros levegője. NINCS ELÉG OXIGÉN! Budapestnek milyen a levegője? A meglévők mellé a negyedik ötéves tervben csaknem 300 ezer gépkocsit vásárolunk s azok jó része a főváros utcáin közlekedik majd. Nem kevesebb, mint 40 000 kémény ontja még a gázt, kormot, port a levegőbe. Némely ködös napon a főváros fölé „smog”- függöny borul, délben villany mellett kell dolgozni, mert sötét „felhő” takarja el a napot. Elérkezett hát az idő a cselekvésre, ..megvédeni” a levegőt, éltető élet-elixirün- ket! TAVALY ALAPÍTOTTAK AZ INTÉZMÉNYT A pontos név: Építésügyi MinőségellenőrzéBi Intézet Levegőtisztaságvédejmi Osztálya és Laboratóriuma. Helye: Budapest, Nagyszöllős utca. önálló helyét nemrégen kapta meg. Feladata: ellenőrizni a levegő szennyeződését. Regionális laboratóriumi állomás felállítását tervezik Pécsett, Miskolcon, Veszprémben, Győrött, Szegeden és Debrecenben. De lépjünk kicsit beljebb a földszintes intézetbe. Kiss István vegyészmérnök, az osztály vezetője mondja: „Ki kell építenünk — sajnos kevés nemzetközi tapasztalattal — az országban az úgynevezett emissziós mérési hálózatot. Fő célunk a szennyező források vizsgálata. A tüdő legnagyobb ellenségeit figyeljük, a széndioxidot, a szilárd szeny- nyező anyagokat, a port, a pernyét, a kormot. A vizsgálati műszereket kell kikísérleteznünk és a mérési módszereket, úgy, hogy az egész országban egységesen tudjunk mérni és összehasonlításokat tenni. Hazánk különösen veszélyeztetett területein rövid idő alatt kiépítjük és felműszerezzük a mérőállomásokat. Közben útnak indítjuk a saját terveink alapján készülő mérőkocsit, amely mozgó laboratórium. Ez a laboratórium képes bármely üzemben felderíteni a levegőszennyezettség okát, mértékét. Mint az osztályon dolgozó vegyészek, mérnökök megjegv. forduíráhS tÖbb ®’órieazgató fordult hozzájuk azzal a kéresse!, jöjjenek ki és állapítsak meg a port kavaró gépek a kormot ontó kémények szennyezettségi fokát. KÉNYES MŰSZEREK — JÖ MEGFIGYELÉSEK A „levegőőrök” munkája na.' G?on érdekes. Az egyik szo- aban levő gép szalagjain milligramm értékek; ez a műszer minden fél órában automatikusan rögzíti hány milligramm kéndioxidot tar. talmaz például a Nagyszöllős utca levegője. Délután négykor emelkedni kezd a mutatói mert a környéken hazaérkezek a dolgozók és befűtötték az otthoni kályhákat. Az emelkedés^ este nyolcig tart. E.ijel kettőkor a legtisztábbv a levegő, majd hajnali négykor megugrik a műszer, indulnak az autóbuszok. A „poros ember”, Gál Lázár mérnök hetente négy napig vidéken szondázza majd a levegőt, Kozma B. Imre fizikus korábban az Egyesült Izzóban az érzékeny félvezetők miatt „állított elő” tisztább- nal-tisztább levegőt, korábban Pedig az ORFI-nál foglalkozott légzési problémákkal aerosol-ionizációval. Pozsgai András technikus a műszerek „megszállottja”, s nagy kedvvel alkotja az ide való berendezéseket, műszereket. A VÉDEKEZÉS SOK TÉNZBE KERÜL / Jobb, tisztább lesz-e a leve- g° attól, hogy mérik szennye- zettseget? A méréstől még tó61."’ .,de ,a nyomában tett intézkedésektől minden bizonv- nyal. Ma már kormányrendeletek írják elő a védelmet, de fZKuls’ ?.ki i°bban szennyezi, többet fizessen. A szennyeződés mértékének emelkedése emelkedő összeggel sújtják a port, kormot, gázt mérgező anyagokat „termelő’5 gyárakat, üzemeket, azért bogy megfelelő védőberende- zesekkel lássák el telepeiket, gépeiket, kéményeiket. A védekezés persze nagyon sok penzbe kerül. Nem egé- szen pontos adat, de például a Pécsi Hőerőmű kéményeire felszerelt koromvédő berendezés több tízmillió forintot igényelt az üzemeltetőktől. Akad olyan szűrő, vagy elnyelető berendezés, amelynek értéke a 100 millió forintot is eléri. Bizonyos levegővédelmi beruházásokat természetesen központi alapból finanszíroznak majd az üzemeknek ezekhez a költségekhez hozzá kell járulniuk. Az is tény, hogy sok helyen — nem pénzzel, csak gondosabb figyelemmel — csökkenthetik a levegő szeny- nyezését, csökkenthetik’ a port, kormot, gázt, égési termékeket kieresztő berendezések káros működését. A kormány az üzemeknek türelmi időt adott, lejárta után, jön a szigorú bírság. Mert a levegő: élet! A jó levegő: jó élet! És mi nem szeretnénk a fejlett ipari országokhoz ebben hasonlítani, nem akarunk Tokió sorsára jutni Budapesten, az ország fővárosában, sem nagy fejlődés előtt álló ipari városainkat arról is híressé tenni: milyen rossz levegőjük van. Ezért a küzdelmet most kellett elkezdeni, Budapesten és folytatni Pécsett, Miskolcon, Veszprémben, Győrben, Szegeden, Debrecenben. SZÜTS DÉNES
